Élet és Irodalom, 1986. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-21 / 12. szám - Pomogáts Béla: Asztalos Miklós halálára • nekrológ (8. oldal) - Szerényi Gábor: rajza • kép (8. oldal) - P. L.: Visszájára vert patkó (8. oldal) - Bisztray Ádám: Együtt • vers (8. oldal) - Kelemen Lajos: Nyúl • vers (8. oldal) - Sárándi József: A garabonciás • vers (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA március 20-től április 2-ig FILMGLÓBUSZ Válogatás a nemzeti és nemzet­közi filmfesztiválok filmjeiből máre. 20—26. 21-én h9, 11, 12, INDIANA JONES ÉS A ROMLÁS TEMPLOMA (am.) 21-én 14, BÖRTÖNVISELT ÚRIEMBER (spanyol) 21- én h6. 8, COCA COLA KÖLTŐK (ausztrál) 22- én h9, 11, n2, 14, h6, 8, BROADWAY DANNY ROSE (am.) 23- án h9, 11, n2, HÓBORTOS NÉPSÉG 1. (botswanai) 23- án f4, 6, 19, BECÉZŐ SZAVAK (am.) 24— 25-én ti9, 11, n2, BREAK 2. (am.) 24-én f4, őrült CSALÁD (japán) 24- én h6, 8, A VENDÉGFOGADÓ (lengy.) 25- én f4, ht­. 8, az Ártatlanság BIZONYÍTÁSA (ang.) 26- án h9, 11, 12, 14, SZEMÜNK FÉNYE (olasz) 26-án h6, 8, AHOL A ZÖLD HANGYÁK ÁLMODNAK (NSZK) KOSSUTH KAMARA FILMGLÓBUSZ Válogatás a nemzeti és nemzet­közi filmfesztiválok díjnyertes filmjeiből 21­-én: 16,: A HÍD ALATT (kínai) 21- én 8,: BALKAN EXPRESS trag.) 22- én 6,: ALCINO ÉS A KONDORKESELYŰ (kubai) 22- én 8,: AZ ASSZONY ÉS AZ IDEGEN (NDK) 23- án 6,: GYERMEKKORUNK TANGÓJA (szovj.) 23- án 8,: KESELYŰKET NEM TEMETNEK NAPONTA (kolumbiai) 24- én 6,: BETE BALANCO (brazil) 24- én 8,: VÉGTELEN NAPPALOK (szovj.) 25- én 6,: IRÁNY A VADÁSZHOZ (román) 25- én 8,: MAGANY U. 36 (indiai) 26- án 4,: MERÉNYLET A TEKNŐSBÉKA TÓNÁL (vietnami) 26-án 6. EGY TANÉV HAKKERIBAN (török) 25-án 8,: GYERMEKRABLÁS CARACASBAN (venezuelai) VÖRÖSMARTY MOZI Egyiptomi filmnél 20—26 21- én h6,8,: SENKI SEM TUDJA 22- én hó, 8,: A BUSZVEZETŐ 23- án h6, 8,: A MÚMIA 24- én h6, 8,:­ A BŰN 25- én hó, 8,: SZOMORÚ ÉJI MADÁR 26- án ha, 8,: A lehetetlen TAKÁCS MOZI 20—26 fi­­, 112, f2, IDŐ VAN 20- 23 f4, n6, 8, ADJ KIRÁLY KATONÁI 24—26 f4, h6, 8, SZERELEM ELSŐ VÉRIG Dobray György filmjei: 27- től 2-ig fl0, f12, f2, az Áldozat 27- től 2-ig f4, h6, 8, VÉRSZERZŐDÉS* Magyar filmtárlat pénteken h8, 8, 21- én KÖRHINTA (1955) R.: Fábri Zoltán 28- án EGY PIKOLO VILÁGOS (1955) R.: Máriássy Félix KINIZSI MOZI kezdések: 14, 16, 8, 21, 25, 29, 1, 2-án 3, 16, 8, 22- én 3 , 21- én HALÁL EGYENES ADÁSBAN (fr.)* 22- én GANDHI I—II. (ang.-ind.)* 23- án MONTENEGRO (svéd)*** 24- én BŰNÖS DAL A FÖLD (finn)*** 25- én EGY NŐ AZONOSÍTÁSA (01.) ** 26- án UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL (magy.) 21-én FITZCARRALDO I—H. (NSZK) 28- ál­ A POSTAKOCSI 1—II. (fr.—oi.) * 29- én KABARÉ (am.)**' 30- án KÖRHINTA (magy.) 31- én CABIRIA ÉJSZAKÁI (oi.)* * „ 1- jén OBLOMOV NÉHÁNY NAPJA (szovj.) 2- án A HÁBORÚNAK VÉGE fr.—svéd) * fiNY MOZI Stúdióprogram: kedden h8. 25-án­­ LÍZEER VÁROSBAN (svájci) R.: A. Tanner 1-jén TÜKÖR (szovjet) R.: A. Tarkovszkij IPOLY MOZI Stúdióprogram: pénteken este 8, 21-én HAMBURGI BETEGSÉG (NSZK) R.: A. Fleisch­mann 28-án ÉJSZAKA KÜLSŐBEN (fr) R.: J. Bral A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! JELET­ÉS. Asztalos Miklós halálára Az életének nyolcvanhetedik­­ évében elhunyt tudós, valami­kor legnépszerűbb történetíróink közé tartozott. Pethő Sándorral közösen írott munkája, A ma­gyar nemzet története több ki­adásban forgott közkézen, ide­gen nyelven is megjelent, a hírneves „Hóman—Szekfű” mellett a legnagyobb hatást ki­fejtő történeti összefoglalás volt. Maga Asztalos Miklós erdélyi családban született, származása rányomta bélyegét egész mun­kásságára. Munkatársa volt a Lugoson megjelenő Magyar Ki­sebbség című folyóiratnak, amely a két világháború közöt­ti korszak alighanem legkomo­lyabb nemzetiségtudományi szemléjeként tekintette át az erdélyi magyarság múltját és kultúráját. A tudományosan megalapozott számvetés jegyé­ben készültek Asztalos Miklós tanulmányai is: az erdélyi fe­jedelmek iskolapolitikájáról) a wittenbergi egyetem magyar diákjairól vagy a transzilvániz­­mus eszmekörének hagyomá­nyairól. Később könyvekben adott képet az erdélyi kérdés múlt századi történetéről, Rá­kóczi Ferenc koráról, valamint a régi Magyarország nemzetisé­gi politikájáról. Szépirodalmi munkássága sem volt jelentéktelen: Alibi című kétkötetes regénye a vele egy­korú fiatal magyar értelmiség helyzetét mérte fel, Farkaska­land című történelmi drámája nagy közönségsikert­ aratott, Alterego című darabja pedig a filmvásznon is életre kelt. Élete utolsó évtizedeit vidé­ki elvonultságban, magányban töltötte. Felesége, akihez egykor Dsida Jenő írt verseket, néhány esztendeje halt meg, ő akkor még szívósan dolgozott. Levele­zését rendezte, majd az Orszá­gos Széchényi Könyvtár felké­résére több kötetben írta meg emlékiratait, a többi között a Bartha Miklós Társaság törté­netét, amelynek hosszú éveken keresztül elnöke volt. Megjelent néhány kisebb közleménye, színháztörténeti írása is. Viha­ros évtizedek szereplője­ és ta­nújaként mindenkinek rendel­kezésére állt, aki a közelmúlt történetéb­en búvárkodott. Em­lékét megőrzik könyvei és meg­őrzik az egyelőre kiadatlan em­lékiratok. Pomogáts Béla Visszájára vert patkó A televízió sikeres Szülőföldem című sorozatában az egyik vasár­nap este Fekete Gyula szülőföld­jeiről tett bensőséges vallomást, Mezőkeresztes mellett Sárospatak­ról, szellemi szülőföldjéről is. Em­lítette, hogy diákkorában a pata­ki Rákóczi-várat képzeletében alag­utakkal népesítette be, s hallotta a szájhagyományt is, mely szerint a menekülő Rákóczi a lovára for­dítva verette a patkót, hogy üldö­zőit megtévessze. „Rákóczi lovának a fordított pat­kója” a szegedi néphagyományból, Kálmány Lajos gyűjtéséből (Sze­ged népe, 1832. 2:43. — Hagyomá­nyok, 1914. 1:213.) több mint száz esztendeje ismeretes motívum. A magyar és a világirodalomban elő­fordult változatait Scheiber Sándor szedte össze. Mikszáth műveiben (így A Noszty fiú esete Tóth Ma­rival című regényének végén) gyakran előfordul. Legrégibb vál­tozatát egy homéroszi himnusz őrizte meg számunkra. A cselszö­vő istennek, Hermész dohosnak ne­véhez fűződik: elhajtotta Apollón ötven tehenét, de hogy a homok­ban látszódó nyomaik ne árulják el, a teheneket hátrafelé hajtotta, ő meg a saruját megfordította a lábán. (Trencsényi-Waldapfel Imre Mitológia, 1960. 152.) Hermész dob­os, a találékonyság és furfang istene, tudományos szó­kincsünkben — mint a páfrány a vulkanikus kőzetbe zárva — fönn­maradt. A mérföldkövek az ő fe­jével voltak díszítve, ezek a her­mák. A talált tárgyat a görög róla nevezte el herm­aionnak, Hermész ajándékának Az ügyes, lelemé­nyes beszédnek is ő az istene ,­ ezért nevezünk minden szövegmagyará­zatot Hermész tudományának, her­­meneutikának. Ő a varázslat leg­főbb mestere: ha valamit nagyon jól zárunk el a külső világtól, az hermetikusan van elzárva. Az aggádákban (az ószövetség népszerű, mesés magyarázataiban) is előfordul a motívum. A római zsidóüldözések idején a császár föl­szólította Józsua ben Chánánját, hogy hozza el a római Athenaeum tudósait, ha valóban igaz, hogy okosabb náluk. Amint eljutott hoz­zájuk, megtudta, hogy belülről őr­ködnek, nehogy kijöhessenek, és kintről meg őrködnek, nehogy be­juthassanak. Ha befelé vezető láb­nyomokat találnak, a kinti őröket ölik meg, ha távozó nyomot lelnek, a bentieket. Józsua egyik saruját befelé, a másikat kifelé fordítot­ta, mire az őrséget mind fölkon­­colták, ő pedig bejuthatott a ház­ba. (Scheiber Sándor Folklór és­­tárgytörténet, 1977. 2:246—247.) A magyar néphagyományban máig él a visszájára vert patkó motívuma. Legutóbb Dobos Ilona gyűjtötte össze változatait. (Szabó Lajos Taktaszadai mondák. 1975. 438—439.) P. L. 1 .cím­iíása Dmil Szerény­ Gábor rajza BISZTRAY ÁDÁM: Együtt Muskátlipiros asztaluk volt, semmit nem tettek egymás közt cserélték a szót mindig estig, rozsdátlan élű kasza, konkoly nélküli búza ügyében, soha nem tartozott hozzájuk utcafolyók, módszerek tisztántartása, lélek építményein a rossz vakolat, évről évre egy másik piros asztal fölött köszöngették meghajolva érmeiket, de mikor téged körülfogtak sötétség órái, köntösödre sorsot vetettek, egyik sem szólt az elvi döntés ellen, kezük tiszta, nem ők hajtották végre Pilátus nyakkendős fiai. KELEMEN LAJOS: Nyúl Talajgyalu csattog a horhosra föl, s araszol vissza kamilla-habos fű­folyamon át, nagy zajjal a malomtóig leküzdi magát, hol a fenyér búvó paklija, merevre­ rettent nyúl lapul; téved vackán a félős élet, hogy tétlen áldozatként mindent bevár, s mint sárban fűz­ág csöndes ujja, ahova ért, ott leszakad; pityereg a nádas szék­nél kicsi ér, sort hagy tünedezvén, kikúszik árkon-bokron túlra s odarajzol a rét könyvére egy kevés eget; marad helyén a nyúl csőd árnyától takarva, s fönt egy felhő vatta-kazla, mit szokásos útján a Nap kigyújt. SÁRÁNDI JÓZSEF: ne juto 4­6Y ■*, A garabonciás Csokonai Vitéz Mihály emlékezetére Befellegzett a süket ég, vaksin pislákol a lélek, ólomszürke hallgatás bölcs nyelvén beszélek. Hallgatásom fordítja a szél: virágnak, fűnek, fának, példaként sziszegi a kőnek, intésül sok jómadárnak. Némaságom a szélzúgással messzi vándorok fülébe jut, s kezükben tettre készülődve suhog, suhog a bot. „Meg kell tanulnunk vállalkozni! Nagyon sokan azt hiszik, elegen­dő eldönteni azt, hogy vállalkozó lesz belőlem, s akkor már más dolgom sincs, mint a pénzt beseperni...”­­ ERDÖSS PÁL VISSZA­SZÁMLÁLÁS Sikerek és tragédiák A teherszállító-maffia farkastörvényei ERDÖSS PÁL filmje Főszerepben: EPERJES KÁROLY,­­­OZSDA ERIKA igill Prea* du de. ­Irodalom 1986. MÁRCIUS 21. i­

Next