Irodalmi Ujság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-09 / 15. szám - Sásdi Sándor: Nyolc hold föld • dráma • Részlet az író új drámájából, melyet április 14-én mutat be a győri Kisfaludy Színház. (6. oldal) - Kopré József: Te is a bakon ültél!… (6. oldal) - K. S.: Testvértüzek - Ősbemutató Pécsett • színház • Őrsi Ferenc: Testvértüzek. Rendező: Lendvay Ferenc, Pécsi Nemzeti Színház (6. oldal)
Sásdi Sándor NYOLC HOLD FÖLD" (Rabék istállójának egy része, az állatok nem látszanak, csak az istállóágy, felette polc, azon olajmécses. Karácsony előestéje.) LACI: (az ágyon ül, cigarettázik). ROZI: (besurran óvatosan). Elgyüttem... LACI: (felugrik). Rozika, igazán elgyüttél? Elgyüttél énhozzám? ROZI: Láthatod. De azért ne szoríts annyira, mert megfulladok a berliner kendőmben. LACI: (leveszi róla a kendőt) Rozikám ... ülj le... ülj ide mellém! ROZI (megsimítja Laci arcát): örülsz nekem, Laci? LACI: A szemem világának nem örülhetnék jobban. ROZI: Édesapám éjféli misére készül, én meg magamra dobtam a kendőt, elszaladtam lehozzád. LACI: Annyira nagyon szaladtál, hogy még most is sebesen ver a szíved ... ROZI: Nem, nem akarom... vedd el onnan a kezedet... LACI: Meg se csókolhatlak? ROZI: De csak itt, ezen az egy helyen az orcámat. LACI: Máshol sehol se szabad? ROZI: A halántékom mellett a hajamat, mert egyszer azt mondtad, az csiklandozza a szádat. (A csók után arrébb húzódik.) LACI: Azért jöttél, hogy csak üljünk itt az ágyon? ... Nem is egészen egymás mellett... ROZI: Ha akarod, elmehetek... LACI: Dehogy eresztlek! Nem azért könyörögtem négy nap óta, hogy most itthagyhassál, én meg szomorkodjak, mint a párját vesztett gerlemadár. ROZI: Szépen elmondtad. LACI: Szívem szerint mondtam, mert amióta kötöttem a bugyrot, nincs már nékem más senkim, csak te ... ROZI: Hát nékem? Édesapám többet a legelőn, mint otthon, édesanyámra tizenkét éves koromban dobtam a hantot, néném a hatodik járásban. Ha nem vagyok melletted, akkor is csak terád gondolok ... LACI: Én talán nem? Sem apám, sem anyám, sem senkim, mióta téged szégyenítettek. (Rozika Laci vállára hajtja a fejét.) Úgy, úgy, hajtsd vállamra a fejedet... (átöleli, Rozika szabadulni igyekszik az ölelésből). Ne félj én tőlem, éppen csak megérintem számmal a szádat. ROZI: (kifelé figyel). Hallod? LACI: (felugrik). Bizonyosan az a nyugtalan, vén apám! ROZI: Jézusom, föld alá süllyedek szégyelletemben! LACI: Vasárnap óta be nem tettem a lábamat hozzájuk, szót sem váltottam egyikkel sem, csak amióta a tehén felfúvódott. ROZI: Jaj, hova bújjak? LACI: (hallgatódzik): Talán nem ide gyön... A gangon lépeget, járkál ki-be, mint Orbán lelke . . . Ide gyün! (a homály felé tuszkolja Rozit). Ne oda ... bújj a répadaráló mögé... Ne félj Rozika. RAB: (be). Úgy látom, valamelyest apadt a Rózsa hasa ... LACI: (feláll, a mécsest piszkálja, a répadaráló felé sandít). RAB: (mintha a tehénhez beszélne) Ejnye, ejnye, szegény jószágom ... (visszajön a világosságra, Laci elé áll) Hát ez most mindig így lesz? Karácsony szent estéjén is itt kuksolsz az istállóban? (Laci nem felel, fújja a füstöt) Más apa is megütötte már a gyerekét, nem eccer, nem is kétszer ... (Laci felveszi a vasvellát, arrébb lódítja) Sorozásom napján furkósbottal vágott a hátamra apáim, mert elfelejtettem megitatni a csikókat. LACI: Azt is mondta, hogy átal ne lépje többet a küszöbét? Azt is, hogy zsivány, meg hogy bakonyi haramia? RAB: Amikor a méreg beszélteti az embert, akkor a rossz szó szárnyon repül, a jó meg minden fűszálban fennakad (Laci újabb cigarettára gyújt) Antó bátyád is javában pödörgette már a bajuszát, amikor odasóztam neki egyet, nem is tenyérrel, hanem ököllel, mert részegen gyútt haza a kocsmából. LACI: Egyik elszívleli az ütést, a másik nem. RAB: Ne járasd a szádat, hanem gyere vacsorázni. LACI: Menjen, aki akar. Én nem eszek. RAB: A te bajod, ha koplalsz. LACI: Ne lássa a bút énrajtam, inkább eredjen, feküdjön le ... Avval úgyse segít a Rózsán, ha itt strázsálja. RAB: Nem, nem... hogy a fene esne anyádba, amióta a tolvaj Rádióktól félti a tojást, a pajtába szoktatta a tikokat, odakészítette a fészküket, azok meg a takarmányra hullatták a tollakat... Négy éve is attól pusztult el a törzskönyvezett bikaborjú... LACI: Feküdjön le, hiszen a szeme majd leragad. * * Részlet az író új drámájából, melyet április 14-én mutat be a győri Kisfaludy Színház. RAB: Hát te? LACI: Megmondtam, nem fekszek a szobába. Ha eddig jó vót az istállóágy, legyen jó szentestén is. Nem lépem át a küszöbét! RAB: Nekimentél anyádnak, amiatt a lány miatt. Azóta se jutott eszedbe egyetlen szóval is kimondani: „Bocsásson meg keed.” Pedig tegnap este is látta a Tóka Mari, hogy bement hozzájuk a kovácslegény ... LACI: Éntőlem ne várja senki, hogy bocsánatos szóra nyissam a számat. RAB: Fiatal vagy, azért vagy keményebb, mint én, mert én ... én megbántam, hogy megütöttelek, azt is, hogy kizavartalak ... (megint a sötétbe megy) Szegény Rózsa, nem segített rajtad se a záptojás, se a keserűsó ... (visszajön a világosba) Ha úgy gondolod, hogy megenyhülhetsz irányomban, kimondom én azt is ... (kifelé menet, halkan) Bocsáss meg ... LACI: (hidegen) Most csak eredjen lefeküdni! (Rab elmegy, bezárja retesszel az ajtót.) ROZI: (előmászik a daráló mögül, szoknyáját tisztogatja). Elment. LACI: El. ROZI: Asszonta, „bocsáss meg“. LACI: Azt. (dühösen). Most legalább tudom, hogy tegnap is, ott fenekeit nálatok a langaléta kovácslegény. ROZI: Édesapámnak hozta el az újságot ... LACI: Hazudsz! Nem az újság miatt ment. ROZI: Kártyázott is édesapámmal. LACI: Tudja, hogy miért megy. Mondta édesanyám, hogy Mártonnapkor ott értek a kovácsműhelyben, szurtosan másztál ki a fújtató alól... Vótkitől tanulnod, a nénédet is hasasan vette el a parádéskocsis. ROZI: Bánom, hogy idegyüttem,mert aki így tud gyalázni, az nem szerethet. (Laci durcásan elfordítja fejét). Jól van. A ki nem mondott szóból is értek ... Nem baj, tudom anélkül is, hogy a Tókáék rokonja jobban illik hozzád, mert száz holdnál is több a földjük, istállójuk jószággal tele... Jól van Laci, én is hozzámehetek a kovácslegényhez... LACI: Nem leszel te az égvilágon senkié, csak az enyém .. . ugye Rozika? (átöleli): Rozikám, ugye nem haragszol énrám? ROZI: Szeretlek Laci. LACI: Én meg milliószor jobban szeretlek, levágatnám érted a két karomat, még talán a szemnemvilágát is odaadnám. ROZI: (megijeszti a fiú hevessége). Elmegyek Laci.én csak azért gyüttem, mert... LACI: Azért, mert tudtad, soha senkit nem vártak még így, mint én téged ... ROZI: Elkések a miséről... LACI: Eredj! Ezért vártalak minden este? Négy nap óta, ha veréb zörrent odakint, felugrottam, leskelődtem, mondtam magamban: Énhozzám siet, akit annyira szeretek... Énhozzám jön a Rozika! ROZI: Futottam a havas úton ... hozzád futottam, Laci... LACI: Virágom ... Rozikám ... Nincs kívüled senkim széles e világon ... Nem is kell más senki . . . Ugye nem félsz, Rozikám? ... (karjába veszi és viszi a sötétség felé. Kintről jó darabig hallatszik az éjféli misére szóló harang). MOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXMOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO^ Irodalmi Újság A Magyar pártszervezete mókát indított ILLÉS BÉLA ezúton mond hálás köszönetet mindazoknak, akik Kossuth-díjjal való kitüntetése és születésnapja alkalmából jókívánságaikkal kerestek fel.B Írók Szövetségének elméleti szemináriaa Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége márciusi határozatainak tanulmányozására. A szemináriumokat, melyeken 80 író vesz részt, Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes, Újhelyi Szilárd, a Népművelési Minisztérium könyvtári főosztályának vezetője és Fekete Sándor, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának tagja vezeti. ★ LUKÁCS GYÖRGY 70-ik születésnapja alkalmából április 13-ánközös ünnepséget rendez a Magyar Tudományos Akadémia I. és II. osztálya. Fogarasi Béla akadémikus mond elnöki megnyitót. Szigeti József, a filozófiai tudományok kandidátusa ..Lukács György filozófiai életműve", Tolnai Gábor levelezőtag pedig „Lukács György és az új magyar irodalomtörténetírás" címen tart előadást. ★ KELTAI JENŐ vígjátékát, a „Néma leventé"-t április 2-án ötvenedszer játszotta a budapesti Déryné Színház. Ez volt a „Néma levente" háromszázadik budapesti előadása. Binicsi Tivadar ugyanazt a szerepet játszotta mind a háromszáz előadáson. ★ ÁPRILIS 4-Én nyílt meg a Sztálinvárosi Múzeum Sztálinváros története című kiállítása.* AZ OGONYOK Könyvtára sorozatban új kiadásban megjelent Moszkvában orosz nyelven Veres Péter ,,Próbatétel“ című műve, 150 000 példányban. A PÁRIZSBAN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ nyári nemzetközi színházi fesztiválra a tavalyi 15-tel szemben az idén 30 nemzet legjobb együtteseit hívták meg. Többek között a Szovjetuniót, a Német Demokratikus Köztársaságot, Kínát, Finnországot, Lengyelországot, Romániát, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és nyugati és tengerentúli országot. A színházi előadásokon kívül a színpad és rendezés történetével kapcsolatos kiállítások is lesznek, a legjobb színházi szakemberek és kritikusok pedig előadásaikat tartanak. A „MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE“ c. freskópályázat eredményét most hirdették ki. Az első díjat Szőnyi István, a másodikat őz Dénes, a harmadikat Konturi Béla nyerte. A pályadíjnyertes freskót a csepeli posta felvételi termében helyezik el. ■k . JUHÁSZ GYULA MŰVEINEK kritikai kiadását készíti elő az Akadémia Kiadó. A kötetben, amelynek anyagát Baráti Dezső szegedi egyetemi tanár gyűjti össze és rendezi sajtó alá, kiadják Juhász Gyula valamennyi fellelhető művét és levelezését is. Irodalmi lissáó tii u i. mi i. "* „Az embereket csak akkor érdekli a mások élete, ha ez az élet már elmúlt. Különösen, ha ezek a „mások“ írók ..— ezt írta önéletrajzában régebben Relle Pál, a finomtollú kritikus, aki hosszú betegség után e héten 72 éves korában meghalt. A Műegyetemről jutott az írók társaságába és minthogy az építészeten kívül a színház érdekelte egyedül, színikritikus lett az egykori „Világ“ szerkesztőségében. Szép stílusban, műgonddal írt karcolatai, bírálatai hamarosan népszerűek lettek. A modern könyvtársorozatban megjelent egy novelláskötete is. Később a színikritikus, szerző lett. Adták darabját a Nemzetiben, a Kamaraszínházban, egyfelvonásosait kis színpadokon. Egy időben a Magyar Színháznak volt a művészeti, igazgatója. A felszabadulás után Relle Pál, mint a Színház és Mozi c. lap, főszerkesztője vonult nyugalomba, de azóta is írt és írt emlékeit a színházakról, szerzőkről, színészekről, mert a téma mindhalálig izgatta, érdekelte ... ERWIN PISCATOR több mint húsz év után újból rendez Berlinben. Annak a darabnak a próbáit vezeti, amelyet Alfred Neumann írt Tolsztoj Leo „Háború és béke“ című világhírű regényéből. VERA PANOVÁT 60. születésnapja alkalmából a Munka■ Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette,ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsáruik Elnöksége. A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJÁNAK Világirodalmi Intézete kiadta „A. M. Gorkij életének és alkotásainak krónikája“ c. kétkötetes művet. A könyv megvilágítja Gorkij életútját, forradalmi tevékenységét, társadalmi, irodalmi és baráti kapcsolatait, valamint művei megírásának történetét. A könyv előkészítése során olyan új adatokat találtak, amelyek bizonyítják, hogy Gorkij már jóval a századforduló előtt szoros kapcsolatban volt az orosz munkásmozgalommal. VLAGYIMIR MAJAKOVSZKIJ halálának 25. évfordulójára felállítják Moszkvában a költő bronzszobrát. Az emlékművet Guran Kordzahija grúz szobrász alkotta. THOMAS MANN-t szülővárosának, Lübecknek tanácsa nemrég a város díszpolgárává választotta. A világhírű író májusban utazik Lübeckbe, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a díszpolgári oklevelét. • A GYULAI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN helyezték el az európai hírű Kner-nyomda értékes irattárát, a vállalat hajdani tulajdonosának levelezését a kor híres íróival, művészeivel. A becses gyűjteményből többi között most előkerültek Móra Ferenc, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós levelei. * A SZÉKESFEHÉRVÁRI Vörösmarty Irodalmi Társaság pénteken tartotta első nyilvános irodalmi estjét, a városi kultúrház nagytermében. Dr. Jeney Károly elnök bevezető előadása után a társaság tagjai a felszabadulás emlékét felelevenítő műveikből olvasták fel. ÚJ BARTÓK-ÉLETRAJZ jelent meg az Egyesült Államokban Halsey Stevens professzor tollából. * A ZALAMEGYEI ÍRÓK MUNKAKÖZÖSSÉGE felszabadulásunk tizedik évfordulójának megünneplésére műsoros irodalmi estet rendezett Zalaegerszegen, a járásikultúrházban. Bajor Jenő, Hadnagy László, Háromfai Sándor, Luzsi Sándor, Pál József, Rákosy Gergely és Vasvári Ferenc olvasott fel saját műveiből. Az írói munkaközösség a jövőben két-három havonként rendszeresíteni fogja az irodalmi estéket. A kaposvári Állami levéltár anyagának rendezése közben több értékes leletkerült napvilágra. Megtalálták Bottyán János 1707-ből származó levelét, amelyet rábaközi parasztokhoz és nemesekhez intézett. Palócit Horváth Ádám 1806-ban írott levelét, továbbá Deák Ferenc 1837- ből és Kossuth Lajos 1843-ból származó magánlevelét. ■ • ■ ■ Te is a bakon ültél!... A Balatonfüreden jár- ahogy hajtunk, aztam a múltkori- egyik útmenti bozótból hirtelen egy csikósban, hogy előadást tartsak az egyik üdülőben József Attilánál. Amíg a hallgatók gyülekeztek, egy középmagas, fekete, ötven év körüli asszonnyal beszélgettem. Rajongással emlegette József Attilát. Tudom-e, kérdezte, hogy ő már gyerekkorában ismerte. S elmondta az alábbi történetet: „Anyám telepfelügyelőnő volt 1910—II táján Öcsödön, ahova az Országos Gyermekvédő Liga menhelyi gyermekeket adott ki gazdákhoz. Többek között az is őrá tartozott, hogy ellenőrizze a kihelyezett gyerekek sorsát. Nem egy helyen ugyanis durván, sőt kegyetlenül bántak velük, így élt ezidőtájt József Attila is egy gazdánál, igen keserves körülmények között. Egyik vasárnap anyám kocsira ült, engem is maga mellé vett a bakra és elindultunk a széles tanyavilágba ellenőrző körútra. Hát egy ruhás, kis menhelyi öltözetű gyerek ugrott a kocsink elé és ostorával nagyot pattintott a lovainkra. Megálltunk és megkérdezte anyám: hogy hívnak, kisfiam és miért véres a lábad, ki bántott? A kisfiú nem felelt. Konokul leszegte a fejét s egy szót sem sikerült kicsikarni belőle. Én néhány évvel idősebb voltam s én próbálkoztam a faggatással. Megsímogattam és kérleltem, mondja meg a nevét. Rám nézett és csak a fejét ingatta. Anyámat nem hagyta nyugton a különös eset, nézte a gyereket, lábán a friss sebhelyet, testén az ütések nyomait. Nem nyugodott, míg ki nem kutatta a fiú gazdáját. Másnapra behívatta az irodába és kérdőre fogta. József Attila is ott volt. A kihallgatást külön-külön folytatta le anyám. Hogy mi történt az irodában, nem tudom, mert míg a gazda „vallott“, én a kis Attilával s az „idősebb testvér“ jogán beszélgettem a verandán, anyáskodóan, kedveskedve. — Tényleg ez a bácsi bántott téged? — kérdeztem Attilát. — Tényleg. — És tegnap, mikor kérdeztem, miért nem mondtad meg? Attila rám emelte I nagy barna szemét, aztán fejét lehajtotta, s féloldalt sandítva nézett rám bizalmatlanul. — Azért nem, mert te is a bakon ültél!... Nem tudtam mit válaszolni erre, csak néztem, néztem Attilát és nagyon sajnáltam. Majd magamhoz húztam, megsímogattam. De még ma is éget belül ez a mondás, amivel Attila engem is a bakon ülök közé sorolt. Pedig én magam is a gyerek voltam .. Eddig a történet. Nem nagy eset, apró-jság. De mégis milyen jellemző József Atti: Sára. Kopré József TESTVÉRTÜZEK — Ősbemutató Pécsett — A Pécsi Nemzeti Színház ősbemutatója egyszersmind új szerzőt is avat, a fiatal Örsi Ferencet. Neve már nem egészen ismeretlen, 1951- ben díjat nyert a József Attila-pályázaton. Első színházi bemutatója alkalmából a pécsi közönség meleg ünneplésben részesítette városa ifjú íróját. Egyetlen éjszaka eseményeiben mutatja meg az író, miként hagyja ott Skander bég a fényes szultáni udvart, s miként áll népe szabadságharcának az élére. Az albán hegyek pásztorainak, parasztjainak hazahívv szava éppen akkor jut el hozzá, amikor soha nem remélt távlatok nyílnak meg egyéni érvényesülése előtt: az összes ozmán hadak nagyvezérévé nevezi ki a szultán. A szépséges Zafira iránti szerelme, a dicsőségvágy, a szultán udvarában eltöltött húsz esztendő — mind-mind a nagyvezérség felé ösztökéli a béget. Népe azonban nem engedi, hogy hátat fordítson letiport hazájának. Eljen hozzá Lek, az agg szabadsághős, s Vograva a harcosnak öltözött ifjú lány, felfedik előtte a szultán álnokságát, az albán nép nyomorúságos helyzetét, felébresztik lelkében a hazája sorsa iránti felelősséget. S a bég csapata élén nem Hunyadi ellen vonul, hanem elindul haza. Nagyon szépen és nemesen bontakozik ki a dráma sodrából az egész mű alapanyagát képező nagy történelmi igazság: naggyá mindenki csak népe szolgálatában válhat. Örsi meggyőzően mutatja meg a két tábor harcát a bégért, a bég megnyeréséért. A cselekmény minden egyes mozzanatát gondosan és ügyesen erre összpontosítja. A bégben lezajló lelki harcnak, az érzések és gondolatok összeütközésének az ábrázolása már kevésbé sikerült. Nagyon leegyszerűsített az a belső folyamat, amelynek eredményeként Skander bégből Kasztrióta György lesz. Nem érzékelteti eléggé a darab a világot rengető győzelmekről szőtt álmok összeroppanását, mert hiszen a harmincéves becsvágyó férfi minden álma, minden vágya, eddigi életének minden értelme össze kell, hogy törjön a bégben. Csak azután életnek. A bég jelenetekben a indulhat neki az új vívódását bemutató szöveg is kissé elerőtlenedik. A bég szakítása Zafíréval már sokkal hitelesebb. A pécsi színház együttese nagy lelkesedéssel és sok-sok szeretettel dolgozott a darab színrehozatalán. A rendező, Lendvay Ferenc érdeme, hogy az előadás ritmusa, hangulata egyetlen helyen sem törik meg. A színészi alakítások közül kiemelkedik Buss Gyula Skander bégje. Buss művészi eszközei igen sokszínűek. A szerelmi jelenetekben éppen olyan könnyed és természetes a játéka, mint amikor kardot szorít a marka. Kegyetlenül szúró, merészen szárnyald, vagy éppen gyengéden becéző tekintete igen meggyőzően tárja fel előttünk a bég gazdag egyéniségét. Az alak fent említett fogyatékosságán az ő játéka sem segíthet. Békés Rita, Gumik Ilona, Tándor Lajos, Tánczos Tábor, Bakos László és a többiek is mind igen lelkesen játszanak, valamennyiüknek része van a sikerben. Egy mellékfigurát kitűnően alakít Bálint György, K. S. 1955. április 9. Irodalmi Újság • M Magyar Írók Szövetségének lapja Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Hámos György (felelős szerkesztő), Éles Béla (főszerkesztő), Kónya Lajos, Kuczka Péter, Molnár Miklós, Raksányi Károly Szabó Pál. Szerkesztőség: VI. Gorki Fasor 10 sem. Telefon: 428—305 425—545 A kiadásért felel: » Lapkiadó Vállalat Igazgatóis Kiadóhivatal: VII. Lenin-körút 9—11. Telefon: 221—280. Eaves szám ára I. forint Előfizetés ezért évre 48 forint Terjesztik: Budapesten a Főposta Hírlapterjesztő Üzeme, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Előfizetés: a Posta Központi Hírlap Iroda vállalatnál. Budapest , József nádor tér 1. távb.: 180—866’ Negyedévi előfizetési díj 15__Ft. Csekkszámlaszám: Ft.209. Megjelent 20 000 példányban Nyomatott • Szikra Laporomda körforgőképein Budapest Vitt . ,T4?ret kárát 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály.