Élet és Irodalom, 1986. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám - Pomogáts Béla: Asztalos Miklós halálára • nekrológ (8. oldal) - Szerényi Gábor: rajza • kép (8. oldal) - P. L.: Visszájára vert patkó (8. oldal) - Bisztray Ádám: Együtt • vers (8. oldal) - Kelemen Lajos: Nyúl • vers (8. oldal) - Sárándi József: A garabonciás • vers (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA március 20-től április 2-ig FILMGLÓBUSZ Válogatás a nemzeti és nemzetközi filmfesztiválok filmjeiből máre. 20—26. 21-én h9, 11, 12, INDIANA JONES ÉS A ROMLÁS TEMPLOMA (am.) 21-én 14, BÖRTÖNVISELT ÚRIEMBER (spanyol) 21- én h6. 8, COCA COLA KÖLTŐK (ausztrál) 22- én h9, 11, n2, 14, h6, 8, BROADWAY DANNY ROSE (am.) 23- án h9, 11, n2, HÓBORTOS NÉPSÉG 1. (botswanai) 23- án f4, 6, 19, BECÉZŐ SZAVAK (am.) 24— 25-én ti9, 11, n2, BREAK 2. (am.) 24-én f4, őrült CSALÁD (japán) 24- én h6, 8, A VENDÉGFOGADÓ (lengy.) 25- én f4, ht. 8, az Ártatlanság BIZONYÍTÁSA (ang.) 26- án h9, 11, 12, 14, SZEMÜNK FÉNYE (olasz) 26-án h6, 8, AHOL A ZÖLD HANGYÁK ÁLMODNAK (NSZK) KOSSUTH KAMARA FILMGLÓBUSZ Válogatás a nemzeti és nemzetközi filmfesztiválok díjnyertes filmjeiből 21-én: 16,: A HÍD ALATT (kínai) 21- én 8,: BALKAN EXPRESS trag.) 22- én 6,: ALCINO ÉS A KONDORKESELYŰ (kubai) 22- én 8,: AZ ASSZONY ÉS AZ IDEGEN (NDK) 23- án 6,: GYERMEKKORUNK TANGÓJA (szovj.) 23- án 8,: KESELYŰKET NEM TEMETNEK NAPONTA (kolumbiai) 24- én 6,: BETE BALANCO (brazil) 24- én 8,: VÉGTELEN NAPPALOK (szovj.) 25- én 6,: IRÁNY A VADÁSZHOZ (román) 25- én 8,: MAGANY U. 36 (indiai) 26- án 4,: MERÉNYLET A TEKNŐSBÉKA TÓNÁL (vietnami) 26-án 6. EGY TANÉV HAKKERIBAN (török) 25-án 8,: GYERMEKRABLÁS CARACASBAN (venezuelai) VÖRÖSMARTY MOZI Egyiptomi filmnél 20—26 21- én h6,8,: SENKI SEM TUDJA 22- én hó, 8,: A BUSZVEZETŐ 23- án h6, 8,: A MÚMIA 24- én h6, 8,: A BŰN 25- én hó, 8,: SZOMORÚ ÉJI MADÁR 26- án ha, 8,: A lehetetlen TAKÁCS MOZI 20—26 fi, 112, f2, IDŐ VAN 20- 23 f4, n6, 8, ADJ KIRÁLY KATONÁI 24—26 f4, h6, 8, SZERELEM ELSŐ VÉRIG Dobray György filmjei: 27- től 2-ig fl0, f12, f2, az Áldozat 27- től 2-ig f4, h6, 8, VÉRSZERZŐDÉS* Magyar filmtárlat pénteken h8, 8, 21- én KÖRHINTA (1955) R.: Fábri Zoltán 28- án EGY PIKOLO VILÁGOS (1955) R.: Máriássy Félix KINIZSI MOZI kezdések: 14, 16, 8, 21, 25, 29, 1, 2-án 3, 16, 8, 22- én 3 , 21- én HALÁL EGYENES ADÁSBAN (fr.)* 22- én GANDHI I—II. (ang.-ind.)* 23- án MONTENEGRO (svéd)*** 24- én BŰNÖS DAL A FÖLD (finn)*** 25- én EGY NŐ AZONOSÍTÁSA (01.) ** 26- án UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL (magy.) 21-én FITZCARRALDO I—H. (NSZK) 28- ál A POSTAKOCSI 1—II. (fr.—oi.) * 29- én KABARÉ (am.)**' 30- án KÖRHINTA (magy.) 31- én CABIRIA ÉJSZAKÁI (oi.)* * „ 1- jén OBLOMOV NÉHÁNY NAPJA (szovj.) 2- án A HÁBORÚNAK VÉGE fr.—svéd) * fiNY MOZI Stúdióprogram: kedden h8. 25-án LÍZEER VÁROSBAN (svájci) R.: A. Tanner 1-jén TÜKÖR (szovjet) R.: A. Tarkovszkij IPOLY MOZI Stúdióprogram: pénteken este 8, 21-én HAMBURGI BETEGSÉG (NSZK) R.: A. Fleischmann 28-án ÉJSZAKA KÜLSŐBEN (fr) R.: J. Bral A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! JELETÉS. Asztalos Miklós halálára Az életének nyolcvanhetedik évében elhunyt tudós, valamikor legnépszerűbb történetíróink közé tartozott. Pethő Sándorral közösen írott munkája, A magyar nemzet története több kiadásban forgott közkézen, idegen nyelven is megjelent, a hírneves „Hóman—Szekfű” mellett a legnagyobb hatást kifejtő történeti összefoglalás volt. Maga Asztalos Miklós erdélyi családban született, származása rányomta bélyegét egész munkásságára. Munkatársa volt a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség című folyóiratnak, amely a két világháború közötti korszak alighanem legkomolyabb nemzetiségtudományi szemléjeként tekintette át az erdélyi magyarság múltját és kultúráját. A tudományosan megalapozott számvetés jegyében készültek Asztalos Miklós tanulmányai is: az erdélyi fejedelmek iskolapolitikájáról) a wittenbergi egyetem magyar diákjairól vagy a transzilvánizmus eszmekörének hagyományairól. Később könyvekben adott képet az erdélyi kérdés múlt századi történetéről, Rákóczi Ferenc koráról, valamint a régi Magyarország nemzetiségi politikájáról. Szépirodalmi munkássága sem volt jelentéktelen: Alibi című kétkötetes regénye a vele egykorú fiatal magyar értelmiség helyzetét mérte fel, Farkaskaland című történelmi drámája nagy közönségsikert aratott, Alterego című darabja pedig a filmvásznon is életre kelt. Élete utolsó évtizedeit vidéki elvonultságban, magányban töltötte. Felesége, akihez egykor Dsida Jenő írt verseket, néhány esztendeje halt meg, ő akkor még szívósan dolgozott. Levelezését rendezte, majd az Országos Széchényi Könyvtár felkérésére több kötetben írta meg emlékiratait, a többi között a Bartha Miklós Társaság történetét, amelynek hosszú éveken keresztül elnöke volt. Megjelent néhány kisebb közleménye, színháztörténeti írása is. Viharos évtizedek szereplője és tanújaként mindenkinek rendelkezésére állt, aki a közelmúlt történetében búvárkodott. Emlékét megőrzik könyvei és megőrzik az egyelőre kiadatlan emlékiratok. Pomogáts Béla Visszájára vert patkó A televízió sikeres Szülőföldem című sorozatában az egyik vasárnap este Fekete Gyula szülőföldjeiről tett bensőséges vallomást, Mezőkeresztes mellett Sárospatakról, szellemi szülőföldjéről is. Említette, hogy diákkorában a pataki Rákóczi-várat képzeletében alagutakkal népesítette be, s hallotta a szájhagyományt is, mely szerint a menekülő Rákóczi a lovára fordítva verette a patkót, hogy üldözőit megtévessze. „Rákóczi lovának a fordított patkója” a szegedi néphagyományból, Kálmány Lajos gyűjtéséből (Szeged népe, 1832. 2:43. — Hagyományok, 1914. 1:213.) több mint száz esztendeje ismeretes motívum. A magyar és a világirodalomban előfordult változatait Scheiber Sándor szedte össze. Mikszáth műveiben (így A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének végén) gyakran előfordul. Legrégibb változatát egy homéroszi himnusz őrizte meg számunkra. A cselszövő istennek, Hermész dohosnak nevéhez fűződik: elhajtotta Apollón ötven tehenét, de hogy a homokban látszódó nyomaik ne árulják el, a teheneket hátrafelé hajtotta, ő meg a saruját megfordította a lábán. (Trencsényi-Waldapfel Imre Mitológia, 1960. 152.) Hermész dobos, a találékonyság és furfang istene, tudományos szókincsünkben — mint a páfrány a vulkanikus kőzetbe zárva — fönnmaradt. A mérföldkövek az ő fejével voltak díszítve, ezek a hermák. A talált tárgyat a görög róla nevezte el hermaionnak, Hermész ajándékának Az ügyes, leleményes beszédnek is ő az istene , ezért nevezünk minden szövegmagyarázatot Hermész tudományának, hermeneutikának. Ő a varázslat legfőbb mestere: ha valamit nagyon jól zárunk el a külső világtól, az hermetikusan van elzárva. Az aggádákban (az ószövetség népszerű, mesés magyarázataiban) is előfordul a motívum. A római zsidóüldözések idején a császár fölszólította Józsua ben Chánánját, hogy hozza el a római Athenaeum tudósait, ha valóban igaz, hogy okosabb náluk. Amint eljutott hozzájuk, megtudta, hogy belülről őrködnek, nehogy kijöhessenek, és kintről meg őrködnek, nehogy bejuthassanak. Ha befelé vezető lábnyomokat találnak, a kinti őröket ölik meg, ha távozó nyomot lelnek, a bentieket. Józsua egyik saruját befelé, a másikat kifelé fordította, mire az őrséget mind fölkoncolták, ő pedig bejuthatott a házba. (Scheiber Sándor Folklór éstárgytörténet, 1977. 2:246—247.) A magyar néphagyományban máig él a visszájára vert patkó motívuma. Legutóbb Dobos Ilona gyűjtötte össze változatait. (Szabó Lajos Taktaszadai mondák. 1975. 438—439.) P. L. 1 .címiíása Dmil Szerény Gábor rajza BISZTRAY ÁDÁM: Együtt Muskátlipiros asztaluk volt, semmit nem tettek egymás közt cserélték a szót mindig estig, rozsdátlan élű kasza, konkoly nélküli búza ügyében, soha nem tartozott hozzájuk utcafolyók, módszerek tisztántartása, lélek építményein a rossz vakolat, évről évre egy másik piros asztal fölött köszöngették meghajolva érmeiket, de mikor téged körülfogtak sötétség órái, köntösödre sorsot vetettek, egyik sem szólt az elvi döntés ellen, kezük tiszta, nem ők hajtották végre Pilátus nyakkendős fiai. KELEMEN LAJOS: Nyúl Talajgyalu csattog a horhosra föl, s araszol vissza kamilla-habos fűfolyamon át, nagy zajjal a malomtóig leküzdi magát, hol a fenyér búvó paklija, merevre rettent nyúl lapul; téved vackán a félős élet, hogy tétlen áldozatként mindent bevár, s mint sárban fűzág csöndes ujja, ahova ért, ott leszakad; pityereg a nádas széknél kicsi ér, sort hagy tünedezvén, kikúszik árkon-bokron túlra s odarajzol a rét könyvére egy kevés eget; marad helyén a nyúl csőd árnyától takarva, s fönt egy felhő vatta-kazla, mit szokásos útján a Nap kigyújt. SÁRÁNDI JÓZSEF: ne juto 46Y ■*, A garabonciás Csokonai Vitéz Mihály emlékezetére Befellegzett a süket ég, vaksin pislákol a lélek, ólomszürke hallgatás bölcs nyelvén beszélek. Hallgatásom fordítja a szél: virágnak, fűnek, fának, példaként sziszegi a kőnek, intésül sok jómadárnak. Némaságom a szélzúgással messzi vándorok fülébe jut, s kezükben tettre készülődve suhog, suhog a bot. „Meg kell tanulnunk vállalkozni! Nagyon sokan azt hiszik, elegendő eldönteni azt, hogy vállalkozó lesz belőlem, s akkor már más dolgom sincs, mint a pénzt beseperni...” ERDÖSS PÁL VISSZASZÁMLÁLÁS Sikerek és tragédiák A teherszállító-maffia farkastörvényei ERDÖSS PÁL filmje Főszerepben: EPERJES KÁROLY,OZSDA ERIKA igill Prea* du de. Irodalom 1986. MÁRCIUS 21. i