Élet és Irodalom, 2004. július-december (48. évfolyam, 27-52. szám)
2004-09-24 / 39. szám - Takáts József: Az idegen-ismerős hagyaték • könyvkritika | Követési távolság • Komlós Aladár: Kritika és kritikusok (Nap Kiadó, Budapest, 2004.) (20. oldal)
■ Komlós Aladár: Kritika és kritikusok. Nap Kiadó, Budapest, 2004. 140 oldal, 2290 Ft Komlós Aladár ötvenegynéhány évvel ezelőtt írott, kéziratban maradt kritikaelméleti írásának megjelenése akár jelentős eseménye is lehetne a hazai irodalmi-kritikai életnek, ám nem lesz az. Lehetne, hiszen a magyar irodalomban kevés színvonalas teoretikus fejtegetést írtak a kritikáról, s Komlós műve közéjük tartozik, ráadásul a szerző jó kritikus volt, még ha talán nem is volt nagy kritikus, mint művének hősei. Ám nem lesz az, mert egyrészt az utóbbi időben a kritikusok alig érdeklődnek munkájuk hazai hagyományai iránt, másrészt tanácstalanul állnak az 1989 előtti szocialista kritika hatalmas terjedelmű, egyre idegenebb anyaggá váló hazai hagyatéka előtt, márpedig Komlós írása e hagyatékhoz tartozik. A kötetből semmi nem derül ki a kéziratról, a vele végzett szöveggondozói munkáról, s arról sem, vajon miért nem jelent meg megírása idején. Csupán egyetlen megjegyzés utal az írás elkészültének valószínű idejére, az 1950-es évek első felére. A könyv a kritikaírás három nagy paradigmájával foglalkozik: a klaszszikus kritikával, amely az antik, majd újkori klasszikus művekből elvont és poétikákból (Arisztotelészéből, Horatiuséból) megtanult szabályok alapján ítélte meg az új műveket; a romantikus kritikával, amely az ítélkezés helyébe a megértést állította, s a művész önkifejezésének eredetiségét kereste a művekben, amelyeket nem tartott megítélhetőnek külsődleges szabályok, csakis magából a műből elvont szabályok szerint; s a világnézetes kritikával, amelyben a kritikus nem egyénként, hanem egy társadalmi csoport nevében mond erkölcsi vagy politikai ítéletet a művek felett - e világnézetes kritikának az egyik válfaja a szocialista kritika, amelyet a szerző művel. Egy gondolatmenetében egyként esztétikai kritikának nevezi az első két paradigmát, a klasszikust és romantikust, mert minden különbségük ellenére figyelmük magára a műre, a nyelvre, a szerkezetre, a formára irányul, s nem társadalmi hatására, mint a világnézetes kritikáé. Komlós amellett érvel, hogy egyrészt az esztétikai kritikát nagyon nehéz elválasztani a nem esztétikai tartománytól: gyakran nem más, mint bújtatott világnézetes kritika az is. Másrészt jó kritikának azt tekinti, ami egyszerre esztétikai és társadalmi-politikai kritika, egymást kiegészítő módon. Azért nevezi mintaszerűeknek Lukács György kritikai írásait, mert nemcsak a művek témáját, tartalmát, hanem formáját is társadalmi-politikai magyarázattal látja el, mintegy összekötve az esztétikai és a politikai kritikát. Ám a szocialista kritika melletti világos állásfoglalása nem akadályozta meg Komlóst abban, hogy nagyvonalú képet rajzoljon a másik két paradigmáról is, kevesebb megértéssel a klasszikus, többel a romantikus paradigma iránt. Az előbbiben az ítélkezés megalapozottsága vonzotta a szerzőt, az utóbbiban az új művek iránti nyitottság. Az egyes paradigmáknak szerinte egyaránt voltak előnyeik és hátrányaik: a klasszikus kritika a múltat, a romantikus a jelent becsülte túl; a romantika utáni esztétikai kritika hajlékony és pluralista, rendkívül sokféle művészi jelenség megértésére képes, a világnézetes kritika ellenben rendszerint türelmetlen, bár visszanyeri az ítélkezés elvesztett alapját. Nagyvonalúság jellemzi a szerzőt akkor is, amikor a magyar kritika nagyjait helyezi el imént jellemzett rendszerében. Jellemző, hogy Gyulai Pálról - akinek irodalmi ellenzékéről önálló könyvet is megjelentetett - azt írja például, hogy „korlátai ellenére is egyike a világirodalom nagy kritikusainak”. Saját XX. századi politikai ellenfeleiről, a nemzeti-neoklasszikus kritikáról (például Horváth Jánosról) vagy a faji kritikáról (például Szabó Dezsőről) már kevesebb megértéssel írt. A három paradigma egyrészt történetileg egymást követő rendszereket is jelent: a klasszikus kritika nagy időszaka a XVIII., a romantikusé a XIX., a világnézetesé a XX. század, ám jelent az időben hosszan elnyúló hagyományokat is. A magyar irodalomban például Kölcseyvel kezdődött a nagy formátumú klasszikus kritika, de ide tartozik Gyulai éppúgy, mint Lukács korai könyve a modern drámáról, s ezt a kritikafajtát kívánta feléleszteni a fiatal Halász Gábor az 1930-as években. A romantikus kritika paradigmája (l’art pour l’art és impresszionista kritikaként) Komlós szerint az első világháború végén megbukott, ám nagy magyar teljesítményei (Babitstól, Kosztolányitól, Halásztól) még csak ez után következtek. Tévedés volna azonban azt hinnünk, hogy e három paradigma ahistorikus kritikafajtákat jelent. Könyve megírásakor — Magyarországon csak egyfajta kritikát látott lehetségesnek: a világnézetes kritika szocialista változatát. „A kritika nagy korszakaiban uralkodó nézetek a társadalmi lét tükröződései” - írja Marxra hivatkozva. 1949 új társadalmának csak a szocialista kritika felelhet meg Komlós szerint lehetőleg rugalmas, érzékeny változatban. A mai hazai kritikatörténeti vizsgálódásoktól Komlós művét leginkább magyarázatainak társadalmi determinizmusa, a mai kritikaírástól az ítélkezésre helyezett hangsúly és az esztétikai bírálatnak a politikai bírálattal való összekötése választja el. Petőfi és Arany népiessége az ő gondolatmenetében a „vidéki magyar kisnemesség kifejezése”, a Nyugat a polgárság osztálytörekvéseinek eredménye. Az ítélkezés lehetségességéről pedig így ír: „Tolsztoj hívét jobb ízlésűnek tartjuk, mint a Cronin-olvasót, Thibaudet szellemes indoklása szerint azért, mert a bestseller olyanoknak szól, akik nem képesek egyebet olvasni, Tolsztoj pedig azoknak, akik az irodalom minden fokozatán írt műveket megértenek - s csak ők illetékesek. Nincs más ismérve a jó ízlésnek, csak ez...” Nos, ezzel a Tolsztoj-Cronin-érvvel manapság már alig mernénk előállni; a posztmodern teóriák tömeg- és magaskultúra egyenjogúsága és összemosódása mellett érveltek. Az esztétikai és politikai bírálat összekapcsolása viszont olyan kérdése Komlós művének, amely ma is időszerű. Idehaza az elmúlt negyedszázadban olyan kritikát művelt a kritikusi mezőny jó része, amelyet szerzőnk esztétikainak nevezett volna: a figyelem a nyelvre, a szerkezetre, a formára irányult, elválasztva társadalmat és irodalmi szöveget. A kilencvenes évek közepétől azonban lassan megjelentek magyarul is a nyugati baloldali politizáló kritika elméleti szövegei (a feminizmusé, a kritikai kultúrakutatásé, a marxista kritikáé, a posztkolonializmusé, a társadalmi nemek kutatásáé stb.), amelyek épphogy összekötni szeretnék az irodalmi szöveget a társadalom megítélésével. Komlós hitvallása a kritikáról hozzájuk közel áll: „Az igazi bírálatban a kritikus s általa egy közösség szellemi hajlamainak, élettapasztalatainak, vágyainak összessége, egész helyzete birkózik a művel; ítélni annyi, mint színt vallani, harcolni egy kultúra ellen és mellett.” Így hát a kritika és krtikusok megjelenése talán alkalmat ad arra, hogy a hazai irodalomértelmezők feltegyék a kérdést, hogyan viszonyulhatnak az imént elsorolt újabb elméletek a hazai szocialista kritikai (és irodalomtudományi) hagyatékhoz. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Takáts József Az idegen ismerős hagyaték MIÉRT NEM BÍRJUK ŐKET? bankárok ■ őrző-védők ■ pincérek rendőrök ■ ügynökök ■ ügyvédek újságírók ■ vállalkozók VÁLASZ A KÖNYVESBOLTOKBAN. www.pannonica.hu A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Balikó Nándor. Költészet Petneházy Kiss Bence: Tollamnak akkor csillaghegye volt Szerk.: Ihász-Kovács Éva Uránusz Kiadó, 214 old., 2540 Ft Lébor József: Sziszüphosz kedvtelései Magyar Írók Egyesülete, 72 old., 1000 Ft Thomas Shapcott: Ausztrál horizont Ford.: Turczi István Orpheusz Kiadó-Hanga Kiadó, 77 old., 1500 Ft Tompa Gábor: Lidércbánya (1997-2004) Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 67 old., 1900 Ft Elbeszélő próza Krúdy Gyula: Aranyidő Eb Kiadó, 175 old., 2520 Ft Jack London: A beszélő kutya Ford.: Szász Imre Holnap Kiadó, 267 old., 1700 Ft Jack London: A vadon szava Ford.: Réz Ádám Holnap Kiadó, 95 old., 1500 Ft Jack London: Az éneklő kutya Ford.: Szász Imre Holnap Kiadó, 386 old., 1700 Ft Jack London: Országúton Ford.: Szász Imre Arión Kiadó, 171 old., 2400 Ft Mészöly Miklós: Bolond utazás Jelenkor Kiadó, 166 old., 1800 Ft Melissa Panarello: Minden este 100-szor, kefével Ford.: Ézsiás Zsófia Athenaeum 2000 Kiadó, 146 old., 1790 Ft Bernardim Ribeiro: A sóvárgás könyve Ford.: Ladányi-Turóczy Csilla Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, 147 old., 1200 Ft Vlagyimir Szorokin: A jég Ford.: Bratka László Gondolat Kiadó, 388 old., 2890 Ft Fred Vargas: Messzire fuss, soká maradj! Ford.: Gulyás Adrienn Európa Könyvkiadó, 428 old., 2200 Ft Ifjúsági irodalom A nyolcfejű sárkány Szerk.: Vihar Judit, japán-magyar kétnyelvű Alfabéta Kiadó, 154 old., 2470 Ft Takács Mari-Vincze Tamás: Beszél a két Csimota Könyvkiadó, 1750 Ft Publicisztika, riport Kertész Péter: Zsinórmérték Ulpius-ház Könyvkiadó, 448 old., 1980 Ft Irodalomtudomány Somlyó György: A vers — a versben Jelenkor Kiadó, 278 old., 1200 Ft Művelődéstörténet, néprajz James W. P. Campbell-Will Price: A tégla világtörténete Ford.: Béresi Csilla Kossuth Kiadó, 320 old., 8990 Ft Kovács Sándor: Bartók Béla útján Szerk.: Várbíró Judit Holnap Kiadó, 72 old., 1980 Ft Történelem, politika Zala követe, Pest képviselője. Deák Ferenc országgyűlési tevékenysége 1833-1873 Szerk.: Molnár András Zala Megyei Levéltár, 366 old., 2600 Ft Szociológia, közgazdaságtan, jog Társadalmi riport 2004 Szerk.: Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich György Társadalomkutatási Intézet, 504 old., 2490 Ft Filozófia, aforizma Apuleius: A világról. Szónoki és filozófiai művek Ford.: Böröczki Tamás, Détshy Mihály, Kendeffy Gábor Szerk.: Teravagimov Péter Magyar Könyvklub, 346 old., 2790 Ft Michel Foucault: A bolondság története a klasszicizmus korában Ford.: Sajtó László Szerk.: Miklós Tamás Atlantisz Könyvkiadó, 770 old., 3895 Ft Annemarie Pieper: Van-e feminista etika? Ford.: Hell Judit és Szekeres Erika Áron Kiadó, 148 old., 1860 Ft Pszichológia, pedagógia Medgyes Péter-Major Éva: A nyelvtanár. A nyelvtanítás módszertana Corvina Kiadó, 199 old., 1980 Ft Művészetek Filippo Pedrocco: Velence művészete Ford.: Balázs István Corvina Kiadó, 191 old., 5990 Ft Természet- és orvostudomány Dr. Johannes Gottfried Mayer-Dr. med. Bernhard Uehleke-Pater Kilian Saum: Kolostori gyógyászat Ford.: Almássy Ágnes, Károlyi Eszter és Szilágyi Eszter Magyar Könyvklub, 431 old., 4900 Ft Lennart Nilsson-Lars Hamberger: Gyermek születik Ford.: Résch Éva; szerk.: Greguss Ferenc Geographia Kiadó, 240 old., 5950 Ft Oláh György: Életem és a mágikus kémia Ford.: Zsengellér Annamária és Pálinkás János Better Kiadó—Nemzeti Tankönyvkiadó, 320 old., 3360 Ft Technika, műszaki A. E. Hartink: Sörétes és vegyes csövű vadászpuskák enciklopédiája Ford.: Kiss Tamás Szakértő: Klabacsek Gyula GABO Könyvkiadó, 320 old., 4990 Ft Általános művek, lexikonok Jim Glenn-Carey Denton: Családi játékok kincsestára Ford.: Bozsó Róbert, Jankovics Judit és Snopek Márta, Szerk.: Nagy Mózes Rita Kossuth Kiadó, 256 old., 5990 Ft Budapest Főváros V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzatának Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottsága Dunánál 2004 címmel amatőr vers- és novellapályázatot hirdet Pályázni bármilyen témájú, korábban még nem publikált alkotásokkal - személyenként maximum két verssel vagy egy novellával, legfeljebb 20 gépelt oldal terjedelmig! - lehet. A Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottság az esetleges közlési jogot fenntartja. Az eredményhirdetésre a Belvárosi Lipót Napok (tervezett időpont: 2004. november 10-14.) rendezvénysorozat keretében kerül sor, az érintettek értesítést kapnak. VERS: › I. díj 60 000 Ft ‹ II. díj 40 000 Ft ‹ III. díj 30 000 Ft NOVELLA: › I. díj 60 000 Ft ‹ II. díj 40 000 Ft ‹ III. díj 30 000 Ft A zsűri különdíjakat is odaítélhet. A pályázat eredményességéhez legalább 50 vers beérkezése szükséges. A pályázat jeligés: Kérjük, a jeligét tüntesse fel az alkotásokon. A jelentkezési lapot, mely tartalmazza a pályázó nevét, lakcímét, lezárt borítékban kérjük beadni, a jeligét a borítékon feltüntetve. A pályázatokat az alábbi címre várjuk: Aranytíz Művelődési Központ Dunánál 2004 amatőr vers- és novellapályázat 1051 Budapest, Arany János u. 10. Jelentkezni az Aranytíz Művelődési Központ pályázati adatlapján lehet. Beküldési határidő: 2004. október 20. 1051 Budapest, Arany J. u. 10. Tel.: 354-3400 E-mail: aranytiz@freemail.hu ÉLET ÉS ÍR IRODALOM LUIi MHarmadik Kultúra Szalon a Typotex Kiadó Ezúttal önreflexió: Harmadik kultúra vagy sokatmondó interdiszciplinaritás A beszélgetés résztvevői: Schiller Róbert fizikai kémikus (kfki) és Pataki György közgazdász (sziegr )Nyitott Műhely, Bp., XII., Ráth György u. 4. , F 0 2004. szeptember 28., kedd, 18 óra szervezésében L3 G . hétfő: Orosz József kedd: Aczél Endre szerda: Bánó András csütörtök: Betlen János péntek: Pallagi Ferenc szombat: Verebes István vasarnap: Lakat T. Károly producer: Gyárfás Tamás Elsöprő Nap-kelte-fölény! Még tovább nőtt a Nap-kelte fölénye a reggeli televízió-műsorok versenyében. Az AGB Hungary adatai alapján a mögöttünk álló héten hétköznapokon a Napkelte országos átlaga 42 százalék volt, az RTL Klubé 18,4 százalék, a tv2-é 16,5 százalék, a Duna TV-é pedig 1,5 százalék. A Nap-kelte egyedüli 42 százalékos eredményével szemben a három vetélytárs együttvéve 36,4 százalék. A hétvégén, szombaton és vasárnap jelentkezése időszakában ugyancsak meszsze a Nap-kelte bizonyult a legnépszerűbbnek. Közönségarányok 2004. 38. hét (szeptember 13-tól szeptember 19-ig), országosan IX. 13. IX. 14. IX. 15. IX. 16. IX. 17. IX. 18. IX. 19. Országos átlag Országos átlag hétköznap hétvégén o PMTV Nap-kelte 43,6 44,7 38,9 43,2 39,7 33,2 36,8 42,0 35,0 RTL Klub 17,9 19,6 22,0 16,6 16,1 18,2 21,7 18,4 03 20,0 XC tv2 17,1 13,9 14,3 16,9 20,3 18,2 17,8 16,5 18,0 1 Duna TV 1,9 1,2 1,2 1,3 2,1 2,0 3,1 1,5 2,5 iMHM A Nap-kelte internet-elérhetősége: napkelte.fotexnet.hu Nap-kelte, a KÉRDÉSEK műsora 2004. SZEPTEMBER 24.