Élet és Irodalom, 2007. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 1. szám - Eörsi László: Új barázdát szántott az eke! • Reag. Kenedi János XII.15-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Bíró András: Csipetnyi szkepszis • Reag. Kovács Zoltán XII.15-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Merényi Ágnes: Kurta félmondat • Reag. Károlyi Csaba XII.15-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Kovács Zoltán: Pontosítás • Pós Péter nevével kapcsolatban (2. oldal)

Köszönjük a szerkesztőségbe érke­zett karácsonyi és újévi jókívánsá­gokat. Az első megjelenés alkalmá­ból ismételten szerencsés és sike­res új évet kívánunk olvasóinknak! Személyi hír Ez év január 1-jétől a lap főszerkesz­tő-helyettese Csuhas István, aki to­vábbra is gondozza a lap versrovatát. Új barázdát szántott az eke! Kenedi János tekintélyes terjedelmű kritikát írt Az A6-os megtorlás adatbázi­­­sa CD-ről (Hézagos kataszter, BL, 2006/50.), amelyet nemrégen a Bu­dapest Főváros Levéltára (BFL) adott ki. E kiadványnak én voltam a lekto­ra, sőt ennél egy kicsit több is. Kenedi bírálatának jelentős része abból adódik, hogy szűknek találja a represszió adatainak körét, így kima­radtak a tettesek, azaz az ügyészek, bírák, ülnökök. Ehhez a recenzens két megállapítást tesz: „A CD agy­trösztje [...] az áldozatok iránti együtt­ér­­zésből szűkítette az adatkört. ” Erről nem hallottam, nem is tartom valószínű­nek, de ha a döntés valóban ezért született, az valóban csacsiság volt. „...ez a döntés kockára teszi az adatbázis hitelességét... "Ez az állítás viszont semmiképpen sem fogadható el! És bizony sajnos kimaradt más is, az első- és másodfokú ítéletek bünte­tési tételei (amit Kenedi nem is emlí­tett: a vádlottak foglalkozása) és mindazok a meghurcoltak, akik elke­rülték a peres eljárást. Aligha vitatha­tó, hogy a kutatóknak még nagyobb segítséget jelenthetne, ha ennyivel bővebb lenne az adatbázis. Ám ehhez legalább ötszörösére kellett volna emelni e munkát végző levéltárosok számát ahhoz, hogy CD ne csak a 60. évfordulóra készüljön el. Kenedi kitér, sőt érdekes összeg­zést vázol az 1956 utáni internálá­sokról, deportálásokról, a megtorlás politikai aspektusairól, a nem 56-os ügyekben kivégzett Francia Kiss Mi­hály sorsáról is. E témakörök - és a fentebb említett adatok - precíz fel­dolgozása talán a 75. évfordulóra fejeződhetne be a jelenlegi struktú­rában. Sokkal indokoltabb a bírálat egyes perek feldolgozatlanságáért. Tény­leg óriási bakit követtünk el azzal, hogy az adatbázisból a Bibó-per, a Mérei-per, a Zsámboki-per vádlott­jai kimaradtak. Pedig ezek jól ismert perek, másrészt könnyen elérhetőek a Magyar Országos Levéltárban. Vannak még a fentieken kívül hi­ányzó egykori elítéltek, de anyagaik más-más levéltárakban nehezebben felfedezhetőek. Kenedi jóvoltából azonban következő kiadást ezekkel is könnyen ki tudjuk egészíteni. (Pákh Tiborhoz azonban nem adott levéltári jelzést, noha - mint írja - „ 1960-ban a Legfelsőbb Bíróság Kato­nai Kollégiuma 15 év börtönbüntetésre ítélt, mert az ENSZ elé tárta a kivégzett fiatalkorúak névsorát”. Egyébként én úgy tudom, hogy Mansfeld Péter volt a legfiatalabb kivégzett, akinek a hóhér 18 éves és 11 napos korában oltotta ki az életét.­ Joggal mutat rá Kenedi egyes ki­sebb jelentőségű hibákra is. Ilyen az időhatárok (1957 és 1961 között) pontatlan feltüntetése, hiszen jó né­hány forradalmárral szemben (mint pl. Maléter Pál, Gimes Miklós vagy Dudás József) már 1956-ban is el­kezdődött az eljárás. Helytelen ter­mészetesen az „Erdős Péter és társai” megnevezésünk is, mivel Erdős a perében egyedül szerepelt, 28 sze­mély kétszeres megjelenítése pedig figyelmetlenség volt. Elképzelhetőnek tartom, hogy a különböző levéltárak begyűjtéséből fakadó problémákat ügyesebben is meg lehetett volna oldani, h hogy Zsigmond Gyulát, a Petőfi-párt főtit­kárhelyettesét könnyebben meg le­hessen találni az adatbázisban. A BFL kiadványa csak a megtorlás budapesti jogszolgáltatási iratait dol­gozta fel, és ez szűkítés további prob­lémákat vet fel, ha az elsőfokú ítélet nem Budapesten született. Kenedi erre is rámutat. Aligha vitás, hogy szerencsésebb lett volna, ha az opus a teljes magyarországi adatokkal je­lenik meg, ám - mint ahogy már említettem - ehhez igencsak hiá­nyoztak a feltételek. Megvallom, én sem láttam az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltárában Losonczy Géza „kínzási naplóját”, így a Losonczy nevénél az irattári meg­jegyzésben leírt „ valótlan megfogalma­­zás”-ért én is felelős vagyok. Azt viszont már nem találom lé­nyeges kérdésnek, hogy a vádirat­ban vagy ítéletben használt „ellenfor­radalmár” kifejezést használjuk-e avagy az 1956. október 23. és no­vember 4. közötti (és a mostani) „forradalmár” kifejezést. (Azért örü­lök, hogy a BFL az utóbbi mellett döntött.) Az ítéletekben és a vádiratokban sze­replő cselekmények adatmezőibe - Keneditől elvártakkal szemben - nem a történettudomány által fel­tárt eredményeket írtuk, ez ugyanis történészi munka lett volna. Számos eseményről még nem is készült tu­dományos feltárás. Ide az ítéletekben és a vádiratokban szereplő cselekménye­ket rögzítettük, mert ezt kívánta a levéltári munka. Ezért Földes L. Pé­terről, a Szabad Kossuth Rádió szer­kesztőjéről Kenedi a hatósági ihleté­sű szöveg kivonatát olvashatta, nem pedig Földes tényleges 56-os tevé­kenységét. Dudás Józseffel, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnökével már komplikáltabb a helyzet. Kenedi ezt írja: „A külügyminisztérium november 2-i megtámadását, a Széna téri felkelők portyáját nem Dudás vezette, ahogy az [adatmezőben] szerepel. (Sőt nemcsak nála, hanem Király Bélánál, a nemzetőr­ség főparancsnokánál is.)”De a kriti­kus téved: Dudásnál nincs semmi ilyesmi az adatmezőben, Királynál pedig ez olvasható: „1956. 11. 2-án a Külügyminisztérium megtámadá­sában vétkesnek tartott Dudás József letartóztatására parancsot adott.” Ez így pedig teljesen korrekt. A törté­net pikantériája, hogy Dudást már 1956. november 3-ától egészen a Kádár-rendszer végéig szinte min­denki a Külügyminisztérium megtá­madásával vádolta - kivéve a halálos bírósági ítéletet! A tényállásról vi­szont Kenedi csaknem helyesen tájé­koztat: „A Külügyminisztériumot Széfert [helyesen: Seifert] libor [a II. Kerületi Nemzeti Bizottmány kato­nai parancsnoka] és csoportja [ponto­sabban Seifert felhívására egy Széna téri osztag] rohamozta meg. "(És ha már a Széna tériek: „dr. Kovács Zol­tán és társaira” nem elég találó a re­cenzens „Széna téri fegyveres felkelők maradványpere”elnevezése, mivel a négy vádlottból mindössze csak egyi­kük mondhatta magát annak, a töb­bi három a „nemzeti bizottmányos” volt. Ugyanígy nem szerencsés a Kedves Zoltán, olvasom Kezek és markok című vezércikkedet (ES, 2006/50.), és nem szeretem. Elma­gyarázom miért. Eszembe juttatod döbbenetemet, amelyet húsz­ évvel ezelőtti hazajövetelem után megél­tem. Már harminc éve távol voltam csonka hazánktól (20 + 30 + 50!), így kimaradtam a kádári puha por­nográfia örömeiből, keserveiből. Ez idő alatt teljesen elszoktam a bibói értelemben bennünket jellemző hungaricumtól, a torz magyar egó mindent elsöprő jelenlététől. Tudni­illik visszajövetelem után bárkivel beszélgetésbe elegyedtem, régi ba­ráttal vagy új ismerőssel, a refrén azonos volt: körülöttem mindenki a) hülye, b) áruló, c) pénzhajhász stb., stb. Majd következett az illető részle­tes életrajza, amelyben valamennyi, az állítást igazoló epizód szerepelt. Mindig valamilyen erkölcsi hegycsú­cson állva értékelődött az én, ehhez meg az kellett, hogy ő ne csak a völgyben, ha lehet, a kloákában pos­­hadjon. Ilyen déjá vu érzést keltett írásod, amikor szétcincálod egyes ismert, politikailag anyazsált figurák párbe­széd iránti kezdeményezését, és so­rolod bűneiket. Miért nem lehet na­ivan (mondhatnám jóhiszeműen) feltételezni, hogy nem felső utasítás­ra cselekszenek, hogy tele van, ami­jük van, ettől a mérhetetlen gyűlöl­ködéstől, s hogy úgy érzik, vélemé­nyüket publikussá kell tenniük? Fábry még egy vitaklub ötletét is szellőzteti. Ezzel mi a baj? Szerintem nem sikerülhet a nálunk förtelmes mértéket öltött, a totalitarizmusok által előszeretettel terjesztett összees­küvés-elmélettel megbirkózni, ha jó­magunk is tápot szolgáltatunk fenn­maradásához. Azt sem titkolhatom el azonban, hogy vastag fekete tollal húzom alá az egyéni és kollektív szembenézés szükségességéről szóló gondolatai­dat. De jól jönne egy kicsinyke kis tá­volság önmagunktól, némi öngúny és egy csipetnyi bölcs szkepszis. Csipetnyi szkepszis Eörsi László Dudás-pert a „Széna tériek főperének” nevezni, mivel ekkor is csak egy ilyen vádlott felett ítélkeztek. Ez a megjelölés leginkább a 17 vádlottat felvonultató Rusznyák-pert illethet­né, amely öt szabadságharcos kivég­zésével zárult.) Kenedi szerint,,...« BFL [...] tú­lontúl sok reményt fűzött ahhoz, hogy egyedül a jogszolgáltatási iratok katasz­terével kijelölheti a represszió határait". Én úgy tudom, hogy ez nem volt célja, de nem is lehetett az, a már említett korlátok miatt. A recenzens konklúziója szerint „...nem szántott új barázdát az eke Pedig hát, igenis szántott! A BFL kiadványa jelenleg egyedülálló, ki­válóan hasznosítható kutatási se­gédlet az 1956 egyes résztörténetei­nek feltárásához. VISSZHANG□ ÉLET ÉS IRODALOM! Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken [TARNÓI GIZELLA] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: CSUHAS ISTVÁN VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: , Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Vers, feuilleton: CSUHAS ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25­ 44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, PL: 84 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.as.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 m­aszre Az Élet és Irodalom cikk­bibliográfiájának feldolgozását a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: Φ ■ -Mobile-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap Internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, illetve a hírlapkézbesítőknél. Az előfizetési díj 2006. január 1-jétől egy évre 15 912 Ft, fél évre 8424 Ft, negyedévre 4560 Ft, egy hónapra 1580 Ft Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft valamint a szerkesztőségben. * Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241-es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. 2006. januártól az éves előfizetési díj: 180 euró, a környező országokba 150 euró a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu. Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. Bíró András ÉLET ÉS|·| _____| Kurta félmondat Kedves Károlyi Csaba, egyetlen kurta félmondatnyi kedvezőtlen és sommás megállapítás esik a Móra Kiadóról az ÉS december 15-i, 50. számában: „az eredeti új művek terén egyre kevésbé tartja magát a Móra ”. Új művekről beszél, ezért csak futólag említem klasszikusainkat, akiknek kiadása jelentős részben a Móra „profilja” és feladata (Móra Ferenc, Molnár Ferenc, Fekete István, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Jani­­kovszky Éva, Szabó Magda, Kertész Erzsébet, Marék Veronika, Varga Katalin, G. Szabó Judit stb.). Talán elkerülte a figyelmét, hogy a kortárs szerzők középnemzedékéből mi ad­juk ki Békés Pál, Zalán Tibor, Ka­marás István, Petőcz András, Kántor Péter gyerekkönyveit. A fiatalabbak közül pedig Kiss Ottó, Lackfi János, Sohonyai Edit, Balázs Ágnes és Dóka Péter nevét kell említenem, persze a teljesség igénye nélkül. A sor folyta­tódik, mert a jövő év folyamán jele­nik meg kiadónknál Boldizsár Ildikó és Podmaniczky Szilárd mesekönyve, Kiss Ottó és a tavaly felfedezett Kiss Attila egy-egy regénye. Talán nem tudja azt sem, hogy az ötvenéves Móra Kiadó könyvei az elmúlt években rendszeresen meg­kapták a legrangosabb szakmai elis­meréseket, az IBBY (Gyermekköny­vek Nemzetközi Tanácsának Egye­sülete) Honour List-díját (Békés Pál: A bölcs Hiánypótló), az Év Köny­­ve-díjat (Kántor Péter: Kétszáz lépcső föl és le, Lackfi János: A buta felnőtt, Feuer Mária: Sárkánymese, Jani­­kovszky Éva: Cvikkedli stb.), de ha­sonló díjakban részesültek illusztrá­toraink is: Szalma Edit (Szép Ma­gyar Könyv-díj, 2005), Damó István (Szép Magyar Könyv-díj, 2003, 2004), Rényi Krisztina (2001, 2003). És akkor még szót sem ejtettem meseválogatásainkról és megújuló­­ban lévő ismeretterjesztő kiad­ványainkról... (Norvég mesék, Horvát mesék, Cigány mesék, Regék és mon­dák sorozat stb.) Üdvözlettel: Merényi Ágnes főszerkesztő Pontosítás Az óév utolsó számában megjelent, Az év közéleti fotói című írásban sze­replő Pós Péter, az egykori televízi­ós kurátor, az Érdekvédők Polgári Közösségének ügyvezető titkára, az Asztmás és Allergiás Betegek Or­szágos Szövetségének vezetője, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal soros elnöke, a Magyar Rádió tár­sadalmi kuratóriumának jelenlegi tagja nem azonos Pós Péterrel, a DÉT-Budapest Központi Érettségi Előkészítő Évfolyamának oktatási igazgatójával. A pontatlanságot őszintén sajnálom. Kovács Zoltán ÉS-VACSORÁK 2007-BEN IS Zsákbamacskában A vacsorákat mindig a hónap utolsó csütörtö­kén - januárban tehát 25-én - rendezzük 19 órától. Az előzetes helyfoglalás feltétlen aján­lott, ezt az étterem 354-1810-es telefonszámán kell megtenni. Az est­­folyamán Pápai Erikát s Vallai Péter olvas fel. www.zsakbamacska.­ VI., Lovag u. 3., a Nagymező utca felől ötven méter Tel.: 354-1810 ^AMACSIC^ _________________2 IRODALOMIMm 2007. JANUÁR 5.

Next