Élet és Irodalom, 2004. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)

2004-09-24 / 39. szám - Takáts József: Az idegen-ismerős hagyaték • könyvkritika | Követési távolság • Komlós Aladár: Kritika és kritikusok (Nap Kiadó, Budapest, 2004.) (20. oldal)

■ Komlós Aladár: Kritika és kritiku­sok. Nap Kiadó, Budapest, 2004. 140 oldal, 2290 Ft Komlós Aladár ötvenegynéhány év­vel ezelőtt írott, kéziratban maradt kritikaelméleti írásának megjelenése akár jelentős eseménye is lehetne a hazai irodalmi-kritikai életnek, ám nem lesz az. Lehetne, hiszen a ma­gyar irodalomban kevés színvonalas teoretikus fejtegetést írtak a kritiká­ról, s Komlós műve közéjük tartozik, ráadásul a szerző jó kritikus volt, még ha talán nem is volt nagy kriti­kus, mint művének hősei. Ám nem lesz az, mert egyrészt az utóbbi idő­ben a kritikusok alig érdeklődnek munkájuk hazai hagyományai iránt, másrészt tanácstalanul állnak az 1989 előtti szocialista kritika hatal­mas terjedelmű, egyre idegenebb anyaggá váló hazai hagyatéka előtt, márpedig Komlós írása e hagyaték­hoz tartozik. A kötetből semmi nem derül ki a kéziratról, a vele végzett szöveggondozói munkáról, s arról sem, vajon miért nem jelent meg megírása idején. Csupán egyetlen megjegyzés utal az írás elkészülté­nek valószínű idejére, az 1950-es évek első felére. A könyv a kritikaírás három nagy paradigmájával foglalkozik: a klasz­­szikus kritikával, amely az antik, majd újkori klasszikus művekből el­vont és poétikákból (Arisztotelészé­ből, Horatiuséból) megtanult szabá­lyok alapján ítélte meg az új műve­ket; a romantikus kritikával, amely az ítélkezés helyébe a megértést állí­totta, s a művész önkifejezésének eredetiségét kereste a művekben, amelyeket nem tartott megítélhető­­nek külsődleges szabályok, csakis magából a műből elvont szabályok szerint; s a világnézetes kritikával, amelyben a kritikus nem egyénként, hanem egy társadalmi csoport nevé­ben mond erkölcsi vagy politikai íté­letet a művek felett - e világnézetes kritikának az egyik válfaja a szocia­lista kritika, amelyet a szerző művel. Egy gondolatmenetében egyként esztétikai kritikának nevezi az első két paradigmát, a klasszikust és ro­mantikust, mert minden különbsé­gük ellenére figyelmük magára a műre, a nyelvre, a szerkezetre, a for­mára irányul, s nem társadalmi ha­tására, mint a világnézetes kritikáé. Komlós amellett érvel, hogy egy­részt az esztétikai kritikát nagyon nehéz elválasztani a nem esztétikai tartománytól: gyakran nem más, mint bújtatott világnézetes kritika az is. Másrészt jó kritikának azt tekinti, ami egyszerre esztétikai és társadal­mi-politikai kritika, egymást kiegé­szítő módon. Azért nevezi mintaszerűeknek Lukács György kritikai írásait, mert nemcsak a művek témáját, tartalmát, hanem formáját is társadalmi-politi­kai magyarázattal látja el, mintegy összekötve az esztétikai és a politikai kritikát. Ám a szocialista kritika mel­letti világos állásfoglalása nem akadá­lyozta meg Komlóst abban, hogy nagyvonalú képet rajzoljon a másik két paradigmáról is, kevesebb meg­értéssel a klasszikus, többel a roman­tikus paradigma iránt. Az előbbiben az ítélkezés megalapozottsága von­zotta a szerzőt, az utóbbiban az új művek iránti nyitottság. Az egyes pa­radigmáknak szerinte egyaránt vol­tak előnyeik és hátrányaik: a klasszi­kus kritika a múltat, a romantikus a jelent becsülte túl; a romantika utáni esztétikai kritika hajlékony és plura­lista, rendkívül sokféle művészi je­lenség megértésére képes, a világné­zetes kritika ellenben rendszerint tü­relmetlen, bár visszanyeri az ítélke­zés elvesztett alapját. Nagyvonalúság jellemzi a szerzőt akkor is, amikor a magyar kritika nagyjait helyezi el imént jellemzett rendszerében. Jel­lemző, hogy Gyulai Pálról - akinek irodalmi ellenzékéről önálló könyvet is megjelentetett - azt írja például, hogy „korlátai ellenére is egyike a vi­lágirodalom nagy kritikusainak”. Sa­ját XX. századi politikai ellenfeleiről, a nemzeti-neoklasszikus kritikáról (például Horváth Jánosról) vagy a faji kritikáról (például Szabó Dezső­ről) már kevesebb megértéssel írt. A három paradigma egyrészt tör­­ténetileg egymást követő rendszere­ket is jelent: a klasszikus kritika nagy időszaka a XVIII., a romantikusé a XIX., a világnézetesé a XX. század, ám jelent az időben hosszan elnyúló hagyományokat is. A magyar iroda­lomban például Kölcseyvel kezdő­dött a nagy formátumú klasszikus kritika, de ide tartozik Gyulai épp­úgy, mint Lukács korai könyve a modern drámáról, s ezt a kritikafaj­tát kívánta feléleszteni a fiatal Halász Gábor az 1930-as években. A ro­mantikus kritika paradigmája (l’art pour l’art és impresszionista kritika­ként) Komlós szerint az első világhá­ború végén megbukott, ám nagy magyar teljesítményei (Babitstól, Kosztolányitól, Halásztól) még csak ez után következtek. Tévedés volna azonban azt hinnünk, hogy e három paradigma ahistorikus kritikafajtá­kat jelent. Könyve megírásakor — Magyarországon­­ csak egyfajta kri­tikát látott lehetségesnek: a világné­zetes kritika szocialista változatát. „A kritika nagy korszakaiban uralkodó nézetek a társadalmi lét tükröződé­sei” - írja Marxra hivatkozva. 1949 új társadalmának csak a szocialista kritika felelhet meg Komlós szerint­­ lehetőleg rugalmas, érzékeny vál­tozatban. A mai hazai kritikatörténeti vizs­gálódásoktól Komlós művét legin­kább magyarázatainak társadalmi determinizmusa, a mai kritikaírástól az ítélkezésre helyezett hangsúly és az esztétikai bírálatnak a politikai bí­rálattal való összekötése választja el. Petőfi és Arany népiessége az ő gon­dolatmenetében a „vidéki magyar kisnemesség kifejezése”, a Nyugat a polgárság osztálytörekvéseinek eredménye. Az ítélkezés lehetséges­ségéről pedig így ír: „Tolsztoj hívét jobb ízlésűnek tartjuk, mint a Cro­­nin-olvasót, Thibaudet szellemes in­doklása szerint azért, mert a bestsel­ler olyanoknak szól, akik nem képe­sek egyebet olvasni, Tolsztoj pedig azoknak, akik az irodalom minden fokozatán írt műveket megértenek - s csak ők illetékesek. Nincs más is­mérve a jó ízlésnek, csak ez...” Nos, ezzel a Tolsztoj-Cronin-érvvel ma­napság már alig mernénk előállni; a posztmodern teóriák tömeg- és ma­gaskultúra egyenjogúsága és össze­mosódása mellett érveltek. Az esztétikai és politikai bírálat összekapcsolása viszont olyan kérdé­se Komlós művének, amely ma is időszerű. Idehaza az elmúlt negyed­században olyan kritikát művelt a kritikusi mezőny jó része, amelyet szerzőnk esztétikainak nevezett vol­na: a figyelem a nyelvre, a szerkezet­re, a formára irányult, elválasztva társadalmat és irodalmi szöveget. A kilencvenes évek közepétől azonban lassan megjelentek magyarul is a nyugati baloldali politizáló kritika el­méleti szövegei (a feminizmusé, a kritikai kultúrakutatásé, a marxista kritikáé, a posztkolonializmusé, a társadalmi nemek kutatásáé stb.), amelyek épphogy összekötni szeret­nék az irodalmi szöveget a társada­lom megítélésével. Komlós hitvallása a kritikáról hozzájuk közel áll: „Az igazi bírálatban a kritikus s általa egy közösség szellemi hajlamainak, élet­­tapasztalatainak, vágyainak összessé­ge, egész helyzete birkózik a művel; ítélni annyi, mint színt vallani, har­colni egy kultúra ellen és mellett.” Így hát a kritika és krtikusok megjele­nése talán alkalmat ad arra, hogy a hazai irodalomértelmezők feltegyék a kérdést, hogyan viszonyulhatnak az imént elsorolt újabb elméletek a hazai szocialista kritikai (és irodalom­­tudományi) hagyatékhoz. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Takáts József Az idegen­ ismerős hagyaték MIÉRT NEM BÍRJUK ŐKET? bankárok ■ őrző-védők ■ pincérek rendőrök ■ ügynökök ■ ügyvédek újságírók ■ vállalkozók VÁLASZ A KÖNYVESBOLTOKBAN. www.pannonica.hu A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A lis­tát összeállította: Balikó Nándor. Költészet Petneházy Kiss Bence: Tollamnak akkor csillaghegye volt Szerk.: Ihász-Kovács Éva Uránusz Kiadó, 214 old., 2540 Ft Lébor József: Sziszüphosz kedvtelései Magyar Írók Egyesülete, 72 old., 1000 Ft Thomas Shapcott: Ausztrál horizont Ford.: Turczi István Orpheusz Kiadó-Hanga Kiadó, 77 old., 1500 Ft Tompa Gábor: Lidércbánya (1997-2004) Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 67 old., 1900 Ft Elbeszélő próza Krúdy Gyula: Aranyidő Eb­ Kiadó, 175 old., 2520 Ft Jack London: A beszélő kutya Ford.: Szász Imre Holnap Kiadó, 267 old., 1700 Ft Jack London: A vadon szava Ford.: Réz Ádám Holnap Kiadó, 95 old., 1500 Ft Jack London: Az éneklő kutya Ford.: Szász Imre Holnap Kiadó, 386 old., 1700 Ft Jack London: Országúton Ford.: Szász Imre Arión Kiadó, 171 old., 2400 Ft Mészöly Miklós: Bolond utazás Jelenkor Kiadó, 166 old., 1800 Ft Melissa Panarello: Minden este 100-szor, kefével Ford.: Ézsiás Zsófia Athenaeum 2000 Kiadó, 146 old., 1790 Ft Bernardim Ribeiro: A sóvárgás könyve Ford.: Ladányi-Turóczy Csilla Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 147 old., 1200 Ft Vlagyimir Szorokin: A jég Ford.: Bratka László Gondolat Kiadó, 388 old., 2890 Ft Fred Vargas: Messzire fuss, soká maradj! Ford.: Gulyás Adrienn Európa Könyvkiadó, 428 old., 2200 Ft Ifjúsági irodalom A nyolcfejű sárkány Szerk.: Vihar Judit, japán-magyar két­nyelvű Alfabéta Kiadó, 154 old., 2470 Ft Takács Mari-Vincze Tamás: Beszél a két Csimota Könyvkiadó, 1750 Ft Publicisztika, riport Kertész Péter: Zsinórmérték Ulpius-ház Könyvkiadó, 448 old., 1980 Ft Irodalomtudomány Somlyó György: A vers — a versben Jelenkor Kiadó, 278 old., 1200 Ft Művelődéstörténet, néprajz James W. P. Campbell-Will Price: A tégla világtörténete Ford.: Béresi Csilla Kossuth Kiadó, 320 old., 8990 Ft Kovács Sándor: Bartók Béla útján Szerk.: Várbíró Judit Holnap Kiadó, 72 old., 1980 Ft Történelem, politika Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 Szerk.: Molnár András Zala Megyei Levéltár, 366 old., 2600 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog Társadalmi riport 2004 Szerk.: Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György Társadalomkutatási Intézet, 504 old., 2490 Ft Filozófia, aforizma Apuleius: A világról. Szónoki és filozófi­ai művek Ford.: Böröczki Tamás, Détshy Mihály, Kendeffy Gábor Szerk.: Teravagimov Péter Magyar Könyvklub, 346 old., 2790 Ft Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában Ford.: Sajtó László Szerk.: Miklós Tamás Atlantisz Könyvkiadó, 770 old., 3895 Ft Annemarie Pieper: Van-e feminista etika? Ford.: Hell Judit és Szekeres Erika Áron Kiadó, 148 old., 1860 Ft Pszichológia, pedagógia Medgyes Péter-Major Éva: A nyelv­tanár. A nyelvtanítás módszertana Corvina Kiadó, 199 old., 1980 Ft Művészetek Filippo Pedrocco: Velence művészete Ford.: Balázs István Corvina Kiadó, 191 old., 5990 Ft Természet- és orvostudomány Dr. Johannes Gottfried Mayer-Dr. med. Bernhard Uehleke-Pater Kilian Saum: Kolostori gyógyászat Ford.: Almássy Ágnes, Károlyi Eszter és Szilágyi Eszter Magyar Könyvklub, 431 old., 4900 Ft Lennart Nilsson-Lars Hamberger: Gyermek születik Ford.: Résch Éva; szerk.: Greguss Ferenc Geographia Kiadó, 240 old., 5950 Ft Oláh György: Életem és a mágikus kémia Ford.: Zsengellér Annamária és Pálinkás János Better Kiadó—Nemzeti Tankönyvkiadó, 320 old., 3360 Ft Technika, műszaki A. E. Hartink: Sörétes és vegyes csövű vadászpuskák enciklopédiája Ford.: Kiss Tamás Szakértő: Klabacsek Gyula GABO Könyvkiadó, 320 old., 4990 Ft Általános művek, lexikonok Jim Glenn-Carey Denton: Családi játékok kincsestára Ford.: Bozsó Róbert, Jankovics Judit és Snopek Márta, Szerk.: Nagy Mózes Rita Kossuth Kiadó, 256 old., 5990 Ft Budapest Főváros V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottsága D­unánál 2004 címmel amatőr vers- és novellapályázatot hirdet Pályázni bármilyen témájú, korábban még nem publikált alkotásokkal - személyenként maximum két verssel vagy egy novellával, legfeljebb 20 gépelt oldal terjedelmig! - lehet. A Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottság az esetleges közlési jogot fenntartja. Az eredményhirdetésre a Belvárosi Lipót Napok (tervezett időpont: 2004. november 10-14.) rendezvénysorozat keretében kerül sor, az érintettek értesítést kapnak. VERS: › I. díj 60 000 Ft ‹ II. díj 40 000 Ft ‹ III. díj 30 000 Ft NOVELLA: › I. díj 60 000 Ft ‹ II. díj 40 000 Ft ‹ III. díj 30 000 Ft A zsűri különdíjakat is odaítélhet. A pályázat eredményességéhez legalább 50 vers beérkezése szükséges. A pályázat jeligés: Kérjük, a jeligét tüntesse fel az alkotásokon. A jelentkezési lapot, mely tartalmazza a pályázó nevét, lakcímét, lezárt borítékban kérjük beadni, a jeligét a borítékon feltüntetve. A pályázatokat az alábbi címre várjuk: Aranytíz Művelődési Központ Dunánál 2004 amatőr vers- és novellapályázat 1051 Budapest, Arany János u. 10. Jelentkezni az Aranytíz Művelődési Központ pályázati adatlapján lehet. Beküldési határidő: 2004. október 20. 1051 Budapest, Arany J. u. 10. Tel.: 354-3400 E-mail: aranytiz@freemail.hu ÉLET ÉS ÍR­ IRODALOM ­ L­UIi MHarmadik Kultúra Szalon a Typotex Kiadó Ezúttal önreflexió: Harmadik kultúra vagy sokatmondó interdiszciplinaritás A beszélgetés résztvevői: Schiller Róbert fizikai kémikus (kfki) és Pataki György közgazdász (sziegr )Nyitott Műhely, Bp., XII., Ráth György u. 4. , F 0 2004. szeptember 28., kedd, 18 óra szervezésében L3 G . hétfő: O­rosz József kedd: Aczél Endre szerda: Bánó András csütörtök: Betlen János péntek: Pallagi Ferenc szombat: Verebes István vasarnap: Lakat T. Károly producer: Gyárfás Tamás Elsöprő Nap-kelte-fölény! Még tovább nőtt a Nap-kelte fölénye a reggeli televízió-műsorok versenyében. Az AGB Hungary adatai alapján a mögöt­tünk álló héten hétköznapokon a Nap­kelte országos átlaga 42 százalék volt, az RTL Klubé 18,4 százalék, a tv2-é 16,5 százalék, a Duna TV-é pedig 1,5 száza­lék. A Nap-kelte egyedüli 42 százalékos eredményével szemben a három vetély­­társ együttvéve 36,4 százalék. A hétvégén, szombaton és vasárnap je­lentkezése időszakában ugyancsak mesz­­sze a Nap-kelte bizonyult a legnépsze­rűbbnek. Közönségarányok 2004. 38. hét (szeptember 13-tól szeptember 19-ig), országosan IX. 13. IX. 14. IX. 15. IX. 16. IX. 17. IX. 18. IX. 19. Országos átlag Országos átlag hétköznap hétvégén o P­­MTV Nap-kelte 43,6 44,7 38,9 43,2 39,7 33,2 36,8 42,0 35,0­­ RTL Klub 17,9 19,6­­ 22,0 16,6 16,1 18,2 21,7 18,4 03 20,0 XC tv2 17,1 13,9 14,3 16,9 20,3 18,2 17,8 16,5 18,0 1 Duna TV 1,9 1,2 1,2 1,3 2,1 2,0 3,1 1,5 2,5 iMHM A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora 2004. SZEPTEMBER 24.

Next