Ellenőr, 1873. július (5. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-10 / 157. szám
Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 ért. — kr. Félévre ... 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 . Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-uteza 8. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem Vállalkozunk. Minden értesités a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. 157. szám. tatét: Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn a ünnepre következő napon Budapest, csütörtök, julius 10. 1873. iMMRiw u. &,jíw «sím mim'V Ti ~ i uhum' hm iíí’ m aiiiiVii^iwwiiw'rjiiiri^' wTiTi~iiflz í Viiiwiiiim \ A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. ez.) intézendők. y** Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6. ez. (légrády testvérek irodájában). A* előfizetési pénzek helyben és vidékről Pest, bálvány-utoza 9. a*. alá intézendők. V. évfolyam. A versaillesi nemzetgyűlés egy ülése. (v—n) A genialis német író és mttitész Lindau Pál, Párisban járván nem mulasztotta el megnézni a versaillesi nemzetgyűlés egy ülését, s azt oly érdekesen írja le, hogy élvezetesnek tartjuk e közleményt olvasóinkkal is megismertetni. _____Nagyon jellemző — mondja L. P. rövid be 8^* Mai számunkhoz a „Szerelmesek naptára“ 1874. évre előfizetési felhívása van csatolva. Közlekedés.*; Btfcs gyors. Ind. * 10 B il‘— B *-est .gyors. tud. 7.60 E. *.29 B. rost . tok. 10.16 B lift BéCS________tok. * 18 B. »36 B Futárvonayok a gyorshajózár alatt. Hétfő, pestt., szomb. I Hétfő, Szerda. Piát. Bécs ind. 1.40 X. Bastas ind. 2.10 B. Peztérk. 8.81 B. Pest tok. 12.88 B. „ ind. 8.41 B. „Ind. 1.20 B. Bazins tok. 8.50 B.________________IBécs érk. 7.82 B._________________ Bécsi Ed 1 8 48 B 8 ro E BAziae Ind. 8.16 B 8.80 Pozsony „ 11.18 , 11.08 , Temesvni „ 10.07 . 0.17 B. Pest érk. 7.66 B 8.06 B Szeged „ 1.81 B 1.16 E . ind. 8.67 „ 7.05 , Czegléd 5.48 „ 6.28 „ Csegléd , 8.88 „ 9.84 , Pest « 8.12 „ 1.« „ Szeged , 1.81 B. 1.41 E „ Ind. 9.15. » 25. lamegvár , 8.10 „ 6 80erk. (Pozsony . 1.28 B 4.20 B 3Azian tok. 8.46 . 10.20 Bécs________tok. 6.00 . 6.08 „ Valkáur Ind. 8 «il IPerJAtno® Ind. 8 25 B PerJAmos tok. 6.06 ,__________| Volk Any tok. u.iO „_________ Bécs ind. 7.15 B. 1.60 B Sz.-Fehérv.ind. io.ij B. '.2.33 B Győr „ 11.84 . 10.10 „ Uj-Szőny , 2.42 B 8.65 „ V-t)*ony „ 2 88 E. 11.87 ,. Győr , 4.09 * 6.08 „ Sz.-Fehérv. tok. 5.58 „ 2.69 B Bécs________tok. 7.00 „ 84 „ Buda ind.•MSB 10.5? B. 9.45 B T lest ind 7 — B 7,t6B — 87.-Fehérv.érk 1.17 , 2.88 K 11.54 B. Kanizsa , 1.4b „ 10.48 B 8.18 D. Kanizsa 1.47 E. 11.88, 4.48 , □a.-Fehérvár „6.17 , S.60 B 1.50B. Priest tok. S.16B — 7.61 B Buda érk. 8.17 , 6.06 B 4.56 „ Kanizsaiad 10.65B. 1.18B 3.15 7 Bécs ind. 7.15B IL.ISB 7.45B Sopron „ 6.28B. 1.45B 7.40 B Sopron ,11.58 , S.40B 0.19 „ Bécs érk. 184.50 , 11.14 „ Kanizsatok.— 10.18B, 4.37 B ■„.Fehérvár ind. 9.87 B 3.18 B. Gyanafalva ind. 6.30 B. 12.56 B Iris CzeU a 8.18 B 9.30 „ Szombathely , 8.65 „ 8.81 , Szombathely . 3.86 , 8.01 , Kie-CzeU , 1125 , 9.07 „ bryanafalta tok. 9.80 „ 8.86, Sz.-Fehérvár tok. 5.07 B. 8.10 B Győr ind. 7.24 B, 12.12 B, Szombathely ind. 8.51 B 12.09 B Kte-CzeU , 11.45 ,, 8.12 , Kie-Oze'l . 11.81 „ 8.30 „ Szombathely érk. 8.10 , 6.02 OySr tok. 2.00 B d61 „ ZAkAns ind. 8.53 B. 7.40 B KarolyvAros ind. 5.18 B 4 18 B. Zágráb tok. 7.50 , 12.57 B Zágráb érk. 77, 740 , ind. 5.28 , 8.88 B , ind. 7.43 B. 0.20 B KArolyvAr.tok. 10.17 „ 10.10 . ZAkAnyi tok.1l.44B. 2 87 B ind. 6.58 B, 48 B Slrinilirile’i ind. 4— K 4.40 B Zágráb , 3 10 , 7.50 „ Zágráb , 7.63 . 8.18 , stfinbrilel» érk. 1044 . 11. OE , Sztaz tok. 0,50 9 ál , Zákány Ind. 60 B. 4.18 B. Dombóvár ind. 6.57 B 6.36 B Dombovár tok. 12.27 E. 1.08 B. BAkÁny érk. U.SS „ 2.27 B Kanizsa ind. 6.10 B 2.43 B Hoháco ind. 8.20 B 5.00 B. Zákány „ S.21 , 4 OS , Zákány 12.86 B 3.07 B dlohÁca tok. 12.80 B 12.20 B. Kauiv.su tok. 1.21 „ 4.19 „ Vili All ) ind.li.S2B 8.30B.4.8OB1 W.-VArad ind. 6.0SB 7.66B, Eszék tok. 1.07B 888 , 6.29 , Szeged , 8.24B 2.10B „ Ind. 4.00,8.66B Eezek tok. 10.18,11.14 „ Szeged , 8.84B.6.16B „ ^ Ind. 11.00 , 5.42B 9.00B S.-VArad érk. 11.00 » 8.— ,__ VillAny érk. 1.06B. 7.17 , 11.04 „ Pest ind. 7.ut.B 6.26B litera ind. 4.20 B 9.81B. 6.00B. Czegléd „ 10.16 „ 8.56 „ Miskolcs „ 7.49. , 1.66 B 9.53an Szolnok „ 11.35 , 9.68 ,. DebreCZ , 12.47 B 10.84 , P. Ladány „ 2.01 E. 12.5« B P. Ladány , 9.26 , 12.87 B Debreca , 8.51 , 2.52 , Szolnok „ 4.45 , 4.44 , Hiakolcz , 10.40 „ 7.66 , 2.08 B Czegléd „ 8.04 „ 6.19 „ Kassa érk. 8.223 12.15 B. 5.11 „ Pest tok. 8.31 , 8.45 „ SzoLnofe Ind. 11.12 B 16.87 B. Temesvár ind. 8.65 B 5.29 B .Arad „ 4.85 B 6.98 B Arad „ 12.26 B 9.04 , Temesvátr érk. 7.01 , 8.49 , Szolnok érk. 4.64 , 4.17 B. P.-LadAny ind. 2.86 B 1.20 B IV.-VArad Ind. 11.29 B 9.05 B. Jl.-VArad érk. 4.47 „ 4.08 „ P.-Kadilny érk. 1.28 B 11.44 „ Arad 'ni 4.36 B s.4i K S,V4*t:lrliely ind. 7.16 B 10.02 E Piák! „ 10.S9 , 2.80 B Tövis , 180 E 2.50 B. K.-FehérvAr érk. 12.40 B 5.18 B K.-FehérvAr érk. 3.20 , 3.29 , „ ind. 1.06 „ 11.82 B. . Ind. 10.10 B.OC , Tövis , 2.84 , 1.12 B. t'lak v , 1.18 B 6.10 , M.- VAsÁrh,i.y érk. 6.16 , 6.62 „ Arad érk. 8 20 , 11.46 , Piski ind 2.40 X Petrozsény Ed. 6.80 B. Petrozsény tok. 8.20 „_______Piski érk. 12.00 E. Tövis ind. 2.14 B. 1.46 E SegesvAr ind. 9.47 E 8.80 B. BegesvAr tok. 6.99 , 7.89 , Tövis ért. 9.90 B. 1.00 B, Kis-Kapus ind. 4.86 B 6.06 B Sieben ind. 6 40 B 9.59 B Szeben érk. 6.29 , 7.36 , Kis-Kapus érk. 9.10 , 11.87 , K.-VArad ind. 6.12 B 4.51 B KolozsvAr ind. 4.20 B 10.80 B KolozsvAr érk. 11 69 . 202 , M.-VArad érk. 10.68 8.16B Pest ind. 12.SC Bl.60 B 2.02 B Rutka ind. 1.18 B 8 62 B Hatvan , 2.60 , 1.60 B 6.88 , S.Tárjár, „ 9.02 , 1.86 B 8 85 B 8 Tálján , «.82 „ 4.00 „ 8.60 érk. Hatvan , 10.68 .. 4.00 , 600 » Botka , 19.89 , S.06 B________fess érk. 18.S E 6.18 , 8.86 , Pest ind. 7.83B 10.86E 5.28 B. Hiskoievind ,.;6, B10.80B 9.00 B. Hatvan fok. 8.38 „ Hatva érk. 4.10E , ind. 9.6c , 1.81B 11.02 B. „ Ind. 11.07 „ 8.21 B 7.65 „ Miskolczérk 1.26 B 6.30 , 6.42 B Pest érk. 1.07 B 6.10 B 10.20 , VAmos-Györb ind. 2.40B. 10.42 B. Gyöngyös ind. 1.21 B 9.26 B Gyöngyiig érk. 8.15 , 11.12 „ VAmos.Györbérk.1.5(l , 6.68 „ F -Abony ind. 9.80B 12.00E 1.23 B. Eger ind. 8.89B 11.69 E B CSR Eger érk. 10.00, 12.80, 5.00 ,[F.Aboeiyérk.3.52 B 12.06 B 8.49, Alisból ez ind. 7.65 B. IBAnréve ind. 8.46 B HAnréve tok. 10.18__________|Wlaboler tok. 6.16 , Kassa ind. e.oo B 5.80 B Oderberg ind. 8.26 B 7.00 B. Butka , 8.25 B 8.00 B Rutka . 2 II B 4.00 E. Oderberg tok. 7.80 , 8.00 B Kassa 4rk. 5.00 B 8.00 B. Abos ind. 7.00 B 8.00 B 7.80 B Eperjes ind. 1.26 B 5.80 B 2.47 B Eperjes, tok. 7.46 , 8.15 , 8.16 „ Abos tok. 9.10 , 6.15 , 8.99 Szerencs ind. 8.65 B 8.59 B KirAlyhAza ind. 12.47 E 9.48 B 8.A.Ujhely , 19.61 , 6.82 „ Csap , 4.16 , 1.8« B Csap , 12.66 E 8.26 , S.-A.-ujhely „ 5.05.B0 , KirÁlyhAza érk. 4.18 „ 12.10 B. Szerencs érk. 7.4« , 6.86 , Ss.-Ujhely ind. 11.00 B Homoniz Ed. 1.26 B Sztmenn« érk. s K ESz.-ujhely érk. 6.88 , Ungvár Ed. 11.18 B 2.27 B NyiregyhAza ind. 6.00 B Csap . 1.00 E 8.46 , Csap . 12.46 E 4.86 B NyíregyhAza érk. 6 26 , UngvAr érk. 9.04 „ 6.68 „ BAtyn Ed. 8.40 B MnnhAca ind. 18.0« B MnnhAcc érk. 4 51 , BAtyn érk. 1.17 „ Debreezett ind. 8.IS B. 4.18. E. Szlkceti» ind. 1.09 B 9.81 B Királyháza „ 10.17 B.4.18 B 9.48 tok. Királyház» , 4.86 » 4.98 B Szigetb érk. 16B 7.19 B« — D ebreezeti érk. 11.60 , 9.86 „ •) R (reggel jelenti az időt éjféltől délig.. E (este) déltől éjfélig. TÁVIRATOK. BéC8, jul. 9. A „Wiener Zig“ mai számában hozza a kereskedelmi miniszter rendeletét, melylyel a magyar-osztrák belföldi forgalomban az egyszerű táviratok dija. évi augusztus elsejétől kezdve 50 krban állapittatik meg, (minden távolságra egyaránt, minek következtében a távolság szerint fokozatosan emelkedő díjazás megszűnik,) s a távirdadíjak bérmentesítésére sürgöny bélyeg használata rendeltetik el. Bécs, júl. 9. a „Wiener Zig“ jelenti, miszerint ő felsége a közkiállítás főigazgatójának számos kitűnő szolgálatainak elismeréséül a Ferencz Józsefrend nagykeresztjét adományozta. London, Jul. 9 Richard indítványozza, hogy a kormány a külhatalmakkal alkudozást kezdjen a nemzetközi törvények módosítása, s egy állandó választott biróság alakítása czéljából. — Bár Gladstone és Enfield ez indítványa ellen beszélnek, 98 szavazattal 88 ellenében elfogadtatott. London, jul. 9. Az ír nevelésügyi biztosok a Hartington által ajánlott törvényt elfogadták. Berlin, jul. 9. A „Prov. Corr.“ a császárhoz intézett kath. feliratról ismételten megemlékezvén, akként nyilatkozik, hogy a kormány kész a papi uralomvágy ellen, bárki részéről nyilatkozzék, minden szépítés daczára, a törvényhozás által nyújtott minden eszközzel szigorúan fellépni. Berlin, jul. 9. A szövetségtanács tegnapi ülésében elhatározta felkérni a szövetséges államokat, hogy az osztrák-magyar egy- és kétforintosok s a hollandi egy és harmadfél forintos ezüst pénzek elfogadását a közpénztáraknál tiltsák be. A szövetségtanács üléseit az őszig elnapolta. Budapesti izinlapok. Csütörtökön, júl. 10. MIKLÓSY SZÍNKÖR. Kezdete 6 órakor. Blaháné asszony és Vizváry úr vendégjátékéul. A szép Galathea. Mythologie! operette 1 felvonásban. Ha te úgy, én is úgy, Vígjáték 1 felvonásban. KRISZTINAVÁROSI SZÍNKÖR Kezdete 7 órakor. A kékszakálú herczeg, Operette 4 felv. Budapest, július 9. Mint az ágyúgolyó, melyet a gályarab lábára forrasztanak, hogy minden mozdulata annál biztosabban ellenőrizhető legyen, úgy nehezülnek reánk és akadályozzák anyagi és politikai elhaladásunkat, annyira sürgető reformkérdéseink czélszerű és egyöntetű megoldását, azon agitatiók, melyek az ország különböző nemzetiségei között nem csak hogy nem szűnnek, de naponkint újabb életjeleit adják folytonos romboló tevékenységeknek. A románok, a fennálló törvényeket ignorálván, a passivitás örve alatt demonstrálnak az általuk lakott vidékek nagy részén a mai állapotok törvényessége ellen ; sőt egy helyütt — Fogaras vidékén — a törvényhatóság egyenesen Magyarország integritásába ütköző határozatokat alkotott, s midőn a belügyminiszter ez ellen, kötelessége szerint, szigorúbb rendszabályokhoz nyúlt, a törvénytelen végzést indítványozó agitátorokkal egyetértő főkapitányt, mint a kormány bizalmával visszaélő közeget, hivatalától felmentő, a felelős minisztérium mellőzésével egyenesen a koronánál keresnek orvoslást, szándékosan arctulcsapva a képviseleti rendszernek azon alapelvét, mely törvénykönyvünkben is félremagyarázhatlan világossággal benfoglaltatik , hogy a király csak a felelős miniszterek ellenjegyzése mellett intézkedik. A horvátokkal alig létesült a kiegyezési törvény módosítására vonatkozó javaslat feletti megállapodás, máris az agitatió kizsákmányolja azt, saját magánczéljaira és mint megbízható hírekből értesülünk, megindult a személyes hecz a hivatalért és kenyérért, közjogi sérelmek és elvi differenciák ürügye alatt. A ruthén fanatikusok holmi léha himpellérekkel szövetkezve, macskazenét rendeznek a munkácsi püspöknek, kiről ha egyéb dicséretest nem is, annyit mindenesetre tudunk, hogy jó hazafi. Az illetőke tette, melynek egyéb nevet nem tudunk adni mint polissonerie, azt mutatja, hogy a jó muszka óhitűek nem 14 nappal, hanem 14 évvel késtek el a kalendáriumtól, mert az ily demonstratió az erőszakos elnyomatás idejében, midőn személyes bátorság is kell hozzá, valamikép csak megjárja, de a sajtó- és szólásszabadság korszakában oly hitvány dolog, melyre csak meggondolatlan léhaság, vagy tehetetlen személyes boszu vetemedhet, mely azonban, ha, mint a jelen esetben, nemzetiségi fanatismus eredménye, kétségkívül behatóbb megvizsgálásra és következményeiben éber szemmeltartásra érdemes. A tótok elhanyagoltatásukról panaszkodnak. Az izgatás tért foglal ott is, a hívatlan apostolok hazai és külföldi lapjaikban folyton pengetnek oly eszméket, melyek a könnyen hivő népet és azon félig civilizált proletariátust, mely minden zavargásban csak nyerhet, mert veszteni valója nincs — tévútra vezetvén, idővel veszélyessé válható üzelmek csiráit foglalják magukban. Akadtak olyan lelkiismeretlen tintahősök is, kik a magánérdek által ösztönöztetve. Délmagyarországon egy német nemzetiségi kérdést szerettek volna az ottani németajkú lakosság nyakára erőszakolni, és nem rajtuk múlt, hogy a dolog nem sikerült, hanem a dél magyarországi németség józanságán és hazaszeretetén, mely ezen üzelmeket nem válogatott szavakkal, de annál erősebben visszautasította. A szerbek között egy pillanatra se szünetel az izgatás, a pancsovai események eléggé tanúsítják, mily fokra hágott azon agitátorok vakmerősége, kiknek kenyerök évek óta a népámitás és kik Magyarország ellen intézett üzelmeik számára igen termékeny, mert már a katonai kormány által előkészített talajt vélnek találni a határőrvidéken. Mindez igen régi baj. Szomorú gyümölcse azon átkozott politikának, mely a nemzetiségeket egymás ellen felingerelvén, a boszút, a haszonlesést, az irigységet, szóval, valamennyi aljas szenvedélyt felizgatván, egyik nemzetet a másiktól való félelem által igyekezett elnyomni és szabadelvű fejlődésében akadályozni. Az alkotmányosság helyreállítása óta nem sikerült kiirtani a bajt, melynek növeléséhez annyi tényező járult, és kártékony hatása meg is látszik törvényeink legnagyobb részén, melyeknek szerkesztésénél mindig figyelemmel kellett lenni az észszerűség, czélszerűség és szabadelvűség követelményeivel néha homlokegyenest ellenkező aprólékos, gyermekes és káros melléktekintetekre. _ _____A kormányt nem menthetjük fel azon vád alól, hogy részben ő is oka annak, miszerint ezen üzelmek 6 év óta egy cseppet sem enyhültek. Tapogatózó, határozatlan, habozó magatartása nem csekély mértékben bátoritá fel, vagy esetleg elkeserité az izgatókat és ezeknek fanatizált követőit. A képviselőválasztások alkalmával, pl. 1869-ben és 1872-ben, izgatásnak volt bélyegezve és gyakran eszerint büntetve mindaz, ami a kormányjelöltek megválasztását megnehezítő, vagy épen meghiúsító, míg más kerületekben a hivatalos jelöltek érdekében szabad volt mindenféle nemzetiségi jelszavakkal agitálni, anélkül, hogy valakinek eszébe jutott volna, szót emelni e bujtogatások miatt, melyeknek hatása bizonynyal kiterjedt későbbre is, és nem elyészett el a választások utáni napon. A kormány belekapaszkodott holmi apróságokba, perbefogott mámoros toasztírozókat, kiket rövid vizsgálati fogság után a bíróság kénytelen volt szabadon bocsátani, sajtópereket indíttatott, melyek egyeseknek olcsó martyrságot szereztek, de nem mert erélyesen, szigorúan és határozottan fellépni ott, hol arra szükség volt és hol az ily példaadás minden tekintetben jó hatás gyakorolt volna. Nincs annyi időnk, hogy a végtelenségig halogathatnék e tekintetben az okosabb, erélyesebb és czélszerűbb politika követését. Ha azt akarjuk, hogy közigazgatásunkat valahára gyökeresen megjavítsuk, reformkérdéseinket a szabadság elveinek és kulturális fejlődésünk igényeinek megfelelőleg oldjuk meg, ekkor mindenekelőtt tisztán kell előttünk állni a czélnak, melyet elérni akarunk s e czélhoz vezető legegyenesebb, legrövidebb úttól semminemű melléktekintetek kedvéért, melyek egész államéletünk harmonikus szervezését lehetetlenné tennék, — eltérnünk nem szabad. A magyar nemzet létcéljainak megvalósítása elé akadályokat gördíteni, nem engedhető meg semmiféle nemzetiségnek, mely ezen ország területén lakik. A magyar törvényhozás soha sem fogja ellenezni, hogy a más ajkú polgárok szabadon fejleszthessék nyelvüket, irodalmukat, kulturájukat, nem fogja megtagadni a szükséges eszközöket, művelődésük előmozdítására, de másrészt azt is megkövetelheti, hogy az ország minden lakosa, a haza oly polgárául tekintse magát, ki csak alkotmányunk és törvényeink keretén belül érvényesítheti saját jogos és törvényes nemzetiségi aspiratíoit. Erre felügyelni elsősorban a kormány, mint a végrehajtó hatalom képviselőjének kötelessége és valóban nagy és súlyos felelősséget vesz magára, ha akármiféle okokból elmulasztja a törvény teljes szigorát éreztetni azon bujtogatásokkal szemben, melynek az újabb időkben mind nagyobb mértékben lábra kaptak, és melyek bármily ártatlannak látszó alakban jelenjenek meg, végczéljokban mindig Magyarország államisága, területi épsége és a magyar nemzet politikai hegemóniája ellen vannak intézve. A magyar hítelsegélyegylet végrehajtó bizottsága tegnapi ülésében megalakulván, elnökül Weninger Vinczét választá. Az egylet ma jegyeztetik be a váltótörvényszéknél, s valószínűleg már hétfőn megkezdi működését. Az egylet a nemz.banktól a hat milliót a rendes bank kamatlábon feolitl l°/0-kal kapja, a bécsi segélyegylet irányában a bank hasonlóképen jár el. A hat millió a pesti egyletnek egyelőre a folyó év végéig bocsáttatik rendelkezésre, s elsősorban a vidék hiteligényeire lesz tekintettel, s a pénzt oly kamat mellett fogja adni, hogy csak saját költségei legyenek fedezve. (…) Trefort miniszter úr viselt dolgairól következő történettet olvasunk a „Rozsnyói Híradó hasábjain: „Városunk lakosságát egy közelebbről kelt cultusminiszteri rendelet tartja szokatlan izgatottságban. Rozsnyó városa ugyanis a tizenhetedik század közepétől kezdve évenként 126 forinttal segélyezte a róm. kath. elemi iskolát, és ugyanily összeggel járult a helybeli evang. elemi iskola gyámolításához is. Azon időben, amikor még községi iskolák nem léteztek, ily intézkedésre kétségkívül igen nagy szükség volt, mert ha a létező hitfelekezetek tanodái közül a város közjövedelméből részrehajlólag csak az egyik — akár a katholikus, akár a protestáns — segélyeztetek, ez a lakosságnál minden bizonynyal sok kellemetlen súrlódásra szolgáltatott volna okot. Midőn a községi iskolák felállításáról szóló törvény szentesítést nyert. Rozsnyóvárosa, mely Hunt a fennebbiekből kitűnik, felekezeti szempontok által soha nem engedi vezéreltetni magát, elhatározta, hogy községi iskolát léptet életbe, és a két felekezeti tanodának egyenlő arányban fizetett összeget jövőre a községi iskola tanítóinak fogja kiszolgáltatni. E határozat érvényre is emeltetett, s 1870-től fogva máig, a segélyezésben tényleg nem a felekezeti, hanem a községi iskola tanítói részesültek. A rozsnyói püspök e határozatot sérelmesnek találván, annak megsemmisítése iránt a megyéhez folyamodott, mely azonban a városnak adott igazat. A püspök erre a cultusminiszteriumhoz fordult, s ez közelebbről kelt intézményében épen ellenkezőjét mondja ki annak, amit a megyei kimondott, és meghagyja a városnak, hogy a kath. elemi tanítók részére az évenkinti 126 forintot úgy a múltra, mint a jövőre nézve kifizetni kötelességének israelje.“* E néhány száraz vonás hírlapi hasábok és országgyűlési szónoklatoknál hivebben tükrözi viszsza Trefort miniszteri bibéjét és gyöngéjét. Őt világos törvény daczára is szerfelett könnyű tánczra penderíteni, mert Katának szive majd meghasad a püspöki fenszerpromenádok és főpapi ledérkedés iránti vonzalmában. Ám tessék Trefort urnak mint magánembernek szolgaias magaviseletét a püspökök irányában egész a papucscsókolásig vinni, legfeljebb gúnyos vagy nevető arczokra fog bukkanni az országban; ne tiporja földre a nemzet bizalmából birt hatalmat senki szép szeme kedvéért, mert a törvény szentségén ejtett csorbát sincs kedve elnézni a nemzetnek senkitől, annál kevésbé a törvények végrehajtó és őrközegeitől. Hangicsáljon barátságos lakomáknál csalhatatlansági ponyva-verselményeket dnetben, ez az ő privát érzelmének vagy szeszélyének a dolga, melyhez senkinek semmi köze. Van azonban közünk ahhoz, hogy az 1868. évi közoktatási törvény felett kaczagó kankantánczot ne járjon a miniszteri élhetetlenséget pártjára kerített főpapi komaság. Már pedig a rozsnyói eset nem egyéb, mint sarkaiból való kiforgatása a törvénynek, mely fentartás nélkül megengedi, hogy községi iskolák felállításával, a felekezeti iskoláknak adott javadalmazás egyszer mindenkorra beszüntethető. Honnan vette magának Trefort miniszter úr a jogot a törvény ily irányú intézkedését önhatalmilag arcul venni, azt nem tudjuk. Akarjuk hinni, hogy itt Rozsnyó városának részéről valami tévedés volt, de ha nem volt, akkor bizony nem lehet kímélet az oly miniszter számára, ki hibát hibára halmos, s erélytelenségét törvényszegéssel tetézi. (…) A nemzetiségi torzsalkodás Zaránd megyében azzal önt olajat a testvéri gyűlölet tüzére, hogy a magyar nyelvet a közigazgatás minden ágából kirekeszteni, a magyar hivatalnokokat mindenünnen kiüldözni törekszik. Szép egymásutánban aztán oda is vitték a dolgot, hogy csupa „rómaifi“ kormányozza a megyét, s a hivatalos magyar nyelv száműzve van a megye határai közül. A románok eletvenkedő eljárásán nagyon is megérzik a zsarnoki hajlamot, mely mindent szeretne saját képe után idomítani, ahol lehet szép szerével, ahol ez nem használ erőszakkal. Ha ők lennének a mi helyzetünkben, bizonyára tűzzel és vassal igyekeznének a román ideáknak meghódítani Kárpátoktól Adriáig mindenkit. Hogy tőlök ugyan hasztalan várna bármely nemzetiség oly szabadelvű intézkedéseket, minőket a nemzetiségi és közoktatási törvények biztosítanak számukra, az oly bizonyos amily bizonyos, hogy a kormány elnéző magatartásából vérszemet kaptak oly érzelmekre, melyeket helyzetünkben a világ egy állama sem tűrne el nyugodtan. Ki szenvedélyes hangon kívánna a dologhoz szólani, s nem tartaná czélul, hogy nem tanácsos elmérgesíteni a kedélyeket, annak kemény szemrehányásokat kellene a nemzetiségi agyarkodók arczába csapni. Elmondhatná Humboldtnak a néptörzsek gyermeteg voltát eláruló azon ismérvét, hogy a törvénytiszteletről mi fogalommal sem bírnak. Kevés államalkotási képességgel bír ugyanis mindazon népfaj, melyeket a megbokrosodott érzékiség vad rohama egy picike nemzetiségi lidérczfény után hajt az ágyuk torkába, meghunyászkodve jaj nélkül türeti el velük az igát, hogy a szabadság virradatára fékevesztett indulatossággal agyarkodjék az ellen, ki magához emelte, szabaddá tette, és békülékeny anyai érzelmekkel nézi vásott csíntevéseit. Elmondhatná, hogy az ily népfajokra betűről betűre ráillik Aesop meséje a berzenkedő békákról, melyeket a gerendakirály mérséklete sztlhasító brekegésre késztetett, de aztán mikor gólyakirályt kaptak, összehúzták a bagariát annak módja és rendje szerint. Tőlünk azonban távol van a keserűség izgató szerét újabb adatokkal nevelni. Mi csak a törvénykönyvvel kezünkben tiltakozunk azon túlkapások ellen, melyeket megtűrni gyalázat volna a néven, melyet viselünk; gyáva meghunyászkodás a kormánytól, mely a törvényeket végrehajtani köteles. A nemzetiségi törvény világosan kimondja, hogy Magyarország államnyelve, a nemzet politikai egységénél fogva, a magyar. Ugyane törvény kötelességévé teszi a törvényhatóságoknak, hogy a municipium jegyzőkönyveit az állam hivatalos nyelvén vezessék, s csak melléknyelv gyanánt szolgálhat az, melyet a képviselőtestület ötöde a jegyzőkönyv nyelvéül óhajt. Szintúgy a belső ügyvitel terén is az állam hivatalos nyelvét tartoznak használni. Zaránd megye bizottmányát tehát merész törvényszegő lépésekre ragadtatta a nemzetiségi szenvedély, midőn kiküszöbölni akarja a magyar nyelv hivatalos használatát. Ha majd e föld a román önkénykedést találja hordozni egykoron vállain, akkor uralmuk kitörésével kényök-kedvek szerint áraszthatják el az országot ; de míg e magyar vérrel áztatott, magyar csontokkal termékenyített hazát magyarnak ismeri a világ, követelni fogja, hogy ne a csárdában legénykedők szeszélye, hanem a törvény szabjon irányt az államélet minden ágában. Ne várjon az izgágák semmiféle töredéke kíméletet, mert sem a kormánynak sem a sajtónak nem állhat érdekében elszivelni az olyféle rugdalódzást, mely a takarón túl terjeszkedve s a törvényt lábbal tiporva, paczkázni akar az egész ország törvénytisztelő közvéleményével. Erélyes rendreutasítást az ily emberek számára, melyet okvetlenül az egész ország helyeselni fog a vezetés után, ahogy Francziaország jelenlegi népképviselete színházban ülésez. Nem is lehetne alkalmasabb helyet találni azon spectaculum számára, melylent a színpadon és a földszinti nézőtermen foly le, és azon közönség részére, mely a páholyokban és karzatokon oly modorral és érzelmekkel tekinti az alatta történőket, mint amilyennel egy sikerült bohózatot szoktunk nézni. A terem maga gyönyörű, XV. Lajos építtette Gabriel építész által. Pompadournak akart vele kedveskedni, de az 1753-ban megkezdett építkezés oly lassan haladt, hogy csak 1770-ben lett készen, midőn már a király kegye Dubarry felé fordult, s így e kedvezkedés is ennek jutott. Történelmi nevezetességre a Gardes de Corpsnak 1789. október 2-án ott tartott bankettje által emelkedett, mely bankett a királyi család érdekében rendezett nagy demonstratiónak, s ez ismét a nép Versaillesba vonulásának indoka lett. A terem régi ízlés szerint sötétvörössel s tulhalmozott aranyozással van diszitve. Bárhova forduljon a szem, mindenütt aranyos amourettekkel találkozik, s a terem közepén, épen a szószék felett a dicsőségnek nagy aranyos istennői tartják a Bourbonok koronáját és czimerét, — a despotikus egyeduralom jelvényét a republikánus népképviselők tanácskozási termében. Az elnök már elfoglalta helyét, s egy negyedóra óta fáradhatlanul, de minden legcsekélyebb eredmény nélkül csenget. Az első szónok, a radikális Lepére a szószéken áll, s időnkint megpróbálja szóhoz jutni. Hasztalan fáradozás, a képviselők csoportonként álldogálnak, s egymásközt és igen hangosan beszélgetnek. — Az elnök huszonhatodszor csenget. Lepére hetedszer kezdi el: „Messieurs . . . .“ és azután ismét elhallgat, mert a magánbeszélgetésnek még mindig nincs vége. Időközben a páholyok is megteltek. A legválogatottabb öltözékű asszonyságok mosolyognak belőlük barátaiknak, vagy olyanoknak, kiket barátaikká tenni óhajtanak; a képviselők fel-, a hallgatók letekintgetnek; mindenki cseveg, nevetgél, hahotáz, az elnök csenget; a brissier azt kiabálja: „En place Messieurs.“ Lepére újra kezdi: „Messieurs . . .“ de a zűrzavar változatlan marad; az általános beszélgetést e kis közbeszólások legkevésbé sem zavarják, s így múlik el mintegy félóra. Végre, miután mindenki kedvére kibeszélte magát, beleegyeznek a képviselő urak abba, hogy helyeiket elfoglalják. A kimerültség egy pillanata látszik erőt venni a beszélgetőkön, az elnök felhasználva e pillanatot erélyesebben csenget, mint valaha. A gyűlés egy kissé csendesebbé lesz, és Lepére-nek végre sikerül félig-meddig hallatni magát. Miután néhány percig beszélt, teljes csend lesz, s egy ideig átengedheti magát az ember azon illúziónak, hogy higgadt, komoly tanácskozmányban, sőt hogy parlamenti gyűlésben van. Ez illúzió azonban nagyon rövid ideig tart. A szónok olyasvalamit mond, ami a jobboldalon ülő uraknak nem tetszik. Egyszerre oly vihar keletkezik, amilyen nálunk csak a tettleges verekedéseket szokta megelőzni. Harminczan ugrálnak fel a jobboldalról , mindenki egymásra és összevissza rivált, s a leghevesebb taglejtések kisérik a szidalmakat és fenyegetéseket! — Lehetetlennek látszik, hogy ez verekedés nélkül érjen végett. Néhány conservativ a szószékhez fut s a szónokra rivalt, ez bömbölő hangon felel vissza, és segélyére ugyancsak a szószékhez csakhamar néhány radikális fut. — Ezalatt jobbról és balról csititók emelkednek fel, akik a levegőben kezeikkel hadonásznak, s azon ürügy alatt, hogy a csendet helyrekiáltsák, annál nagyobb zajt ütnek. — Az elnök felkel, csenget ... de a zsivaj nem szűnik. „Ma úgy látszik nagyon élénk a gyűlés“ — ordítom szomszédom fülébe. „Oh, még most megjárja“ kiáltja vissza teljes torokkal és teljes komolysággal, „hanem valószínűleg még hevesebb lesz.“ Miután azonban végre minden véget éri, s miután a legerősebb tüdő s a legedzettebb torok is elfárad, ennélfogva itt is lassanként megszűnik a zaj. Ismét lecsendesülnek; a szónok ismét folytatja egy ideig, míg beszédének egy passusa ismét fel nem idézi a vihart. És ez ismétlődések nagyon gyakoriak. Az ily jelenetek, — melyek ha más parlamentben csak egyszer is előfordulnának, napokig foglalkoztatnák a sajtót és közvéleményt, — a nemzetgyűlés minden érdekesebb ülésén számtalanszor ismétlődnek, s a sajtó tudósításaiban az „interruption“ vagy „approbation“, vagy „mouvements“ ártatlan kifejezéseivel szoktak jeleztetni. E kiabálás, lárma, zsivaj, fenyegetés, hadonázás, ott mindennapi, megszokott. Szomszédomnak igaza volt. Az ülés első részében előfordult pokoli zajongás csak előjáték volt sordinákkal. Még sokkal különb jeleneteknek lettem tanúja, midőn Beulé miniszter és Gambetta léptek a szószékre. Azt az ordítást, dobogást, zsivajt, harsogó kaczajt és megbotránkozási lármát, melyek a miniszter gyenge beszédét és a radicalis képviselő malitiosus előadását harmonice kisérték, leírni nem és képzelni is csak alig lehet. Egy kedvezően fogadott frázist különféle helyeslési zaj üdvözöl. A szónokot, mint a primadonnákat, háromszor-négyszer egymásután kitapsolják; minden helyeslés, minden ellenmondás földrengés gyanánt rázkódtatja meg az egész házat; azt hinné az ember, hogy a fedél minden pillanatban összeomlik. E rendetlenségek okát Lindau Pál abban véli feltalálhatónak, hogy a nemzetgyűlés tagjainak száma igen nagy, s hogy igen nehéz 700 heves vérű francziát a nyugodtság korlátain belül tartani. Ezen, — bővebben fejtegetett reflexiók után Lindau Gambettára tér át, ki épen ez ülésen olvassa fel Pascalnak, a franczia vidéki sajtó systematikus corruptióját czélzó híres körrendeletét. Gambetta külsejét — mint porosz — L. P. meglehetős malitiával s helylyel-közzel nem a legudvariasabb kifejezésekkel irja le, — s azért csak annyit jegyzünk meg ebből, hogy Gambetta széles állu, erős mellű ember, értelmes, de épen nem aristokratikus arczkifejezéssel. Ruházatát tisztaság tekintetéből Lindau szintén egy kissé nagyon demokratikusnak találta, sőt figyelme (vagy talán ellenszenve) annyira kiterjedt, hogy Gambettának még körmei tisztaságát is kritika alá vette. — Azután így folytatja :_________ ______ " ~ " ...................... .............v____________ J .g_________ *^*^7 *"***** W .1 J VU J öllvUiLU UlUUUja Jul e X e ÍUT4U Wv vasmű ágj