Élet és Irodalom, 2002. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
2002-10-18 / 42. szám - (-fert): Keresztény üzletemberek • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - faló: Hála Istennek? • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - (podmaniczky): Vizes nyolcas • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - H. Kovács János: A jognak asztalánál… • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - (liska): Tagozat • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - Torkos Máté: Felelősség • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - Radó Ákos: Szeretnék polgármester lenni • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - Sebők Zoltán: Régivel az újat. Milyen médiát használ egy médiafilozófus? • glossza | páratlan oldal • Az ÉS glosszaversenye 2002. IV. szakasz, 4. forduló (19. oldal) - Szikszai Károly: Brigádnapló • kép | illusztráció | grafika | rajz (19. oldal)
páratlan oldal AZ ÉS GLOSSZAVERSENYE 2002. IV. SZAKASZ, 4. FORDULÓ KERESZTÉNY ÜZLETEMBEREK A Keresztény Vezetők társasága (KEVE) Buda legelegánsabb szállodájában, a Hiltonban ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját. A társaság célja megismertetni az emberekkel Isten szeretetét és mindenhatóságát, elfogadtatni Jézus Krisztust mint személyes megváltójukat. Programjukban üzleti vacsorák, előadások, imakörök tartoznak, természetesen szigorúan zárt körben. Egyszer már jótékonykodtak is: egy lelkészt, aki évek óta foglalkozik hajléktalanokkal, a KÉVE családjával együtt befizetett egy nyaralásra. A mostani összejövetelen megállapították, hogy korunk legnagyobb problémája az emberek türelmetlensége, de Jézus szeretete átformálhatja gondolkodásmódunkat. (fért) HÁLA ISTENNEK? A nyelvbotlás, mindannyiunk réme egyszer csak felragyog, gazdag tartalommal telik meg. A főszerkesztő, aki heti válaszait gondosan szerkeszti, így szól a televízió beszélgetős műsorában: „A holokausztnak köszönhetően a falusi zsidó népesség száma lecsökkent. ” 2002. OKTÓBER 18. RÉGIVEL AZ ÚJAT Milyen médiát használ egy médiafilozófus? Bizonyos értékelések szerint a mögöttünk hagyott évszázad három legnagyobb hatású médiafilozófusa Marshall McLuhan, Wilém Flusser és Günther Anders volt. Lehetséges. McLuhan A Gutenberg-galaxis című harminc évvel ezelőtt írott könyve, mely végre magyarul is megjelent, máig a legtöbbet idézett médiaelméleti munka, központi tézisét pedig, miszerint maga a médium az üzenet, anélkül szajkózzuk folyton-folyvást, hogy valódi értelmével a legcsekélyebb mértében tisztában lennénk. Ha Flusser csupán A fotográfia filozófiája című könyvecskét írta volna meg, akkor is a legnagyobb médiafilozófusok között kellene számon tartanunk, hiszen őelőtte is voltak ugyan a fényképezésnek szellemes elméletei, de a filozófiáját igazából ő teremtette meg. így van ez annak ellenére, hogy bizonyos akadémiai körök, melyektől mi sem áll távolabb, mint a gondolkodás, szüntelenül azzal hencegnek, hogy mi mindenben nem értenek vele egyet. A felénk kevéssé ismert Günther Andersben pedig azért érdemes az első igazi tévékritikust tisztelni, mert nem tartalmilag vagy esztétikailag értékelte ezt a borzalmas médiumot, hanem vérbeli filozófus módjára strukturálisan, így aztán akármilyen irányba „fejlődik” is a televíziózás, Anders vizsgálódási módszere örökzöld marad. Mindezek fényében az embernek az a benyomása, hogy a maguk idejében mindhárman korukat megelőző, hipermodern fickók lehettek, akik minden bizonnyal nagy-nagy lelkesedéssel használták is azokat az új technikai eszközöket, amelyekről műveikben filozofáltak. Ez a feltételezés azonban több tekintetben is tarthatatlan. A kanadai McLuhan, aki meghirdette a Gutenberg-galaxis, azaz a nyomtatott szöveg végét, és valósággal glorifikálta a „katódcső sugárzását”, eredetileg irodalomtörténész, azon belül Joyce-kutató volt, és saját bevallása szerint soha nem nézett tévét. Flusser átkok sokaságát szórta a bűnös történetiség szerkezetét megteremtő és fenntartó írásbeliségre, s nem győzte magasztalni a mitikus körkörösséget visszahozó képiséget, valamint az új információs technológiák által lehetővé váló dialogikus kommunikációt, ami reményei szerint felváltja majd a központi vezérlésű, tehát alapjában fasisztoid szerkezetű információáramlást. Mindezt azonban, akárcsak McLuhan, Flusser is írásban fejtette ki, méghozzá egy rozoga írógép segítségével, amelynek még a szalagját is képtelen volt önállóan kicserélni. Egy interjúban elmondta, hogy ha elkopott vagy kilyukadt a szalag, kénytelen volt új masinát vásárolni. Ami Günther Anderst illeti, egy osztrák riporter nemrégiben abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ha az éles szemű médiateoretikus ma élne, minden bizonnyal e-mail útján értekezne barátaival és ellenfeleivel. Monográfusa Konrad Paul Liessmann erre megjegyezte, hogy Andersnek tényleg alkalma volt megismerni az új kommunikációs technikákat, hiszen 1992-ig élt, ám soha nem volt hajlandó másként, mint kézzel írni. McLuhannak van egy aforizmája, miszerint a halat ki kell emelni a vízből, hogy érzékelhesse eredeti közegét. Flusser többször is bevallotta, hogy képtelen írás nélkül élni. Anders pedig egykoron azt mondta Liessmannak, ha meg akarjuk érteni az újat, régi eszközökkel kell dolgoznunk. Lényegében ezt tették mindhárman. Sebők Zoltán SZIKSZAI KÁROLY: BRIGÁDNAPLÓ Jó ez a logóprobléma, de még mindig nem tudjuk, hogy ki figyelte meg Deutsch Tamás édesanyját. Igaz, hogy a semleges következtében, miatt helyére egyre gyakrabban tolakszik beszédünkbe a helyeslő, hálálkodó köszönhetően. Ilyen mondatot is hallottunk: „Az árvíznek köszönhetően sokan maradtak fedél nélkül. ” Pedig hát ki helyesli az árvizet? Való VIZES NYOLCAS Azt mondta a Viszkis nevű bankrabló az ítélethirdetés után, hogy a 17 helyett ő jobban csípte volna a 14 évet, mert a 14 esetén még új életet kezdhetett volna, viszont három évvel később, közel ötvenévesen ez már nem adja olyan könnyen magát. A bírói szigorból az derül ki, hogy a törvények szerint méltányolhatóbb lett volna az első rablás előtt új életet kezdeni. (podmaniczky) A JOGNAK ASZTALÁNÁL... Szégyen, de csak most, a jogerős ítélet után jutott el a tudatomig, hogy Várhegyi Attilát és társait a Budakörnyéki Bíróság annak idején azért mentette fel a vesztegetés vádja alól, mert bár formálisan megvalósult a vesztegetés, de a támogatásból sértsd: csalás, H. K. J.) nem Várhegyinek, hanem a Fidesznek származott előnye (értsd: zsozsója, H. K. J.). A felmentéseket az ügyészség is tudomásul vette (idézet a Népszava október 8-i számából). Bíró Úr! Ügyész Úr! Tessék már megmondani, én, mint párton kívüli, vesztegethetek-e büntetlenül, ha a „támogatásból” . a) családomnak; b) barátaimnak; c) ismerőseimnek; d) hajléktalanoknak; e) betegeknek; f) árva gyerekeknek; g) éhezőknek; h) kisegyházaknak; i) civil szervezeteknek; j) a Fradinak; k) stb. 19 Az új nemzedék extrém értékrendje Salinger Richárd: Apám beájulna származik előnye? Vagy a büntetlenség kizárólag a hatalmon lévő pártokat és azok vezetőit (továbbá rokonaikat, barátaikat és üzletfeleiket) illeti meg? H. Kovács János TAGOZAT Újra választások, újra lehet buzgólkodni az Ügyért. Én egy belvárosi liberális képviselőjelölt plakátozási akcióját szemelem ki aktivitásom színteréül. Persze a liberálisok polgármesterjelöltje ebben a kerületben is, mint majd mindenütt a fővárosban, szocialista politikus, s a két párt közös képviselőjelöltjeinek kétharmada is MSZP-s. Nem hagyom magam elrettenteni, a plakátkupacok között kikeresek egy szabad demokrata jelöltet, aki hamar megérkezik, maga is ragasztja magát aznap este. Elindulnánk, a felnyalábolt paksaméta azonban nemcsak a képviselőjelölt plakátjait tartalmazza, hanem keskeny feliratozott csíkok formájában a szocialista polgármesterjelölt reklámját is. Félig viccesen javaslom, hogy én majd ragasztom őt, a liberálist, a szoci jelöltet nem szívesen, azt csinálja ő. Mély döbbenet. Lássam be, ez egy elvi kérdés, lehetetlen, hogy én csak őt plakátozom, a szocialista jelöltet pedig nem. Szerintem áthidalható a probléma, szerinte nem. Ingerülten válik el tőlem, így nem kellek. Azóta nem buzgólkodtam az ügyért. Igaza lett volna? Tényleg összenő? (lista) FELELŐSSÉG „Kertész Imre Nobel-díjas magyar író. Nyilván még ő maga is csak óvatosan, hitetlenkedve képes kimondani a címet és barátkozni a gondolattal. Hiszen egy díj nemcsak dicsőség, hanem felelősség is nemzetünk iránt” — írja Pósa Zoltán a szombati Magyar Nemzetben. Nem, kedves honfitársam, a felelősség éppen fordított irányú. Torkos Máté SZERETNÉK POLGÁRMESTER LENNI „Szeretnék polgármester lenni, szavazzanak rám!” Így hangzik az egyik fővárosi kerületi polgármesterjelölt felhívása. Tiszta beszéd. Nem meséli vég nélkül, hogy ő már milyen régen a kerület lakója, és hogy mi mindent visel a szívén, mit szeretne megvalósítani, meg hogy fogjunk össze, és a többi, úgyis tudjuk, hogy egyet akar, polgármester lenni! De azért az önzésnek ez a foka nekem mégiscsak túl sok. Hát mi már egy kicsike manipulációt sem érdemlünk meg? Thurzó Gábor egy drámája, A szent jutott eszembe. Ő a darabban Loyolai Szent Ignácot idézi: „A te ajtódon megyek be veled, hogy a magamon jöhessünk ki együtt.” Majd immár saját szavaival így folytatja: „De hogy mi az én ajtóm, amin együtt velem jön ki, azt mindig a rám bízott egyénisége dönti el. Az üdvösség felé a magam ajtaján, de az őt üdvözítő módon igyekezem kivezetni. ” Legalábbis a választások előtt. Radó Ákos ÉLET ÉS ÍR IRODALOM