Élet és Tudomány, 1970. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-10 / 28. szám
CÍMKÉPÜNK : Kacsanevelés mesterséges halastavon (László Évának fényképpályázatunkon III. díjat nyert felvétele) SZÁMUNK TARTALMA: 1299 A SZÁZ ÉVE FELTÁRT DOBSINAIJÉGBARLANG Dr. Uherkovich Gábor 1305 AMIRŐL BESZÉLNEK: AZ ELSŐ MESTERSÉGES GÉN Dr. Egler László 1309 LESZERELT 1813 ÉVE... Visy Zsolt 1314 SZUPERNOVA-FELLÁNGOL ÉS ÁBRÁZOLÁS A KÉT INDIÁN SZIKLARAJZON Schalk Gyula 1318 Árvíz és Árvédekezés is. Szűcs József 1324 HÁZUNK-KERTÜNK: VIGYÁZAT! HIBRIDTOJÁST NE KELTESSÜNK!!! Szikora András 1328 AZ AYMARAK 4. FELSZABADÍTÓ TÁNCOK Louis Girault 1333 SZÓVAL JÁTSZUNK BALASSI BÁLINT ÜZENETE Vargha Balázs 1334 A TUDOMÁNY VILÁGA 1340 NYELV ÉS ÉLET: „NYILVÁN, HOGY” ÍGY ROSSZ Dr. Kovalovszky Miklós 1341 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR 1344 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A karbonárik • A világűr meteorológiája • Az alkoholizmus I. # Hogyan talál rá a poloska az emberre? • A televízióban láttuk # Fogyasztás a szemészetben • Egy kis közgazdaság • Szóval játszunk # Az agmarák V. © A gyepszőnyeg # A tudomány világa 0 Rejtvény 1298 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! „Az erdélyi bányászat ismertetése nemzeti-gazdasági, köz- és magánjogi tekintetben" címen egy szerény, de annál jelentősebb könyv hagyta el a nyomdát Kolozsvárt 1841-ben. Ez volt az első magyar nyelvű bányászati szakmunka. Széchenyi István is lelkesen köszöntötte, és a „közhasznú közlemények minél tovább folytatására" az írónak erőt és egészséget kívánt. A könyvet azonban hamar elfelejtették, szerzőjével, szentkirályi zsigmond bányamérnökkel együtt, aki száz esztendeje, 1870. április 16-án hunyt el. Kolozsvárott született 1804. május 14-én. Ugyanott elvégezvén a középiskolai tanulmányait és a jogi tanfolyamot, 1821-ben a királyi főkormányszék szolgálatába lépett mint írnok. Majd a nagyszebeni kincstárhoz került bányagyakornoknak, s mint ilyen beiratkozott a nagyhírű selmeczi Bányászati Akadémiára, ahol 1829-ben bányamérnöki oklevelet szerzett. Mérnökként Zalatnán állt a kincstári bányászat szolgálatába. A szabadságharc idején — 1848 áprilisában — Oraviczára helyezték azzal a feladattal, hogy az ottani vasgyárak fegyvertermelését biztosítsa és a bányászságból polgárőrséget szervezzen. Majd a háborús események alakulása folytán Kolozsvárra került, ahol Debreczeni Márton miniszteri tanácsos munkatársaként dolgozott. Közösen igyekezték újraéleszteni a háborús események miatt pusztulásnak indult erdélyi bányászatot. Emiatt a szabadságharc bukása után állásától felfüggesztették, s csak 1851- ben foglalhatta el a harcok előtti munkahelyét. Nyolc évre rá erdélyi bányakapitány és bányatanácsos lett. Nyugalomba vonulása után két évvel, 1867-ben polgártársainak bizalma Kolozsvár polgármesterévé tette. Ott is tanúbizonyságát adta a közügy iránti szeretetének és becsületességének. Fő műve „Az erdélyi bányászat ismertetése" nemcsak azért nevezetes, mert az első magyar nyelven megjelent bányászati szakmunka, hanem azért is, mert kifejti a bányászat nemzetgazdasági fontosságát és a tennivalókat, szervezési és gazdaságtechnikai mondanivalóját gazdag statisztikával támasztva alá. Minden bizonnyal Széchenyi három nagy művének (Hitel, Világ, Stádium) hatását tükrözi, de eredeti, a hazai bányászatra vonatkozóan teljesen új elgondolásokat tartalmaz. Haladó világszemléle(Folytatás az 1327. oldalon)