Élet és Irodalom, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-24 / 17. szám - Izsáky Margit: • A rádióban hallottuk (12. oldal) - Szerkesztőség: A Haydn jubileumi év és a 75 esztendős magyar Operaház (12. oldal) - Liebner János: Ruggiero Ricci • Zenei napló (12. oldal)

az „Szindbád nyolcadik utazásá”-t, öregedő Szindbád mesekön­tösbe bújtatott nagyon emberi tör­ténetét hallgatva, átéltem me­gint, milyen óriási lehetőségei vannak a rádiódrámának. Csak éppen nem szabad a járt utat követni, annyira más az anyaga, mások a törvényei. Két példaké­pe: a film és a színpad csak közvetve képes visszaadni olyan bonyolult jelenségek belső folya­matát, amivel a hangjáték kön­­­nyen megbirkózik. Erre a legjobb dokumentáció volt most Szind­bád nyolcadik útja. írói megvesztegetően költői for­mába öltöztették a valóságot. Mondanivalójuk végső kicsengé­se __ csak bátran érdemes élni. Igen, három nap is lehet né­ha egy esztendő. Szépen, mer­­győzően bizonyítja ezt Szindbád történetével Bozó László és Ta­kács Tibor. Tudják, hogy a fel­nőtteknek is van meseszükség?le­­tek. Miért, hogy ezt olyan ke­vés író tudja? Talán csak Hege­dűs Géza, akinek a rádiójátékai új utakon járnak. De az ő mű­veinek a hangszerelése egészen más, mindig van benne egy kis friss disszonancia — jazzdobok a klasszikus zenekarban. Ez a rá­diódráma gordonkahangon be­szél. A férfiről, aki megöregszik és akinek utolsó szerelmében ve­­télytársa: saját maga. Mert a lány hírből a legendás ifjú hőst sze­reti és ha az öregedő férfit a szerelem a mesebeli három nap­ra meg is fiatalítja, nem képes követni szerelmese röptét, alá­­hull, meghal. „Győztem! Megér­te !** mondja a dzsin formában kísértő halálnak. Szindbád nyolcadik útjának elő­adása a legjobbak közé tartozik, amit mostanában hallottam. Rádiószínház előadásainak a stí­­­lusa kezd egyszerűbb, bensősége­sebb lenni, kevesebb a kuncogás, közvetlenséget imitáló mellé­kzö­­rej. A színészek érthetőbbek és a versek ritmikája is jobban ér­vényesül. Básti a leh­irgadt, de mélyen fájó férfiasságához talált hangokat — Ruttkay Évától vi­szont, aki kitűnő drámai színész­nő, senki sem kívánhatja, hogy énekelni tudjon —, de ha ezen fordul meg a darab, a rendező Barlay Gusztáv miért nem gon­doskodott zenei helyettesítésről? A Rádiószín­ház másik jelenté­keny bemutató­ja Illés Endre , Zsaroló” című színműve volt. Elés teljes írói vértezetben és fé­lelmes pszichológiai tudással tár­ta fel egy nagypolgári család teljes diszharmóniáját. A harmin­cas évek Budapestjének jellemző alak­jai, a zugfirkász és a jósnő groteszk sziluettek voltak eggy embertelen korból, a hangjáték a hallgatót egy teljes színházi előadás illúziójával ajándékozta *meg. SZSÁXY MARGIT ^ EPOSZOK KÖNYVE cím­­^ mel bocsátja ki a Gondolat ^ Kiadó Román József kötetét. IA munka a világirodalom­­ legszebb eposzait, többek kö­­zött az Odisszeiát, a Nibe­­­­­lung-mondát, a Kalevalát tar­­­­talmazza, prózai átiratban. 2 A PÉCSI JANUS PANNO­NIUS MÚZEUMBAN ,április 26-án kiállítás nyílik Nikelszky­­ Géza „János vitéz” illsztrá­­c­ióiból. Megnyitót dr. Nemerey z­zá Éva mond. A NÉGER ÍRÓK Rómában­­ tartott második kongresszusa Z határozatban foglalt állást a­­ gyarmatosítás megszüntetése­­ mellett. A néger írók abbeli­­ meggyőződésüket fejezték ki,­­ hogy a politikai és a gazdasági­­ függetlenség az afrikai néger­­ országok kulturális öntudatra­­ ébredésének feltétele. Ezért­­ közös erőfeszítéseket sürget­­­­nek az imperializmus által Z mesterségesen elválasztott Z nemzetek és országok egyesíté­­­­­­sére. ÚJ VEZETŐSÉGET NE­­­­VEZTEK KI a moszkvai Z Nagy Színház élére. G. Or- Z­vid az igazgató, főbalett- , mester L. Lavrovszkij, a Z balettegyüttes művészeti kol­­­­légiumának elnöke G. Ula- Z­za­nova. A NEW YORK-I FILHAR­­­­­MONIKUSOK Zenekara Leo­­­­ward Bernstein vezényletével 7. európai hangversenykörútra Z készül. A világ egyik legjobb Z szimfonikus zenekara augusz­­t­­usban érkezik Európába. Az­­ együtes Athénben, Berlin­­­­ben, Helsinkiben, Stockholm­­­­ban, Göteborgban, Koppen-­­­hágában, Brüsszelben, Amsz­ Z­terdamban és Párizsban fog­­ fellépni. A­ KULTURÁLIS KÜLDÖTT­­­­SÉG utazott négyhetes tanul­­­­mányútra a Kínai Népköztár­­­­saságba. A küldöttség veze­­­­tője Bíró Vera, a Művelődés­­­­ügyi Minisztérium közművelő­­­­dési osztályának vezetője. A Z küldöttség tagjai: Mesterházi Z Lajos író, Venéczi János, az­­ MSZMP Budapesti Bizottsága Z agitációs- és propaganda osztá­­­­lyának vezetője, Ormos Tibor,­­ a VI. kerületi Pártbizottság el­­­­ső titkára és dr. Székely­­ György, az Eötvös Loránd Tu­­­­dományegyetem rektorhelyet­­te Z fásé. HELYREIGAZÍTÁS. Lapunk Z legutóbbi számában megjelent Z „Herceg Ficzek Ferencz’ című Z írás szerzőjének neve sajnála­­­­tos tévedés folytán lemaradt. A Z regényrészletet Hidas Antal­­ írta. A SIKER címmel újabb Feuchtwanger-regény jelenik meg az Európánál. A könyv cselekménye 1921—24. között játszódik Bajorországban. Az író bemutatja a német reak­ció mesterkedéseit, a milita­­rizmus és a fasizmus előre­törését a weimari köztársa­ság időszakában. JULIEN BERTHEAU színháza a Madách Színházban vendégszere­pel május 8. és 10. között. A tizen­­négy tagú francia társulat buda­pesti műsorában szerepel Moliére Mizantrópja. Beaumarchaise: Fi­garó házassága és egy Achard-da­­rab. Május 11-én az Operaházban francia irodalmi estet tartanak. JOHN MITCHELL, a New York-i Színésztovábbképző Intézet elnökének vezetésé­vel színházi szakemberek csoportja érkezett Moszkvába. Az amerikai vendégek a moszkvai színházak munká­ját tanulmányozzák és megbe­széléseket folytatnak a szov­jet színművészet kiemelkedő személyiségeivel. IRODALMI ESTET rendez május 9-én Tapolcán a Haza­fias Népfront Batsányi Emlék­­bizottsága. Az esten­­— amely­nek bevételét a Batsányi-alap javára fordítják — részt ves­z Fodor József, Földeák János, Goda Gábor, Győre Imre és Jankov­ich Ferenc. AZ EZ ÉV MÁJUS-JÚNIU­SÁBAN megrendezendő Bé­csi Ünepi Heteken előadásra kerül Bartók mindhárom zon­gora- és két hegedűversenye. A fesztivál szólistái közt szerepel David Ojsztrah, va­lamint Ivan Petrov szovjet basszista is. RADNÓTI MIKLÓS-EMLÉKES­TET rendezett a párizsi Magyar Intézet. MAJAKOVSZKIJ SÍREM­LÉKÉT leleplezték Moszkvá­ban. A síremléket A. Kibal­­nyikov szobrász készítette. THEUN DE VRIES REGÉ­NYE: A VÖRÖSHAJÚ LÁNY az idei könyvnapon jelenik meg. A szerző, Hollandia leg­nagyobb élő írója, ezzel a mű­vével a holland ellenállási mozgalomnak , e mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjá­nak, Hanny Schaftnak állít emléket­. A szerző mesterien mutatja meg, hogyan lesz a kis diáklányból kommunista harcos, a nemzeti ellenállás hő­se. A regényt holland eredeti­ből F. Solti Erzsébet fordítot­ta. AMERIKAI VENDÉGKAR­MESTER mutatkozik be rö­videsen Budapesten. Lorin Maazel fiatal dirigenst jól ismerik már a legtöbb konti­nensen. Állandó repertoárjá­ban szerepel Bartók Csodá­latos mandarin szvitje. Bu­dapesti második hangverse­nyén, május 14-én is dirigál Bartók-művet, mégpedig a Táncszvitet, a Magyar Rá­dió Szimfonikus Zenekara élén. Első koncertjén, május 11-én az Erkel Színházban Beethoven, Haydn és Csaj­kovszkij műveket vezényel. A MILÁNÓI PICCOLA SCALA­­BAN megtartották Virgilio Mortali zeneszerző Moliére „A nők isko­lája” című darabjából operájának ősbemutatóját.készült DOSZTOJEVSZKIJ LEVE­LEZÉSÉT Moszkvában négy köt­­ben kiadják. A gyűjte­mény 900 levelet tartalmaz. MAGYAR FOTÓMŰVÉ­SZET 1959. címmel a Képző­művészeti Kiadó az idén is albumban adja közre fotómű­vészeink elmúlt évi legszebb alkotásait. A 70 szerző 128 képét felölelő albumot a ké­sőbbiekben a Corvina is ki­bocsátja. A NÉMET GOETHE TÁR­SASÁG 1958-as évkönyvében Paul Raabe irodalomtörténész tizenkét ismeretlen Goethe levelet közöl. A levelek 1781. és 1827. között íródtak és címzettei között szerepel Wieland, Schelling, Falk, Kirms, valamint a weimari körhöz tartozó Jenny von Voigts, Amalie von Imhoff és Constanze von Fritsch. Raabe alapos jegyzetekkel egészíti ki a környezetének aprólé­kos bajaival is szívesen törő­dő nagy író jellegzetes le­­­­veleit. MÁJUSI MUZSIKA címmel új,­ háromfelvonásos vígjáték próbáii­­ kezdték meg a Pécsi Kamara Szín­­­házban. A Pécs életéről szóló da­­­rab szerzői­­ a színház tagjai. A­­ vígjáték írója Galambos György,­ zenéjét Bíró Attila szerzette, a ver­­­­seket Kocsis Margit írta. A Májusi­­ muzská-t május 1-én mutatják be.­II GUILLAUME APOLLI­­­­NAIRE párizsi emlékművé­ ■­nek felállítása a költő halá­l­­ának 41. évfordulója előtt­­ megvalósul. A hírek szerint­ június elején leplezik le Pi­­­­casso alkotását az Apollinai-­ reről elnevezett utca közelé­­­­ben. A költő barátainak ne­­­­vében André Salmon mond­ beszédet. SZÁZ HIRES REGÉNY címmel aí­­4 világirodalom legismertebb mű­­­veit ismertető és az írók életrajzát­­ is tartalmazó szvüjteményt ad köz­­­re a Táncsics Kiadó.­­■ A Rádió irodalmi műsorából Péntek, április 24. Kavicsok, Antal elbeszélése. (Kos- 9­00) — Gondolat. A Rádió In>da.­TMi hetilapja. (Kossuth 21.00) s­ £­a­n'a.P. Simon István ver­­­­s(«td!fs 16.20) — a csendes amerikai. Graham Greene retté-2L40?k rádióváltozata­ (Petőfi l^?Z<n?bat!tipri,is 25‘­­J­ók­a­i Mór két elbeszélése. 1. Cserélünk vő­legényt, 2. A székely adott sza­va. (Kossuth 19.45) — Eminiescu versei 1 Csak egy vágyam­ ma­radt, 2. Esti Kürtszó, 3. Jó éjsza­kát. (Kossuth 22.15) Vasárnap, április 26. Vasár­napi versek. (Kossuth 10.00) — Ismerkedés a Ko­ssuth-rádióban Gárdos Mária íróval, a munkás­­mozgalom régi harcosával Bar­na Miklós képzőművésszel és Go­­da Gábor íróval. (Kossuth 10.30) — Egy humorista otthonában. Látogatás Gádor Bélánál (Kos­suth 1'0.OO) — Szabó Pál irodalmi levele. (Kossuth 20.10) — Histó­ria egy házasságb­ól. Mikszáth Kálmán elbeszélése. (Petőfi 12.35) — A tea és a só legendája. Sza­bó József elbeszélése. (Petőfi 18.30) — A cseresznyeszemű lány. Angel Karalijcsev bolgár író elbeszélése (Petőfi 20.45) Hétfő, április 27. A humor tükrében, összeállítás Capek, Ca­­ragiale, Grodzienska, Ilf-Petrov, Karinthy, Leacock, Tucholsky és O’Henry műveiből. (Kossuth 10.30) — Szép legény volt a sze­retőm. Papp László verse. (Kos­suth 21.55) Kedd. április 28. Csorba Győző és Takács Gyula versei. (Kossuth 43.00) — Japán költők szerelmes versei. (­Kossuth 17.26) —A hely­ség kalapácsa. Petőfi Sándor el­beszélő költeményét elmondja Ascher Oszkár. Közvetítés az Irodalmi Színpadról. (Kossuth 21.15) — Gyere testvér. Néger versek és dalok (Petőfi 14.40) Szerda, április 29. A Rádió­­színház bemutatója: Dalok tüzé­­ben. Rádiójáték. Irta Bokor Péter és Teknős Péter. (Kossuth 20.30) — Árnyék Sásdi Sándor rádió­játéka. (Petőfi 16.02) Csütörtök, április 30. A világ* *­­Irodalom humora: Menyétke. Részlet Romain Rolland ,„Colas Breunon” című regényéből. (Kos­suth 16.25) — Emlékezés Váradi Antalra. Irodalmi összeállítás. (Petőfi 16.25) — Egy könyvtáros levele­i az olvasásról (Petőfi 18.15) Szép élet a házasélet. Verses, da­los összeállítás. (Petőfi 21.58) — Lányok a réten. Fodor András verse. (Petőfi 21.20) * ZENEI NAPLÓ RUGGIERO RICCI i Huszonnyolc évvel ezelőtt j egy alig tízesztendős, de máris­­ világhírű csodagyermek hozta­­ lázba a magyar­­hangverseny­­i közönséget: Ruggiero Ricci : olasz hegedűfenomén, aki 1931-­­ ben a Vigadóban tartott bemu­­­­tatkozása alkalmával egycsa­­­­pásra meghódította a kényes­­ és nem egy könnyen lelkesedő­­ pesti publikumot. Majdnem­­ három évtized után most ismét­­ ellátogatott hozzánk a hajdani­­ csodagyermek, hogy két zene­­i kari és egy szólóestjén újra el­ s kápráztasson bennünket — ma­­is jórészt ugyanazokkal a kva­­l­látásaival, mint annak idején.­­ Mert Ricci játékában most­­ is ugyanaz nyűgözi le elsősor­­­­ban a hallgatót, ami rövidnad­­­rágos csodagyermek korában: (a szó szoros értelmében szem­­lés fülkápráztató virtuozitás, a­­ jobbkéz ragyogó bravúr­voná­­ssal ég a balkéz szemmel szinte fal­ig követhetően gyors és­­ könnyed futkározása a hang­­­­szer nyaktörő sztratoszférikus­­ magasságainak már-már szédí­­­­­tően légritka terében. Kétségtelen, hogy Ricci par­ i excellence virtuóztípus, és eb­­­­ben a minőségében valóban­­­­ páratlan is a maga nemében. Ámbár virtuóznak­ is vala­­­hogy furcsán egyoldalú. Per­­­sze nem kérhetjük számon egy­­ művésztől azt, amit nem is l akar nyújtani, amit ő maga­­ sem tűz célul maga elé. Ricci nem különleges nagy egyéni­ség, játékában kevés nyoma van a költészetnek, színskálája elég szűk, feszültsége pedig ál­talában inká­bb csak az életve­szélyes artistamutatványé. Ez bizonyos mértékig adottság­hiány, emberi-művészi habitus kérdése is, ami vagy megvan, vagy nincs meg: non fit, sed nascitur. Nem így azonban a tónus, a hangszépség, ami elsősorban igény és nem adottság kérdé­se, — mint ahogy a mutatvá­nyát háló nélkül végző, pro­dukciójában nem egyszer em­berfeletti nehézségeket legyő­ző artistának sem jelenthet már emellett különösebb prob­lémát, ho­gy a háromszoros duplaszaltó közben — kecse­sen tartsa a kezét és könnyed mosolyt kényszerítsen az ar­cára. Ricci hegedűhangja — Hubermann csodálatos Guar­­neri del Gesá-ján — távolról sem salak talán: a tónus for­szírozott, sok benne a zörej, a recsegés, a fütyülés, — a „melléktermék”. Márpedig az ő hangszeres képességeinek ezen az igen magas fokán az ilyesmi kizárólag igény kérdé­se; aki ilyen fölényesen rázza ki, szinte falikézzel, ezeket a csaknem lejátszhatatlanul ne­héz Papanini-variációkat, az igazán játszi könnyedséggel teremthetne magának szép, meleg,­­alaktalan tónust is,­­ ha neki magának is lenne rá igénye. Bizonyos azonban, hogy mindezek ellenére Ricci­­ben, ha nem is legelső klas­­­szisú, de feltétlenül világvi­szonylatban is élvonalbeli, nagyszerű kvalitásokkal ren­delkező hegedűst ismerhe­tünk meg. Szombati szólóest­jén ízléses stílusérzékkel tolmácsolta szélesívű műso­rának minden egyes számát, Tartini-hez éppúgy megtalálva a megfelelő hangvételt, mint — ha nem is éppen ideálisan, de mindenesetre elfogadhatóan — Beethovenhez, vagy akár Prokofjev szellemes muzsiká­jához. A közönség persze elsősor­ban látványos tűzijátékot várt , és kapott is tőle: a máso­dik rész és a ráadások való­ban lélegzetállító bravúr -mu­tatványait. A koncert zongo­ristája, Rados Ferenc, kitűnő kísérőnek és egyenrangú szo­­nátapartnernak bizonyult. A két zenekari hanisversenyen a Magyar Rádió Szimfonikus Ze­nekarával és Lukács Ervin ve­zényletével pénteken a rádió nyilvános adásán Paganini D- dúr hegedűversenyét, a Buda­pesti Filharmóniai Társaság bérleti estjén hétfőn a Brahms­­versenyt játszotta Ricci, az utóbbit Budapesten ez alf­a­­i lommal bemutatkozó csehszlo­­­­vák vendégkarmester, Zdenek­ Kosle­r vezényletével. LIEBNER JÁNOS I A Haydn jubi és a 75 esztendős magyar Operaház A Haydn-emlékév országos előkészítő bizottsága sajtóér­tekezleten ismertette prog­ramját. Budapesten, szeptember vé­gén, megrendezik a Buda­pesti Zenei Heteket, Haydn ora­tóriumait, kamarazene-műveit és egyes operáit fogják bemu­tatni, hazai és külföldi művé­szek és művészegyüttesek köz­reműködésével. Nemzetközi vonósnégyes-versenyt rendez­nek, a zsűriben neves külföldi és külföldre származott ma­gyar művészeken kívül magyar zenei élet szaktekinté­­­lyei vesznek részt. A hajdani Eszterházán, Fertődön még ez évben nagyjából befejezik hatalmas hercegi kastély res­a­taurálását; a zenei ünnepségek egy részét, elsősorban győri és soproni művészek és művész­­együttesek közreműködésével, szeptember végén már ott fog­ják megrendezni. Ugyancsak a fertődi kastélyban rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémia Haydn-Kongresszu­­sának egyik ülését. A rendező bizottság kapcsolatot teremtett a burgenlandi osztrák hatósá­gokkal, hogy a két ország kul­túrájának közös kincse, Hadyn művészete előtt közösen is hó­dolhassunk A nemzetközi ze­nei élet is fel fog figyelni ar­ra a kiállításra, amit a Szé­chényi Könyvtár kezdeménye­zésére Haydn emlékekből és Magyarországon, az Eszterhá­­zy-család hagyatékaiban talált kéziratokból rendeznek. Ugyancsak ez év szeptembe­rében érkezik el a magyar ze­nei élet egy másik évforduló­jához, Operaházunk 75 éves jubileumához. 1984 őszén ké­szült el operánk mai hajléka. Addig a Nemzeti Színházban játszottak felváltva prózai és zenedrámai műveket. Az forduló tiszteletére mind év­az Operaház, mind az Erkel Szín­ház ünnepi műsort készít elő. Mindez egybeesik a Budapesti Zenei Hetekkel, és az ugyan­akkor kezdődő Haydn-ünnepségekkel. országos Már eddig számos baráti ország és nyugati államok zenei életé­nek neves képviselői jelentet­ték be idejövetelüket. Buda­pest és a nagyobb vidéki vá­rosok ünnepi hangversenyei és operaelőadásai nemzetközi kö­zönség előtt fognak lezajlani. Magyarország fejlett zenekul­túráját a kettős évforduló ün­nepi zenei eseményei a világ­közvélemény érdeklődésének fénykörébe állítják. I­I A FRANCIA MOZIK LÁ­TOGATOTTSÁGA 41 millió nézővel csökkent egy év le­forgása alatt. A látogatottság kb. 10 százalékos csökkenése mellett a bevételek 8 száza­lékai emelkedtek. GÖCSEJI NÉPDALGYÜJTE­­MÉNY jelent meg. Vajda József novai tanító évtizedek óta gyűjti a göcseji népdalokat, népszoká­sokat. Gyűjteményéből a legszebb 136 dalt „A Cserta partján’» cím­mel megjelentette a Zala megyei tanács. Némely európai költőhöz A megalkuvó írástudókról, az elnyomó hatalom talpnyal­óiról így­­ írt 1938-ban Nádass József: „ Ki élni akar, megtanulja fojtott dühvel a hallgatást.­­ De van, aki megélni kíván , S imádva a tárgyat s falast,... I 16. és 17. VÍZSZINTES. 1. FÜGGŐLEGES. VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: ÜS, I MT. VA. RA.) — 1. Nem akart­­ meghalni. 7. Gabonával bevetett te­­­­telét. 12. Bíró úr felesége. 13. Az­­ állomány megjelölésére eszkábál: [ szó. 16. A versidézet első sora. — I 17. A versidézet második sora. — 18. I Újság. 20. Egy belső-ázsiai fennsík­­r­ról való. 22. Állapot, helyzet (la­­­­tin). 23. Sok. németül. 25. A me­­s­sebeli bába jellegzetessége. 27. Ar­­­­ra a helyre (ék.­felesleg). 28. A­­ pusztító féreg cselekedete. 30. Be­ I fest. 32. Kevéssé. 33. Támadóan­­ játszik az asztaliteniszben. 35.­­ Hangsorok. 37. TUO. 38. Tiszta, s íratlan papír. 33. Vízigót király,­­ aki Rómát is elfoglalta. 41. Kihalt , kelta nyelv. 42. : folyója. 43. (Te) A Duna mellék­­vagy, németül ! (fordítva!). 46. Kananita istenség,­­ gyermekáldozatokat követelt. 48. I Tékozol. 50. Az ,,?s­ist” angol vál­­­tozata rövidített alakjában. 52.­­ Cserépedények. 54. Korszerű. 55. I Szovjet karmester. 17. Szakadatlan s lárma. 59. A fővér hangját utánzó­­ szó. 60. Élőlény. 62. Turistatényke­­­­d­és. 64. Kíséret nélküli hangszeres­­ kompozíció. 65. Dél-amerikai fü­ves puszták (eredeti, idegen he­lyesírással). 67. Egy afrikai főváros lakói­. 69. Tagadás. 71. Perzsa méltóságnév. 72. Poggyász. 73. Ide­gen férfinév. 74. Szaglászott. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: NB GO.) — 1. A versidézet harmadik sora. — 2. ITT. 3. Vissza: Konstan­tinápoly külvárosa. 4. Visszava­­lók (!) 5. Állat, idegen nyelven. 6. Nagy hazai ragadozó madár. 8. (A rejtvény három sorában el­rejtett versidézet megfejtését kér­jük beküldeni, lehetőleg levelező­lapon. Határidő: 1959. május 2. — A megfejtők között tíz példányt sorsolunk ki NÁDASS JÓZSEF „Márciusi szél’­ című versesköte­­téből.) Vissza: a világ része. 9. La ...: dél-amerikai folyamegyesülés. 10. Országa. 11. Préselt. 14. öröm, la­tinul. 15. Vitorláshajó, angolul. 19. A faőrlő szó hangja. 21. Firkált (már el is árultuk!) 24. Mutasd! 26. Arról. 29. Régi kelta törzs. 31. Lelakatoltam. 34. Hóhérbárd. 36. Szélnek ereszt, eldobál. 40. Bősé­ges. 42. Hitványak, nyűttek. 44. A kelta nyelvek brit ágának egyik sarjadéka. 45. Restellem. 47. Hegy­tető. 49. A Kel­eti-Alpok magas csú­csa. 51. Női név az Énekek éneké­ben (idegenesen). 53. Sajó . . .: Bar­­cikával egybeolvasztott falu (ré­gies ortográfiával). 56. Énekes­ ma­dár. 58. Egy megyében több ilyen székhely van. 61. Pohárköszöbtő. 63. Meghintem a vajaskenyeret. 66. Német hajózási műszó. (STAU). 68. Erejének forrása: 70. ART. •(Fenyősy Antal) Megfejtés a 15. számból: Csak az ne múljon el soha, hogy az em­berek egymásnak mindig jót akar­nak. JUTALMAZOTTAK: Gergely Márta: „A mi lányunk” című regényét nyerték: Engelberth Károly. Esztergom: Egyed Róbert, Gádoros, Badanszky János, Kis­kunfélegyháza; Kiss Mária. Tata­bánya. — Nyáry Gyula, Oláh Er­zsébet, Makkay Endre, Eperjessy Sarolta, Tanczikó Lászlóné és Gon­dos Géza. budapestiek. — A juta­lomkönyveket postán elküldjük. t Megjelenik minden pénteken. - szerkesztő bizottság: Bölön­ György (főszerkesztő), Fodor József Goda Gábor ülés Bála Jankovich Ferenc Kardos László Mesterházi Laloe (felelős szerkesztő) Rideg Sándor: Sándor Kálmán - Szerkesztőség: Bp., V., Nádor utca 31. - Telefon m-424 - Kiadáson felel a Lapkiadó - igazgató is Bp­vb Lenin krt. 9-11. - Telefoni 221-295. - Egyed szám ara Ft 1.5. Elő­fizetés negyed­évre Ft 18.-. fél évre Ft 36.-. - Ten­esz­ti a Magyar Posta előfizethető a Posta Központ­ Hírlap Irodánál Budapest V.. József nádor tér 1.i ás bármely postahivatalnál - Csekkszámla­szám: egyéni 61,210. közületi 61,066. - Kéziratokat nem írzunk meg és nem küldünk vissza. - Külföldön terpeszti a KU­LTÚRA Könyv­ és Hirlap Külkereskedelmi Vállalat. Budapest VI Nánkríztársaság útja 21. Telefon: 129- 760, vagy a KULTÚRA külföldi képviseletei - Szikra Lapnyomda. F. v.i Kulcsár Mihály.

Next