Élet és Irodalom, 2007. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám - Eörsi László: Új barázdát szántott az eke! • Reag. Kenedi János XII.15-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Bíró András: Csipetnyi szkepszis • Reag. Kovács Zoltán XII.15-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Merényi Ágnes: Kurta félmondat • Reag. Károlyi Csaba XII.15-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Kovács Zoltán: Pontosítás • Pós Péter nevével kapcsolatban (2. oldal)

Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókívánságokat. Az első megjelenés alkalmából ismételten szerencsés és sikeres új évet kívánunk olvasóinknak! Személyi hír Ez év január 1-jétől a lap főszerkesztő-helyettese Csuhas István, aki továbbra is gondozza a lap versrovatát. Új barázdát szántott az eke! Kenedi János tekintélyes terjedelmű kritikát írt Az A6-os megtorlás adatbázisa CD-ről (Hézagos kataszter, BL, 2006/50.), amelyet nemrégen a Budapest Főváros Levéltára (BFL) adott ki. E kiadványnak én voltam a lektora, sőt ennél egy kicsit több is. Kenedi bírálatának jelentős része abból adódik, hogy szűknek találja a represszió adatainak körét, így kimaradtak a tettesek, azaz az ügyészek, bírák, ülnökök. Ehhez a recenzens két megállapítást tesz: „A CD agytrösztje [...] az áldozatok iránti együttérzésből szűkítette az adatkört. ” Erről nem hallottam, nem is tartom valószínűnek, de ha a döntés valóban ezért született, az valóban csacsiság volt. „...ez a döntés kockára teszi az adatbázis hitelességét... "Ez az állítás viszont semmiképpen sem fogadható el! És bizony sajnos kimaradt más is, az első- és másodfokú ítéletek büntetési tételei (amit Kenedi nem is említett: a vádlottak foglalkozása) és mindazok a meghurcoltak, akik elkerülték a peres eljárást. Aligha vitatható, hogy a kutatóknak még nagyobb segítséget jelenthetne, ha ennyivel bővebb lenne az adatbázis. Ám ehhez legalább ötszörösére kellett volna emelni e munkát végző levéltárosok számát ahhoz, hogy CD ne csak a 60. évfordulóra készüljön el. Kenedi kitér, sőt érdekes összegzést vázol az 1956 utáni internálásokról, deportálásokról, a megtorlás politikai aspektusairól, a nem 56-os ügyekben kivégzett Francia Kiss Mihály sorsáról is. E témakörök - és a fentebb említett adatok - precíz feldolgozása talán a 75. évfordulóra fejeződhetne be a jelenlegi struktúrában. Sokkal indokoltabb a bírálat egyes perek feldolgozatlanságáért. Tényleg óriási bakit követtünk el azzal, hogy az adatbázisból a Bibó-per, a Mérei-per, a Zsámboki-per vádlottjai kimaradtak. Pedig ezek jól ismert perek, másrészt könnyen elérhetőek a Magyar Országos Levéltárban. Vannak még a fentieken kívül hiányzó egykori elítéltek, de anyagaik más-más levéltárakban nehezebben felfedezhetőek. Kenedi jóvoltából azonban következő kiadást ezekkel is könnyen ki tudjuk egészíteni. (Pákh Tiborhoz azonban nem adott levéltári jelzést, noha - mint írja - „ 1960-ban a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 15 év börtönbüntetésre ítélt, mert az ENSZ elé tárta a kivégzett fiatalkorúak névsorát”. Egyébként én úgy tudom, hogy Mansfeld Péter volt a legfiatalabb kivégzett, akinek a hóhér 18 éves és 11 napos korában oltotta ki az életét. Joggal mutat rá Kenedi egyes kisebb jelentőségű hibákra is. Ilyen az időhatárok (1957 és 1961 között) pontatlan feltüntetése, hiszen jó néhány forradalmárral szemben (mint pl. Maléter Pál, Gimes Miklós vagy Dudás József) már 1956-ban is elkezdődött az eljárás. Helytelen természetesen az „Erdős Péter és társai” megnevezésünk is, mivel Erdős a perében egyedül szerepelt, 28 személy kétszeres megjelenítése pedig figyelmetlenség volt. Elképzelhetőnek tartom, hogy a különböző levéltárak begyűjtéséből fakadó problémákat ügyesebben is meg lehetett volna oldani, h hogy Zsigmond Gyulát, a Petőfi-párt főtitkárhelyettesét könnyebben meg lehessen találni az adatbázisban. A BFL kiadványa csak a megtorlás budapesti jogszolgáltatási iratait dolgozta fel, és ez szűkítés további problémákat vet fel, ha az elsőfokú ítélet nem Budapesten született. Kenedi erre is rámutat. Aligha vitás, hogy szerencsésebb lett volna, ha az opus a teljes magyarországi adatokkal jelenik meg, ám - mint ahogy már említettem - ehhez igencsak hiányoztak a feltételek. Megvallom, én sem láttam az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Losonczy Géza „kínzási naplóját”, így a Losonczy nevénél az irattári megjegyzésben leírt „ valótlan megfogalmazás”-ért én is felelős vagyok. Azt viszont már nem találom lényeges kérdésnek, hogy a vádiratban vagy ítéletben használt „ellenforradalmár” kifejezést használjuk-e avagy az 1956. október 23. és november 4. közötti (és a mostani) „forradalmár” kifejezést. (Azért örülök, hogy a BFL az utóbbi mellett döntött.) Az ítéletekben és a vádiratokban szereplő cselekmények adatmezőibe - Keneditől elvártakkal szemben - nem a történettudomány által feltárt eredményeket írtuk, ez ugyanis történészi munka lett volna. Számos eseményről még nem is készült tudományos feltárás. Ide az ítéletekben és a vádiratokban szereplő cselekményeket rögzítettük, mert ezt kívánta a levéltári munka. Ezért Földes L. Péterről, a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőjéről Kenedi a hatósági ihletésű szöveg kivonatát olvashatta, nem pedig Földes tényleges 56-os tevékenységét. Dudás Józseffel, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnökével már komplikáltabb a helyzet. Kenedi ezt írja: „A külügyminisztérium november 2-i megtámadását, a Széna téri felkelők portyáját nem Dudás vezette, ahogy az [adatmezőben] szerepel. (Sőt nemcsak nála, hanem Király Bélánál, a nemzetőrség főparancsnokánál is.)”De a kritikus téved: Dudásnál nincs semmi ilyesmi az adatmezőben, Királynál pedig ez olvasható: „1956. 11. 2-án a Külügyminisztérium megtámadásában vétkesnek tartott Dudás József letartóztatására parancsot adott.” Ez így pedig teljesen korrekt. A történet pikantériája, hogy Dudást már 1956. november 3-ától egészen a Kádár-rendszer végéig szinte mindenki a Külügyminisztérium megtámadásával vádolta - kivéve a halálos bírósági ítéletet! A tényállásról viszont Kenedi csaknem helyesen tájékoztat: „A Külügyminisztériumot Széfert [helyesen: Seifert] libor [a II. Kerületi Nemzeti Bizottmány katonai parancsnoka] és csoportja [pontosabban Seifert felhívására egy Széna téri osztag] rohamozta meg. "(És ha már a Széna tériek: „dr. Kovács Zoltán és társaira” nem elég találó a recenzens „Széna téri fegyveres felkelők maradványpere”elnevezése, mivel a négy vádlottból mindössze csak egyikük mondhatta magát annak, a többi három a „nemzeti bizottmányos” volt. Ugyanígy nem szerencsés a Kedves Zoltán, olvasom Kezek és markok című vezércikkedet (ES, 2006/50.), és nem szeretem. Elmagyarázom miért. Eszembe juttatod döbbenetemet, amelyet húsz évvel ezelőtti hazajövetelem után megéltem. Már harminc éve távol voltam csonka hazánktól (20 + 30 + 50!), így kimaradtam a kádári puha pornográfia örömeiből, keserveiből. Ez idő alatt teljesen elszoktam a bibói értelemben bennünket jellemző hungaricumtól, a torz magyar egó mindent elsöprő jelenlététől. Tudniillik visszajövetelem után bárkivel beszélgetésbe elegyedtem, régi baráttal vagy új ismerőssel, a refrén azonos volt: körülöttem mindenki a) hülye, b) áruló, c) pénzhajhász stb., stb. Majd következett az illető részletes életrajza, amelyben valamennyi, az állítást igazoló epizód szerepelt. Mindig valamilyen erkölcsi hegycsúcson állva értékelődött az én, ehhez meg az kellett, hogy ő ne csak a völgyben, ha lehet, a kloákában poshadjon. Ilyen déjá vu érzést keltett írásod, amikor szétcincálod egyes ismert, politikailag anyazsált figurák párbeszéd iránti kezdeményezését, és sorolod bűneiket. Miért nem lehet naivan (mondhatnám jóhiszeműen) feltételezni, hogy nem felső utasításra cselekszenek, hogy tele van, amijük van, ettől a mérhetetlen gyűlölködéstől, s hogy úgy érzik, véleményüket publikussá kell tenniük? Fábry még egy vitaklub ötletét is szellőzteti. Ezzel mi a baj? Szerintem nem sikerülhet a nálunk förtelmes mértéket öltött, a totalitarizmusok által előszeretettel terjesztett összeesküvés-elmélettel megbirkózni, ha jómagunk is tápot szolgáltatunk fennmaradásához. Azt sem titkolhatom el azonban, hogy vastag fekete tollal húzom alá az egyéni és kollektív szembenézés szükségességéről szóló gondolataidat. De jól jönne egy kicsinyke kis távolság önmagunktól, némi öngúny és egy csipetnyi bölcs szkepszis. Csipetnyi szkepszis Eörsi László Dudás-pert a „Széna tériek főperének” nevezni, mivel ekkor is csak egy ilyen vádlott felett ítélkeztek. Ez a megjelölés leginkább a 17 vádlottat felvonultató Rusznyák-pert illethetné, amely öt szabadságharcos kivégzésével zárult.) Kenedi szerint,,...« BFL [...] túlontúl sok reményt fűzött ahhoz, hogy egyedül a jogszolgáltatási iratok kataszterével kijelölheti a represszió határait". Én úgy tudom, hogy ez nem volt célja, de nem is lehetett az, a már említett korlátok miatt. A recenzens konklúziója szerint „...nem szántott új barázdát az eke Pedig hát, igenis szántott! A BFL kiadványa jelenleg egyedülálló, kiválóan hasznosítható kutatási segédlet az 1956 egyes résztörténeteinek feltárásához. VISSZHANG□ ÉLET ÉS IRODALOM! Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken [TARNÓI GIZELLA] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: CSUHAS ISTVÁN VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: , Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Vers, feuilleton: CSUHAS ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25 44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, PL: 84 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.as.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 maszre Az Élet és Irodalom cikkbibliográfiájának feldolgozását a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: Φ ■ -Mobile-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap Internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, illetve a hírlapkézbesítőknél. Az előfizetési díj 2006. január 1-jétől egy évre 15 912 Ft, fél évre 8424 Ft, negyedévre 4560 Ft, egy hónapra 1580 Ft Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft valamint a szerkesztőségben. * Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. 2006. januártól az éves előfizetési díj: 180 euró, a környező országokba 150 euró a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu. Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Bíró András ÉLET ÉS|·| _____| Kurta félmondat Kedves Károlyi Csaba, egyetlen kurta félmondatnyi kedvezőtlen és sommás megállapítás esik a Móra Kiadóról az ÉS december 15-i, 50. számában: „az eredeti új művek terén egyre kevésbé tartja magát a Móra ”. Új művekről beszél, ezért csak futólag említem klasszikusainkat, akiknek kiadása jelentős részben a Móra „profilja” és feladata (Móra Ferenc, Molnár Ferenc, Fekete István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Janikovszky Éva, Szabó Magda, Kertész Erzsébet, Marék Veronika, Varga Katalin, G. Szabó Judit stb.). Talán elkerülte a figyelmét, hogy a kortárs szerzők középnemzedékéből mi adjuk ki Békés Pál, Zalán Tibor, Kamarás István, Petőcz András, Kántor Péter gyerekkönyveit. A fiatalabbak közül pedig Kiss Ottó, Lackfi János, Sohonyai Edit, Balázs Ágnes és Dóka Péter nevét kell említenem, persze a teljesség igénye nélkül. A sor folytatódik, mert a jövő év folyamán jelenik meg kiadónknál Boldizsár Ildikó és Podmaniczky Szilárd mesekönyve, Kiss Ottó és a tavaly felfedezett Kiss Attila egy-egy regénye. Talán nem tudja azt sem, hogy az ötvenéves Móra Kiadó könyvei az elmúlt években rendszeresen megkapták a legrangosabb szakmai elismeréseket, az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Egyesülete) Honour List-díját (Békés Pál: A bölcs Hiánypótló), az Év Könyve-díjat (Kántor Péter: Kétszáz lépcső föl és le, Lackfi János: A buta felnőtt, Feuer Mária: Sárkánymese, Janikovszky Éva: Cvikkedli stb.), de hasonló díjakban részesültek illusztrátoraink is: Szalma Edit (Szép Magyar Könyv-díj, 2005), Damó István (Szép Magyar Könyv-díj, 2003, 2004), Rényi Krisztina (2001, 2003). És akkor még szót sem ejtettem meseválogatásainkról és megújulóban lévő ismeretterjesztő kiadványainkról... (Norvég mesék, Horvát mesék, Cigány mesék, Regék és mondák sorozat stb.) Üdvözlettel: Merényi Ágnes főszerkesztő Pontosítás Az óév utolsó számában megjelent, Az év közéleti fotói című írásban szereplő Pós Péter, az egykori televíziós kurátor, az Érdekvédők Polgári Közösségének ügyvezető titkára, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének vezetője, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal soros elnöke, a Magyar Rádió társadalmi kuratóriumának jelenlegi tagja nem azonos Pós Péterrel, a DÉT-Budapest Központi Érettségi Előkészítő Évfolyamának oktatási igazgatójával. A pontatlanságot őszintén sajnálom. Kovács Zoltán ÉS-VACSORÁK 2007-BEN IS Zsákbamacskában A vacsorákat mindig a hónap utolsó csütörtökén - januárban tehát 25-én - rendezzük 19 órától. Az előzetes helyfoglalás feltétlen ajánlott, ezt az étterem 354-1810-es telefonszámán kell megtenni. Az estfolyamán Pápai Erikát s Vallai Péter olvas fel. www.zsakbamacska. VI., Lovag u. 3., a Nagymező utca felől ötven méter Tel.: 354-1810 ^AMACSIC^ _________________2 IRODALOMIMm 2007. JANUÁR 5.