Élet és Irodalom, 1957. március-december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1957-11-15 / 20. szám - Lukács Imre: Pillanatkép Gárdos Máriáról (2. oldal) - Gárdos Mária • kép | illusztráció | grafika | rajz (2. oldal) - Tasnádi Varga Éva: Pogány-sirató • vers (2. oldal) - Vasvári István: Tűnődés • vers (2. oldal) - Röviden • Röviden (2. oldal)
Pillanatfelvétel Gárdos Máriáról Régen-régen, majd két emberöltővel ezelőtt, 1903 végén nagy szenzációt keltett újságírói körökben, hogy egy 21 éves leányt fölvettek a Vidéki Hírlapírók Egyesületébe. Az újságírók egy része felháborodottan tiltakozott, mások meg cikkekben üdvözölték az „úttörő“ Gárdos Mariskát, aki nemcsak nő, hanem, szocialista is volt. Egy év sem telt el ezután s a fiatal újságírónőnek már könyve jelent meg Kolozsvárott „Az igazság az élet” címmel. Erről a könyvről az akkor ugyancsak Kolozsvárott újságíróskodó Kun Béla írt kritikát a Kolozsvári Friss Újságban, Ignotus pedig a Hét-ben, Kiss József hetilapjában. A fiatal írónő 1907-ben a Népszava Olvasótára munkatársa Ady Endrével, Bölöni Györggyel, Landler Jenővel és másokkal együtt. Ez a kezdet, Gárdos Mariska nemcsak újságíró és író volt, hanem szervező, agitátor és tanító, szocialista, majd kommunista. Ezernyi cikk és néhány könyv áll mögötte. Az első világháború alatt „Kilenc hónap” című novelláskötete, majd a harmincas évek második felében a „Nőmunkás regények“ sorozatban több kisregénye jelent meg, főként a haladás és a szocializmus. női harcosairól, s íra nő a történelem sodrában“ című úttörő jelentőségű könyve. Most, életének 73. évében, amikor legyengült szeme már csak a fényt és az árnyak körvonalait érzékeli, még mindig dolgozik. „Vér és verejték” címen önéletrajzi regényt ír, amely egy szocialista nő élete fordulóin keresztül mutatja meg a magyar munkásmozgalom fejlődését, küzdelmeit, vereségeit és győzelmeit a felszabadulásig. Az első kötettel — amely az írónő fiatalkoráról szólt— már elkészült. Jelenleg a második kötetet írja, ebben a Magyar Tanácsiköztársaság leveréséig ábrázolja a korszakot. Amellett előadásokat tart, cikkeket ír. Egykori tanítványai november 24-én baráti találkozóval ünnepük negyedszázados évfordulóját annak, hogy Gárdos Mária hazatért az emigrációból, hogy itthon folytassa tovább a régen megkezdett, szocialista nevelőmunkát. Lukács Imre TASNÁDI VARGA ÉVA: Pogány-sirató Lehullt a virág, vad életem legszebb virága. Siratlak Péter s konokul érzem, jaj de hiába! Nem tudtunk élni, nem értettük soha a nyelvet, ami tűnt csókjaink csendjében kérdez, felelget. Siratlak Péter, hát égjen, hát égjen a máglya, és asszony módra varázsigéket szórok a fákra. — Múljon el minden —, az ölelés —, szép szavak fénye.. Égjen a máglya, hát csapjon a láng fel az égre. Siratlak Péter oly pogányul zokogva látod, Te voltál nekem a szerelem, messzi világok, Te voltál nekem a szerelem, szelidség, illat, s árnyéka vagy te most csavargó, rossz napjaimnak ... Siratlak Péter oly pogányul zokogva érted, Te voltál nekem a szerelem, aranyos méreg, Te vagy most nekem a bűn és a halálos játék, — szédülve, ígérve most is csak utánad járnék ... Lehullt egy virág — tán életem legszebb virága, égjen hát, égjen hát tűzvörös fénnyel a máglya. Babonás csillagok, táltos hold siratnak látod s jajongva mégegyszer utánad szólok, kiáltok: — Siratlak Péter, az elmúlás hálója kerget. Nem tudtuk látod a szót, azt az egyetlen egyet. Lobban a máglya és szívemre száll most a füstje, — életed —, életem — mondd, minek is menekülne? Babonás csillagok, táltos hold siratnak látod, nincs az a szál, az a perc, ami kettőnket átfog, nincs többé semmi... — hát sírjon, sirasson a máglya, — hulló virág — hulló életem legszebb virága ... (Folytatás az 1. oldalról) tetlen („Magánvaló“ Ding an sich) zárt kapujához jutunk — hanem abban, hogy a fontosat a mellékestől megkülönböztessük, a végtelen összetevő között a lényegeset megtaláljuk. Ma, a szocialista forradalom korában, tehát megtaláljuk az életnek azokat a jelenségeit, amelyek az alkotó jövőt jelzik, még akkor is, ha ezek — látszatra— harsogóbb dudva közt fulladoznak. Világos tehát, hogy ha valóban érvényeset akarunk alkotni, akkor erről a módszerről nem mondhatunk le, még ha százszor ennyien és százszor ennyire próbálták volna is kompromittálni az elmúlt években. ’ A természettudományos eredmények és a „szellemi ember” elmaradottsága felveti az általános politechnikai műveltség követelményét. Amit az említett cikkben erről írtam, azzal — úgy látom — bírálóim is egyetértenek. Én viszont nem értek velük egyet, ha ezt tartják mondanivalóink lényegének. A politechnikai műveltség, persze, fontos. Hozzásegít minket a kor megértéséhez. Sok olyan érvet ad, ami bennünk a dialektikus materializmus kialakulását, érését sietteti. Íróknak, művészeknek külön is igen nagy élményeket hoz: gazdagítja a képzeletet, eddig nem ismert rejtekeit tárja fel az emberi léleknek is, igaz metaforákat kínál. A politechnikai műveltség mégis csupán eszköz; a cél az a mai harmónia, az az új humanizmus, amely a dialektikus materializmus révén alakul ki bennünk, és a mi révünkön is a szélesebb tömegben. Szememre vethetik, hogy maximalista vagyok. Lényegében azt követelem, — mondhatják, és mondták is— hogy lásson mindenki kommunista módon, tegyen mindenki kommunista. Nem, erről szó sincs. Először is nem követelek, hanem tanácsolni próbálok, jól-rosszul, a magam módján. Nem kívánom, hogy a szocializmus megvalósításának részleteiben mindenki egyetértsen a párttal. Még arra sem gondolok, hogy a dialektikus materializmust különlegesen a forradalmi másunkmozgalomhoz kapcsolja mindenki. Egyszerűen a modern, konstruktív gondolkodást hiányolom szellemi életünkben. Ezen belül ezer kérdésben lehet vitánk és ellentétünk. De a vita — ily módon — valóban vita lenne, mert közös nyelven beszélnénk. És ez az egyetlen lehetséges közös nyelv, amelyen valamit mondhatunk is. Az idealizmus és annak minden vállfája de facto megbukott. A legújabb idealista filozófiák nihilizmusa lényegében ennek a bukásnak a beismerése. Csupán annyiban különbözik a szokásos kapitulációtól, hogy nem azt mondja: „én leteszem a fegyvert a győztes előtt”, hanem azt szeretné bebizonyítani, hogy „az ember általában leteszi a fegyvert”. Ez az út valóban odavezetne, hogy az író és művész mimus legyen abban a társadalomban, amelyet náluk ezek szerint értelmesebb emberek vezetnek. Szerintem, aki embernyi ember és akiben fikarcnyi hivatástudat él, annak minden íze tiltakozik az intellektuális nihilizmus ellen. Az emberi lélek, mondhatnám, higiéniájához tartozik, hogy az „ignoramus et ignorabimus" („semmit sem tudunk és tudni sem fogunk”) beletörődésével csak akkor sóhajtsunk, ha már mindent megtettünk a megismerésért. Csak egy Szókratész szintjén ismerje be az ember, hogy semmit sem tud, és akkor ez parancs a helyünkre állóknak, hogy folytassák az igazság keresését. Bízom benne, hogy megértik, akiknek szól: nem ellenük, hanem értük „agitálok“. Közülünk még a legtehetségesebb is „szellemi szakbarbár” lesz, ha nem jut el a korszerű szintézisig. És minden gondunk, minden vitánk meddő marad enélkül NORMANDIA — NEMAN címmel szovjet—francia koprodukciós film készül a Nagy Honvédő Háború idejéből, a francia pilóták hősi tetteiről. A film forgatókönyvét Elsa Triolet, Konsztantyin Szimonov és Charles Spaak írták. A BERNARD GRASSET FRANCIA KÖNYVKIADÓNÁL előreláthatólag még a jövő évben megjelennek Van Gogh összegyűjtött levelei. A cég arra kéri mindazokat, akik a nagy festő ismeretlen leveleinek birtoktában vannak, vagy ilyenekről tudnak, hogy sürgősen értesítsék a párizsi vállalatot. 50 000 HÉBER NYELVŰ KÉZIRAT a Szovjetunióban. Abraham I. Katsh, a New York-i egyetem tanára, az ottani Bibliotheca Judaica and Hebraica kurátora, az elmúlt évben tanulmányi körutat tett a Szovjetunióban. Becslése szerint a szovjet könyvtárakban mintegy 50 000 héber nyelvű kézirat van, köztük igen sok ritkaság. Katsh tanulmányútja során több száz kéziratról mikrofilmet készített; feldolgozásukkal most készült el. Általános érdeklődéssel találkozott Katshh professzornak az a bejelentése, hogy az orientalisták következő világkongresszusát Leningrádban tartják meg 1900-ban. SOLOHOV VILÁGHÍRŰ REGÉNYÉBŐL, a Csendes Donból háromrészes filmet készít Sz. Geraszimov rendező. Az első két részt most mutatták be Moszkvában. Grigorij szerepét P. Glebov, Akszinját E. Bisztrickaja alakítja. BELGRÁD FELSZABADULÁSÁNAK idei évfordulóján érdekes bemutató zajlott le a belgrádi Operában. Nikola Hercigonja jugoszláv zeneszerző bemutatta „Hegyek koszorúja” c. színpadi oratóriumát, amely a jugoszláv irodalom klasszikusának, Petar Petrovics Njegos montenegrói költőnek hasonló című drámai költeményét zenésítette meg. MÜNCHENBEN 1958 tavaszán a Művészet Házában nemzetközi filmfesztivált rendeznek, amelyen bemutatják a film fejlődését. A kiállítás anyagában teljes díszlet- és jelmeztervek, eredeti forgatókönyvek szerepelnek. Bemutatják az első olasz rajzfilmet, az expresszionista filmeket, az első szovjet filmeket, valamint a legkülönbözőbb technikai eljárásokat. A kiállításon minden bizonnyal Magyarország is részt vesz. KODÁLY ZOLTÁN 75-ik születésnapján a budapesti rádión kívül — eddigi jelentések szerint — a prágai, bukaresti, moszkvai, párizsi és berlini rádió is ünnepi Kodály-műsort sugároz. OKTÓBER MÁSODIK FELÉBEN Budapesten tartózkodott a jelenleg Belgrádiján élő Debreczeni József, jugoszláviai magyar író, akinek a felszabadulás után több verseskönyve és „Hideg krematórium“ c. megrázó erejű emlékirata jelent meg auschwitzi deportálásából. Debreczeni harmincéves írói jubileuma alkalmából a belgrádi Knjizevne Novine (Irodalmi Újság) nagyobb cikkben emlékezett meg a kiváló jugoszláviai magyar író eddigi irodalmi munkásságáról. A JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ november 27-én mutatja be SardcU „Váljunk el“ című vígjátékának zenés változatát. A bemutató után rögtön megkezdik Sikvarkin szovjet író „Egyszerű kislány“ című vígjátékának próbáit. Skvarkin neve nem ismeretlen hazánkban: „Idegen gyermek“ című színműve annak idején sikert aratott.★ HOLLAND, DÉL-AMERIKAI és francia szerzők művei kerülnek színre a Madách Színház Kamaraszínházában. Az eddigi tervek szerint december elején mutatják be Jan de Hartog holland drámaíró „Családi ágy“ című színművét, melynek két főszerepét Tolnay Klári és Gábor Miklós játssza. Ezt követi december közepén a dél-amerikai Figueridó „Róka és szőlő“ című színműve, majd stúdióelőadás keretében Sámuel Beckett „Godot-ra várva“ című színjátéka következik. A PETŐFI SZÍNHÁZ új darabja „Svejk a derék katona“ lesz Pándi Lajos fordításában. A darabot előreláthatólag Kamarás Gyula rendezi. AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES felújítja „Kisbojtár” című nagysikerű táncjátékát november 17-én az Erkel Színházban. A kitűnő együttes, legutóbbi franciaországi vendégszerepléséről dokumertumfilm készült, amelyet rövidesen több moziban vetítenek. A BÁBSZÍNHÁZ nagy sikerrel mutatta be N. Todorovszkaja és V. Matelnyikov „Danila“ című bábjátékát gyermekek részére. A felnőttek számára most tanulják be Heltai Jenő Ezerkettedik éjszaka című mesejátékából készült bábszínjátékot, valamint Petőfi János vitéze verseinek felhasználásával készült „János vitézt“. Ez utóbbit Képes Géza alakította bábdarabbá. Folynak a próbák még Lucianus „Szamár“ című ókori szatirikus művének bábváltozatából, melyet Örkény István dolgozott át. FIATAL SZOBRÁSZAINK KÉSZÜLŐ MŰVEIBŐL: Vigh Tamás szép kompozíciót mintázott Oroszlány főterére; alkotása egy csikót vezető fiút elevenít meg. Segesdy György, a szegedi Juhász Gyulaemlékmű tehetséges alkotója mórt Stróbl Alajos mellszobrát készíti a városligeti Művészsétány számára. Csontos László széchenyi-hegyi televíziós adó előterére szánt három méteres aktffiguráján dolgozik. POZSONYI VENDÉGSZEREPLÉSRE hívták meg az Állami Bábszínházat. A magyar bábosok január elején tesznek eleget a szlovákiai meghívásnak.★ ÉVTIZEDEK ÓTA nem játszották magyar színpadon Lev Tolsztoj „Az élő holttest“ című művét. A szegedi Nemzeti Színházban az elmúlt héten mutatták be a darabot. . FARKAS FERENC „Ludas Matyi című balettjét ebben az idényben mutatják be az Állami Operaházban. A darab koreográfiáját Harangozó Gyula készíti. ★ A FŐVÁROSI TANÁCS végleges döntést hozott: az újjáépülő Erzsébet hidat Ady Endréről nevezik el. ★ JEAN-LOUIS BARRAULT TÁRSULATA öt hónapra kibérelte a Nemzetek Színházát (Sarah Bernhard Színház). A technikai személyzetet Julien, a színház igazgatója bocsátja rendelkezésükre. A díszletekről a társulat gondoskodik. Nagy nehézséget okoz a világhírű francia száltársulatnak, hogy nincs állandó próbahelyük és a díszletek egy részét a lakásukon tartják. „Nomád életre vagyunk kárhoztatva — mondja legutóbbi nyilatkozatában Barrault —, de mosolyogva viseljük a nehézségeket.” TIZENHAT ÍRÓ ÉS KRITIKUS munkájából, 660 cikkből álló mű jelenik meg Svájcban, „A modern balett szótára” címmel. A könyv a klasszikus, az expresszionista és a „szabad” tánc, valamint az új klasszikus balett történetét tárgyalja. Többszáz kép mutatja be a legszebb táncjeleneteket, díszleteket, jelmezeket és szövegkönyv kéziratokat. A HUNNIA FILMGYÁRBAN az elmúlt héten két új film-forgatókönyv megírására kötöttek szerződést. Sarkadi Imre Fábry Zoltán társaságában „Falusi dúvad“ címmel ír filmet, a fiatal Fejes Endre pedig Fehér Imre rendező társaságában egy Párizsba szakadt magyar fiatal viszontagságos életét viszi filmre. A darab címe „Yvonne“. A COMÉDIE FRANCAISE megegyezett két francia filmvállalattal, hogy megörökítik filmszalagon a legnagyobb hagyományú francia színpad klasszikus műsorát. A műveket húzás nélkül, teljes szövegükben veszik föl.★ A DEBRECENI ROMÁN HŐSI EMLÉKMŰ pályázatán Gyenes Tamás, Kocsis András, a debreceni Némety László is Szabó István szobrászművész méri össze erejét. MÜNCHENBEN MEGJELENT Heinrich Gerlach: „Az elárult had* * sereg“ című regénye. A szerző a Sztálingrádnál harcolt német hadsereg egyik páncéloshadosztályának segédtisztje volt; 90 000 társával együtt ő is hadifogságba esett. Gerlach hiteles képet fest a felbomlóban levő német hadseregről. ★ AZ ELSŐ SZOVJET-MAGYAR koprodukciós film forgatását jövőre kezdik el. A forgatókönyv Illés Béla „Kárpáti rapszódia“ című könyvéből készült. A szovjet filmesek rövidesen Budapestre jönnek, hogy a szerzőnek bemutassák a forgatókönyvet és a magyar filmesekkel megbeszéljék a munka elindítását, valamint kiválasszák a magyar szereplőket. ★ KAMOTSAY ISTVÁN, a nemrég leleplezett ceglédi Lenin-szobor alkotója kiállításra készül, Kurucz D. Istvánnal közösen szeretne bemutatkozni jövőre.★ MIECZYSLAW LEPICKI, lengyel író, aki a háború óta Brazíliában élt, nemrégiben hazatért Lengyelországba Az utóbbi hónapokban egyébként a lengyel kulturális élet sok képviselője tért haza az évtizedes emigrációból, köztük Maczkiewicz, a londoni emigráció íróinak egyik vezető alakja. ★ A BUDAPESTI FILMSTÚDIÓ rövid filmet készít Kollonits Ilona rendezésében a rádió mindennapi életéről, a stúdió munkájáról. négy Évtizedig volt a cirkuszok és varieték koronázatlan királya Grock, a nálunk is jól ismert, világhírű clown. Emlékiratai a stuttgarti német kiadás után most jelentek meg angol nyelven is. ★ A BELSENBERGENI FIATALOK ■— az Anna Frank naplójából készült dráma bemutatása után — szakadó esőben felvonultak a mártírok tömegsírjához, ahol Anna Frank holtteste is nyugszik — és virágokkal, koszorúkkal halmozták el az emlékművet. A darabot egyébként 90 német színházban mutatták be. ■k PÁTZAY PÁL BALASSI BÁLINT SZOBRA és Kis Kovács Gyula Vak Bottyánja már az öntödében van. Mint hallottuk, tavasszal mind a kettőt felállítják a Köröndön. ★ CHARLIE CHAPLINNEL beszélgettek a régi némafilmekről és Chaplin így nyilatkozott: „Végeredményben nagy kár a némafilmért.. . mert nincs annál gyönyörűbb, mint az a pillanat, amikor a film pereg s megjelenik rajta az asszony... kinyitja a száját... a szája jár, jár. ■ és nem hallani a hangját! Hát ilyen fenkölt gyönyörtől fosztották meg az emberiséget?“ VKJW1'MVV-’V.rV -•srcwrv-»-* VASVÁRI ISTVÁN: TŰNŐDÉS Ha közeledik majd a hamvas öregkor s lenyugodni késztet késő alkonyatkoz, mi marad belőled gyöngyöm-kincsem, élet? Vizek folyása, szelek futása, őszi mezők hűs harmatozása, ifjú tenyeremben melled nyugovása. Vadludak felett a dermesztő magas ég, völgyszántott falvakkal sokasuló vidék; botomra hajolva, hulló ködben nézlek. Füstöket tekergő köményes messzeség, őrzöd-e szeledben szomjúságom hevét, s Földedben nyomomat — virágnak, mesének?