Élet és Tudomány, 1956. július-november (11. évfolyam, 27-46. szám)
1956-07-04 / 27. szám
844 KÉRDEZZ — FELELEK Fülöpp Ede jászberényi olvasónk kérdezi : Melyek a rizs életfeltételei, és hazánkban hol vannak jó rizstermő vidékek? Melis Mihály tudományos kutató, mezőgazdasági szakértőnk válaszol: A rizs Kelet-Ázsiából származik. Első létfeltétele : csak olyan talajon termeszthető, amelyet vízzel — szabályozható módon — eláraszthatunk és lecsapolhatunk. A rizs termesztésére kiszemelt területek elárasztása céljából csatornákat, gátakat és zsilipeket kell építeni. Ez azonban igen költséges és csak sík vidéken jövedelmező vállalkozás, mivel a csatornahálózat építésén kívül a talaj egyengetése is nagy beruházást igényel. A másik életfeltétele a kellő meleg. A rizstermő vidék éghajlatának olyannak kell lennie, hogy a rizs legkésőbb szeptemberben beérjen. 12 fokra fölmelegedett, víz alatti talajban csírázik. Nyáron több hónapon át 20 fokon felüli, szeptemberben körülbelül 20 fokos napi hőmérsékletre van szüksége. A tenyészidő alatt általában ezer napsütéses órát igényel. Hazánkban a déli megyék szikeseit lehet bevonni a rizstermesztésbe, de csak a mérsékelt szódatartalmúakat. Különben rizst már régebben is termesztettünk, mégpedig a Körös völgyében. Néhány év óta a Tisza jobbpartján fekvő kőteleki, milléri, sajfoki és tiszasülyi öntözőrendszerben, a Tisza balpartján pedig a hortobágyi, a lúdvári, a hódmezővásárhelyi, a tiszabői és a tiszafüredi öntözőrendszerekben folyik intenzív rizstermelés. 1953 óta sikerrel termesztenek rizst a Maros menti gencsháti öntözőrendszerben. Ugyanebben az évben létesítettek telepeket a tiszalöki öntözőmedencében is. Szabó Imre maglóca (Győr megye) olvasónk kérdezi: Mi az oka annak, hogy a Petőfi-rádió adásait alkonyat után a mellette levő állomások annyira zavarják, hogy alig lehet megérteni. Szabó Pál elektromérnök munkatársunk válaszol: A műsoradók részére rendelkezésre álló hullámsávok a közép- és a hosszúhullámok tartományában ma már anynyira zsúfoltak, hogy egy bizonyos hullámhosszon vagy annak közvetlen közelében sokszor több különböző adóállomás is sugároz műsort. Ahol két vagy több állomás hullámhossza azonos, ill. egymástól csak kevéssel különbözik, ott az adók zavarják egymás vételét. A rádióhullámok terjedése — egyebek között — a napszaktól is erősen függ : a középhullámú állomások általában este és éjjel sokkal nagyobb távolságból vehetők, mint nappal. Gyakran előfordul tehát az, hogy egy bizonyos hullámhosszon nappal csak a hozzánk legközelebb levő adóállomást sikerül vennünk ; ez ilyenkor zavartalan. Este azonban a messzebb levő, azonos hullámhosszon dolgozó adóállomások jelei a hullámterjedési viszonyok megváltozása következtében annyira erősödnek, hogy az állandóan vehető állomás műsorát erősen zavarhatják. Például a Petőfi-rádió valóban olyan hullámhoszszon sugároz, melyet más adóállomások is használnak. CÍMKÉPüNK» Pávakaka» Bihar István felvétele (Fényképpályázatunk anyagából) Főszerkesztő : Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő : Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai : Ákos Károly, Haraszty Árpád, Herczeg Tibor, Jantsky Béla, Makkai László, Máthé Imre, Mihalik Sándor, Öveges József, Tángl Harald, Tasnádi Kubacska András, Zalka András, Zách Alfréd. A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VII., Lenin körút 9 —11. Tel.: 221 —285. Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő Üzeme, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Előfizetés : Budapesten a kerületi kézbesítő postahivatalokban, vidéken, a postahivatalokban és kézbesítőknél. Előfizetési díj: havi 3 Ft. Kéziratokat nem őrzünk meg. 1344 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest F. v.: Janka Gyula. Megjelent 185 000 példány . _______________________________________-