Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 1. szám - Tettamanti Béla: rajza • kép (8. oldal) - Sz. Sz.: Kodály Szegeden • könyvkritika • Péter László: Kodály Szegeden (8. oldal) - Bakó Endre: Ady árnyékában • évforduló • 100 éve született Mariay Ödön (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA január 6-tól 19-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 3-tól 19-ig h9, 11, 12, 14, h6, 8: JELENETEK A BÁBUK ÉLETÉBŐL*»* (NSZK) R.: I. Bergman TANÁCS 3-tól 19-ig 9, 11. 1! TÜNDÉR LALA R.: Katkics Ilona 6- án és 9-én 3. h6, 8; 1-én »; 8-án h6, 8: MEGÁLL AZ IDŐ* R.: Gothár Péter SIMÓ SÁNDOR FILMJEI, fo-tói 12-ig 14. ne, 8: VIADUKT (premier előtt) 13- án és 18-án 3, h6, 8; 14- én 3; 15-én h6, 8: SZEMÜVEGESEK?-tói 19-ig 3. ne, 8: A legszebb ferpikori MAGYAR FILMTÁRLAT 7- én H6, 8: FALAK (1967.) R.: Kovács András i7-én hí, 8: ELTÁVOZOTT NAP (1988.) R.: Mészáros Márta GORKIJ GRÚZ FILMSOROZAT 17- től 9-ig 14, h6, 8: CSODABOGARAK R.: E. Sengelaja 10- től 12-ig 14, 116, 8: A KÍVÁNSÁG FAJA R.: T. Abuladze 14-től 16-ig h6, 8: A KATONA APJA R.: R. Csheidze 17-től 19-ig h6, 8: FACSEMETÉK R.: R. Csheidze 14-től 19-ig 14: A HARAPÓS KISKUTYA (mesesorozat 7—10 éveseknek) Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás! 13-án 3, h6, 8: FEKETE TOLLÚ FEHÉR MADÁR* R.: J. Iljenko KINIZSI STÚDIÓ MOZI Kezdések: 14, h6, 8 8-án: h4, 6, n9; 15-én: 4, £8; 11- én és 19-én: h4, 7; 12- én: 3, h6, f8; 16-án és 18-án: 3, £6, 8 8-án: A CSIPKEVERONO (fr.—NSZK—svájci) 7- én: TIZENKÉT DÜHÖS EMBER -(USA) -8- án: NÉZD A BOHÓCOT:*** (cl.) 9- én: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN** (fr.) 19-én: ETŰDÖK GÉPZONGORÁBA (sz.) 11- én: A TERASZ I-n.* (ol.—fr.) 12- én: PREMIER* (USA) 13- án: JÁTÉK AZ ALMÁÉRT** (cs.) 14- én: HAMBURGI BETEGSÉG** (NSZK) 15- én: A LÉGIÓ** (r.) 16- án: TODO MODO** (61.) 17- én: KUNG FU* (1.) 18- án: A FÉRFI, AKI SZERETTE A NŐKET** (fr.) 19- én: STALKER I—II.*» (SZ.) SZIKRA KAMARA 8- től 12-ig de. 9-től 1-ig: ÚJ KÜLFÖLDI RÖVIDFILMEK Bűvös animáció (román) A csorda (lengyel) A gyilkos pók (szovjet) Kezeket lel! (bolgár) 13-tól 19-ig de. 9-től 1-ig: Dolgozat (lengyel) Fák (kubai) Jamali párhuzamok (szovjet) Miért? (román) ÚJ MAGYAR RÖVIDFILMEK: 6-tól 12-ig du.l-től 5-ig: Az éjszaka csodái (R.: Horváth Mária) Macskakörmök (R.: Szobolits Béla) Buborékok (R.: Temesvári György) Bumeráng (R.: Zsáky Zsuzsa) 13-tól 19-ig du. 1-től 5-ig: Aranymosás a Dunán (R.: Zöldi István) Dimenziók (R.: Bartók István) Csendet! (R.: Dévényi László) Riportré (R.: Kovásznál György—Lisziák Elek) 6-tól 12-ig du. 5: EGYSZERŰ TÖRTÉNET R.: Elek Judit 13-tól 19-ig du. .5: POFONOK VÖLGYE, AVAGY PAPP LACIT NEM LEHET LEGYŐZNI R.: Gulyás Gyula—Gulyás János 3-tól 19-ig este 7: MEPHISTO I—II.* R.: Szabó István ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 8-án: MENNYEI NAPOK (USA) R.: Mailek 15-én: MAGÁNBESZÉLGETÉS* (USA) R.: F. F Coppola FÉNY MOZI ÚJPESTI MOZIKLU3 kedden du. hó: u-én: EGY RÓZSAFÜZÉR SZEMEI* (1.) Q •TF TFnfe 18-án: KÉS A VÍZBEN** a.) R.: R. Polanski A műssorváltoztatás jogát fenntartjuk! Kodály Szegeden Ez Péter László új könyvének címe. A kis kötet képet ad a város évekkel, évtizedek-kel ezelőtti kulturális életéről, bemutatja a zeneszerző és Szeged kapcsolatát, erősíti a szűkebb pátria öntudatát, gazdagítja a történettudományt és tiszteleg Kodály Zoltán emléke előtt. Tulajdonképpen igen sok városi tanács írathatott volna a jubileumi év alkalmából egy-egy dolgozatot a zeneszerző és a büszke település kapcsolatáról. Péter László könyve azért tarthat közérdekődésre számot, mert a kapcsolattényénél lényegesen többet bizonyít: azt, hogy a kötés kölcsönös volt. Felmérhetetlenül sokat segíthet egy-egy fejlett szellemi életű város az egész nemzeti kultúrának — gondoljunk például Adyra és Nagyváradra. A város kifejezés itt nemcsak települést, hanem olyan értő közeget is jelent, amelyben egyes emberek áldozatos munkájára tér nyílik. S az áldozatos munkát végző embereknek a száma Szegeden igen nagy. Csak néhány közülük: Szeghy Endre, Péczely Attila, Kertész Lajos, Fricsay Ferenc, Vaszy Viktor és természetesen Juhász Gyula. Hosszan sorolhatni a szegedi zeneértő, Kodályért és a nemzeti haladás ügyéért tenni kész embereket. Péter László könyve az ő munkájukat is hűen bemutatja. Egyikük — Kertész Lajos — vállalkozása példázza, hogy ez a tettrekészség mennyire belső szükségletből fakadt a hadifogolytáborban, éhezve és nyomorogva, de énekkart szervezett és előadta Kodály Katonadalát. Hogy aztán ezért figyeltek fel rá, s ezért engedték haza — a szovjet parancsnok emberségének és kultúratiszteletének bizonyítéka, nem (vagy nemcsak) a művészet megtartó erejének. Péter László kitűnő könyvét olvasva az ember mégis hajlik rá, hogy a szegedi karvezető esetét jelképesnek tartsa. SzSz Ady árnyékában Száz éve, 1883. január 13-án született Makay Ödön, a finom hangú novellista, a sokoldalú kritikus, Ady és Móricz barátja, a Szépművészet című lap szerkesztője. Nagyrétán ringatták bölcsőjét, a református parókián. A „közös érmelléki kiszármazás, az ároni kálvinista eredet, az azonos kollégiumi nevelkedés”, hogy Ady Lajos szavait idézzem, különösen"Szorossá tette Ady Endréhez fűződő barátságát A Nyugat 1919-es Ady-számában megvallja, hogy már első versét is Ady hatására írta az öreg „Debreczenbe” a „békanyálas vizeken veszteglő”, s neki köszönheti, hogy Ady új vizekre hívta, jóllehet a partot nem hagyta el túl messze ... így lett belőle — Kardos László szavaival szólva — magyaros hangsúlyú liberális, aki 1915-ben Jászi Oszkárt és Móricz Zsigmondot követve határozottan visszautasította Rákosi Jenő Adyra szórt mocskolódásait (Tiszántúli levele Dunántúlinak.) Maknay 1906-ban a közoktatásügyi minisztériumban vállalt állást, ahol később a képzőművészeti osztályt vezette 1941-ig, nyugalomba vonulásáig. „ 1919-ben, még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt a forradalmár Adyt idézi meg: „A beszorított markú dúsak kacagták a próféciáit, de a tanítványok csapata és a proletárfiúk Elizeusként reménykedve emelték felé orcáikat ..Vagyis Marray már-már eljut a forradalom vállalásáig. Ezt tanúsítja második novelléskönyvének (Aranyszájú Zongh, 1917) néhány darabja. Bizonyára e novellák mondandója s némelyik írás különös előadásmódja, expresszionista zaklatottsága, szimbolista sugallata hívta fel Marnayra Kassák Lajos figyelmét, aki „majdnem szenzációt várt és kapott nem sokkal kevesebbet”. Kassák kifogásolta ugyan Makay „magyarságát, fajiságát és egyébspecifikum-keresését”, de ezeket feledtették a novellák más értékei. Ady rövid, Szigorú, de alapjában véve elismerő kritikájának minden megállapítása telitalálat. Summája: „Makay Ödön egyelőre még csak nagy ígéreteket támasztó iró...” A nagy ígéreteket nem váltotta valóra. Nemzedéke a bukott forradalmak után eszmei válságba sodródott, megtorpant, lelkiismeretfurdalást érzett, a nemzet és a haladás látszólagos antagonizmusátképtelen volt feloldani. A Nyugatot elhagyta, habár Móricz Zsigmond hívta, biztatta, Makay inkább a Napkelet munkatársa lett. Igaz, a szépíró jószerint kiszikkadt benne. Az Örök nomád című regénye az „őskeret”-mítosz újraélesztésére tett kísérlet, írt még két operettízű vígjátékot, amelyeket Schöpflin Aladár konfekciónak minősített A húszas—harmincas években Makay képzőművészeti, zenei, irodalmi és színikritikákat írt, mívesen, finom tónusban, olykor tegnapi szemlélettel. Mindazonáltal nem volt megrögzött konzervatív. A felszabadulás után csak a Nyalka élete és halála című kisregénye jelent meg (már két ízben is), pedig egy kötet novellája biztosan megélne. Ő maga visszahúzódó, elegáns egyéniség volt, a feltétlen becsületes emberek fajtájából. Egy példa rá: a negyvenes években nagy lakását önként megosztotta egy családdal. 1950-ben mégis kitelepítették Budapestről, nyugdíjától megfosztották. Két éven át barátai, főként Lajtha László zenetudós adományaiból élt Csanádapácán, a 165. számú tanyán. 1952. december 14-én éhen halt, mert beteg gyomra nem vette be a hideg ételt, s neki jártányi ereje sem volt, nemhogy főtt étel után menjen. A hivatal pedig — miként az ő cári csinovnyikokról szóló, A párnás ajtó című novellájában — bosszantásnak vette minden kérvényét, humánumért sóvárgó beadványát Bakó Endre JELENJETEK A BÁBUK ES ESETEBOI Egy házasság haláltánsa. Ez már nem is reménytelen élet, ez maga a pokol. A kiút: öngyilkosság vagy gyilkosság? Lélektani dráma - krimiszerű forma. SHEIHIR BERCman legújabb filmje a műsorán. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM HERNÁDI GYULA: SIROKKÓ - AZ ERŐD - VÖRÖS REKVIEM (Magvető) HOSSZÚ FERENC: HEGYTETŐN HÁROM FENYŐ I—II. (Magvető) ALAN WINNINGTON: A MILLIOMOS SZÍVÜGYE (Európa) TANULMÁNY ALBUM. DOKUMENTUM ARTNER TIVADAR: LÓ ÉS LOVAS A MŰVÉSZETBEN (Corvina) ALEXAY ZOLTÁN : SZIGETKÖZPONT. Ember és táj. Gondolat) HENRI FOUILLON: A FORMÁK ÉLETE — NYUGATI MŰVÉSZET (Gondolat) HANKISS JÁNOS: HAJNALI HÁROM (Gondolat) HERMANN WEYL: SZIMMETRIA (Gondolat) NORMAN MYERS: A SÜLLYEDŐ BÁRKA. Pusztuló fajok — gondok és lehetőségek (Natura) a vegetárius főzés örömei. (Rinyay Géza kiadása) Filmbemutatók január 13-án SZERELEM MONTREALBAN. Kanadai film NYUGTALANSÁG NDK-film VÉRNASZ. Spanyol film. Rendezte Carlo Saura VIADUKT. Magyar film. Rendezte Simó Sándor Színház SHAKESPEARE: SZEGET SZEGGEL. Bemutató a miskolci Nemzeti Színházban, január 7-én SCHILLER: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM. Bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban, január 7-én DE FILIPPO: EZEK A KÍSÉRTETEK! Bemutató a Nemzeti Színházban, január 7-én .BURCKHARDT: TŰZIJÁTÉK. Bemutató a szegedi Nemzeti Színházban, január 8-án VÁLLALKOZNI TUDNI KELL?! Kabarébemutató a Békés megyei Jókai Színházban, január 8-án BÉKÉS JÓZSEF: PROBAKO. A Békés megyei Jókai Színház bemutatója az Egyetemi Színpadon, január 7-én KUTYÁT KÜLDÖTT A TENGER. Ember Mária szerzői estje az Angelika presszóban, január 11-én Hangversenyek A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, január 7-én. Vezényel: Lothar Zagorosek DMITRIJ ALEKSZEJEV zongoraestje a Zeneakadémián, január 8-én BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, január 9-én. Vezényel: Kórodi András A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián, január 10-én és 11-én. Vezényel: Fischer Iván. Közreműködik: Friedrich Ádám A MÁV SZIMFONIKUSOK hangversenye a Zeneakadémián, január 12-én. Vezényel: Oberfrank Géza TORMA GABRIELLA zongoraestje a Vigadóban, január 12-én KOVÁCS DÉNES ÉS RADOS FERENC Beethoven-estje a Pesti Vigadóban, január 13-án BÁLINT MÁRIA, TAKÁCS TAMARA és JANDÓ JENŐ hangversenye a Budai Vigadóban, január 13 án Kiállítások TÓTH MENYHÉRT KIÁLLÍTÁSA MAGÁNGYŰJTŐK ANYAGÁBÓL a Gödöllői Galériában éf ZAMBÓ ISTVÁN kiállítása a székesfehérvári Ifjúsági és Úttörőházban KOLNAS ROLAND kiállítása a tatabányai Kernstok-teremben ANDRE RHEDEY kiállítása a XXII. kerületi Úttörő- és Ifjúsági Művelődési Központban CSÁKY LAJOS kiállítása a Szakszerszervezetek Fővárosi Művelődési Házban. Megtekinthető: január 20-ig. ralban 1983. JANUÁR 7.