Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)

1845-07-12 / 2. szám

59 hiszen mi csak született politikusok vagyunk ’s lehetünk, a­ mihez jó nyelvnél és bőrnél alig kell egyeb. — Tisztelet a’ kiveendőknek !­ — Vegyes folyóirataink kettő van : a’ Századunk és Társalkodó. Az elsőnek a’ Hírnökkel együtt már lejárt kora ; az utóbbi egy kissé csintalan és rendezetlen. Szerkesztője kelendősége érdekében tenné, ha, a’ mint már többször figyelmeztették, könyvbirálatok közlésére fordítaná legalább felét a’ Társalkodónak. De e' bírálatok jók legyenek, mint az egykori Figyelm­ezőben valának olvashatók. Értesitenem a hirdetési lapjaink magyarul - tudtomra — Pesten, Debreczenben, Miskolcion és Kolosvárt jelennek meg rendesen. Csatáry Otto. (Tárgy­halmaz miatt vége jövő számban.) HÍRLAPI ö­r. Ha divatlapjaink csupán időtöltésre , legfeljebb mulatságra kiszámolt mindenna­­piságok közlönyei, magasb törekvés ’s irodalmi érdek nélküli puszta divat lapok volnának, a’ bennök megjelenő egyes czikkeket criticai figyelemmel kisérni szintolly felesleges, a’ milly hálátlan munka volna ; minthogy azonban sem tudományos, sem tulajdonképi szépirodalmi folyóiratunk nincsen , részint az illető szerkesztők saját be­látása ’s jóra-törekvése, részint tán a' körülmények hatalma is, rábírta a’ tisztelve említett szerkesztőket, hogy lapjaiknak, az irodalom tekintetében is, magasb irányt tűzzenek ki, mint minőre a’ külföldi és belföldi idegen divat lapokat többnyíre tö­rekedni látjuk , mellyek mellett t. i. a’ magasb­irodalmi igényeknek más lapok felel­nek meg; ’s igy nálunk a’ divatlapok nemcsak azon általános czélra , mint a’ társas­­élet gyarapítása ’s nemesítése 's a’ társas-életben feltűnő mozgalmak és változások közlése’s elterjesztése, — nemcsak azon, köztünk fenálló, különös czélra, minő a’ nemzetiség fejlesztése, a’ magyarság ismertetése ’s kedveltetése, hanem egyszers­mind arra is törekesznek, hogy fejlő irodalmunkat, mellyel terjedelemben minden lap nevel , belértékben is emeljek. Ennélfogva divatlapjaink egyikében vagy másiká­ban , sűrűbben vagy gyérebben, fordulnak elő dolgozatok, mellyeket a mi ilyen ollyan jelen irodalmunk nem megvetendő virágai közé számíthatunk, ’s mellyek a mondott tekinteteknél fogva az irodalom-barát figyelmét megérdemlik. Nincs továbbá tulajdonképi criticai folyóiratunk, melly utakat tisztogatna az iro­dalom országában , melly az indulónak tanácsot, a’ tévedezőnek eligazítást, a ferda irányban konokul haladónak illő megfeddést osztogatna ki. Az „Irodalmi őr csupán függeléke a’ neki életet adó nagyobb folyóiratnak, ’s mivé fog tulajdonkép fejlődni, azt egyrészről az írók, másrészről a’közönség részvéte fogja elhatározni, s igy sorsa minden részről még a’ jövendőtől függ. E’ két pontban kifejtett nézeteknél fogva nem felesleges és nem hálátlan munka, időszaki sajtónknak a’ szépirodalom teréni működését őrszemekkel kisérni. A’ ,Pesti divatlapi második félévi első, folyólag­­ 4-dik száma szerkesztőnek .Szerelmi ’s hazaséleti ismeretek tárai czimű ’s eddig is ismert rovatával kezdődik, csábítás, csacs­kaság, család, csalás, csalódás külön

Next