Élet és Tudomány, 1991. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-14 / 24. szám
Széchenyi-vetélkedő Széchenyi István gróf élete és káza 29. RÉSZ 1844. július 15.: Robert Gordon bécsi angol nagykövet véleménye: Széchenyi az egyetlen gyakorlati ember Magyarországon 1844. július 28.: ismét megválasztják a Sopron-Vasi Szederegylet elnökévé 1844. július 30.: Batthyány Lajos gróf elnökletével megalakul a Pesti Cukorfinomító Gyár Egyesület 1844. augusztus 15.: Zsedényi Ede a legtermékenyebb magyarországi lángészként jellemzi Széchenyit 1844. augusztus 27-28.: kétszer szólal fel Pest megye közgyűlésén, beszédében elhatárolja magát az ellenzék politikai elképzeléseitől 1844. október 3.: a felsőtábla ülésén vitába száll több ellenzéki politikussal 1844. október 6.: Batthyány Kázmér gróf elnökletével megalakul a Védegylet; Széchenyi is részt vesz az ülésen, de nem csatlakozik az egyesülethez 1844. október 7.: a felsőtábla ülésén a nem nemesek birtokszerzési jogának elismerése mellett állt ki; az alsótábla leszavazza a háziadó közös viselését 1844. október: megkezdődik a telekdíjtervezet tárgyalása a kerületi ülésen, 16-án a közteherviselés ténye mellett foglalnak állást; 23-án a követi tábla a kerületi ülés javaslatát jóváhagyja; a főrendi tábla 28-án kezdi meg az ügy tárgyalását, és számottevően csökkenti az alsótábla javaslatában vállalt összeget; hosszú üzenetváltás után emiatt megbukik az országos költségek közös teherviselésének terve 1844. október 26.: Batthyány Kázmér gróf vezetésével alakul meg Pesten az Első Magyar Selyemkelme- és Szalaggyár 1844. október 28.: díszmagyarba öltözve szólal fel az országgyűlésen a kétgarasos telekdíj terve érdekében (lásd: november 10.) 1844. november 1.: a Lujza műút (lásd: 1843) megváltására a rendek 1 millió 200 ezer forintot ajánlanak meg (ez az összeg nem bizonyult elegendőnek); a szakértők javasolják a Zágráb-Varasd- Veszprém-Fehérvár-Buda útvonal kiépítését is 1844. november 4.: a nádor felszólítja a pesti választott polgárságot a pesti kikötő ügyének és gyors tisztes rendezésére (lásd: 1845. április 27.) 1844. november 10.: az országgyűlésben elbukik a kétgarasos adó és az országos pénztár ügye; az 1843-44. évi országgyűlés november 13-án véget ér, a király szentesíti az új törvényeket közülük Széchenyi a maga személyes sikerének tekinti, hogy az 1844:11. tc. a magyar nyelvet az ország hivatalos nyelvének nyilvánítja 1844. november: az országgyűlés a Magyar Középponti Vasút Társaságnak megszavazza a kért kamatbiztosítást (így a vasúti részvények állampapír jelleget kapnak), de e törvényt az uralkodó nem írja alá; az építési engedélyt ellenben a társaság megkapja, s az engedélyezési szerződést megköti a Helytartótanáccsal; a Pest-Pozsony és a Pest- Szolnok vasútvonal építése 1844 őszén megkezdődik 1844. november 11.: a rendek Széchenyit a Nemzeti Színház igazgatójává akarják választani, de e megtisztelő posztot nem fogadja el 1844. november 26.: Batthyány Lajossal igen éles politikai vitába keveredik 1844. december 2.: engedélyt kér a nádortól a pesti sétatér ügyében szervezendő mozgalom megindítására; az engedélyt 1845 februárjában kapja meg (lásd: 1847. május 30.) 1844. december 22.: a Kossuth befolyása alatt álló Gyáralapító Társaság első közgyűlésén alelnökké választják; javaslatára 1845. február 2-án Adam Clark is az elnökség tagja lett 1844. december 23.: részt vesz az Akadémiai Könyvtár felavatási ünnepségén (a gyűjtemény a Trattner Károlyi-ház második emeletén nyílt meg, majd 1865-ben költözött át az Akadémia akkor felépült új palotájába) 1844. december 26.: Teleki József elnök helyett megnyitja a Magyar Tudós Társaság tizenharmadik közgyűlését; beszédében elsősorban a magyar nyelv jogai visszanyerésének diadaláról szól, kifejti, hogy magunkban kell keresnünk a hibát, ha nyelvünk ügyében eddig nem értünk el eredményt, s óvatosan támadja a „viszketeg" ellenzéket (beszéde a Társaság VII. Évkönyvében, 1846-ban nyomtatásban is megjelent) Összeállítja: Gazda István (A kronológia az Ifjúsági Rádió Gordiusz című műsorának, valamint a televízió Széchenyi öröksége című vetélkedőjének a háttéranyaga. - A szerk.) 762 NYELV ÉS ÉLET Szerkeszti: Grétsy László ÖTVENÖT ÉVE... A két világháború között oly népszerű hetilapban, a Színházi Életben névújítási játék folyt a szerkesztőség meg az olvasók között, agyonforgatott régi példányok tanúsága szerint például 1936-ban, azaz ötvenöt éve. A névújítás, persze, zömében a hetilap olvasóinak játéka volt; a legjobb névújításokat közölte a Színházi Élet, s bizonyosan tiszteletdíjat is fizetett értük. Ennek a nyelvi játéknak az volt a lényege, hogy bizonyos szavakat más, közhasználatú szavakkal kellett pótolni, ha lehetséges volt, úgy, hogy a megoldásba humor is vegyüljön. Ott például a pályaudvar szó »névújított« változata: síntér! Ugye, világos: a pályaudvar olyan terület, olyan tér, ahol íznek vannak. Miközben - mondanom sem kell - a sintér szó értelme: gyepmester, hogy szépen szóljunk arról a férfiúról, aki dróthurkos botjával elfogja a kóbor - és néha nem csupán a kóbor - kutyákat. A sintér, vágyás a gyepmester, rövid í-vel írja magát, a pályaudvar névújításos mása ellenben hosszú é-vel. De hát játékban ilyen apróság fölött eltekinthetünk. Valaki a gyepmester helyett a harapófogó főnevet javasolta. Humor rejlett abban is, hogy valaki a száj szóra a fogház értelmet akasztotta. Nem kell magyaráznunk. És mennyi honorárium ütötte a markát annak, aki a csecsemő tréfás szinonimájául ezt találta ki: kisbőgő?! (A cselló nem felelt volna meg, pedig az is kisbőgő, sőt: az a kisbőgő!) Nekem egyik kedvencem a festékbolt névújításos változata: színházi És ha már itt tartunk: a dalszínházi oldalfegyver nem más, mint operatőr, mármint: operatőr... Még mindig ebben a körben! Régi paróka?! Óhaj- Dalos László