Élet és Tudomány, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 38. szám
A TUDOMÁNY VILÁGA 1212 Óriásnövekedés Csernobil körzetében A Csernobil körüli 30 kilométeres tiltott övezetben folyik a katasztrófa környezeti következményeinek tudományos vizsgálata. A kiürített Pripjaty városban, mintegy 5 kilométerre a szerencsétlenül járt atomreaktortól, két év óta üvegházakban vizsgálják a különféle növényeknek a radioaktív anyagok iránti érzékenységét, s azt, hogy a szennyezett talaj vegyületei miképp szívódnak fel a levelekbe, a virágokba és a gyümölcsökbe. E kutatások vezetője, Nyikolaj Arhipov a Sciences et Avenir című francia tudományos ismeretterjesztő folyóirat munkatársának elmondotta, hogy mindeddig több száz különböző növénynek hasonlították össze a teljes életciklusát, figyelembe véve a talaj összetételét, radioaktív szennyezettségét és a magok kezdeti állapotát. Az üvegházakban egyebek között harminc-negyven fajta uborkát és paradicsomot neveltek fel, s ez utóbbiak emberi fogyasztásra is alkalmasnak bizonyultak. A kutatók afféle kérdéseire, hogy a különféle növényekre miképp hatnak a radioaktív sugarak, csak hosszú borrépa és burgonya, a keményítő- vagy az alkoholgyártás, sőt esetleg takarmánynövény is vetőmagok nyerése céljából, ám a talaj radioaktív szennyezőktől való megtisztításának költségei túlságosan nagyok ahhoz, hogy e térségben a mezőgazdasági hasznosítás gazdaságos lehetne. Mindegyik kutató nagy óvatosságra intett, hiszen olyan jelenségek mutatkoztak, amelyekből az élővilágban bekövetkező súlyos elváltozásokra kell következtetni. Szóltak a „vörös erdő”-ről, amely a radioaktív sugárzás hatására „megsült”, arról, hogy már öregedő fák koronáján új rügyek fakadtak, másutt meg az óriásnövekedés jelei mutatkoztak: a rendesnél ötszörre hosszabb fenyőtűk nőttek, kékes színt öltöttek, s szinte kör alakban meggörbültek, de tölgylevelek is csaknem akkorára nőttek, mint a lapulevelek. Mindez arra vall, hogy egy bizonyos elnyelt sugáradag fölött a sejtek osztódásának és növekedésének a szabályozásában súlyos zavar következett be. Ezt erősítette meg Jurij Vlazovics, a belorusz tudományos akadémia intézetének kutatója is. Elmondotta: a magvas növények porzóinak portokjai, illetőleg pollenzsákjai megduzzadnak, a már visszafejlődő rügyek új erőre kapnak, s megváltozik a növények leveleinek alakja. Például akadtak akáclevelek, amelyek akkorára nőttek, mint egy gyerektenyér, és a nyárfa bizonyos levelei 19 centiméter hosszúvá és 18 centiméter szélessé váltak. A kutatók afféle kérdéseire, hogy a különféle növényekre miképp hatnak a radioaktív sugarak, csak hosszú évek után remélnek alapos, tudományos választ, jóllehet az egész világon folynak ezzel kapcsolatos vizsgálatok. Egyebek közt szeretnék tudni, hogy bizonyos növények — ilyen lehet főképp a moha,vagy a zuzmó —, amelyek fokozottabban szívják fel a talaj radioaktív vegyületeit, nem volnának-e alkalmasak arra, hogy a talajt e szenynyezőktől megszabadítsák. Ami az állatvilágot illeti, a kutatók nagy töménységben találtak radioaktív anyagokat a sündisznók, a cickányok, a vaddisznók, a nyulak és a rókák szervezetében, de például keveset a farkasokéban és a szarvasfélékében. A madarak közt a legradioaktívabbnak a vadkacsa, a halak közt a csuka, a sügér és a süllő bizonyult. (Sciences et Avenir) (Szaklektorunk megjegyzése: Az ionizáló sugárzás hatására bekövetkező óriásnövekedés nem ismeretlen jelenség. A sugárzásnak éppen ezt a tulajdonságát akarták egy időben hasznosítani a mezőgazdaságban nagyobb hozamok megtermelésére, ám eddig kevés sikerrel.) Repülőgép terjesztette malária Európa területének legnagyobb részéről az ötvenes években tűnt el a malária, amelyben becslések szerint még ma is évente akár százmillió ember betegszik meg. Ma földrészünkön a maláriások elsősorban azok közül kerülnek ki, akik e betegséget valamely malária sújtotta területről magukkal hozzák.De több példa van arra is, hogy azt a nagy hatótávolságú repülőgépeken utazó Anopheles-szúnyogok hurcolják be. A hetvenes évek óta, amikor is gyakorivá váltak az ilyen repülőutak, legalább huszonöt olyan maláriás megbetegedésről tudnak, amelyeknek szenvedő alanyai sohasem jártak a tengeren túl, ellenben egyebek közt a zürichi, az amszterdami, a párizsi De Gaulle-i vagy a londoni gatwicki repülőtéren vagy annak közelében fertőződhettek meg annak kórokozójával. Legújabban 1989. július végén egy a genfi repülőtéren dolgozó, illetőleg annak a közvetlen közelében élő ember betegedett meg maláriában. Legalább egy év óta egyikük sem lépte át Svájc határát, ezért nagyon valószínű, hogy a genfi repülőtérre valamelyik trópusi területről érkező repülőgépen „utazó” szúnyogok fertőzték meg őket. Az Egészségügyi Világszervezet ismételten felhív arra, hogy a repülőgépek belsejében rendszeresen rovarirtó szereket porlasszanak szét. De ennek a felszólításnak csak kevés helyütt tesznek eleget, kivéve Ausztrália és Új-Zéland repülőtereit, ahol szigorúan betartják az ezt előíró rendelkezéseket. (New Scientist) Távolról irányítható vibrátor Svédországban olyan, az útépítkezésekhez, csatornák stb. ásásához használatos vibrátort fejlesztettek ki, amelynek motorját a zaj ellen leárnyékolták, s amelyet távolról működtethetnek. A mindössze 530 kilogramm tömegű és 6,6 kilowatt teljesítményű dízelmotorú eszköz távolról, kábelen át mozgatható s szabályozható motorjának a fordulatszáma. Általa kezelője biztonságos távolságban maradhat, s nem károsítják őt sem a motor gázai, sem a rezgések, sem a zaj, s akkor sem következhet be baleset, ha a vibrátor alatt a talaj beomlik. (SÍP)