Élet és Tudomány, 1985. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-15 / 46. szám

KÉRDEZZ - FELELEK! — Mi okozza a nylon fehérnemű jellegzetes zizegését és tapadását? Hogyan lehetne ezt megszüntetni? — kérdezi Kis Piroska kecskeméti olvasónk. Kérdezz—felelek rovatunk vála­szol: A műanyagokból készült szálak­nak (szintetikus szálasanyagok) kö­zös tulajdonságuk a csekély vízfel­­vétel. Míg 65 százalékos relatív lég­­nedvesség esetén a gyapjú 16, a pa­mut 7, a pamuthoz kémiailag hason­ló (szintén cellulóz alapú) viszkóz műszál 13 százalék nedvességet vesz fel, addig a nylon 3,6—4,2, a perion 4 százalékot, a többi szinte­tikus szál pedig­­még ennél is keve­sebbet. A csekély vízfelvétel az oka an­nak, hogy a nylon fehérneműben a viselés során egymáshoz dörzsölődő szálakon képződött elektromosság nem vezetődik el, hanem felhalmo­zódik. Az ilyen elektromos töltés a kisebb elektromos töltésű helyek felé törekszik. A tisztán műanyag szálból készült holmi tehát testün­kön feltöltődik. A felhalmozott vil­lamos töltés, amikor elektromosság vezetésére alkalmas anyag közelé­be kerül, a szálról eltávozik. A töl­tés a közeli vezetőhöz igyekszik sodorni a szálat. Ha a mozgásban nincs gátolva, a szál rátapad a ve­zető anyagra, ha pedig az elmozdu­lásra nincs lehetőség, a töltés szik­rázó jelenség közepette „ugrik” át. (Hasonló jelenséget tapasztalunk a száraz haj fésülésénél is: a haj egy­részt a fésűhöz tapad, másrészt a szikrák miatt zizegő hangot hal­lat.) Ha a nylon blúzt sötét szobá­ban vesszük fel, a zizegést előidéző szikrák láthatók is. A feltöltődés mértéke sok körülménytől függ (a levegő relatív nedvességtartalma, a dörzsölés mértéke stb.). Olykor el­érheti a 3000—4000 voltos feszültsé­get is, ami elsősorban a feldolgozó iparban okoz problémákat. Az elektrosztatikus feltöltődés okozta jelenségeket úgynevezett an­­tisztatikus anyagokkal igyekeznek kiküszöbölni. Ezeket a szál felületé­re juttatják, és kémiai szerkezetük szerint a felgyülemlett töltést elve­zetik, vagy pedig nedvszívó hatásuk által a szál felületére adszorbeált víz vezeti el az elektromosságot. Mi volt a második világháború vége felé sokat emlegetett Attila­­vonal? — kérdezte Dernula Károly­­né monori olvasónk. Hadtörténész szakértőnk válaszol: Az 1944 szeptemberében elszen­vedett iasi—kisinyovi veresége és a Kárpátok természetes védelmi vo­nalának elvesztése után a német had­vezetés létre akart hozni egy olyan összefüggő rendszert, amely Szlová­kiától Albániáig húzódva lezárja az Ausztria felé vezető utakat, s őrzi a háború folytatásához gazdaságilag szükséges területeket. Ez a rendszer több védelmi vo­nalból tevődött össze. Magyarorszá­gon a Zempléni-hegység, a Bükk és a Mátra déli lejtőin kezdték kiépí­teni a Karola-, a Nagytéténytől a Velencei-tó és a Balaton északi partján Gyékényesig­­húzódó (mind közül a legerősebb) Margit­, mö­götte az Olga-, a Klára- és a Zsu­­zsanna-vonalat, majd az osztrák— magyar határon a Birodalmi Védő­állást és több helyütt a különféle reteszállásokat. Ebbe a rendszerbe illeszkedett bele a Budapest köz­vetlen védelmét szolgáló — szár­nyaival félkörívben a Dunára tá­maszkodó — három védőövből álló Attila-vonal. Az első védőöv Alsó­­göd—Csomád—Veresegyház— Maglód—Ecser—Dunaharaszti, a második Dunakeszi—Mogyoród— Isaszeg—Pécel—Pestimre—So­roksár, a harmadik közvetlenül a peremvárosok vonalában húzódott. Minden védőövben két-három állást és minden állásban két-három lö­vészárkot hoztak létre. Az álláso­kat egymástól másfél—két és fél km-nyire, a lövészárkokat 300—600 fő-nyire ásták ki, s közlekedő ár­kokkal kötötték össze őket. Az ár­kok elé gyalogság és­­harckocsi el­leni aknamezőket, egy- és többsoros drótakadályokat telepítettek, harc­­kocsiakasztókat, a betörő ellenfél megállítására reteszál­lásokat építet­tek, stb. A német hadvezetés azonban nem érte el a célját ezekkel a nagy erő­feszítéssel megteremtett — bizonyos szakaszokon csak tervezett — vona­lakkal. A Az Óra- és Ékszerkereskedelmi (a nyitás napján 15 órától). Vállalat őszi ékszer­ a Pesti Vigadó díszlépcsőházában, és nemesfém-aukciója Árverés: november 26-án a Pesti Vigadóban­ és 27-én 15 órától. Nemesfémből készült antik a Pesti Vigadó és régiség jellegű ékszerek, hangversenytermében. tárgyak és órák kiállítása. Az aukción szereplő árukról majd — a kiállítást követő készült katalógus a kiállítás árverésen — értékesítése, és az árverés idején * Kiállítás: november 20-tól 25-ig, a helyszínen kapható. * naponta 10-től 18 óráig A belépés díjtalan. "*■----------------------------------------------— 1161

Next