Élet és Tudomány, 1969. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-10 / 41. szám
beszélnek Az idén ősszel ismét nagy tömegben jelentek meg a hazánkban alig három évtizede élő amerikai fehér szövőlepke hernyói a gyümölcsösökben, az út menti fákon és az erdősávokban. Most kell nagy gonddal irtatunk őket, nehogy jövő nyáron még jobban elszaporodjanak. 1940. augusztus 5-én Csepelen Velez Zsigmord biológus két, Magyarországon eddig soha nem látott hófehér lepkét fogott. A következő évben megint a hálójába került egy, majd két év múlva Budán is rábukkantak. 1946-ban már egész Budapesten és attól délre, 50—90 kilométeres körzetben mindenütt előfordult. Ebben az évben állapították meg, hogy e titokzatos fehér lepke nem más, mint az Észak-Amerikában honos amerikai fehér szövőlepke, Hyphantria Cunea. Eddig Európában nem élt. Valószínűleg valamilyen rakománnyal hozták be az őshazájából, s néhány év alatt meghódította hazánkat, majd a szomszédos országokat. Az amerikai fehér szövőlepkék tavasszal bújnak elő az áttelelt bábokból, és a lombos fák leveleire rakják tojásaikat. Az egy-egy nősténytől származó petecsomóban átlagosan 500 tojást találunk. A hernyók együtt maradnak és fej fej mellett haladva kezdik hámozgatni a leveleket. Tartózkodási helyük köré fehér, sűrű szövedéket készítenek — innen a „szövő” elnevezés —, amely védelmet nyújt számukra. A szövedék belsejében magasabb a hőmérséklet, szálain fennakadnak az esőcseppek, a szél nem sodorja el a hernyókat. Életük folyamán öt-hétszer vedlenek. A harmadik vedlés után mind kisebb csoportokra oszlanak, és a szövedékkészítéssel is fokozatosan felhagynak. Az idős hernyók már magánosan rágják a leveleket, majd lemásznak a fáról és alkalmas búvóhelyet találva bebábozódnak. 7—11 napos bábállapot után a nyár közepén bújnak elő a lepkék, és hamarosan lerakják tojásaikat, de most már átlagosan nyolcszázat. A második nemzedék hernyói augusztus elejétől a fagyok beálltáig rágnak, majd az ősz folyamán bábozódnak be, és ebben az állapotban telelnek át. Az amerikai fehér szövőlepke megjelenése nem csupán biológiai érdekesség, hanem súlyos csapás is Közép- Európa számára, mert a lombos fák és a bokrok veszedelmes kártevőjévé vált. Egy hernyó életében mintegy tíz levelet pusztít el. Egyetlen nőstény lepkének tavaszszal legalább 500 utóda van. Ezek fele részben nőstények, amelyek a nyár folyamán általában 800 tojást raknak, így egyetlen nősténytől egy nyáron 200 000 hernyó származhat, amelyek körülbelül 200 közepes nagyságú fa teljes lombozatának elpusztítására képesek. Az életükre kedvező körülmények között ebből a roppant nagy számú hernyóból csak kevés pusztul el. Tojásokat rakó nőstény