Élet és Tudomány, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-22 / 4. szám
CÍMKÉPÜNK: SZÁMUNK TARTALMA: 147 A BOLDOGÍTÓ Sz öveges József 152 BESZÉLŐ KÉPEK, ÚJKŐKORI RAJZOK, SZOBROK SUKORÓN Makkay János 155 MALACVÉRSZEGÉNYSÉG Schinkné dr. Horvay Magdolna 158 A NÉGYEZERÉVES REKLÁM Fekésházy Géza 163 MACSKADOLGOK Kathonay Nagy Géza 168 MUNKÁBAN A PLAZMA Blahó István 174 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA 176 A HIMALÁJA ORSZÁGÁBAN III. KIRÁNDULÁSOK Dr. Woynárovich Elekné 183 A TUDOMÁNY VILÁGA 189 NYELV ÉS ÉLET, TELEOLÓGIA — TEOLÓGIA Dr. Ferenczy Géza 190 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR 192 KISLEXIKON — REJTVÉNY KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Eötvös József : Az első rádióvisszhangok a Holdról • A Forsyte Saga mai szemmel # Amiről beszélnek # Az öreg ember és a lakás # Mi maradt meg a Nagy Armadából? • A gondolkodás iskolája • A Himalája országában IV. # A tudomány világa # Rejtvény Macska zsákmányával (Macskadolgok című cikkünkhöz) 146 Büszkeséggel olvastam az Élet és Tudomány 1970. évi 4. számában Korbuly Domokos írását az örmény magyarokról. Mi örmények kicsi nép vagyunk, és ezért mindig boldogság tölt el valamennyiünket, ha arról kapunk hírt, hogy a világba szerteáradt népünk a befogadó nemzetek körében megbecsülést szerzett. Gondoltam, ennek a cikknek visszhangja kell hogy legyen az örmények között, és jól gondoltam. Az örmény Szovjet Szocialista Köztársaságban működő, a külföldi örményekkel kulturális kapcsolatokat tartó egyesület hetilapja, a HAJRENIKI CÁM (Hazánk Hangja) az 1970. évi 30. számában ismertetést közölt az Élet és Tudomány cikkéről a „Magyar—örmény kolónia évszázados történelme” címen. A Hajreniki Cájnt az egész világon olvassák az elszármazott örmények, akiknek a száma mintegy kétmillió — annyi, mint az Örmény SZSZK-ban élő örménységé. Az ismertetést Éva Kevorkián aszszony, az örmény Irodalomtörténeti Intézet munkatársa írta. Ő leánykori nevén Bódi Éva, debreceni eredetű, a moszkvai egyetemre került tanulni, s ott ment férjhez egy örmény fizikushoz, akivel Jerevánba költözött. Beszámolóját azzal kezdte, hogy az utóbbi évtizedben a magyar—szovjetörmény kapcsolatok szépen fejlődnek. Kiemelte, hogy Magyarországon az örmények teljes elmagyarosodásuk után is megőrizték örmény szertartású vallásukban az örmény nyelvet, és hogy 1964-ben örmény klubot szerveztek az MSZBT keretén belül. Hangsúlyozta az örménység részvételét a magyar haladó mozgalmakban — így az (Folytatás a 173. oldalon)