Irodalmi Ujság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-26 / 9. szám - Hajduska István: Esti beszélgetés (8. oldal) - Várnai Zseni: Előhang • vers (8. oldal) - V. D.: Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái • könyvkritika • Jászkunsági füzetek: Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái (8. oldal)
8 FELSZABADULÁSUNK 10. ÉVFORDULÓJÁRA megjelenik az Új Magyar Könyvkiadó kiadásában a Szovjet Költészet Antológiájának második kiadása. Az első kiadás, amely 1952-ben látott napvilágot, nagy sikert aratott és teljesen elfogyott. Az új kiadás jelentékeny részben új költők új verseit tartalmazza, nagyobb teret szentel a szovjet emberek érzésvilágának, hétköznapjainak, tájköltészetnek stb. A mű két kötetben, ízléses vászon és félvászon kötésben, tokkal jelenik meg, jóval alacsonyabb áron, mint az első kiadás. A második kiadás szerkesztője ismét Kardos László Kossuthdíjas író.• BUDAPEST TÍZÉVES FELSZABADÍTÁSA alkalmából a szovjet sajtó szovjet tábornokok (Molinovszkij, Vorobjov), cikkei mellett nagy számban közölt cikkeket magyar közéleti személyiségek és újságírók tollából. A Pravda 11. 13-i számában Hidas István, az Izvesztyija II. 12-én Pongrácz Kálmán, a Komszomolszkaja Pravda II. 13-án Tardos Tibor, a Trud II. 13-án Oroszt István cikkét közli. A Komszomolszkaja Pravda, az Izvesztyija, a Trud képeket, a Lityeratumaja Gazeta II. 12-i száma cikket és képet is közöl Budapestről. • ALEKSZEJ TOLSZTOJ halálának tizedik évfordulója alkalmából emlékestet rendeztek Moszkvában. Az írók Központi Házában írók, művészek, a tíz évvel ezelőtt elhunyt író rokonai és barátai gyűltek össze. Konsztantyin Fegyin rövid bevezetőjében méltatta Alekszej Tolsztoj munkásságának nagy jelentőségét a szovjet irodalom fejlődésében, majd neves írók és művészek megemlékeztek Alekszej Tolsztojjal való találkozásaikról• JÓZSEF ATTILA EMLÉKHÉTRE készülnek Csongrád megyében. Április 11-én lesz József Attila születésének 50. évfordulója. Az emlékünnepségek rendezésében nagy szerepe van Csongrád megyének, Makónak, Szegednek, Hódmezővásárhelynek, valamint Kiszombor községnek amelyekhez a nagy proletárköltő életének számos jelentős emléke fűződik. Makón április 10-én ünnepi irodalmi esttel kezdődik a „József Attila hét“. Másnap leleplezik a költő szobrát- Makón és Szegeden József Attila életét és munkásságát ismertető emlékkiállítás nyílik. Az évforduló alkalmával emlékplakettet bocsátanak ki s a megyében emléktáblával jelölik meg azokat a házakat, amelyekben a költő lakott.• A FILMGYÁRBAN még a tavaszszal forgatni kezdik Vajda István „Gázolás“ című filmjét. A forgatókönyv az író nemrég megjelent „Az AA—338-as esete“ című kisregényéből készült.* AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS meghívására — a IV. magyar békekongresszus alkalmából — a napokban Budapestre érkezik Maria Boris, román költőnő, Lee Imana, a kínai béketanács titkára, Zekeriya Sertel, török újságíró és Erwin Eckert országgyűlési képviselő, a Nyugatnémet Békebizottság elnöke. A SZIKRA LAPNYOMDA, — ahol a Szabad Nép mellett sok más időszaki kiadványt, s köztük az Irodalmi Újságot is szedik és nyomják — kiváló munkája eredményeképpen immár egymásután háromszor kapta meg az Énzem megtisztelő kitüntetését. Lapunk nevében köszöntjük ez alkalomból a nyomda munkatársait, dolgozóit és további jó munkát, sok sikert kívánunk nekik.• A BÉKÉSCSABAI JÓKAI SZÍNHÁZ szovjet darab bemutatásával készül a magyar-szovjet barátság hónapjára. Arimzov „Második szerelem“ (Tánya) című drámáját viszik színpadra.• MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK nyílnak a közeljövőben a Távol-Kelet számos országában. A Kínai Népköztársaságban márciusban karikatúra-kiállítást nyitnak, ahol művészeink színes és fekete-fehér rajzait mutatják be. Mongóliában és Koreában fényképreprodukciós kiállításon mai művészeink legszebb alkotásai mellett a XIX. század nagy magyar realistáinak műveit állítják ki. * GEORGES SORIA: „A félelem" című, a Rosenberg házaspár peréről szóló színdarabját ismét műsorra tűzte a párizsi Theatre de Poche. A darabot a közeljövőben bemutatják Varsóban, Prágában, Bukarestben és Tokióban is.• A NENDORI (November) című albán folyóirat egyik nemrég Budapestre került száma részletet közöl Jókai Mór „Betyár“ című novelájából. Ugyanebben a számban olashatjuk Urbán Ernő „Boroshordó“ és Oláh László „Az új kút“ című írását. * REMARQUE, a „Nyugaton a helyzet változatlan“ című könyv írója, aki Hitler uralomrajutása után hagyta el Németországot és azóta külföldön él. Bécsben egy sajtókonferencián kijelentette: nyugtalanító, hogy Nyugat-Németországban volt nácik magas állásokat töltenek be. Hangsúlyozta, meg kell akadályozni a nácizmus újjászületését. Remarque közölte, hogy filmforgatókönyvet írt a nácizmus utolsó napjairól és Hitler bukásáról. A film címe „Az utolsó felvonás” LUCIANO EMMER filmrendező több rövidfilmet készített Picasso munkamódszeréről és fejlődésének különböző szakaszairól. A rövidfilmekből egész estét betöltő filmet készítettek, amely rövidesen bemutatásra kerül.* A BJELORUSZ Művészeti Hét keretében Moszkvában bemutatták J. Tyikockij bielorusz zeneszerző Erdővidéki leány című operáját. ★ BÉKÉSCSABÁN megalakult a megye íróinak munkaközössége. Az alakuló gyűlés résztvevői díszelnöküknek Veres Pétert választották meg. A munkaközösség elnöke Cserei Pál, titkára Huszár Rezső lett. A vezetőség széleskörű pályázatot írt ki a felszabadulás 10. évfordulójára. * Irodalmi Újság Az egyik este rövid beszélgetést folytattam fiammal. A néhány szó, amit váltottunk, nagyon felbolygatott. Másnap, a szerkesztőségbe érve, tüstént elmeséltem több kollégámnak. Aki hallotta, mind meghatottan bólongatott. — Meg kellene írni — mondottam bátortalanul — hadd tudják mások is. Erre ki a száját biggyesztette, ki fintorgott. — Ne írd meg — tanácsolták jóindulatúan. — Sematikus. Senki sem hinné el. Mindenki azt mondaná: az író találta ki... Mégis megírom. Hátha akad szerkesztő, aki leközli, és olvasó, aki elhiszi. Mindenekelőtt be kell mutatnom fiamat, Jancsit, öt esztendős, huszonhárom és fél kiló, szóval valóságos kis vasgyúró. Roppant eleven, jókedvű kisfiú, nagyon szeretne futóbajnok, orvos, gépkocsivezető és újságíró lenni. A fegyveres szolgálat csupán azért nem szerepel a jövőre vonatkozó tervei között, mert máris katona és rendőr. Sőt, parancsnok. Minden reggel azzal nógat óvodába menet, hogy siessünk, gyorsan, mert pontosan tíz órakor kezdődik a csata. Esténként, hazafelé baktatva pedig ESTI BESZÉLGETÉS hadi élményeit meséli, olyan tűzzel és lelkesedéssel, hogy néha már-már arra gondolok: nem kellene-e óvónői közbelépésért folyamodnom e túlzott harci kedv más, gyermekibb irányba terelése érdekében? Azon az este is minden úgy zajlott le, ahogyan az szinte percnyi pontossággal naponta szokott lezajlani. Hazaértünk, gyors mosakodás, vacsora, azután az ágyba. Leoltottam a villanyt. Ekkor következik a nap utolsó szertartása: az álmosvíz, így neveződött el az a pohár víz, amit Jancsi már az ágyban, a sötétben szokott kikortyolni, és ami nélkül már nem is tudna elaludni. Hoztam az álmosvizet, de mindig kacagó és fejét huncutságokon törő fiam nem nyúlt érte, hanem komoly beszélgetésbe kezdett. — Apuka — kérdezte suttogva, mert sötétben halkan illik beszélni. — apuka, ugye nagyon jó volna, ha örökké csak nyár volna? — Bizony jó volna — válaszoltam meggyőződéssel. — És apuka — suttogott tovább Jancsi — ugye jó volna, ha soha sem lenne háború? — De milyen jó volna — feleltem meglepetten. A gyerek tovább kérdezett.— Az is jó volna, ha nem volna se katona, se rendőr? — Persze — bólintottam. — És az is jó volna, ha nem volna a világon egyetlen egy fasiszta sem? — Jó bizony — suttogtam én is. — Még Németországban sem? — Ott sem — intettem megrendülten. Jancsi felkönyökölt az ágyban és öregesen sóhajtott. — Bizony. Milyen jó lenne — mondotta éneklő hangon, mintha csokoládéért kunyerálna. Aztán letette szép szőke fejét a párnára és máris aludt. Álmos víz nélkül. Aludt nyugodtan, mert úgy gondolta, hogy apukája, aki mindenkinél erősebb, és akiben olyan rettenetesen nagyon megbízik, most tüstént elintézi ezeket a dolgokat. Pontosan így történt, ahogyan most leírtam. Nem tettem hozzá semmit, nem vettem el belőle semmit. Bizonyítani nem tudom, mert tanúm nincsen rá. Sőt, Jancsi sem tudná igazolni, mert véleményem szerint másnapra már mindent elfelejtett. Reggel kacagva, vidáman, a villamoson harsány katonanótákat énekelve indult a óvodát'-’ Hajduska István Irodalmi Újság • íOGCKXlOCÖOOOOOOOOOCOOOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOCOOOOOCOOOCKXXX^ AZ ELMÚLT HÉTEN, a farsang utolsó szombatján rendezték meg a Magyar Néphadsereg Vorosilov úti Tiszti Házában az újságíróbált. A kiadott ruhatári jegyek statisztikája szerint több mint 2300-an vettek részt a bálon. A sajtó munkatársain kívül megjelent sok író, politikai, társadalmi és kulturális életünk számos kiválósága, több külföldi vendég, köztük Nazim Hikmet, a nagy török költő. NAGYVÁRAD, Ady városa méltó helyet biztosít a nagy magyar költő emlékének. Tatarozzák, szépítik a leendő váradi Ady-múzeum épületét és szorgalmasan gyűjtik, gazdagítják anyagát.* A GÖRÖG TRAGÉDIA címmel Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, egyetemi tanár tart előadást az Ismeretterjesztő Társulat világirodalmi sorozatának keretében március 1-én este 6 órakor a MEDOSZ színháztermében (VI., Jókai u. 21.) * SZABOLCSI BENCE Kossuthdíjas zenetörténész Luzt Ferenc estéje címmel tartotta akadémiai székfoglaló előadását hétfőn délután a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.* MŰVÉSZETI ÉLETÜNK legidősebb tagjáról, a 90 éves Csók Istvánról filmet készít Basilides Abris. A film forgatókönyve már elkészült. Csók István szülőhelyéről, Pusztaegresről elindulva mutatja be a művész életét és munkásságát. * KÓRUSSZIMFÓNIÁT ír Szabó Ferenc, az ország felszabadulási tízéves évfordulójára. Az ünnepi kompozíciót a szerző nagyzenekarra és vegyeskarra írta. Címe: Föltámadott a tenger. A nagyszabású kompozíció nyolctételes, a szerző most dolgozik az utolsó tételen. * GODA GÁBOR négyhetes cseh-szlovákiai tanulmányairól hazaérkezett Budapestre. * Várnai Zseni ELŐHANG Költői ihletés adj szárnyakat nékem, most, amikor megtett utamat fölmérem, most, amikor tíz év távolába nézek, nagy idők visszhangja lehessen ez ének. Dúló vihar után, mikor a nap fénye ráragyog az erdő lombhajú fejére, kiül a madár is zengeni az ágra, ráköszönti halát a fénylő világra! Mikor még a fészkét villámostor verte, fiókái fölé szárnyát teregette, de most a magas ég fényes pillantása tüzesíti lelkét zengőbb dalolásra. Mert mi lenne, hogyha ő nem énekelne?! A rengeteg erdő búbánatba esne, pille nem csapongna virágról virágra, talán a napot is bekapná a kánya. Balga bölcselkedés, aki dalra termett: a madár csak ontja a zenét, a verset, áradoz belőle boldog-öntudatlan, mint az ezüstforrás, bugyog szakadatlan. Csak emberi dalnok, csak a magamfajta veti rá kétségek ponyváját a dalra, csak az zabolázza táltosának röptét, mint akinek szárnyát fékkel megkötötték. Gondolatok, gondok súlya húz a mélybe, ítéletidőknek rettentő emléke, lesz-e erőm hozzá s szavam elégséges, hogy újra leszálljak ahhoz a mélységhez, ahol egykor jártam élő valóságban, lesz-e erőm hozzá, hogy újra bejárjam most immár szabadon azt az alvilágot, hol a sátán gyújtott pokolbéli lángot. Csodák csodájára onnan visszatértem, talán hírmondónak, aki elmeséljem gonoszok dúlását, szabadítok jöttét, ragyogjam az élők fényes örömkönnyét, sirassam a holtat, ringassam az árvát, fessem a reménység hétszín szivárványát föl a magas égre, le a föld porára, örvénylő időknek örökös sodrára. 1955. február 6. Czűcs Sándor régi gyűjtögetője a „három föld“, vagyis a Nagykunság, a Hortobágy és főleg a Sárrét régi hagyományainak, kiváltképpen a szóbeli hagyományoknak, a nép egykori életéről szóló daloknak, versezeteknek, históriáknak, emlékezéseknek. Eddigi két nagyobb munkájában, „A régi Sárrét világá“ban és a „Pusztai krónikádban, páratlanul érdekes anyagot adott közre, híven folytatva azt, amit Györffy István kezdett meg nevezetes „Nagykunsági krónikájá“-val, sőt voltaképpen még Takáts Sándor a török időkről szóló kitűnő írásaival. Vagyis mint elődei, ő is tudományos igénnyel, de egyúttal olyan szép gazdag, egy kicsit archaizáló nyelven írt az elmúltakról, hogy olvastára a nyál majd összeszaladt az ember szájában. Új kis kötete, a Szolnokon megjelenő „Jászkunsági füzetek“ első számaként megint csak az öregek szájáról összeszedett történeteket közöl, uraikon Ludas Matyiként bosszút álló bátor jobbágylegényekről, a szélhámos Csuba Ferencről, aki a csökmeiekkel sárkányt húzatott, a sokakat megtréfáló, de végül csak póruljáró Józsa Gyuri nemzetes uramról (akit egyébként Petőfi is említeti leveleiben), híres betyárokról, dudásokról, Nagyerejű András öreg bojtárról, vándorlegényekről, bujdosó honvédekről — tehát a mult századeleji, közepi tiszántúli társadalom nevezetes alakjairól. Szívderítő olvasmány. Annyiban még felül is múlja Szűcs Sándor eddigi írásait, hogy tisztábban kitetszenek belőle az egykori társadalmi ellentétek, s nagyobb hangsúlyt kap az elnyomott "Szegények igazsága. Az idén új kiadásban jelenik meg a „Nagykunsági krónika“. Ideje lenne, hogy Szűcs Sándor írásaiból is kiadjanak végre egy komoly kötetet, annál is inkább, mert előző két könyve már hosszú évek óta megkaphatatlan a könyvkereskedésekben. V. D. Szűcs Sándor: Ludas Matyi cimborái 1955 február 26. • Maffvar Írók Szövetségének lapja Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Hámos György. Illés Béla (főszerkesztő), Kónya Lajos. Kuczka Péter. Molnár Miklós (felelős szerkesztő), Raksányi Károly, Szabó Pál. Szerkesztőség: VI. Gorkij Fasor 10. f. óra. Telefon: 428—305. 425—545 A kiadásért felelő • Lapkiadó Vállalat Igazgatói Kiadóhivatal: VI. Lenin-kötút 9—11. Telefon: 221-280 Előfizetést nerek levélben: Posta Központ Hírlap Irodája V., József nádor-tér 1. Telefon 180—850 Eszves számára 1.— forint Előfizetés egész évre 48.— forint Postatakarékpénztár- efektrszámlaszárrat:20 Megjelent 19 900 példányban ! Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgó gépein Budapest. VTTT.. József körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. ÜTRHET könyvei SZIKRA KÖNYVKIADÓ FRISS ISTVÁN A Kommunisták Magyarszági Pártjának harca 1929 októberétől 1939 augusztusáig. 119 old. (Az MDP Pártfőiskolája Magyar Párttörténeti Tanszék 4._ A szovjet hadsereg magyarországi felszabadító hadműveletei (1944— 1945). 39 old. 2.50 — .— A füzet „A kilencedik csapás", „A budapesti hadművelet’’, „A balatoni védelmi hadművelet" és „A bécsi hadművelet" című cikkeket tartalmazza. WINZER: A mai német szociáldemokrácia és a marxizmus. 147 old. A brosúra két tanulmánya leleplezi a mai szociáldemokrata vezetőknek azokat a próbálkozásait, melyeknek célja, hogy eltorzítsák és elavultnak tüntessék fel Marx tanítását. SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ FAST: Az utolsó határ. Regény. 296 old. (Olcsó könyvtár). 3.— —■— MÉSZÁROS ISTVÁN: Szatíra és valóság. 267 old. —.— 24.— Ez az átfogó műfaji kérdésekkel foglalkozó tanulmány, a szatírának napjainkban oly sokat vitatott, de marxista szempontból még ki nem kutatott területén mondújat. MIKSZÁTH KÁLMÁN: Uj Zrinyiász. Regény. 310 old. (Olcsó könyvtár) SADOVEANU: Nikola Potkora. Történeti elbeszélés. 390 old. —.— 25.— A 16 .századbeli moldvai fejedelemség idején játszódó történelmi regény a magyar-román közös könyvkiadási egyezmény keretében került kiadásra. SÁNDOR KÁLMÁN: Tolvajok kertje. Re-e gény. 3. kiad. 607 old. —31.50 SZÁSZ IMRE: Szól a síp. (Bottyán) 1. rész. Regény. 2 .kiad. 589 old. —.— 35.— THURY ZOLTÁN: Egy arany. Elbeszélések. 351 old. —.— 22.— A századforduló jeles kritikai realista írója elbeszéléseiben művészien ábrázolja a parasztok, kispolgárok, dzsentrik, háztulajdonosok életét, írásaiban már hangot kapnak a proletáriítás problémái is. ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ GORKIJ: Foma Gorgyejev. Regény. 258 old. (Gorkij válogatott művei 3.) . —— 22.— E kötettel teljessé vált a 10 kötetes Gorkij-sorozat. SZEJFULLINA: Törvénysértők. Elbeszélések. 211 old. —— 13.__ A tatár származású írónő novellái ez alkalommal jelennek meg elsőízben könyvalakban magyar nyelven. A világhírű címadó novella a forradalom utáni évek zűrzavarában árvírt kóborló gyermekek sorsáról szól. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ FAZEKAS ANNA: Öreg néne őzikéje. Verses képeskönyv. 4. kiad. 18 old. —13 — NASZOV: Vidám kis család. 84 old. » ’ —8 — KITTENBERGER KALMAN: Kelet-Afrika vadonjaiban. Útleírás. 239 old. ________ 22.— SEGHFRS: Gyerekek. Elbeszélések. 49. old. —.— 6 — A jeles német írónő, gyermekekről szóló három elbeszélését tartalmazza a kötet. MŰVELT NÉP KÖNYVKIADÓ KOZOGLA SÁNDOR—RÁGÓ GYÖRGY: A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1953. 424 old. —.— 58.— AKADÉMIAI KÖNYVKIADÓ FOGARASI BÉLA: A tudományok osztályozásának elméleti és gyakorlati kérdései. 53 old. — — A magyar nyelvatlasz munkamódszere. Tanulmánygyüjtemény. Szerk. Bérczi Géza. 349 old —.— 45.— ALFÖLD KÖNYVKIADÓ (Debrecen) Csokonai Vitéz Mihály elegyes poétai munkái, járműveket mint őrtretens diák Irt (1739—1795) 314 old. 1. t —.— 20.— KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP DAJASZERZINÉ DIETZ VILMA—MANGA JÁNOS: Nógrádmegyei szabadrajzi hímzések. 29 old. 32 t. —53.— Irodalmi Újság