Élet és Irodalom, 2010. január-június (54. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 1. szám - Polgár Péter Antal: Mit cáfol Péter László? • Reag. Péter László XII. 18-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Csapody Tamás: Radnóti utolsó napjai • Reag. Péter László XII. 18-i ÉS-cikkére (2. oldal) - Fuchs Lívia: Hibaigazítás • XII. 18-i ÉS írásához (2. oldal)

Köszönjük a szerkesztőségbe érkezett karácsonyi és újévi jókí­vánságokat. Az első megjelenés alkalmából ismételten szeren­csés és sikeres új évet kívánunk olvasóinknak! Mit Cáfol Péter László? Péter László irodalomtörténész Rad­nóti utolsó napjai című írásában (ES, 2009/51-52., dec. 18.) reagál Csapody Tamásnak a Radnóti halálára vonat­kozó ismereteinket árnyaló, több ele­mében pedig új adatokkal szolgáló forrásközlésére (Iszmykodtunk, és meg vol­tunk rettenetesen lepődve..ÉS, 2009/50., dec. 11.). Péter azonban Csapody adatszolgáltatását egyoldalúnak, egy­­szempontúnak tartja, véleménye sze­rint „meg kell elégednünk a korábban elvégzett kísérletekkel”, amelyek az abdai tragédia körülményeit igyekeztek tisztázni. (Va­jon miért kellene ezekkel megeléged­nünk?) Péter László úgy igyekszik „helyre tenni” a dolgot, hogy ezenköz­ben némely dologban nem kellő tájé­kozottságáról tesz tanúbizonyságot. Péter azt állítja, hogy a tanú „vallo­mása" több pontban nyilvánvalóan té­ves. „Kezdjük egy egyszerű ténnyel”-írja, így például „Kugler Sándor nem kaphatott SS- tehnót, hanem csak a magyar hadseregben meg­honosodott SAS (Siess, azonnal, siess) behívót.” Vajon miért ne kaphatott volna? Raj­ta kívül még mintegy 100-120 ezer né­met ajkú („népi német”) magyar ál­lampolgárnak kézbesítettek ilyet 1942 februárja és 1944 késő ősze között. Pé­ter László erre vonatkozó - úgy tűnik, hiányos - ismereteit kiegészítheti szá­mos forrásból; ezek közül csak a ket­tőt említve: Kovács Zoltán András- Számvéber Norbert: A Waffen-SS Ma­gyarországon vagy Tilkovszky Loránd, SS-toborzás Magyarországon. Péter László szerint a Sarmann Ferencné által közöltekkel szembeni érv az is, hogy „senki nem beszélt eddig ar­ról, hogy Radnótékat akkor, ott német és ma­gyar katonák vegyest kísérték volna [...is egy­öntetű az emlékezet, hogy [a kísérők] csak magyarok voltak. Nem is lett volna értelme a kettős kíséretnek. Milyen német alakulat lett volna a magyarokkal? Ez a fegyelmi rendben tisztázatlan viszony elképzelhetetlen volt mind­két hadseregben.” Ha Péter László elol­vassa Számvéber vagy Tilkovszky munkáit, szakszerű - és vélhetően ki­elégítő - választ kap erre a kérdésre is. Én csupán annyit jegyeznék meg, hogy 1943 januárjában, a Don-kanyarban egész seregtestek szolgáltak kettős alá­rendeltségben, mint ahogyan 1944 késő őszén és telén is történt ez a Szé­kesfehérvár környéki fronton. A ma­gyar kerettel ezúttal együttműködő németek minden bizonnyal „birodal­mi” németek, s közelebbről nyilván­valóan tábori csendőrök voltak, erre utal egyértelműen a láncon viselt, fém­ből készült úgynevezett mell­lap. („De az úgy előttem van, hogy a német katonák nya­kában volt egy táblaszerűség” - mondja er­ről teljesen hitelt érdemlően Sarmann Ferencné Csapodynak.) Persze lehet­tek volna „népi német” vagy éppen „tisztán” magyar (!) SS-katonák is (ez utóbbiak úgyszintén német egyenru­hát és fegyverzetet viseltek), de ebben az esetben nem lett volna szükség „Brú­nó” vagy „Marcella néni” német nyelv­tudására. Sarmann Ferencné nem beszél arról, hogy hol, mikor, hogyan kerültek a munkaszolgálatosok közelébe a néme­tek. Erre vonatkozóan nem is lehettek ismeretei. Az azonban világos, hogy a Budapest-Bécs országúton rendkívü­li katonai forgalom bonyolódott le, a német katonák s különösen a tábori csendőrség Győr és Hegyeshalom kö­zötti jelenléte tehát az adott helyzetben a lehető legtermészetesebb - ugyanígy a foglyok vélhetően ideiglenes, az adott útszakaszon történő kísérésében való közreműködésük is. Teljesen életszerű az is, ahogyan a tanú a holttestek teme­téséhez szükséges sáncszerszámok ösz­­szeszedéséről beszél. Szinte szó szerint így zajlott ez le 1944. október 16-án Pusztavámon is, ahol egy (birodalmi németekből álló) SS-alakulat kivégzett, majd elföldelt mintegy kétszáz zsidó munkaszolgálatost. Péter László nem tudja elképzelni, hogy a foglyokon egységesen sárga csillaggal megjelölt pelerin (,malaclo­pó”) volt. (Ezt Csapody Tamás is mint teljesen újszerű adatot említi, s érzé­kelhetően bizonytalan ennek hiteles­ségében.) Péter érvelése szerint mind­ez azért nem volt lehetséges, mert er­ről eddig sehol nem olvasott, s mind­ez az adatközlő „minden más emlékezését is bizonytalanná, hogy ne mondjam: gyanús­sá teszi”. ■ ■ Pedig éppen ellenkezőleg: a jelentéktelen dolgokban való pon­tos memória - éppen a kevéssé fon­tos voltuk miatt - inkább erősítik a hi­telességet. Egyébként pedig: vajon miért ne viselhettek volna ilyet? A vi­lág összes alakulata ismerte és hasz­nálta abban az időben az úgynevezett sátorlapköpenyt, amelyből­­ kettőt­­kettőt összegombolva - kétszemélyes alkalmi sátrat lehetett összeállítani. A zsidó munkaszolgálatosok ugyan ci­vil ruhában szolgáltak (a kikeresztel­­kedettek nem sárga csillaggal a mel­lükön, hanem fehér karszalaggal a bal karjukon), ám egyéb felszerelésük -bocskai sapka, evőcsésze („csajka”) stb. - honvédségi készletből eredt. Péter László Csapody Tamás for­rásközlését úgy igyekszik beállítani, mintha a Sarmann Ferencné által el­mondottak tartalmát minden tekin­tetben magáévá tette volna. Szerinte Csapody Tamás „most minden kétely nél­kül hitelt ad egyetlen adatközlőjének, és novem­ber 8-át vallja a tragikus [sic!] kivégzés dátu­mának”. (Vajon lehet egy kivégzés más­milyen is, mint tragikus?) Csapody ehhez képest ezt írta: ,/t kanonizált vál­tozattal szemben (november 9.) Larmann Ferencné azt állítja, hogy a kivégzés dátuma no­vember 8-a volt.” Arról szót sem ejt, hogy ezt elfogadja-e vagy sem. Tény, hogy a visszaemlékező által közöltek hite­lességét erősíti: az a nap emlékezete szerint szerda vagy csütörtök volt. (Csapody egyértelműsíti: 1944. no­vember 8-a csütörtökre esett.) Péter Lászlónak abban kétségkívül igaza van, hogy a tökéletes tudásnak nem leszünk ez ügyben sem a birto­kában. László Gyula régészprofesz­­szor az annak idején nagy vihart ka­vart, a kettős honfoglalásról szóló el­mélete közreadása alkalmával így zár­ta mondandóját, mérhetetlen aláza­tát és tiszteletét is kifejezve a téma és vele egyet nem értő érdeklődők iránt: „Természetesen más megoldás is el­képzelhető. ..” Talán ezúttal is... Polgár Péter Antal h­h­LU Január 27-én, szerdán, este 7 órakor az írók Boltjában. Az est témája Kemény István: Kedves Ismeretlen című regénye. Ih­OCA beszélgetés résztvevői: Bárány Tibor, Gács Anna, Szilasi László.· A beszélgetést vezeti: Károlyi Csaba.· A sorozatot a MASZREV támogatja.­­ A rendezvény ingyenes. A bolt kéri az érdeklődő­ket, legkésőbb 19 óráig érkezzenek meg, foglalják el helyüket, mivel ekkor a bolt bezár.a B LUCím: Budapest, VI., Andrássy út 45. VISSZHANG Radnóti utolsó napjai Péter László (ÉS, 2009/51-52., dec. 18.) a Sarmann Ferencnével készített interjúmra és egyben Radnóti Miklós halálának történetével foglalkozó írá­somra (ÉS, 2009/50., dec. 11.) reagál­va kijelenti, hogy „Meg kell elégednünk a ko­rábban elvégzett kísérletekkel, elsősorban a legala­posabbal, a gyón Hidesch Ernőével.. .’’.Az in­terjú végén közölt írásomban az álta­lam felhasznált szerzők között szerep­lő Hulesch Ernő kiterjedt kutatási ered­ményeit jól ismerem, győri és abdai is­merőseivel sokat beszélgettem, a Győr- Moson-Sopron Megye Győri Levéltár­ban megnézhettem gyűjtését. Mind­ezek alapján állíthatom, hogy szemben - a szintén nem problémátlan - Kősze­gi Ábel és Tolnai Gábor kutatásaival, valamint az állambiztonsági szolgálat nyomozati anyagával Hulesch Ernő forrásmegjelölés nélküli, zavaros, szá­mos variációban megírt publikációi nemcsak hogy nem alaposak, de nehe­zen használhatók. Mindezt maga Pé­ter László is „így véged hát te is...’ c. ta­nulmányában (Új Horizont, 2000. 2. sz. 101-113.) bőséges idézetanyaggal tá­masztja alá. Péter Lászlónak Radnóti Miklósról szóló új és kiváló kötetének (Bába Kiadó, Szeged, 2009) ténye ön­magában véve is tagadja azt, hogy meg kellene elégednünk a korábban elvég­zett „kísérletekkel”. Sarmann Ferencné adatközléseivel szemben Péter László számos jogos kritikát fogalmaz meg. Ezek azonban újdonságot nem jelentenek, hiszen kö­zölt anyagomban egyszerre idézem a szemtanú Sarmann Ferencnét és adom az általam készített interjú kritikáját. Két lényeges különbség van azonban kettőnk megközelítése között: Péter László leszögezi, hogy ő tényeket kö­zöl, én viszont jelzem a sokirányú bi­zonytalanságot. (Az ÉS címlapján sze­replő kiemelés [Új tények Radnóti halálá­val kapcsolatban] nem tőlem származik.) A másik: Péter László „tényközlése” mögött - Radnóti utolsó napjait illető­en - nincs levéltári és helyszíni kutatás, továbbá interjúkat sem készített. Péter László azt írja, hogy „Eddigi szá­mításaink szerint Radnóti halálát - eléggé álta­lánosan - 1944. november 9-ére tettük.” To­vábbá, hogy Csapody „Most kétely és min­den további magyarázat nélkül hitelt ad egyetlen adatközlőnek, és november 8-át vallja a tragikus kivégzés dátumául.” A Radnóti halálával foglalkozó szakirodalom Vas Istvántól Kőszegi Ábelen át egészen az állam­biztonsági jelentésig egy dologban, ne­vezetesen Radnóti halálának időpont­jában egészen biztos, hogy különbö­zőképpen foglal állást. A kanonizált változat mellett, amely Tolnai Gábor kutatásain alapul, számos megalapo­zott számítás létezik. Mindezek figye­lembevételével kizárólag egy dolog ál­lítható: a kivégzés dátuma november 4. és 12. közé esett. Mivel mindez sze­repelt írásom 11. pontjában, így tovább cáfolnom nem érdemes Péter László állítását, miszerint az adatközlőm által meghatározott dátumot elfogadtam. Radnóti halálának megfejthetetlen­­ségére utalva Péter László így fejezi be reflexióját: „Nyugodjunk bele: ignoramus et ignorabimus”. Péter László Radnóti halálával foglalkozó publikációi ala­posan bizonyítják, hogy erről ő is más­ként vélekedett és vélekedik. Tegyünk ehhez még annyit örömmel hozzá, hogy a velem való vitája is gyarapítja közös tudásunkat. Csapody Tamás Az ÍRÓK BOLTJA januári programja (Bp., VI., Andrássy út 45.) A bemutatók 16 órakor kezdődnek, az ettől eltérő időpontokat külön jelezzük. II 14., szerda - L'HARMATTAN - Köztes demokrácia - Lorém ipsum Lőrém - Méltányosság-könyvek. Vendégeink: Szentpéteri Nagy Richárd, Gyenes Ádám, Csizmadia Ervin, Kéri László, Egedy Gergely, Kende Péter. H 19., kedd - MŰCSAR­NOK - „COL TEMPO" - A W.-projekt - Forgács Péter installációja. Moderátor: Mélyi József. Bemutatja: Bán Zsófia, Radics Viktória és Rényi András. N­ 20., szerda - KATALIZÁTOR - Birtalan Ferenc: Hetvenkét lépcső. Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára. Moderátor: K. Kádái Lóránt. Felolvas: Kézdy György. A köteteket bemutatja: Dukay Nagy Ádám és Nyilas Attila. Hibaigazítás Sonja Gaskell, az első holland profesz­­szionális balettegyüttes megteremtője a társulat táncosaiból igyekezett kine­velni a legelső holland koreográfuso­kat. E bátorítás nyomán bontakozott ki az a holland triász, amelynek tagjai ma már a holland nemzeti balett ala­pító nemzedékének számítanak. Kö­zülük nemzetközileg Hans van Manen a legismertebb, míg Rudi van Dantzig és Toer van Schayk jelentősége meg­maradt a nemzeti kereteken belül. Az Ünnep és búcsú című írásomban (ÉS, 2009/51-52., dec. 18.) utóbbi kettő ve­zeték- és keresztnevét megkevertem. A Gaskellről szóló monográfia - helye­sen - Rudi van Dantzig tollából vár­ható, én pedig az elírásért az említett művésze­ktől és az olvasóktól is elné­zést kérek, Roboz Ágnesnek pedig, aki maga évtizedeken át élt és dogozott Hollandiában, köszönöm, hogy e té­vedésre felhívta a figyelmemet. Fuchs Lívia E számtól lapunk feuilleton rovatát Grecsó Krisztián és Károlyi Csaba gondozza. „Az Alkotmánybíróság 1992-ben leszögezte, hogy az állam-egyház elválasztás elvét, illetve a vallásszabadság alkotmányos elvének megvalósulását »nem zárja ki a népesség vallási hovatartozására vonatkozó, az önkéntességet és anonimitást biztosító, közérdekű, illetve tudományos felmérés« készítése. A népszámlálás nyilván nem »tudományos felmérés«, kérdés tehát, hogy a felekezeti hovatartozás felmérése »közérdekből« történik-e.” (Jövő heti számunkban Fazekas Csaba írása: Mit számítunk?) Hirdessen az ÉS-ben! E heti számunk 17 640 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alap­ján országosan 4980 példány jut előfizető­inkhez, 12 360 pedig áruspéldányként ke­rül forgalomba. A hirdetés technikai feltét­eleiről, valamint 85 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos-Gfk. 2008.1. félévi adat­ összetételéről további részletes információt ad Andóné Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-5159-es telefonon és a hirdetes@ es.hu címen. Hirdetési tarifák Méret (mm) F­ 1 ÉS kísérőszín 4 szín (eFt) (eFt) (eFt) 211 (egyedilen egyeztetett) 655 1050 1/1 270x433 396 490 670 1/2 álló 130x421, fekvő 270x205 225 280 390 1/3 álló 105x421, fekvő 270x135 152 184 264 1/4 álló 160x205, fekvő 270x100 126 162 215 1/6 álló 105x205, fekvő 270x70 89,5 106 138 1/8 esik 270x50, fekvő 160x100, álló 105x145 71 85 112 2/700105x100 49 1/100 50x100 25 2/50 105x50 25 1/50 50x50 12,5 ÚJ! - 4 szín - címlapcsík (270x50 mm) 440 eFt, fekete-fehér - címlapcsík (105x25 mm) 63 eFt (előzetes egyeztetés alapján), 4 szín - Junior page (215x305 mm) 475 eFt. Elhelyezés a hátlapon: + 20%. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« A MÉDIAFIGYELŐ 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu ÉLET ÉS irodalomI Kiadja az Irodalom Kft.: ÉS Alapítvány ÉS Baráti Társaság Megjelenik minden pénteken Szarnai Gizella] Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: KÁROLYI CSABA Feuilleton, könyvkritika: kedd 10-13 VÁNCSA ISTVÁN vancsa@es.hu Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZIRA PÉTER szira@es.hu Szerkesztők és fogadóórák: Feuilleton, próza: GRECSÓ KRISZTIÁN kedd 10-13, grecso@es.hu Vers: CSUHAI ISTVÁN kedd 10-13, csuhai@es.hu Interjú: RÁDAI ESZTER csütörtök 13-14 Külföld: SZÉKY JÁNOS csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, RUFF BORBÁLA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaal Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-2157, 303-9210 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Az Élet és Irodalom a ■ 2009. évi díjazottja Az ÉS-kvartett irodalomkritikai beszélgetéssorozatot a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai maszre Egyesülete támogatja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: T ■ -Mobile· Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. A lap internetes változatának frissítése a pénteki megjelenést követő hétfőn történik. Előfizetési információk Az Élet és Irodalom című hetilapot előfizetésben terjeszti a Magyar Post­a Zrt. Levél Üzletág, Központi Hírlap Iroda (1900 Budapest, Fax: 303-3440). Előfizethető az ország valamennyi postahelyén, valamint a hírlapot kézbesítőknél és az egyesített kézbesítőknél, továbbá e-mailen: hirlapelofizetes@posta.hu. További információ: 06 80/444-444 Előfizetési díj egy évre 15 600 Ft, fél évre 8580 Ft, negyedévre 4680 Ft, egy hónapra 1580 Ft. Kedvezményes kiadói előfizetés 1 évre 15 500 Ft. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonszámon, a 303-9241-es faxszámon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető. Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül, a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). Előfizetési díj európai országokba elsőbbségi levélként 260 euró (kézd. idő 2-3 munkanap), normál küldeményként 200 euró (kézb. idő 7-8 .munkanap) Egyéb országokba 283 euró További előfizetési információk a honlapunkon (www.es.hu). Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. ÉLET ÉS I9 I­­2 IRODALOMI IMÁM 2010. JANUÁR 8.

Next