Élet és Irodalom, 2001. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

2001-11-16 / 46. szám - str: Ady szelleme • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - stiker: Sehr Schlecht • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - -odze-: Itt komoly gondok vannak • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - (podmaniczky): A keleti díjbeszedő • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - t-r: Differencia • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - petrisvili: Akkor most mi van? • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - (timár): J. L. úr átka • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - -kz-: Megújul a Rádióújság • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - tim-: Banán a köztársaságban • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - Nincs vita • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glossazversenye, 2001. IV. szakasz, 7. forduló (11. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • kép | illusztráció | grafika | rajz (11. oldal)

páratlan oldal AZ ES GLOSSZA­­VERSENYE 2001. IV. SZAKASZ, 7. FORDULÓ - És akkor helyesli, ahogyan Dá­vid Ibolya a parlamentben az eset­re reagált? Itt az alkalom sarokba szorítani a miniszterelnököt, gondolhatja a néző, kormánya egy tagjának meg­nyilatkozásával. - Miért? - kérdez vissza Orbán. - Ugyanis nem voltam ott. - Nem tudom pontosan idézni - mondja erre Bánó (mert róla van szó, minek titkoljam). A kormányfő erre sajnálkozva tárja szét a karját. Erről aztán nem tehet. A sarokba szorítás elmarad. -edze- ADY SZELLEME Nem tudom, napjaink legnépsze­rűbb asszonya (vajon mikor szakad ki belőlünk?) igazságügyi minisz­terként vagy pártelnökként igyeke­zett-e november 11-én Margittára - a hírek szerint az előbbiről volt szó -, de az biztos, hogy felfegyver­­zett testőr kísérte, azt hiszem, telje­sen indokoltan. Dávid Ibolya nem­csak a focihoz nem ért, de halottak iránti kegyelet sem erőssége, külö­nösen, ha forradalmárokról van szó. Román barátainktól nem tart­hatott, hiszen a státustörvénnyel jó időre elkötelezte őket népünk és önmaga mellett, de Ady szellemé­től (az a fránya kanonoksor, meg a le nem hulló vörös csillag!) bizo­nyára félt egy kicsit. Alighanem ezért, már eleve biztonsági okokból hozhatták jó tíz nappal a november 22-i születésnap elé az évfordulós megemlékezést. Mert hát az élők ellen még csak-csak ér valamit a pisztoly, ám nagy elődeink szelle­me ellen bizony nem véd meg. LEHR SCHLECHT Az a baj, hogy nem beszélünk nyel­veket. Mire úgy-ahogy megtanul­tunk angolul, elfelejtettük a néme­tet. Pedig sokkal simábban ment volna, ha sok évvel ezelőtt az az első ügyész, olyan nosztalgikus-monar­­chiásan megkérdezte volna a Nagy eltüntetőt, hogy „Sind Sie Schlecht?” Mire eskü alatt a válasz csakis az lehetett volna: „Ja, Ich bin Schlecht.” S következhetett volna a klasszikus keresztkérdés: „Und war Sie Schlecht?” Erre pedig nem jö­hetett volna más, csak a beismerés: „Ja, Ich war Schlecht.” De nemhogy arabusul, de németül sem tudunk már, így nem csoda, hogy az egészet bekajáltuk. sziker ITT KOMOLY GONDOK VANNAK Múlt héten egy kis írásomban még azt feltételeztem, hogy felkészületlen az az újságíró, aki úgy készít interjút az egészségügyi miniszterrel, hogy nincs személyes tapasztalata a ma­gyar kórházak állapotáról. Belátom, hogy elhamarkodott voltam. Úgy fest, hogy most már nem egy újság­író felkészületlenségéről van szó, ha­nem arról, hogy az újságírókat álta­lában nemigen zavarja saját felké­születlenségük. Szombaton reggel az ATV adásá­ban két jeles főszerkesztő-helyettes tesz fel kérdéseket a miniszterelnök­nek. A november 4-i temetői meg­emlékezés kapcsán a fiatalabb újság­író a következőt kérdezi: 2001. NOVEMBER 16. str A KELETI DÍJBESZEDŐ Miután a „miniszterelnök” lesajnál­ta a nyugatot, elment nyugatra tün­dökölni és átvenni a díját. De bár­honnan nézzük is - lesajnálta, vagy hogy ő átvette -, sokat levon a díj értékéből. (podmaniczky) DIFFERENCIA „Nem ez a differentia specificuma” a dolognak - mondja tévényilatkoza­tában a minap még oktatásügyi mi­niszter, jelenleg pártelnök. Csoda-e, ha oktatásügyünk ott tart, ahol tart, ha még volt első em­bere sem tudja, hogy a latin „diffe­rentia” szó nőnemű, következés­képpen nem állhat mellette semle­ges nemű főnév, a tetejébe mellék­névként? A „differentia”-hoz a „specialis” (különös, különleges) vagy a „specifica” (megkülönbözte­tő) volna kapcsolható. Bizony, bi­zony, ez differentia a javából. t-1 AKKOR MOST MI VAN? Amikor barátaimmal belépünk a kávéház ajtaján, a tulajdonos üdvö­zöl minket a pultnál. Letelepedünk egy asztalhoz. Bent szinte senki sincs, s a nagy üveglapon túl Szé­kesfehérvár főtere pihen álmosan, közepén az Országalmával. Vasár­nap délután fél három van. 2001. október 28-a. Polgári hangulat. Éppen csak felnézek a kávémból, s az Országalma körül fiatalok gyü­lekeznek. Kopaszra borotvált fej, fekete dzseki, bakancsok, a fejeken hitlerjugend-sapkák és árpádsáv a ka­rokon. Gyorsan csoportba rende­ződnek. A hátsó sor az Országal­mát szegélyező kút peremére áll. Büszkén feszítenek, fénykép ké­szül. A fotós a kávéház kopaszon fénylő fejű tulajdonosa. Ő öltöny­ben, nyakkendőben áll, ahogy a polgári módihoz illik. Kezével int a fiúknak, ők gyorsan kifordítják dzsekijeiket. A narancsszínű belső most egységesen virít. A fotós jelé­re mindenki feszesen előrelendíti jobb karját. S így, ebben a büszke, éljenszálasi, heilhitler tartásban elké­szül a várva várt kép. A csoport fel­oszlik. Búcsúzás egymástól karlen­dítéssel, közben csillogó, büszke szemek. 13-18 éves szemek. A tér kiürül. Néhány ámuló vasárnapi polgár marad csak a színen. A tu­lajdonos kényelmesen visszasétál a kávéházba. Az események alatt egy távolabbi asztalnál hangos, zavarodott nevet­­gélés. Odapillantok és látom, hogy két roma srác ül a sarokban. Ők is láttak mindent. Az egyik ajkáról csak ezt a mondatot kapom el: ...de hát XXI. század van, nem nácizmus. Amikor kilépünk az ajtón, a ko­pasz tulajdonos kedvesen elköszön, és mi nem tudjuk, hogy akkor most tényleg mi is van? petrisvili J. L. UR ÁTKA J. L., a Magyar ATV egyik (balolda­li) műsorvezetője azt találta monda­ni a Sajtóklub Extra című adásban, hogy szeretné, ha Mikola István egészségügyi miniszter a traumato­lógiára kerülne, mégpedig nem or­vosként, mert az nem volna az igazi. Egy: magamat baloldalinak val­lom. Kettő: Mikola Istvánról kiala­kult véleményem a legkevésbé sem hízelgő. E két pont leszögezése után kijelentem: J. L. úrra is átragadha­tott valamennyi egy egészen másfé­le társaságnak nem is gyűlöletbeszé­déből, hanem gyűlölködő gondol­kodásából. J. L. úr fenti megjegyzé­se csakis a baloldal diszkreditálására alkalmas, vele szolidaritást vállalni ennél fogva nem tudok, sőt egye­nest elítélem. J. L. úrral ellentétben az én bal­­oldaliságom humanista. Én azt mondom: óvja az ég a miniszter urat attól, hogy egy nap nemcsak az egészségügy, hanem a trauma­tológia betege is legyen! (tímár) MEGÚJUL A rádióújság Várható volt, hogy a Magyar Rádió koncepcionális megújítása nem hagyja majd érintetlenül a cég hiva­talos programújságját, az RTV Rész­letest sem, ez a koncepcióváltás né­hány hete be is következett. A váltás elméleti alapvetése nehezen össze­foglalható, az eredményt azonban látni. Olyan lett, mint a Fradi-kol­­bász: mindent bele! így kerül azo­nos oldalon például egymás mellé Csorba Győző Idő-infláció verse a zebrák harmonikus párzásáról ké­szült fotóval, de hogy a szakmai di­lettantizmus és a műfaji zavarodott­ság gruppenszexében mindenki megkapja a magáét, a szerkesztő melléjük nyomott egy Müller Péter­­gondolatsort, ami az örökös átválto­zás természetén mereng tömören és filozofikusan. Vannak aztán viccek, amiket a szerkesztő (vagy ki) ott helyben értelmez, az értelmezést vastag betűvel szedve. Egy kis Gabi Mami, egy kevés a harmincas évek Rádió Életéből, csipetnyi Story maga­zin, Kiskegyed, Top Gun, teszt a lelki egyensúlyról, receptek, állatok, Pi­linszky. Névnapok. Nem fogják el­hinni, kit köszönt a frissiben kineve­zett főszerkesztő: Kondor Katalint élteti, a Magyar Rádió frissiben ki­nevezett elnökét. Nekem a seggnya­lással alapjában véve nincs semmi problémám, ráadásul mindez ihle­tett környezetben egy tenyérnyivel lejjebb Schulek Frigyest méltatva, aki százhatvan éve született. Hogy miért épp Schulek, és miért nem kerek évforduló, ez nyilván a szer­kesztői koncepció része. Mindent egybevetve javasolnám is, hogy no­vember 25. a Magyar Rádióban ne egyszerűen Katalin, hanem Kondor Katalin nap legyen. János nap meg Hollós János nap, és így tovább, az egész felsővezetés. Ami jár, az jár. -kz- BANÁN A KÖZTÁRSA­SÁGBAN Pillanatnyilag ott tartunk, hogy egy kiló banán jóval olcsóbb hazánk­ban, mint egy liter tej vagy egy kiló kenyér. „Ha nincsen kenyerük, egyenek banánt” - mondaná erre Marie An­toinette. Tisztelettel (bár nem sokkal) meg­kérdezem fő-fő döntéshozóinktól: hogyan jutottunk idáig? Belefér-e az ilyesmi a diadalmi jelentésekbe. tim- NINCS VITA Az Ifjúsági és Sportminisztérium sajtóközleménye (2001. október 29.): Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter hétfőn délután hiva­talában fogadta Gellei Imrét, a ma­gyar labdarúgó válogatott múlt szerdán kinevezett új szövetségi ka­pitányát. (...) A felek egyetértettek ab­ban, hogy a magyar labdarúgás újjáépí­tése szempontjából kiemelkedően fontos a nemzetközi eredményesség javítása, a vá­logatott szereplése. (a szerk. kiemelése) ÉLET És A B­IRODALOM SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ Semmit nem zártam ki és nem is fogok semmit kizárni.”

Next