Irodalmi Ujság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-26 / 9. szám - Hajduska István: Esti beszélgetés (8. oldal) - Várnai Zseni: Előhang • vers (8. oldal) - V. D.: Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái • könyvkritika • Jászkunsági füzetek: Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái (8. oldal)

8 FELSZABADULÁSUNK 10. ÉV­FORDULÓJÁRA megjelenik az Új Magyar Könyvkiadó kiadásában a Szovjet Költészet Antológiájának második kiadása. Az első kiadás, amely 1952-ben látott napvilágot, nagy sikert aratott és teljesen elfo­gyott. Az új kiadás jelentékeny rész­ben új költők új verseit tartalmazza, nagyobb teret szentel a szovjet em­berek érzésvilágának, hétköznapjai­nak, tájköltészetnek stb. A mű két kötetben, ízléses vászon és félvá­szon kötésben, tokkal jelenik meg, jóval alacsonyabb áron, mint az első kiadás. A második kiadás szerkesz­tője ismét Kardos László Kossuth­­díjas író.• BUDAPEST TÍZÉVES FELSZA­BADÍTÁSA alkalmából a szovjet sajtó szovjet tábornokok (Moli­­novszkij, Vorobjov), cikkei mellett nagy számban közölt cikkeket ma­gyar közéleti személyiségek és új­ságírók tollából. A Pravda 11. 13-i számában Hidas István, az Izvesz­tyija II. 12-én Pongrácz Kálmán, a Komszomolszkaja Pravda II. 13-án Tardos Tibor, a Trud II. 13-án Oroszt István cikkét közli. A Komszomolsz­­kaja Pravda, az Izvesztyija, a Tru­d képeket, a Lityeratumaja Gazeta II. 12-i száma cikket és képet is közöl Budapestről. •­ ALEKSZEJ TOLSZTOJ halálának tizedik évfordulója alkalmából em­lékestet rendeztek Moszkvában. Az írók Központi Házában írók, művé­szek, a tíz évvel ezelőtt elhunyt író rokonai és barátai gyűltek össze. Konsztantyin Fegyin rövid bevezető­jében méltatta Alekszej Tolsztoj munkásságának nagy jelentőségét a szovjet irodalom fejlődésében, majd neves írók és művészek megemlé­keztek Alekszej Tolsztojjal való ta­­lálkozásaikról• JÓZSEF ATTILA EMLÉKHÉTRE készülnek Csongrád megyében. Ápri­lis 11-én lesz József Attila születésé­nek 50. évfordulója. Az emlékünnep­ségek rendezésében nagy szerepe van Csongrád megyének, Makónak, Sze­gednek, Hódmezővásárhelynek, vala­mint Kiszombor községnek amelyek­hez a nagy proletárköltő életének számos jelentős emléke fűződik. Makón április 10-én ünnepi irodalmi esttel kezdődik a „József Attila hét“. Másnap leleplezik a költő szobrát- Makón és Szegeden József Attila éle­tét és munkásságát ismertető emlék­­kiállítás nyílik. Az évforduló alkal­mával emlékplakettet bocsátanak ki s a megyében emléktáblával jelölik meg azokat a házakat, amelyekben a költő lakott.• A FILMGYÁRBAN még a tavasz­­szal forgatni kezdik Vajda István „Gázolás“ című filmjét. A forgató­­könyv az író nemrég megjelent „Az AA—338-as esete“ című kisregényé­ből készült.* AZ ORSZÁGOS B­ÉKET­AN­ÁCS meghívására — a IV. magyar béke­kongresszus alkalmából — a napok­ban Budapestre érkezik Maria Bo­ris, román költőnő, Lee I­mana, a kínai béketanács titkára, Zekeriya Sertel, török újságíró és Erwin Eckert országgyűlési képviselő, a Nyugatnémet Békebizottság elnöke. A SZIKRA LAPNYOMDA, — ahol a Szabad Nép mellett sok más idő­szaki kiadványt, s köztük az Irodal­mi Újságot is szedik és nyomják — kiváló munkája eredményeképpen immár egymásután háromszor kap­ta meg az Énzem megtisztelő ki­tüntetését. Lapunk nevében köszönt­jük ez alkalomból a nyomda munka­társait, dolgozóit és további jó munkát, sok sikert kívánunk ne­kik.• A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍN­HÁZ szovjet darab bemutatásával készül a mag­yar-szovjet barátság hó­napjára. Arimzov „Második szere­lem“ (Tánya) című drámáját viszik színpadra.• MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK nyílnak a közeljövő­ben a Távol-Kelet számos országá­ban. A Kínai Népköztársaságban márciusban karikatúra-kiállítást nyitnak, ahol művészeink színes és fekete-fehér rajzait mutatják be. Mongóliában és Koreában fénykép­­reprodukciós kiállításon mai művé­szeink legszebb alkotásai mellett a XIX. század nagy magyar realistái­nak műveit állítják ki. * GEORGES SORIA: „A félelem" című, a Rosenberg házaspár peréről szóló színdarabját ismét műsorra tűzte a párizsi Theatre de Poche. A darabot a közeljövőben bemutatják Varsóban, Prágában, Bukarestben és Tokióban is.• A NENDORI (November) című albán folyóirat egyik nemrég Buda­pestre került száma részletet közöl Jókai Mór „Betyár“ című novelájá­­ból. Ugyanebben a számban olas­­hatjuk Urbán Ernő „Boroshordó“ és Oláh László „Az új kút“ című írá­sát. * REMARQUE, a „Nyugaton a hely­zet változatlan“ című könyv írója, aki Hitler uralomrajutása után hagy­ta e­l Németországot és azóta külföl­dön él. Bécsben egy sajtókonferen­cián kijelentette: nyugtalanító, hogy Nyugat-Németországban volt nácik magas állásokat töltenek be. Hang­súlyozta, meg kell akadályozni a nácizmus újjászületését. Remarque közölte, hogy filmforgatókönyvet írt a nácizmus utolsó napjairól és Hit­ler bukásáról. A film címe „Az utol­só felvonás” LUCIANO EMMER filmrendező több rövidfilmet készített Picasso munkamódszeréről és fejlődésének különböző szakaszairól. A rövidfil­mekből egész estét betöltő filmet ké­szítettek, amely rövidesen bemuta­tásra kerül.* A BJELORUSZ Művészeti Hét keretében Moszkvában bemutatták J. Tyikockij bielorusz zeneszerző Er­dővidéki leány című operáját. ★ BÉKÉSCSABÁN megalakult a me­gye íróinak munkaközössége. Az ala­kuló gyűlés résztvevői díszelnökük­nek Veres Pétert választották meg. A munkaközösség elnöke Cserei Pál, titkára Huszár Rezső lett. A vezető­ség széleskörű pályázatot írt ki a felszabadulás 10. évfordulójára. * Irodalmi Újság A­z egyik este rövid beszélgetést­­ folytattam fiammal. A néhány szó, amit váltottunk, nagyon felboly­gatott. Másnap, a szerkesztőségbe érve, tüstént elmeséltem több kollégám­nak. Aki hallotta, mind meghatottan bólongatott. — Meg kellene írni — mondottam bátortalanul — hadd tud­ják mások is. Erre ki a száját biggyesztette, ki fintorgott. — Ne írd meg — taná­csolták jóindulatúan. — Sematikus. Senki sem hinné el. Mindenki azt mondaná: az író találta ki... Mégis megírom. Hátha akad szer­kesztő, aki leközli, és olvasó, aki elhiszi. Mindenekelőtt be kell mutatnom fiamat, Jancsit, öt esztendős, hu­szonhárom és fél kiló, szóval valósá­gos kis vasgyúró. Roppant eleven, jókedvű kisfiú, nagyon szeretne futó­bajnok, orvos, gépkocsivezető és új­ságíró lenni. A fegyveres szolgálat csupán azért nem szerepel a jövőre vonatkozó tervei között, mert máris katona és rendőr. Sőt, parancsnok. Minden reggel azzal nógat óvodába menet, hogy siessünk, gyorsan, mert pontosan tíz órakor kezdődik a csata. Esténként, hazafelé baktatva pedig ESTI BESZÉLGETÉS hadi élményeit meséli, olyan tűzzel és lelkesedéssel, hogy néha már-már arra gondolok: nem kellene-e óvónői közbelépésért folyamodnom e túlzott harci kedv más, gyermekibb irányba terelése érdekében? Azon az este is minden úgy zajlott le, ahogyan az szinte percnyi pontos­sággal naponta szokott lezajlani. Ha­zaértünk, gyors mosakodás, vacsora, azután az ágyba. Leoltottam a vil­lanyt. Ekkor következik a nap utolsó szertartása: az álmosvíz, így nevező­­dött el az a pohár víz, amit Jancsi már az ágyban, a sötétben szokott kikortyolni, és ami nélkül már nem is tudna elaludni. Hoztam az álmosvizet, de mindig kacagó és fejét huncutságokon törő fiam nem nyúlt érte, hanem komoly beszélgetésbe kezdett. — Apuka — kérdezte suttogva, mert sötétben halkan illik beszélni. — apuka, ugye nagyon jó volna, ha örökké csak nyár volna? — Bizony jó volna — válaszoltam meggyőződéssel. — És apuka — suttogott tovább Jancsi — ugye jó volna, ha soha sem lenne háború? — De milyen jó volna — feleltem meglepetten. A gyerek tovább kérdezett.­­— Az is jó volna, ha nem volna se katona, se rendőr? — Persze — bólintottam. — És az is jó volna, ha nem volna a világon egyetlen egy fasiszta sem? — Jó bizony — suttogtam én is. — Még Németországban sem? — Ott sem —­ intettem megren­dülten. Jancsi felkönyökölt az ágyban és öregesen sóhajtott. — Bizony. Mi­lyen jó lenne — mondotta éneklő hangon, mintha csokoládéért kunye­­rálna. Aztán letette szép szőke fejét a párnára és máris aludt. Álmos víz nélkül. Aludt nyugodtan, mert úgy gondolta, hogy apukája, aki min­denkinél erősebb, és akiben olyan rettenetesen nagyon megbízik, most tüstént elintézi ezeket a dolgokat. Pontosan így történt, ahogyan most leírtam. Nem tettem hozzá sem­mit, nem vettem el belőle semmit. Bizonyítani nem tudom, mert tanúm nincsen rá. Sőt, Jancsi sem tudná igazolni, mert véleményem szerint másnapra már mindent elfelejtett. Reggel kacagva, vidáman, a villamo­son harsány katonanótákat énekelve indult a óvodát'-’ Hajduska István Irodalmi Újság • íOGCKXlOCÖOOOOOOOOOCOOOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOCOOOOOCOOOCKXXX^ AZ ELMÚLT HÉTEN, a farsang utolsó szombatján rendezték meg a Magyar Néphadsereg Vorosilov úti Tiszti Házában az újságíróbált. A kiadott ruhatári jegyek statisztikája szerint több mint 2300-an vettek részt a bálon. A sajtó munkatársain kívül megjelent sok író, politikai, társadalmi és kulturális életünk szá­­mos kiválósága, több külföldi ven­dég, köztük Nazim Hikmet, a nagy török költő. NAGYVÁRAD, Ady városa méltó helyet biztosít a nagy magyar költő emlékének. Tatarozzák, szépítik a leendő váradi Ady-múzeum épületét és szorgalmasan gyűjtik, gazdagítják anyagát.* A GÖRÖG TRAGÉDIA címmel Trencsényi Waldapfel Imre akadé­mikus, egyetemi tanár tart előadást az Ismeretterjesztő Társulat világ­­irodalmi sorozatának keretében már­cius 1-én este 6 órakor a MEDOSZ színháztermében (VI., Jókai u. 2­1.) * SZABOLCSI BENCE Kossuth­­díjas zenetörténész Luzt Ferenc es­téje címmel tartotta akadémiai szék­foglaló előadását hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében.* MŰVÉSZETI ÉLETÜNK legidő­sebb tagjáról, a 90 éves Csók István­ról filmet készít Basilides Abris. A film forgatókönyve már elkészült. Csók István szülőhelyéről, Puszta­egresről elindulva mutatja be a művész életét és munkásságát. *­ KÓRUSSZIMFÓNIÁT ír Szabó Ferenc, az ország felszabadulási tíz­éves évfordulójára. Az ünnepi kom­pozíciót a szerző nagyzenekarra és vegyeskarra írta. Címe: Föltámadott a tenger. A nagyszabású kompozíció nyolctételes, a szerző most dolgozik az utolsó tételen. * GODA GÁBOR négyhetes cseh-­szlovákiai tanulmányairól hazaérke­zett Budapestre. * Várnai Zseni ELŐHANG Költői ihletés adj szárnyakat nékem, most, amikor megtett utamat fölmérem, most, amikor tíz év távolába nézek, nagy idők visszhangja lehessen ez ének. Dúló vihar után, mikor a nap fénye ráragyog az erdő lombhajú fejére, kiül a madár is zengeni az ágra, ráköszönti halát a fénylő világra! Mikor még a fészkét villámostor verte, fiókái fölé szárnyát teregette, de most a magas ég fényes pillantása tüzesíti lelkét zengőbb dalolásra. Mert mi lenne, hogyha ő nem énekelne?! A rengeteg erdő búbánatba esne, pille nem csapongna virágról virágra, talán a napot is bekapná a kánya. Balga bölcselkedés, aki dalra termett: a madár csak ontja a zenét, a verset, áradoz belőle boldog-öntudatlan, mint az ezüstforrás, bugyog szakadatlan. Csak emberi dalnok, csak a magamfajta veti rá kétségek ponyváját a dalra, csak az zabolázza táltosának röptét, mint akinek szárnyát fékkel megkötötték. Gondolatok, gondok súlya húz a mélybe, ítéletidőknek rettentő emléke, lesz-e erőm hozzá s szavam elégséges, hogy újra leszálljak ahhoz a mélységhez, ahol egykor jártam élő valóságban, lesz-e erőm hozzá, hogy újra bejárjam most immár szabadon azt az alvilágot, hol a sátán gyújtott pokolbéli lángot. Csodák csodájára onnan visszatértem, talán hírmondónak, aki elmeséljem gonoszok dúlását, szabadítok jöttét, ragyogjam az élők fényes örömkönnyét, sirassam a holtat, ringassam az árvát, fessem a reménység hétszín szivárványát föl a magas égre, le a föld porára, örvénylő időknek örökös sodrára. 1955. február 6. Czűcs Sándor régi gyűjtögetője a „három föld“, vagyis a Nagy­kunság, a Hortobágy és főleg a Sár­rét régi hagyományainak, kivált­képpen a szóbeli hagyományoknak, a nép egykori életéről szóló dalok­nak, versezeteknek, históriáknak, emlékezéseknek. Eddigi két nagyobb munkájában, „A régi Sárrét világá“­­ban és a „Pusztai krónikádban, páratlanul érdekes anyagot adott közre, híven folytatva azt, amit Györffy István kezdett meg neveze­tes „Nagykunsági krónikájá“-val, sőt voltaképpen még Takáts Sándor a török időkről szóló kitűnő írásai­val. Vagyis mint elődei, ő is tudo­mányos igénnyel, de egyúttal olyan szép gazdag, egy kicsit archaizáló nyelven írt az elmúltakról, hogy olvastára a nyál majd összeszaladt az ember szájában. Új kis kötete, a Szolnokon meg­jelenő „Jászkunsági füzetek“ első számaként megint csak az öregek szájáról összeszedett történeteket közöl, uraikon Ludas Matyiként bosszút álló bátor jobbágylegények­­ről, a szélhámos Csuba Ferencről, aki a csökmeiekkel sárkányt húza­­tott, a sokakat megtréfáló, de végül csak póruljáró Józsa Gyuri nemze­­tes uramról (akit egyébként Petőfi is említ­eti leveleiben), híres betyá­rokról, dudásokról, Nagyerejű András öreg bojtárról, vándorlegé­nyekről, bujdosó honvédekről — te­hát a mult századeleji, közepi tiszán­túli társadalom nevezetes alakjairól. Szívderítő olvasmány. Annyiban még felül is múlja Szűcs Sándor eddigi írásait, hogy tisztábban kitet­szenek belőle az egykori társadalmi ellentétek, s nagyobb hangsúlyt kap az elnyomott "Szegények igazsága. Az idén új kiadásban jelenik meg a „Nagykunsági krónika“. Ideje lenne, hogy Szűcs Sándor írásaiból is kiadjanak végre egy komoly kö­tetet, annál is inkább, mert előző két könyve már hosszú évek óta megkaphatatlan a könyvkereskedé­sekben. V. D.­ ­ Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái 1955 február 26. • Maffvar Írók Szövetségének lapja Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Hámos György. Illés Béla (főszerkesztő), Kónya Lajos. Kuczka Péter. Molnár Miklós (felelős szerkesztő), Rak­sányi Károly, Szabó Pál. Szerkesztőség: VI. Gorkij Fasor 10. f. óra. Telefon: 428—305. 425—545 A kiadásért felelő • Lapkiadó Vállalat Igazgatói­ Kiadóhivatal: VI­. Lenin-kötút 9—11. Telefon: 221-280 Előfizetést nerek levélben: Posta Központ­ Hírlap Irodája V., József nádor-tér 1. Telefon 180—850 Eszves szám­ára 1.— forint Előfizetés egész évre 48.— forint Postatakarékpénztár-­ efektrszámlaszárr­at:2­0 Megjelent 19 900 példányban ! Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgó­ gépein Budapest. VTTT.. József körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. ÜTRHET könyvei SZIKRA KÖNYVKIADÓ FRISS ISTVÁN A Kommunisták Magyar­­szági Pártjának harca 1929 októ­berétől 1939 augusztusáig. 119 old. (Az MDP Pártfőiskolája Magyar Párttörténeti Tanszék 4.­_ A szovjet hadsereg magyarországi fel­szabadító hadműveletei (1944— 1945). 39 old. 2.50 — .— A füzet „A kilencedik csapás", „A budapesti hadművelet’’, „A balato­ni védelmi hadművelet"­ és „A bé­csi hadművelet" című cikkeket tar­talmazza. WINZER: A mai német szociáldemokrá­cia és a marxizmus. 147 old. A­ brosúra két tanulmánya leleplezi a mai szociáldemokrata vezetőknek azokat a próbálkozásait, melyeknek célja, hogy eltorzítsák és elavult­nak tüntessék fel Marx tanítását. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ FAST: Az utolsó határ. Regény. 296 old. (Olcsó könyvtár). 3.— —■— MÉSZÁROS ISTVÁN: Szatíra és valóság. 267 old. —.— 24.— Ez az átfogó műfaji kérdésekkel foglalkozó tanulmány, a szatírának napjainkban oly sokat vitatott, de marxista szempontból még ki nem kutatott területén mond­­újat. MIKSZÁTH KÁLMÁN: Uj Zrinyiász. Re­gény. 310 old. (Olcsó könyvtár) SADOVEANU: Nikola Potkora. Történeti elbeszélés. 390 old. —.— 25.— A 16 .századbeli moldvai fejede­lemség idején játszódó történelmi regény a magyar-román közös könyvkiadási egyezmény keretében került kiadásra. SÁNDOR KÁLMÁN: Tolvajok kertje. Re-e gény. 3. kiad. 607 old. —31.50 SZÁSZ IMRE: Szól a síp. (Bottyán) 1. rész. Regény. 2 .kiad. 589 old. —.— 35.— THURY ZOLTÁN: Egy arany. Elbeszélé­sek. 351 old. —.— 22.— A századforduló jeles kritikai rea­lista írója elbeszéléseiben művé­szien ábrázolja a parasztok, kispol­gárok, dzsentrik, háztulajdonosok életét, írásaiban már hangot kap­nak a proletári­ítás problémái is. ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ GORKIJ: Foma Gorgyejev. Regény. 258 old. (Gorkij válogatott művei 3.) . —­— 22.— E kötettel teljessé vált a 10 köte­tes Gorki­j-sorozat. SZEJFULLINA: Törvénysértők. Elbeszé­lések. 211 old. —— 13.__ A tatár származású írónő novellái ez alkalommal jelennek meg első­­ízben könyvalakban magyar nyel­ven. A világhírű címadó novella a forradalom utáni évek zűrzavará­ban árvírt kóborló gyermekek sor­sáról szól. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ FAZEKAS ANNA: Öreg néne őzikéje. Verses képeskönyv. 4. kiad. 18 old. —13 — NASZOV: Vidám kis család. 84 old. » ’ —8 — KITTENBERGER KALMAN: Kelet-Afrika vadonjaiban. Útleírás. 239 old. ________ 22.— SEGHFRS: Gyerekek. Elbeszélések. 49. old. —.— 6 — A jeles német írónő, gyermekekről szóló három elbeszélését tartal­mazza a kötet. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ KOZOGLA SÁNDOR—RÁGÓ GYÖRGY: A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1953. 424 old. —.— 58.— AKADÉMIAI KÖNYVKIADÓ FOGARASI BÉLA: A tudományok osztá­lyozásának elméleti és gyakorlati kérdései. 53 old.­­ — — A magyar nyelvatlasz munkamódszere. Tanulmánygyüjtemény. Szerk. Bér­czi Géza. 349­ old —.— 45.— ALFÖLD KÖNYVKIADÓ (Debrecen) Csokonai Vitéz Mihály elegyes poétai munkái, járműveket mint őrt­ret­ens diák Irt (1739—1795) 314 old. 1. t —.— 20.— KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP DAJASZERZINÉ DIETZ VILMA—MANGA JÁNOS: Nógrádmegyei szabadrajzi­ hímzések. 29 old. 32 t. —53.— Irodalmi Újság

Next