Életképek, 1848. január-június (6. évfolyam, 1/1-28. szám)
1848-05-14 / 21. szám
625 szik az északi szélességnek 41° 6' 30' és 40° 37', továbbá a’ párizsi keleti hosszúságnak 25 5' és 39° 20' közt. Partjait képezik: a) Anatolia (a’ Bosporus torkolatán levő ázsiai vezérfénytől Batumig. Északi szélesség 41° 59' és par. kel. hossz. 39° 18'). b) Guriel, Mingrelia és Kaukázus (Batumtól kizikasi földnyelvig. Ész. széless. 44° 55', pór. kel. hossz. 34° 55‘ 44"). c) Kis Krim (Khersonesotól Sambulat földzugig. Ész. széless. 44° 33', pór. kel. hossz. 31° 2' 57"). d) A’ Kiskrim és Duna közti föld (a’ dzsiarilagacsi félszigettől Duna torkolatáig. Ész. széless. 45° 15' pór. kel. hossz 28° 50'). e) A’ Duna és Bosforus közti török birtok (Karakermantól az európai vezérfényig. Ész. széless. 44° 12', per. kel. hossz. 26° 23' 40"). E’ partok egy része — Anatolia , Circassia és déli Krímnél — magas hegyekből áll, ’s ennélfogva szükség esetében a’ közelhajózó árboczosoknak szolgálhat némikép horgonyzóul. Rumeliában csak Kaliákri, Emmona és Kiéri Nyáda-fok nyújt a’ vihartól űzötteknek menhelyet, azonban mennyire biztost, mutatja, hogy többet elő ne számláljak, az utóbbi fok alatt pár évvel történt szerencsétlenség, midőn az oda kergetett mintegy 200 hajót egy ellenkező tengeri vész horgonyon meglepvén, részint elsülyesztette, részint partra vetette, részint tetemesen megrongálta. A’ dunatorkolat ’s általában e’ partvidék kis Krim északi részivel együtt — mivel igen lapályos lévén, csak nagyon közelről látható — igen veszélyes. Legnagyobb szélessége a’ fekete tengernek — a’ penderakhiai kis öböltől Dnieperig — 330 mérföld *), — hossza pedig — a’ burgászi öböltől Petiig — 629 m.föld. Tehát egész kiterjedése igen csekély , úgy hogy zivatar alkalmával csupán mélyen merülő hajóval lehet rajta 48 óránál tovább hajózni. Folyárai (corrente) a) Doné, melly azostengerből a’janikaiéi szoroson kijőve Krim déli partjai hosszában mintegy Khersancso-fokig délnyugoti irányban halad; — b) a’ Dnieper és Dniesteré, melly az előbbivel és Dunáéval egyesülvén, délre tart a’konstantinápolyi csatorna felé, mellyen egy része nagy erővel rohan a’márványtengerbe, míg más része Ázsia partjaira vetődvén, kelet, Mingrelia és Circassia körül pedig észak felé intézi futását. Egyébiránt viharkor ’s partok közelében általánosan, soha sem számítható biztossággal a’ folyárok menete, következéskép az árboczosnak az általi levezetése. **) Szelei: a) az északkeleti, melly kivált télen igen hideg, de ritkán ; — b) az északnyugoti pedig mindig ködös, nyirkos idővel ’s esővel jár;— c) nyár derekán északi ’s d) később déli szél fujdogál, mellynek különös kora 1-ső, 2-ik és 3-ik hó. Anatóliai partjain a’ magas hegység fölfogván az északi szelet — ha t. i. gyönge — azt nyugotira vagy keletire változtatja át. Ezen észrevételt tették a’ hajósok Circassia alatt a’ nyugoti, és délnyugoti Krímnél pedig a’ délkelti szélre nézve is. Az iránytűnek északról elhajlása (Variazione della Bussola) a’ tájakhoz képest különböző. Egyébiránt — minden nagyobb hiba nélkül — lehet egész fekete tengeren hajóznunk 10° 30' nyugoti elhajlást vevén föl. A’ tél — különösen északibb vidékeknél — gyakran igen szigorú a’ fekete tengeren. Az azot tenger, janikai és szoros közele, a’ Dnieper és Dniester környéke az odessai kikötővel együtt minden évben kevésbbé vagy inkább befagy ’s ollykor a’ dunatorkolat is. Számos esetek vannak , midőn a’ hajósoknak csak forró vízzel lehet a’ jégpánczéllal övezett vitorlákat fölengesztelni, igen soknak kezét lábát ’s fülét megveszi a’ hideg. A’ ködök rajta — mint az angol csatornán — gyakoriak és sűrűk. A’ fekete tengerem hajózás mind ezen kellemetlenségeihez járul, hogy abból csak a’ konstantinápolyi és janikalei szorosok igen szűk torkolatán át le *) Az itt előjövő mérföldek — mint tengerésznél — igen természetesen mind tengeriek, mellyekből 4 tesz egy földrajzit (geographica) ’s 60 egy fokot (gradus). **) Leveretés (deviat abweichen von der rechten Fahrt auf der See.)