Élet és Tudomány, 1984. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-06 / 1. szám
Tartalom XXXIX. évf. 1*■ szám 1984. I. 6. 3 AZ EMBER ETOLÓGIÁJÁRÓL Dr. Csányi Vilmos 6 A HONFOGLALÁS, 892-900 BESZÉLGETÉS KRISTÓ GYULA TÖRTÉNÉSSZEL Daniss Győző 8 A CSONTPENGÉTŐL A MŰKORCSOLYÁIG Széchy Ágnes 10 A VESEKŐBETEGSÉG ÉTRENDI KEZELÉSE Német Istvánné és dr. Zanáné dr. Bach Katalin 12 HOGYAN KELETKEZETT FÖLDUNK LÉGKÖRE Dr. Mészáros Ernő is így készült Munkácsy HONFOGLALÁSA Takács Eszter 18 NYELV ÉS ÉLET: FURCSA IDŐTÁRSÍTÁSOK Holczer József 18 SZÉP HAZÁNKAT JÁRVA: A HÁMORI-TÓ Oravec János 20 ÖT NOBEL-DÍJ EGY CSALÁDBAN Kunfalvi Rezső 23 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: UDVARIASSÁG ÉS TISZTELET Dr. Ranschburg Jenő 24 FIGYELMÉBE AJÁNLOM ÚJ KÖNYVEK A TIT MŰSORAIBÓL 25 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 26 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 28 A TUDOMÁNY VILÁGA 31 DB-ÉLET A HÁTLAPON: VARJAK A PADKÁN Schmidt Egon Címképünk: Hendrick Averkamp Tél című képének részlete (Amszterdam, Rijksmuseum) A csontpengétől a műkorcsolyáig című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Kisbolygó-robbanás a Bakonyban? 4 A nemi úton terjedő betegségekről : Közoktatás Kubában 0 így éltek a „tiszták" a Földünk légkörének jövője 0 A Lomnici-csúcs környéke 0 Afrikai növényismerőseink 0 Az öregedő csont 0 Egy különleges világitól: a műtéten 0 Kedves Ági és Zoli 0 A Balon-durbincs 0 A tudomány világa 2 Kedves Olvasónk! Mit hoz 1984? — kérdezzük az év elején, s a kérdés azt jelenti, hogy a világ nem túl biztató kilátásai ellenére alapjában optimisták vagyunk. Hiszen aki a jövőre kérdez, az azért kérdez, hogy a rosszat elkerülhesse, a jobbnak pedig elébe mehessen. De milyen alapon? Csakis a józan ész, az értelem alapján, mert ez a lehetséges közös nevező az emberek, a népek, az országok között, s ez az egyedüli eszközünk az előrelátásra. Amire a világ alakulását tekintve számítanunk kell, az az, hogy gazdasági feltételeink nem lesznek könnyebbek, sőt inkább keményebbek; hogy a tudomány és nyomában a termelés és az élet különböző területein alkalmazott technikák rohamosan változnak, és ezektől a nehezebb körülmények között sem szabadna elmaradnunk, sőt ahol módot találunk, ott előbbre kell lépnünk, hogy ha a fellendülés szellői megjelennek, legyen vitorlánk kifogni őket. Ezen az alapon — most már lapunk táborának szőkebb körére vonva a többes számot — ismét azt szeretnénk, hogy együtt gondolkodjunk olvasók, szerzők, szerkesztők. Ezért számolunk be terveinkről és veszszük szívesen olvasóink véleményét, javaslatait. Az ismeretterjesztő hetilap is újság, tehát még a tudomány időtálló alapismereteit is az új jelenségek és dolgok összefüggéseiben kell értelmeznie. Ezen belül elsőbbséget adunk több olyan témakörnek, amelyet a tudományok és az eredményeiket alkalmazó gazdaságitársadalmi gyakorlat fejlődése kitüntet. Változatlanul benne lesznek lapunkban mindazok a tárgykörök — az élettelen és élő természet kutatásaitól a néprajzi kutatásokig, a művészet új jelenségeiig és a nyelv pallérozásáig —, amelyek mindig is helyet kaptak hasábjainkon. S kitüntetett témakör az elektronika, a számítógép különféle alkalmazása, a híradástechnika. Ilyenek az energia- és anyagtakarékos eljárások, egyes új tudományterületek — például a lézerkémia, a részecskefizika, a biofizika és biokémia egyes kutatási irányai, a biotechnológiák —, az intenzív és környezetkímélő eljárások, a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. Vagy ilyen az ifjúságkutatás, a társadalmi beilleszkedési zavaroknak a vizsgálata, az iskola és a nevelés kérdései, a nemzetiségi kérdés, a hagyományok szerepe és módosulása a történelmi változásokban, a történelem „alulnézetben”, közgazdasági gondolkodásunk fejlődése, vagy a külföldi tanulságok és a hazai viszonyok alakítása nagy gondolkodóink szemével. Emellett sok praktikus kérdés fontos vagy érdekes az embereknek ma, ezért közlünk sorozatot egyebek közt a családi ház építéséről vagy a keleti konyhaművészetről, a lélektan vagy az egészségügy hétköznapi kérdéseiről. Valamennyi témakörünkben törekszünk arra, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsük, ismereteit kiegészítsük sok olyan vonatkozással, ami a tankönyvekben még nem lehet bent. Egyébként ahogy az elmúlt évben elkezdtük, minden hónap első számában posztert is megjelentetünk azzal az elgondolással, hogy ezeket az iskolában is fel lehessen használni szemléltetésre. De ugyanezt a célt szolgálják képriportjaink és más, színesen illusztrált cikkeink is. Ugyancsak színesen illusztráljuk hetente útleírásainkat és más olvasmányos írásainkat is. Bizonyos, hogy így sem tudunk mindenről írni, amiről szeretnénk, hiszen évente csupán 400-450 nagyobb cikk fér az Élet és Tudományba. De hogy mi kerül ezek közé, azt olvasóink közreműködésével szeretnénk nagyobb megelégedésre kiválasztani. A szerkesztők Kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. CURIE-PONT: az a hőmérsékleti érték, amelynél magasabb hőmérsékleten valamely anyagnak a mágnesezhetősége megszűnik, tehát az eredetileg ferromágneses anyag paramágnesessé válik. (öt Nobel-díj egy családban) CURIE-TÖRVÉNY: a mágnesezhető anyagok mágnesezhetőségének a hőmérséklettől való függését leíró tapasztalati törvény. A ~ szerint az anyagok mágnesezhetősége kelvinben mért hőmérsékletükkel fordítottan arányos. (öt Nobel-díj egy családban) FAZOLA-CSALÁD: az alapító, Fazola Henrik (1730— 1779) német földről költözött Egerbe, s remekmívű kovácsoltvas munkákkal írta be a nevét a városnak, az ómassai nagyolvasztó és a hámori vasverő üzem felépítésével pedig a környéknek a históriájába; öccse, Lénárd, szintén Egerben lett híres ember erkély- és kapurácsaival. Henrik fia, Frigyes, 1800-tól a diósgyőri vasgyárat igazgatta, s létrehozta az újmassai vasolvasztó kohót. (A Hámori-tó) KUTIKULA: a fedőhám termelte, szerves anyagú külső védőréteg. (A tudomány világa) KÜLSŐ ÉLŐSKÖDŐK (ektoparaziták): olyan élősködők, amelyek a gazdaszervezet testfelületén megtapadva szívják vagy rágják azt. (A tudomány világa) SZUBSZTANCIA: a filozófia egyik alapfogalma, a dolgoknak és jelenségeknek azt a változatlan lényegét jelenti, amely a változó tulajdonságok mélyén mindig megmarad. Empedoklésznél a ~ egyszerűen az anyagot jelenti. (Hogyan keletkezett Földünk légköre?) VERTIKÁLIS MOZGÁS: függőleges, le-föl vagy föl-le irányuló mozgás; a légkörben vagy az óceánban a ~ a függőleges irányú energiaáramlásnak a következménye. (Hogyan keletkezett Földünk légköre?)