Ellenőr, 1873. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-04 / 3. szám

lay Edétől. Képzőművészeti szemle, melyben Ke­leti Gusztáv szól Ferenczi szoborműveinek meg­vásárlása ellen s ismerteti a képzőművészeti tár­sulat tárlatát, részletesen szólva Benczúr, Piloty, Wagner Sándor, Kaulbach Ármin és Székely B. festményeiről. — Gyulai Pál pedig „Újabb ma­gyar regények“ czim alatt szól több magyar re­gényről, nevezetesen Jókai „Epur si muove“, Tol­­dy István „Anatole“, Beniczkyné Bajza Lenke „Előítélet és felvilágosultság“, és Tolnay Lajos „Urak“ czimű regényéről. Van még bírálat Ba­logh Ferencznek „A m. protestáns egyház törté­nelem részletei“ czímű művéről. Tyndall „Az al­pok közt“, és Buchanan : „Az érzéki költők is­kolájáról“ szóló művének kivonatos ismertetésében a külföldi irodalom van képviselve. Gyulay könyvbírá­­latából érdekesnek tartjuk fölemlíteni azon sorokat, melyeket a Toldy és Beniczkyné regényeinek nem hazai tárgyára vonatkozólag tesz. Ezt annak idejében mi is megróttuk. „Nem helyeselhetjük ez idegen or­szágba való kalandozást — írja Gyulai, — midőn a magyar életben annyi a feldolgozatlan, vagy ro­­szul feldolgozott tárgy. Melyik magyar író fog versenyezni egy angol, német vagy franczia íróval, ha az angol, német, vagy franczia életet kell raj­zolni ? S ez áll megfordítva is. A tourista tapaszta­latai a legtöbb esetben nem elegendők erre, s még eddig minden nemzet regényírója hazája múltjából vagy jelenéből írta legjobb műveit. Nem mondjuk hogy idegen tárgyat nem szabad feldolgozni a re­gényírónak, bár a dráma- és beszélyíró ezt mindig könnyebben teheti, mert föl is van mentve a részlet­rajztól, mely a regénynek annyira éltető eleme. Ha a regényíró évekig élt külföldön vagy hazai tárgyú meséjét részben külföldön játszatva, kapcsolatba­­tudja hozni az idegen élet könnyebben felfogható nyilatkozataival, bízvást nyúlhat idegen tárgyhoz. Néha a tárgy természete, a költő c­élzata igazolja az idegen tárgyat. De átalában véve jobb itthon maradni, mert mindig közvetlenebb szemlélet, élén­­kebb benyomás közepett dolgozhat, s nem küzdünk annyi nehézséggel.“­­ A pénzügyi főtörvényszéket melynek vajmi kevés látszatja volt, föloszlatták, s hivatalnokai (közte Besze János is) most már fize­tésük harmadával nyugalomba vonulhatnak. A nyugalmat eddig is eléggé élvezték.­­ Szabadságharc­­unk pénzügymi­nisztere jellemzésére érdekes adatot közölt az „Al­föld“ szerdai számában Kürthi Lajos volt honvéd­százados. Őt a szegedi csata után Orczifalván né­met lovasok fogták el, de megszökött tőlük s aug. 12-én Világosra ért, hol a kastély jólelkű úrnője meleg ételt és saját szobájában (mert máshol már nem volt hely), pamlagot adott neki, hogy annyi hányatás után kipihenhesse magát. Alkonyatkor a nemes nő Duschek Ferenczczel lépett a szobába, s Kürthi, kiről azt hitték hogy alszik, a következő német nyelven folyt párbeszédet hallá: „Bocsánat nagysád, hogy végtelen jóságát én is igénybe ve­szem. Egyedül vagyunk?“„Úgy hiszem, mert Isten tud­ja, hogy e fiatal tiszt mikor aludhatott utoljára puha ágyon!“ „Nagysád ! ezennel átadom gyermekeim ösz­­szes örökségét, mindent, mit hosszú szolgálatomban megtakaríthatok.“ S itt czukorszelencze nagyságú le­pecsételt csomagot nyújta át. Az istenért barátom, — kérdé az úrnő, — mit jelentsen ez?“ — „Azt, hogy holnap reggel már az én életem és annyi jelesé egyedül isten kezében van.“ „Tehát nincs többé remény?“ Nincs nagysád, s legroszabbra kell elké­szülve lennünk. Ha sejtelmem valósul s a sors el­ér, mint haldokló arra kérem nagysádat, legyen gyermekeim anyja s mondja meg nekik, hogy örök­ségükön egy folt sincs.“ „De ha így van, akkor szegény barátom, miért menekül ?“ „Mert nem sza­bad. Nekem számolni kell a világ előtt működé­semről. Becsületesen éltem s úgy is akarok meg­halni.“ „Legyen biztos róla, hogy e csomagot úgy érzöm mint a magamét. Remélem, hogy engemet nem fosztanak ki.“ „Ez az egyedüli, mit én is re­mélek.“ Duschek kényes szemmel csókolt kezet és távozott, az úrnő pedig egy rococo-szekrény tit­kos fiókjába vetté a csomagot, s aztán néhány per­­czig átadván magát meghatottságának, szintén ki­ment a szobából. — Fegyelmi vizsgálat volt megindít­va a királyi táblánál Ilosvay Sándor mátészalkai kir. járásbiró ellen, hanyag hivatalviselés miatt, Ilosvay azonban lemondott, s ekkép a vizsgálat is megszűnt. — Pestmegye főispánja, Gr­eichy Victor a bajai gymnasium önképző körének 100 frtnyi ajándékot küldött, ekkér emlékezvén meg a tanintézetről, hol egykor ő is tanult. — A jogászvilág figyelmét egy érdekes könyvre hívjuk föl. Nem más ez, mint Teleszky Istvánnak, e kiváló műveltségű, s éles itéletű ügyvédnek ily című nagyon korszerű mű­ve: „Észrevételek dr. Hoffmann Pál általános magánjogi törvénykönyv tervezetére.“ Nagyvára­don jelent meg, s ára t írt. Nagy szakavatottság­­gal bízálja meg a kormány megbízásából készült tervezetet. Átalánosságban elfogadja azt, de a részletekre nézve sok helyt ellenkező véleményben van, s e véleményt mindenütt talpraesetten indo­kolja. E röpiratból is meggyőződhetik mindenki, hogy a képviselőházban mily derék szakférfiút bírhatna pártunk Teleszkyben. — A történelmi társulat tegnapi ülé­­sében Thaly Kálmán folytatta a­ pzepesi kirándulás tárgyhoz, mint eme szobrocska itt a kandallón. Önnek nincs joga engem leczkézni, ön neophyta, ki még nem lépte át az élet küszöbét s teljességgel nem ismeri annak titkait. — Én csupán saját szavaira emlékeztetem önt uram; ön azt mondá, hogy a tévedés lelkiis­mereti furdalásokat von maga után, s ezek meg­mérgezik az életet. — És ki beszél most tévedésről ? Alig hi­szem, hogy az eszme, mely az imént agyamban megvillant, egy kérdésre vonatkoznék. Azt hiszem, inkább sugallat volt, mint kísértés, sőt nagyon kedves, nagyon vigasztaló volt — aha én nagyon jól értek ez efféléhez. S íme újra megjelen! Bizto­sítom önt, hogy nem ördög, vagy ha igen, akkor a világosság angyalának ruháit t ölté megára. Úgy hiszem be kell bocsátanom ily tündér szép vendé­get, ha szívem ajtaján kopogtat. — Ne bízzék benne, uram, nem valódi an­gyal ez. — Még egyszer honnét tudja ön azt ? Mily ösztönnél fogva hiszi, hogy megkülönböztetni ké­pes egy bukott angyalt az örök világosság küldöt­tétől, a vezetőt a csábitótól ? — Arczáról ítéltem uram, mely megzavaro­­dottnak látszott, midőn azt mondá, hogy azon eszme megvillant agyában . Bizonyos vagyok benne, hogy ön még szánandóbb lesz ha reá hallgat. — Korántsem, hiszen a legkedvesebb hirt hozta túlvilági vendégem, különben lelkiismeretem igazgatása nem önre tartozik, ne vesződjék tehát vele. Jer, jer hozzám kedves utas. E szavakat úgy ejté ki, mintha egy vízióhoz beszélt volna, melyet csupán az ő szemei láttak, aztán félig kitárt karjait keblén összefonván, a lát­hatatlan lényt magához ölelni látszott. — Most, mondá ismét, hozzám intézve sza­vait, most már befogadtam a zarándokot, — a­ki, mint biztosan hiszem álruhába öltözött isten­eredményeinek ismertetését, nevezetesen»Csákyak levéltárát, melynek okmányai mind a kuruezvilágra vonatkoznak. A kuruez világban ez okmányok sze­rint négy gróf Csáky szerepelt: István, Mihály, László és Krisztina. Mindannyian előbb a császár pártjához tartoztak s csak később tértek át Rá­­kóczy fejedelemhez, majd száműzetésben Rodostón haltak el. Gr. Csáky Mihály Rákóczy utolsó tábor­noka volt. Thaly ezután az egyes okmányok tar­talmát röviden ismerteti. Vannak e levelek közt gr. Bercsényi Miklóstól, gr. Károlyi Sándortól, gr. Csáky Krisztina, gr. Löwenburg parancsnok és Auersperg Wolfgang gróf munkácsi parancsnoktól, végre Kolonics érsektől stb. Nevezetesebb ezek között Bercsényi levele Kende Mihály szatmári alispánhoz, melyben hazafiságra inti s kéri „ne berzenkedjék, s a magahittségnek hagyjon békét.“ Ugyancsak Bercsényinek egy másik levele is van itt, melyet gr. Károlyi Sándor nejéhez intézett, szintén igen hazafias irányban, s melyben ez úrnőre erélyes hangon rápirit, mint a ki „németeskedik, s kurucz ra­bokat a németek kezére praktikáltatott.“ Inti továbbá, hogy „emlékezzék meg asszonyi erőtlenségéről térjen a jó útra.“ Mindezen levelek, kivéve a nem magyar ne­­vüektől származottakat, magyar nyelven irvák, s a kurucz világ kezdetére sok új világot vetnek. A kassai családi levéltár után Thaly a gr. Csákyak úgynevezett „közös“ levéltárát is megtekintette. E levéltár ugyan a legnagyobb rendben van, de nem igen képviseli Rákóczy korát. Az egész levéltárban csak 6 okmányt talált a történetbuvár, melyek a a kurucz korra vonatkoznak. Érdekes ezek között az, melyben Rákóczy fejedelem udvarának fénye van feltüntetve. E szerint az illető főméltóságokon kivül a fejedelem udvara nem kevesebb mint 486 emberből állott, kiknek eltartása évenként több mint 60,000 rhenus forintba került, mely összeg az akkori időkhöz képest rendkivül nagynak tekin­tendő.— Ezután Sz­alázsy Ferencz olvasott föl észre­vételeket Bottka Tivadarnak Sáros-Heves és Abaúj­­megyék alkotásáról szóló értekezésére. — A tit­kári jelentésből a következőket emeljük ki: A Zichy-codex második kötete, mely az Anjouk ko­rából tartalmaz okmányokat, s mely gr. Zichy Károly pártfogása mellett jelenik meg, elhagyta a sajtót. A lefolyt évről­ 200 frtnyi tagdijt nem fizettek be, s most ez összeg mikénti­ behajtásáról is gondoskodni kell. — Miklósy színházában tegnap este Szigeti Jolán k. a. lé­pett föl a „Tücsök“ czímsze­­repében, melyet már a nemzeti színpadon is ját­szott. Elevenséggel, jó felfogással ábrázolta és sok kifejezés volt játékában, s a középszámú közönség gyakori tapsait nagyon is megérdemelte. Környe­zetében leginkább feltűnt a szerep nemtudás. — Holnap, szombaton Vizváry jutalomjátéka lesz, s a „Gerolsteini herczegnőt“ adják elő, melynek összeesk­üvési jelenete a budai népszínház korából még oly élénk emlékezetben van. A régi szereplők közül most is játszani fog Kassai (Pukk) s Vizváry bizonyosan mulatságosan fogja adni Paul herczeget. Szerdán álarczos bál lesz e szinházban. Az igazgatóság gondoskodik álarczos me­netetekről, s álarczokat és jelmezeket is lehet bérleni.­­ A jogászbálra a­kik eddig meghívót véletlenül nem kaptak és arra igényt tartanak, keretnek a bálbizottság irodájában (egyetemi n. épület H. em.) naponkint d. e. 9 —11 és d. u. 3—4 órák között jelenkezni. Pénztári órák ugyan­akkor. — Kuriózum. Kassán egy ember annyira megijedt a kholerától, hogy a Hernádba ugrott. Sze­rencsére Hax Frigyes gyáros épen tanúja volt az öngyilkossági kísérletnek, s a kétségbeesett em­bert ismét visszahelyezte abba a lehetőségbe, hogy a kholerától tovább is félhessen.­­ Petőfi születésének 50-ik évfor­dulóját leginkább az ifjúsági önképző körök és egyletek ülték meg, így a„Hungária“ is, a pesti egyetem s műegyetemi szövetség. Sziklay Lajos mondott beszédet, s aztán volt szavalat ének, majd társas estély. Az irodalmi körök most még korai­nak tartották ünnepélyt rendezni, de az Akadémia és Kisfaludy-társaság gondoskodhatnának, hogy a nagy költőről oly életrajz jelennék meg, mint pél­dául Vörösmartyról. Jelent meg felőle életrajz, de nem kimerítő. Gondoskodni kellene, hogy még ki­adatlan művei is megjelenjenek. A költőt, ki a csatatéren esett el, épen mint forradalmi költőt nem ismeri eléggé a közönség. Forradalmi műveit tartják zár alatt bizonyos túlvitt legális szempon­tok. Műveiből most van sajtó alatt az Athenaeum nyomdájában egy díszkiadás, mely illustrátiókkal jelenend meg. Külföldön már is egy külön iroda­lom keletkezett a lánglelkk­ magyar költő ismerte­tésére. Németül Steinacker Gusztáv, Dux Adolf, Kertbeny Károly, Opitz Tivadar egész gyűjtemé­nyeket adtak ki műveiből, Szarvady, Hartmann, Schnitzler, Beck Károly, Falke, Bucheim Daumer s mások egyes költeményeit fordították le. Thales Bernard s Durivage Paul (Jámbor Pál) franczia; Bowring John, Goldsmidth, Patterson angol, Pal­­luci és Helfy olasz, Dmochowsky Praszakowa Se­­verina asszony, Labovsztej Vladislav lengyel, Hiel Emanuel flammn nyelvre fordították le dalait, Chas­­sin, Kertbeny, Tenniers Alfréd lelkesült életrajzo­kat és tanulmányokat írtak róla; Uhland, Heine Beranger, Bodenstädt, Kaulbach, e geniális költő műveinek olvasásán tanulták megbecsülni a népet, mely őt magáénak vallotta, messze földről jöttek még. Máris érzem jótékony hatását ; szivem eddig olyan volt mint egy halottas kamra, ezentúl szen­tély lesz. — Az igazat megvallva uram, én teljesség­gel nem értem önt, és nem folytathatom e beszél­getést, mely látkörömet túlhaladja. Csupán egy dolgot tudok; azt, hogy ön saját, vallomása sze­rint nem oly jó, mint lenni szeretne és sajnálja tökéletlenségét; — csupán egy dolgot értek ; azt, hogy az ön véleménye szerint a nem tiszta lelki­­ismeret átok gyanánt nehezül az emberre. Azt hi­szem, hogy én komoly törekvés mellett idővel ismét olyanná válhatnék, milyen egykor volt és, hogy ha a mai naptól kezdve szilárdul elhatározná helyes irányt adni gondolatainak és tetteinek, né­hány év alatt a tiszta és szeplőtlen emlékek oly halmazával bírna, melyre mindenkor a legnagyobb gyönyörrel pillanthatna vissza. — Ez helyesen volt gondolva és helyesen volt mondva, Eyre kisasszony, és e pillanatban is erélyesen küzdök a pokol ellen. — Hogyan, uram? —Jó elhatározások érlelődnek bennem, me­lyeket oly tartósaknak hiszek, mint a szikla. Jövőre más időtöltéseket és más társaságot keresek ma­gamnak. — És jobbakat ? — Jobbakat — annyival jobbakat, a­meny­nyivel a tiszta arany jobb a szennyes salaknál. Ön kétkedni látszik bennem; de én tudom mi a czélom és mik indokaim és e perezben törvényt al­kotok magamban, mely változhatlan, mint a mé­­dok és persák törvényei s e törvény mind czélo­­mat mind indokaimat helyeseknek nyilvánítja. — Pedig nem lehetnek helyesek, uram, ha külön törvény által kell igazoltatniok. — Helyesek, Eyre kisasszony, ámbár feltét­lenül követelik egy új törvény megalkotását: rend­el a dalok olvasása után meglátogatni Petőfy ha­­záját, az „arany kalászok“-kal ékes rónát s Toldy kísérlete a magyar­ műveltséget külföldön megis­mertetni, csak ez óta aratott sikert. Pár évtized előtt széles e világon, hol nevünket tudták, csak egy barbár népet gondoltak a Tisza partjain, ma­dig van művelt egyén külföldön, ki ne tudna va­lamit azon népről, kik között Kossuth szónokolt s hol a „népköltészet díszvirága“ (Humboldt nyi­latkozata) Petőfy született. Ázsia messze vidékén Keletindiáben Duka Tivadar lelkesedést keltött e dalokkal, Afrika belsejében pedig — mint a „Hon“ értesült — Magyar László Petőfyből tanítá félfe­kete gyermekeinek a magyar nyelvet. — Vukovics kerületében, Palánkán ma volt a választás. Gromon Dezső az ellenzék jelöltje, a jobboldalé pedig Mándics. — Dr. Kaucz Gyula egyetemi tanár és képviselő 50 frtot adott az irói segélyegyletnek, ugyanannyit pedig a tanítók segélyegyletének. — A zágrábi érsek alapítványát sze­gényebb sorsú lelkészek javadalmazására, már említettük. Ugyane czélra a zágrábi káptalan évenkint 5000 frtnyi készpénzzel járult és egy üre­sedésben levő kanonikális állás jövedelmének két­harmadával.­­ A péterváradi határezred területén Rozsanits cs. kir. kapitány, kerületi vezető, mi­után meggyőződést szerzett magának az iránt, hogy alatta álló mintegy 20 község szerbegyházi képviselő testülete legnagyobb részt megrovott életű s fenyíték alatt állott egyénekből van össze alkotva, e testületeket egytől egyig feloszlatá, s az egyházi község ügyei és vagyona kezelésével a lelkészen kívül a két epitropot (gondnok), eset­leg, szükség esetében, a vallásosabb polgárokból még néhány egyént bízott meg.­­ A kereskedő ifjak társulata helyisé­gében, váczi utcza, Szentkirályi-ház szombaton, f. hó 4-én esti 8 órakor Jókai Mór úr fölolvasást tart a „ repülő­gépek őrültjei­ről.­­ Bója Gergely buda­pesti tanfel­­ügyelő fölkérte a budai tanácsot, hogy a lako­sok és tankötelesek számát előtüntető statisztikai adatokat vele közölje, mivel a lefolyt 1872-ik év­ről részletesen és kellő hűséggel kimutatást szán­dékozik adni. Fölkérte továbbá a tanfelügyelő a tanácsot, hogy a legújabban megalakult iskolaszé­kek elnökei és összes tagjainak névjegyzékét vele közölje, valamint, hogy a felnőttek, illetőleg 15 évet meghaladott mindkét nembeli írni s olvasni nem tudó egyének oktatásáról gondoskodjék, mely üdvös czélú hazafias kötelességet Pesten a „Né­­oktatási kör“ teljesít.­­ A városi tanítók közül többen vállalkoztak az esteli órákban mérsékelt díj mellett oly egyéneket tanítani, kit az írás és olva­sásban járatlanok. A tanfelügyelő azon meggyőző­dést fejezte ki, hogy Buda város derék tanítói közül is fognak vállalkozni ezen oktatás teljesíté­sére, kik, ha más alap nem volna, az állami pénz­tárból minden egyén után, kit írni és olvasni meg­tanítanak, három forint díjban fognak része­­sítetni. Végül fölhívta a tanácsot, hogy a népokta­tási 1868. 38 ik törvény 4-ik §-a értelmében a szülőket és gyámokat szorgalmazza, hogy tankö­teles gyermekeiket a mindennapi és az ismétlő is­kolába járatni el ne mulaszszák, mert sajnosan ta­pasztalta a tanfelügyelőség, hogy Budán még máig is jelentékeny azon tankötelesek száma, kik iskolai oktatásban nem részesülnek. — Trstyánsky János honvéd ezre­des és Korponay János akadémiai tag előfizetési felhívást bocsátottak ki a következő munkákra: I. Hadügy történelme 2 kötetben, a) Harcztörténelem, tekintettel a magyar nemzet történelmére, az ős­kortól kezdve a mai időkig, b) Harczműtörténelem, a magyar nemzet őskorától a mai időkig. A nem­zeti legbecsesebb kútfők felhasználásával. II. Hadi földleirás, a harczászat és hadászat, — a hadi táj­­leirás és hadi országleirás elméletével. 2 kötetben. Példájául a hadi földleírás elméletének: a magyar, horvát, tót, dalmát, török-horvát, herczegovina, montenegro, bosnya, szerb, polgár havasalföld, mold­­va s a gács harczszinhely hadias leírása fog na­gyobb mérvben közöltetni a nélkül, hogy az állam biztonságának föltételét szemünk elöl tévesztettük volna. III. A tábori és várerődités, a várvédelem és táboritás elméletével. I. kötetben. Czélja ezen műveknek a katonai viszgáknál alapul szolgálni oly módon, hogy a hadi tanárok is meríthessenek be­lőle. Előfizetési ára ivenkint 10 kr, mely a mun­kának kötetenkinti átvételével lesz fizetendő. — Aláírhatni a szerzőknél Kassán. — A bányakerületi evang. egy­házkerület papjai nevében tegnap egy kül­döttség jelent meg Székács József nyugalomba vonult superintendensnél s emlékül egy diszes ezüst serleget nyújtott át. Nejének is adtak emlé­ket, egy szép müvü gyűrűt. — A kholera állásáról folyó évi ja­nuár 3 án beérkezett napi tudósítások szerint B­u­­dán jan. 2-án 2 újabb kholeraeset merült fel, a közkórházban Éhez számítván az ápolás alatt ma­radt 11-et, az összes beteglétszám 13, ezek közül meggyógyult 1, meghalt 2. October 18-ika óta összesen megbetegült 774, kikből meggyógyult 468, meghalt 296, gyógykezelés alatt maradt 10. P­e­s­­tem­ jan. 2-tól jan. 3-ig megbetegült 2, ebből esik a Ferenczvárosra 1, a közkórházakra 1; ehhez számítván az ápolás alatt maradt 49-et, az összes kívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket igé­nyelnek. — Ez igen veszélyes elv, uram, mert min­denki láthatja, hogy nagyon könnyen vissza lehet vele élni. — Igaza van, kis bölcsésznő, de én esküszöm házi isteneimre, — hogy nem fogok vele vissza­élni. — Ön is ember és gyarló. — Az vagyos, ön is az — s aztán? — A gyarló embereknek nem kellene oly hatalmat követelniök, melylyel csak az isteni tökélyt lehet biztosan felruházni. — Mily hatalmat? — Azt, mely minden sajátszerű és a szokás által nem szentesitett tényt vagy eljárást törvé­nyesithet e kijelentéssel, ez helyesen van igy. — „Ez helyesen van igy“ — ön mondá ki e szókat. — Legyen tehát helyesen, mondom, fel­­­kelve helyemről, szükségtelennek tartván tovább folytatni a beszélgetést, mely egészen homályos volt előttem; ezenfelül éreztem, hogy Rochester úr jel­lemének mélyére behatolni — legalább jelenleg — képtelen vagyok és kellemetlenül hatott reám a bi­zonytalanság és biztossághiány azon érzése, mely a tájékozatlanság öntudatával szokott együtt járni. — Hova akar ön menni? — Adélát akarom szobájába kisérni, a lefek­vés ideje­­már is elmúlt. — Ön fél tőlem, mert úgy beszélek, mintegy Sphinx. — Ön igen rejtélyesen beszél uram, s ámbár kissé meg vagyok zavarodva, de korántsem félek. — Tudom, hogy fél; önszeretete retteg, hogy valamely ügyetlenséget követhetne el. — Megvallom, hogy e tekintetben kissé ag­gódom ; nem óhajtok sületlenségeket mondani. — Ha mondana is, mindenesetre oly komoly, beteglétszám 51, ebből meggyógyult 1, meghalt. A járvány kezdete óta összesen megbetegült .999 ebből meggyógyult 534, meghalt 417, további gyógykezelés alatt maradt 48. — Kassán jan. 1-én a kholerabetegek száma 3-al szaporodott. — Trencsén megyében Zsolnán, decz. 30-án 2 kholeraeset merült fel, az egyik beteg meghalt, a másik ápolás alatt van. — A szegedi várban levő fegyenczek közt mutatkozott 2 kholeraeset, a bonczolás által történt constatálás alkalmával olya­noknak nem bizonyult be. — Adatok a múlt évről. A budai plé­bánia­templomban óz év utolsó estéjén Ráth József plébános fölemlíti, hogy a törököktől történt visz­­szafoglalás óta a 220 lakházból álló várban nem volt még annyi haláleset, mint a most elmúlt év­ben. A lelkész úr csak a kath. vallásuak közül következő adatokat sorolta föl: meghalt 146, köz­tük 60 gyermek, 55 férfi, 30 nő. A 30 évet csak kettő haladta túl. Született 80 gyermek, 45 fiú, 35 leány. Házasságra lépett 30 pár."— A pest­városi házi pénztárban 1872-ben kezelt alapokról s az összes pénztári forgalomról követ­kezőként említjük föl: Bevétel 3,656,047 frt 17 kr kiadás 3,496,878 frt 77 kr, pénztári maradvány 159,168 frt, az adósság törlesztési alapnál bevétel 5,610,956 frt 204/b­ kr, kiadás 5,710,100 frt 66 kr, pénztári maradvány 855 frt 54s/,6 kr, az épí­tési alapnál bevétel 1,602,788 frt 85 kr, kiadás 1, 598,708 frt 24 kr, maradvány 4080 frt 61 kr, vízvezetéki alapnál bevétel 203.442 frt 64 kr, ki­adás 192.170 frt 865/10 kr, maradvány 11.271 frt 43 kr, kiadás 387.410 47­5/10 krajezár, maradvány II, 997 frt 955/10 kr, mérték hitelesítő alapnál, bevétel 22.563 frt 375/10 kr, kiadás 22.078 forint 51 kr, maradvány 484 frt 625/­10 kr, állandó ka­tonai pénzeknél bevétel 42.183 frt 51 kr, kiadás 81.774 frt 84 kr, hiány 39.591 frt 32 kr, katona átkelési pénzeknél bevétel 6.944 frt 54 kr, kiadás 18.069 frt 575/10 kr, hiány 11.125 frt 36/10. A 3 milliós kölcsön alapnál bevétel 212.653 frt, kiadás 212.653 forint, az öt millió kölcsönnél bevétel 329.730 frt, kiadás 329.730 frt, összes bevétel 12,086.717 frt 48 kr, összes kiadás 11,949.574 frt 935/10, összes pénztári maradvány 187.858 frt 91 kr, levonva belőle az 50.716 frt 365/10 kr hiányt: 137.142 frt 545/fo kr­ — A pestmegyei központi árvaszék ügyforgalma egész éven át követke­ző volt. Érkezett az árvaszékhez 11.122 bead­vány, elintéztetett 10.663, hátralékban maradt 1873-ra 454. Ha összehasonlítjuk e maradékot a volt közp. árvatörvényszék há­ralékával, mely 1872 jan. 1-én 622 darabot tett, s ha tekintetbe vesz­­szü­k, hogy a volt közp. árvatörvényszék hatáskörei a megyének csak egy részére terjedt ki, mig be­adványainak száma a mai mennyiségnek alig felét tette, — az eredményt mindenkép kedvezőnek kell mondani. Az árvaszék sep. 1-én még 1664 elintézetlen beadványnyal küzdött,s sokan hitték, hogy az árvaszék a személyzet szaporítása nélkül nem lesz képes currensbe lőni. A­kik ezt hitték, biznnyal méltányolni fogják az árvaszék erőfeszí­téseit. Az árvaszék előadói: 6 ülnök, 2 jegyző s a községi közgyámok árvapéntári számadásaira, a számvevő.­­ A wiesbadeni játékbank az újév beköszöntése perezében százéves fenállás után meg­szűnt, miután ez idő alatt nem kevesebb mint 500 millió frankot kivont a hiszékenyek zsebeiből. A feloszlatás hírére a múlt év véghónapjaiban oly tömegben sereglettek ide a szerencsevadászok, hogy az igazgatóság csak belépti jegyekkel engedte meg a bejuthatást. A játékosok financiális eszten­deje ily módon fényes eredménynyel záródott s minden kiadás törlesztése után, a­mi pedig rop­pant összegre megy, minthogy a porosz kormány­nak évenként járó 200.000 forinttal együtt a napi kiadás 5000 frankra rúg— a részvényesek 107 szá­zalékot kaptak a lefolyt évre minden befizetett 100 forint után. A croupierek egy része, már Monaco­­ba szerződtete­tt, a többi ismét folytatni fogja ke­reskedését, borbélyüzletét, szabó stb mesterségét.— Homburgban az újévvel szintén megszünt a játékbank. — A nőképző egylet által január 12-én tartandó tombolára ismét a következők adakoztak özv. Pista Jánosné, egy parczellán theakészletet; Szigeti Antalné, iróeszköztönté; fer. Prónay Gá­­borné , 6 személyre fekete kávés edény, 2 szivar hamutartó. Gr. Szapáry István, 5 frt. Pankovits Ernesztin, egy papírkosár. Móritz Pálné, egy illat­szer- egy varróeszközöket, egy levélnehezék; Kel­ler és Zsitvay divatkeresk. urak, 3 szalag cso­kor. Lévay Henrikné, egy cassette, két szivar- egy varróeszköz- egy szivarkamutartó. Ybl Jánosné, egy szivarhamu- egy kézi gyertyatartó, egy per­sely, egy album, egy varróeszköz- egy szivartartó. Madas Károly 25 frt. Szvoboda és Kallinits ke­­resk. urak, 2 gyermek ruha. A.Gottschald és tár­sa keresk. urak, 9 chemisette ujjal, egy fejdisz, özv. Glatz Antalné, ezukortartó ezü­sttalppal. Muzs­­lay Sándorné, egy ezukor- egy vaj- két illatszer­tartó, egy palac­k pohárral. Krenedits Matild ur­­hölgy, egy pohár, egy hímzett cassete. Benkár Emilia, két kép, egy­­társas játék, egy broche fülbevalóval. Ráth Mórné, egy írókészlet. Benicz­­ky- Rutkay Mária, egy vajtartó. Rudnyánszky Béláné, egy virág- egy tinta- 9 tojástartó, egy dolgozó kosár. Rózsa Józsefin, egy asztalszőnyeg, egy papír- egy kártyajegytartó. Vizsoli Zichy nyugodt modorban mondaná, hogy bizonyára nem tartanám sületlenségnek. Soha se szokott ön ne­vetni, Eyre kisasszony ? Ne fárassza magát a fel­­lelettel; látom, hogy ritkán nevet, de nagyon vidá­man tud nevetni, higgye el ön természeténél fogva és oly kevéssé komoly, mint a­hogy én nem va­gyok természetemnél fogva bűnös. Még nem vetkő­zött ki teljesen a lowoodi feszességből, uralkodni iparkodik arcakifejezésén, halkan beszél és ellenőrzi tagjainak minden mozdulatát, egy férfi jelenlétében — legyen az bár testvére, atyja, gazdája, vagy akárki, nem mer undoran mosolyogni, szabadon beszélni vagy gyorsan mozogni, de remélem, idő­vel megtanul természetes modorban beszélgetni ve­­­lem, valamint én sem vagyok képes önnel szemben megtartani a feszes, szertartásos formákat ; akkor aztán az ön viselete és minden mozdulata is vál­tozatosabb és élénkebb lesz, mint jelenleg. A ka­­­­litka szoros rostélyzata mögött koronként megpil­lantom a fényes tollú madarat: egy élénk, mozgé­kony, elszánt fogoly van a kalitkában, de ha sza­badon bocsátanak, felrepülne magasan a felhők közé. Még mindig távozni akar ön. — Az óra kilenc­et ütött, uram. — Mit sem tesz— várjon egy perczig. Adéla még nem mehet aludni. — Azalatt még itt álltam, háttal a kandalló és a rezczalai szoba felé igen kedve­ző alkalmam volt megfigyelni némely dolgot. Ön­nel beszélgetvén egyúttal Adélát is szemmel tar­tottam (okaim vannak őt érdekes tanulmány tárgy­nak tekinteni; — okaimat talán, sőt bizonyosan— közölni fogom önnel legközelebb­ ezelőtt mintegy tíz perc­c­el egy bálvány piros selyemruhát sze­dett elő dobozából : arcza elragadtatást fejezett ki, a­mint megpillantá: a kaczérság máris vérében, elméjében és velőjében van. Il faut que je l‘es­­saie, a l‘instant mêm­e!“ kiáltá és kiro­hant a szobából. Most Sophienál van és öltözik, néhány percz múlva visszatérés előre tudom, mit Mária, 3 illatszer- egy virágtartó, két legyező, gz Eszterházy Istvánné, 2 virág- egy levéltartó. Draskóczy Gyláné, 3 kép, egy porczellán virág­tartó, egy album. br. Jeszenák Jánosné, egy por­­czellán kosár. Rudnyánszky Antalné Podmanitzky bárónő, 50 frt. Bohus-Szögyényi Antónia, 6 ezüst csemege, br. Perényi Zsigmondné, 2 virágcserép, egy album, egy látogató jegytartó. Lumniczer Sándorné, egy samovár állvány. — Az adakozók folytatólagos névsorát holnap közöljük. Közgyűlések. Jan. 5. Zugligeti nyárilak részv. társ Dorottya u. 14 sz. II emelet. Jan. 5. Eperjes-tarnowi vasút társ. (magyar rész.) d. e. ll-lkor Mária Valéria u 1 sz. fogok látni. Yarens Célinet mioiature kiadásban, a­mint a színpadon­ megjelent, midőn— de hagyjuk ezt. Annyi bizonyos hogy leggyöngédebb érzelme­im kellemetlenül lesznek érintve — de várjuk be, váljon nem csak­-e előérzetem. Az előcsarnokban csakhamar hallatszott Adé­la apró lábainak kopogása. A kis leány­ belépett és pedig átöltözve, mint pártfogója megjósolta. Barna ruháját, melyet egész nap viselt, egy kurta rózsaszínű selyem szoknya helyettesité, haja rózsa­bimbókkal volt ékesítve, lábait selyem harisnyák és fehér selyem czipők boriták. — Est-cequemarobevabien? ki­áltá, előlépve; et mes souliers et met bas? Tenez, je crois queje vais danser! Ezzel elkezdett végig tánczolni a szobán, mikor aztán ismét Rochester úr elé ért, megfordult lábbegyén, térdre borult előtte és felkiáltott : — Monsieur, jevous remerciemil I« fois de votre bonté; aztán felugrott és igy szólt: C‘e st comme cela que maman fai­­sait, n‘est ce pás, Monsuieur? — Épen igy, volt a válasz és comme cela csalta ki angol aranyaimat britt zsebeimből. Én is voltam valaha zöld, Eyre kisasszony, fűzőid, ön­nek nincs tavasziasabb színezete, mint az enyim volt egykor. De az én tavaszom elmúlt, nem hagyván egyebet kezemben mint e franczia virág­szálat, melytől szintén szeretnék valamely után — módon menekülni. Nem becsülöm többé a gyöke­ret, melyből fakadt, miután azt tapasztaltam hogy csak arany porral táplálkozott, ennélfogva a bim­bót is csak félig meddig szeretem, különösen ha oly mesterkélt kinézéssel bír, mint épen most. Fő­leg azon római katholikus elv kedvéért tartom magamnál, mely szerint egyetlen jó cselekedet számos bűnt hely­re pótol. De mindezt meg fogom magyarázni legközelebb. Jó éjt. (Folyt, kör) KÖZGAZDASÁG. Vegyes. — A pesti-lipótvárosi takarékpénztár forgalmi kimutatásása 1872 deczember havában. Takarék­­pénztári betétek: állomány november 30-án 1.484,064 frt 19 kr, uj betétek 556,985 frt 18 kr, összesen 2.041,049 frt 37 kr, visszafizetések 758,573 frt 46 kr, állomány decz. 31-én 1.282,475 frt 91 kr. Váltó tárcza: állomány nov. 30-án 1.652,724 frt 53 kr, új leszámítolások 779,197 frt 81 kr, összesen 2.431,922 frt 34 kr, bevételezések és vissz- leszámítolások 1.038,024 frt 7 kr, állo­mány decz. 31 én 1.393,898 frt 27 kr. Értékpapí­rokra adott előlegek: állomány nov. 30-án 706,777 frt 18 kr, uj előlegek 300,478 frt 14 kr, össze­sen 1.007,255 frt 32 kr, visszafizetések 225,071 frt 22 kr, állomány decz. 31-án 782,184 frt 10 kr. A személyes hitelegylet váltótárczája: állo­mány nov. 30-án 344,000 frt, uj leszámítolások 147,610 frt, összesen 491,610 frt, bevételezések 151,300 frt, állomány decz. 31-én 340,310 frt. A személyes hitelegylet biztosítéki alapja: állomány nov. 30-án 21,550 frt, lefizetett biztosítékok 900 frt, állomány decz. 31-én 22,460 frt. Pénztár, összes forgalom deczember havában 3.812,586 frt 48 kr, pénztár­készlet decz. 31-én 65,129 frt 28 krajczár. — Uj intézetek. A budai átalános polgári takarékpénztár, a „Hajnal“ magyar életbiztosítási részvénytársulat és zemplénmegyei nagy­mihályi takarék és hitelegylet mint népbank alapszabá­lyait a keresk. minisztérium ellátta a törvényes bemutatási záradékkal.­­ A magyar jelzálog­hitel­bank 5710/o­ tos zá­logleveleinek jan 2-án történt harmadik kisorso­­lása alkalmával a következő számok mutattak ki: Az első sorozatból: Lit. A. á 1000 frt: 29- 116 Lit. B. á 500 ft: 12. 14. 36. Lit. C. á 100 ft: 29. 38. 39. 53. 76. 84. 106. 117. 121. 123. Lit. D. á 50 ft: 1­­6. 14. 20. 28. 35. 38. 40. 46. 57. 69. 84. A 2-dik sorozatból: Lit. A. á 1000 ft: 477. 521. 567. Lit. B. á 500 ft: 51. 56. 154. Lit. C. á 100 ft: 139. 235. 242. 253. 283. 305. 434. 435. 485. 521. 722. 848. 850 . 867.. 872. Lit. D. á 50 ft. 103. 147. 148. 158. 164. 178. 179. 203. 226. 230. 261. 280. 302. 303. 322. 325. 341.345. 252. 357. A III-ik sorozatból: Lit. A. á 1000 ft. 648. 702 745. 770. 789. 863. 1067. 1285. 1287. 1336. 1395. Lit. B. á 500 ft. 208. 253. 266. 268. 285. 325. 352. 382. 386. Lit. C a 100 frt. 993. 1017. 1023. 1027. 1031. 1051. 1052. 1081. 1087. 1110. 1137. 1159. 1184. 1238. 1239. Lit. D. a 50 frt. 375. 385. 386. 390. 394. 399. 401. 405. 412. 414. 417. 420. A IV.-ik soroz­atból: Lit. A. á 1000 ft. 1553. 1804. 1940 1942. Lit. B. á 500 ft. 487. 489. Lit. C. á 100 ft. 1336. 1515. 1523. 1594. 1595. 1618. 1622. 1627. 1659. 1728. 1735. 1773. 1839. 1873. 1878. Lit. D. á 50 frt. 464. 480. 485. 487. 491. 525. 539. 561. 587. 595. 617. Ezen kisorolt záloglevelek 1873 márczius 1-jétől kezdve teljes névértékben bevál­tatnak : Pesten, a bankpénztárnál (3korona utcza 6.) és a magyar leszámítoló és váltóbanknál (előbb C. J. Malvieux), Bécsben , az alsó ausztriai leszá­­mítoló-társaság bank-üzletében és a bécsi váltó­banknál.­­ A pesti banknak múlt évi deczember 31- én forgalomban volt pénztárjegyei 301,700 frt összeget képviseltek. Pesti börze és galeoncsarnok. jan. 3. É­r­t­é­k­üzlet. A hangulat a folyton érezhető pénzhiány daczára valamivel javult, mire indokul szolgáltak a bécsi és külföl­di magasabb jegyzések. A speculatio üzletekbe bocsátko­­­zott, minek folytán játékpapírok­ban a forgalom némileg élénkült Délelőtt osztr. hitel 330.30 — 331- 70, franko m. 991/11 — 100’/4, angol m. I kib. 971/2-el köttetett. A d­é­l­i tőzsdén bankrészvények szilárdabbak vol­tak : angol­ m. I kib. 971/2 — 98, 11 kib. 88 — 887a, magyar hitel 178 — 1787a, osztr- hitel 332 — 331.80, franco m 1007, — 1007», magy. municipalis 92 — 92’/^, magy. földhitel 116, takarék és hitelegylet I k­b. 12474 — 12674, II Mb. 110 — 11174 pesti népbank 109 — 10973-al vetetett. Takarékpénztárak közül lipót­városi 70®/* — 7074-el jött forgalomba. Pesti közúti kere­sett és 378-al szívesen fizettetett Egyéb értékek közül Ho­tel 208-al talált vevőkre. V­a­l­u­t­á­k szilárdak,520 francosok 8.68, porosz p. n. 1.62-vel köttettek. Galinában a hangulat lanyha, a malmok a rosz­liszüzlet folytán tartózkodnak a búzavásárlástól. A forga­lom ennél fogva igen korlátolt, az árak alig tartottak, névleg a tegnapiak. Liszttőzsde: Kész áru (januári kiegyenlítés) ala­­csonyabb árakon sürgősen kínáltatott. Határidők elhanya­golva, árak csökkenők. Jegyzésre nem került semmi. 4 üzleti naptár.

Next