Ellenőr, 1874. május (6. évfolyam, 119-148. szám)
1874-05-05 / 123. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 ftt. — kr. Évnegyedre . . 5 firt. — kr Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ flgyes szára líra ló krajezstr szerkesztési iroda: Biklapesten, nádor-utcza .. a*• Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. 123. szám. POLITIKAI NAPILAP, Hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 11. sz. (Légrádi testvérek irodájában). Kiadó-hivatal: Előfizethetni helyben és posta utján, nádor-utcza 6. te. a. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Budapest, kedd, május 5. 1874. VI. évfolyam. TÁVIRATOK. Bécs, máj. 4. (A képviselőház ülése.) A mai ülésben a telekkönyvi törvény módosítására vonatkozó bizottsági javaslat felett hosszabb vita folyt, melynek eredménye az lett, hogy a javaslat a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadtatott s a ház csakis a bizottság által ajánlott második határozati javaslathoz járult, miután a pénzügyminiszter kinyilatkoztatá, hogy a kormány őszkor egy központi bizottságot fog egybehívni. Az 1873. évi, a részvénytársulatok feloszlására vonatkozó császári rendelet élénk vitát keltett, melynek folyamában a pénzügyér oda nyilatkozott, hogy soha sem fogja tűrni, mikép az adózók pénze bizonyos társadalmi körök veszteségeinek pótlására fordittassák, de nem is tartozhatik a pénzügyminiszter hatáskörébe fúziókat és liquidácziókat foganatosítani, mert hisz ez a magánosok jogainak megsértésével volna egyértelmű. (Helyeslés.) A cs. rendelet helybenhagyatott. Kopp interpellácziójára az osztrák hadsereg számára kidolgozandó büntető törvénykönyv tárgyában, az igazságügyminiszter közlé, hogy az előmunkálatok ez ügyben már annyira haladtak, hogy az előterjesztés közeljövőben fog történni. Seidl és társai indítványozzák, hogy a kormány egyjavaslat beterjesztésére szólíttassék fel, melynél fogva az elemi csapások vagy más szerencsétlenségek által sújtottak adója elengedtessék. Bécs, május 4. Az ausztriai (Galiczia, Bukovina és Dalmáczia kivételével) vetések állapotáról ápril hó másik felében beérkezett tudósítások jelentik, hogy az ápril hó végén beállott hőmérsékváltozás nem mindenütt járt fagygyal és hogy az észak-nyugati tartományok, hol fagy észlelhető volt, az csekély, vagy épen semmi kárt nem okozott, míg az Alpesekben és az azokat környező területeken, még a gabonában is nagy kárt okozott. A déli tartományokból érkezett jelentések semmi jelentékenyebb kárról nem tesznek említést. Bécs, május 4. Az esti lapok jelentik, hogy Stepischnegg lavanti bgpüspök a felekezeti törvények ellen pásztorlevelet bocsátott ki, mely tegnap az összes szószékekről a hívek tudomására hozatott. Bécs, május 4. Jelentik, hogy több alsó stájerországi község a fagy által szenvedett károk miatt adóelengedésért fog folyamodni. Madrid, május 3. Pig Margal ellen tegnap gyilkossági merénylet kísérhetett meg. Bilbao, máj. 4. Az egészségi állapot a városban kedvező; a környékkel való összeköttetés ismét helyreállíttatott, nagy lelkesültség uralkodik. Madrid, május 3 A lapok jelentik, hogy a kormány a baski tartományokban állandóan hadcsapatokat szándékozik elhelyezni, melyek a karasta bandák teljes szétveretéséig az egész területet megszállva tartanák. A távirati összeköttetés tegnap óta Portugaletéig helyre van állítva. Ma Pi y Margall ellen gyilkossági merénylett követtetett el. A gyilkos Pi y Margall lakásába nyomult, revolverrel felfegyverkezve, melyet két-háromszor elsütött, minthogy azonban egyszer sem talált, a fegyvert önmaga ellen irányozta. Északról bővebb tudósítások hiányzanak, mivel a távirdai összeköttetések a nagy esőzések által megszakíttattak. London, május 4. Athénből jelentik tegnapi kelet alatt, hogy miután Zaimis és Komandorosnak nem sikerült a kabinetet megalkotni, Deligorgis bízatott meg e feladattal, ki azonban, több nehézség merülvén fel, nem fogadta el a megbízatást. Berlin, máj. 4. Az orosz czár meglátogatta Wigngel, Moltke és Manteuffel tábornagyokat, valamint hg. Bismarckot, kinél megelőzőleg Gortschakoff tett hosszabb látogatást. Berla, máj. 4. A képviselőház hat órai vita után, az üresedésben levő katholikus püspökségek kezeléséről szóló törvényjavaslatnak első két szakaszát elfogadta. Róma, máj. 4. A pápa a mai consistoriumban Olaszország részére három püspököt nevezett ki, tizenegyet in partibus infidelium és egyet-egyet Francziaország, Bolívia, Canada, Neuseeland, és hármat Ausztrália részére; ezután a pápa Regnier, Tarnóczy és Falcinelli bibornokokkal a szokásos szertartásokat végezte. Budapest, május 4. A gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törv.javaslat immár az osztályokhoz van utasítva. A fentebbi czímet ezen törvényjavaslatnak a képviselőház tanügyi bizottságadta. A közoktatásügyi miniszter javaslatának czíme „A középtanodai oktatásról“ volt. A bizottság azért változtatta meg a címet, mert a javaslat valóban csak a gymnasiumokról és reáliskolákról intézkedik, holott a bizottság nézete szerint ezek ki nem töltik a középtanodai oktatás egész körét, amelyhez még — utóbb behozandó — bizonyos magasabb polgári iskolák is tartoznak, míg a Schwarz Gyula képv. és bizottsági tag különvéleménye ezeket is már most behozatni kivánja, — ha másképen nem, némely gymnasiumok ilyenekké átalakíttatása által. Mi teljességgel nem tagadjuk az olyan középiskolák czélszerűségét is, amelyek nem csupán, és „ex professo“ előkészítő tanfolyamot képeznek, mint a gymnasiumok, az egyetemek és akadémiák — a reáliskolák pedig a polytechnikum — a magasabb szakoktatás számára, de ismerve azon nehézségeket — illetőleg időhaladékot — amelylyel egy-egy új intézmény létrehozatala rendszerint járt helyeselnünk kell a tanügyi bizottság által elfoglalt álláspontot, miszerint felhivatni kívánja a kormányt, hogy egy részről az összes szakoktatás szervezéséről mentül előbb nyújtson be törvényjavaslatot, másrészről azonban e miatt el nem akarja vetni a meg- levő középtanodai intézetek — a gymnasiumok és reáliskolák — czélszerű szervezésére a jelen törvényjavaslat által adott alkalmat. Ez alkalommal teendő észrevételeinkben is ennélfogva kiválólag a tanügyi bizottság által szövegezett javaslatra szorítkozunk. Kiváló fontossággal bír természetesen a tanterv — vagyis a tantárgyak meghatározása, amelyek az 5—8 §-okban soroltatnak elő. Az 5 §. a gymnasium rendes — azaz kötelezett tantárgyait tartalmazza. E §. külön adja elő a négy alsó és külön a négy felső osztály tantárgyait. Ezek nagyobb részint ugyanazok, — csak hogy a négy felső osztályban az illető nyelvek mellett az irodalom is — a történet mellett az oknyomozás és alkotmány fejlődése is szerepel. — Új tárgyak az utóbbi négy osztályban a görög nyelv és irodalom, a bölcsészeti előtan, és az egyetemes történet, a természettan és vegytan. Mindez nézetünk szerint helyes is. A görög nyelv és irodalom felvételét a kötelezett tárgyak közé örömmel üdvözöljük , de mivel a bizottság jelentésének nagy része ennek indokolásával foglalkozik— nem tartjuk szükségesnek ezen indokokat jelen czikkünkben ismételni. Az alsó négy osztály tárgyai közt h) alatt felsorolt „mennyiségtan“ helyett részint, mert azt hiszszük, hogy különben is a javaslat szándékának inkább megfelel, részint alább bővebben kifejtendő okainknál fogva — „Számtant.“ kivánnsrok fotolni. Határozott kifogásunk van azonban az alsó négy osztály tárgyai közt az e) pontban említett „német nyelv“ és a felső négy osztályéi közt az f) alatt felsorolt „német nyelv és irodalom“ ellen. Mindenekelőtt újólag is emlékezetbe idézzük, hogy itt a kötelezett tárgyakról van szó. — Hogy gymnasiumban — amely tulajdonképen előkészítő iskola a tudományos pályára vezető akadémiai és egyetemi magasabb oktatásra — a deák — (ez a „latin“-nak igazi magyar elnevezése) és még inkább a görög nyelv és irodalom ismeretének múlhatatlanul kötelezett tárgyak közé kell soroztatnia, az oly világos előttünk, és — mint említők — a tanügyi bizottság oly tüzetesen és kimerítően indokolta, hogy arról bővebben szólnunk feleslegesnek tartjuk. Egészen más tekintetek alá jönnek azonban az élő nyelvek, — és ezek is más tekintet alá jönnek a reáliskolákban és más alá a gymnasiumokban. Nem régen létetett a képviselőházban indítvány, miszerint minden közjegyző az állam nyelvén kívül a német nyelvnek is teljes birtokában lenni köteleztessék. A ház ez indítványt szinte egyhangúlag mellőzte. És ez természetes is. Mert ámbár egyfelől a német nyelv szomszédsága és elterjedettsége , valamint literatúrájának műveltsége és gazdagsága mellett alig van a műveltség közép-színvonalán álló magyar ember is, aki a német nyelvben és irodalomban több vagy kevesebb jártassággal ne bírna, úgy másrészről arra semmi ok nincs, hogy erre hazánk polgárait objective a német nyelv kedvéért — törvény által kötelezzük. Ezt csak példa gyanánt, analogiaképen hoztuk fel itten, mert a szorosan vett tudományos — classical — műveltségre a német nyelv és irodalom egy betűvel sem szükségesebb, mintsem akár az angol, akár a franczia. Teljességgel nem látjuk tehát által, hogyha emezeket, az olaszszal együtt, a 6. §-ba a rendkívüli tantárgyak közé helyezzük, mi jognál, mi szükségnél fogva vesszük ki közülök és sorozzuk a rendes tantárgyak közé a németet. Azon körülmény, hogy a nevezett nyelvek közül a német velünk közvetlen szomszédságban van, s azzal annyi érintkezésbe jöttünk, hogy annálfogva megtanulása is kevesebb nehézséggel jár, annyira, hogy mint fentebb is említők, úgy is majd minden műveit hazánkfia birja a német nyelvet: szerintünk nem azon következtetésre vezet, hogy tehát szükséges azt kötelezőleg taníttatni, de inkább az ellenkezőre, hogy annál kevesebbé szükséges a kényszer annak megtanulására. Az pedig, hogy összeköttetésünknél fogva,amelyben némely német tartományokkal állunk és szomszédságunknál fogva a mindennapi életben e nyelvre nagyobb szükségünk van, mintsem a távolabb nyűgöt műveit nyelveire: a dolog természete szerint a közéletre, azon felállíttatni czélba vett magasabb polgári s a reáliskolákra, de teljességgel nem a gymnasiumokra alkalmazható. Mi tehát a német nyelvet és irodalmat az 5. §-ból egyszerűen törültetni kívánjuk. Nem szalaszthatjuk el az alkalmat, amelyet e javaslat és különösen annak 5. §-a nyújt, hogy ki ne mondjuk itt régen tett azon észrvételünket, miszerint egy részről elismerjük, hogy a mostani gymnasiumokben többet tanulnak — vagy inkább többre tanítják a növendékeket, mintsem a régi — értjük az 1848. előtti időkben — és azért mégsem tudunk a mostani rendszerrel feltétlenül megbarátkozni. Mi egy középutat óhajtanánk a kettő közt, amelyet a helyes gyakorlati kivitel találhat el. Nézetünk, tapasztalatunk szerint most oly sokat kívánnak a gymnasiumi tanulótól, hogy megtanuljon (nem mondjuk hogy szóról-szóra, de még is tudjon) és más részről oly kevés időt engednek annak az iskolán kívüli tanulásra, miszerint valóban csak a kitűnő tehetségnek képesek minden kivánalmaknak teljesen megfelelni; és más részről épen ezen túlterhelés okozza, hogy a tanulóban a gondolkozás kellőleg nem fejlesztetik ; hogy amit tanul, kellőleg meg nem emésztheti; — és szem elől van tévesztve azon elv, miszerint úgy is lehetetlen lévén az iskolában mindent megtanulnunk, amire az életben szükségünk van, az iskola főleg arra való, hogy ott jól megtanuljuk, miként kell az életben tanulni. Ezért óhajtjuk, hogy a gyakorlati kivitelben tekintet legyen ̇«•«•·». Fóiaaul OjZj alsó osztályokban ne zavarjuk a még gyenge tehetségeket algebrával, és ezért indítványoztuk a mennyiségtan helyett a számtant, — de ez csak egyik példa oly tantárgyakra is, amelyeket egy szóval megkülönböztetni nem lehet, de igenis a kivitelben az értelem fokozatos fejlődéséhez alkalmaztatni. Érezni látszott ennek szükségét a bizottság is, midőn a bölcsészeti előtanhoz azon megjegyzést tette, hogy ez csak, „a 7-ik osztálytól kezdve“ tanítandó. Czikkünk már is elég hosszúra nyúlván többi észrevételeinket máskorra hagyjuk. — A baloldali kör kedden, f. hó 5- dikén, d. u. 5 órakor értekezletet tart. — A baloldali kör mára hirdetett értekezlete holnapra keddre halasztatott. A képviselőház VIII. osztálya szerdán május 6- án reggel 10 órakor ülést tart. Tárgya: A középtanodai oktatásról szóló törvényjavaslat 357. és 457. számok alatt. Budapesten május 5-ik 1874. Zsedényi Ede a VIII. osztály elnöke. — Az állam és egyház közti viszonyok szabályozására kiküldött bizottság hetes albizottsága, melyre a polgári házasság ügye is bízva van, szerdán d. e. 10 órakor tarja első ülését. Az erdélyi képviselők által kiküldött albizottság tegnap befejezte tanácskozásait, s Lukács Bélát bízta meg a jelentés összeállításával, mely az erdélyi képviselőknek a legközelebbi vasárnapon tartandó értekezlete elé lesz terjesztendő. Az albizottság javaslatai szerint 10 megye és 4 szab. királyi város lenne fentartandó a királyhágón túli részekben; Szeben és Brassó pedig az illető megyékkel egyesítendők. (…) A „Pesti Napló“ vasárnapi számában egy kis számítás található a kenyérárak magasságra vonatkozólag, melyekből azon tanulságot vonja ki, hogy az élelmezésnél a mostani létszám mellett nem lehetséges a megtakarítás, tehát tekintettel a mai pénzügyi viszonyokra a létszám leszállítandó. Még azt is hallja a „Pesti Napló,“ hogy a magyar delegátiv körében ez ügyet tüzetesen megbeszélik s a legközelebbi napokban már a megállapodás is várható. Csak aztán belé ne buknék Jerusalem a Messiás iránt való hasztalan várakozásában. Hogy pénzügyeinken javítani kell minden irányban, és ez alól nem vonhatják ki a közösügyi költségvetést sem, azzal tisztában vagyunk mindannyian. És alig hisszük, hogy akadna delegátus, ki lelkéből ne óhajtaná a megtakarításokat a hadügyi költségvetés inproductív kiadásai tekintetében is. Dehát Allah nagy, de még nagyobb Mahomed Kuhn, az ő prófétája. Létszámapasztás, a tettleges szolgálat időtartamának megrövidítése, jelentékenyebb levonások vagy más valami után történjék-e a levonás, a pillanatnyi szükség szempontjából kevéssé fontos vitatárgy, fő hogy t történjék, mert államunk létének minden érdeke ezért kiáltoz a magas delegativ színe elé. Tehát csak rajta „állapodjanak“ meg valamiben._________ (1) Przemysel táján „nagyszerű“ erődítmények voltak készülőben. Eddigelé 1.600.000 forintot szavaztak meg rá a delegátiók. Ennyi pénzerővel 70 év múlva lett volna kész az egész Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. 27. szám. Kedden, május 5. A Próféta- Opera 5 felvonásban. Irta Seribe. Ford. Egressy B. és Szerdahelyi. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Az előadásban a nemzeti színház színpadi zenekara részt veend mű, épenséggel jókor arra, hogy vagy fölöslegesekké váljanak, vagy valamely hódító által használtassanak. Mert bizony egy közel magyar-orosz háború lezajlott vihara után, csak az eső után előkerüő köpenyeg szolgálatait nyújthatná oly erősítmény, melynek létesítéséhez több, mint egy emberöltő szükséges. Renden volt tehát, hogy a magyar hadügyi hetes albizottság törölte az egész tételt, hagyván egy boldogabb kor számára, hogy folytassa az ősök harczi készülődéseit. Szándékosan irták „ősök“, mert sok víz le fog ám folyni a Dunán, míg „a monarchia pénzügyi állapota meg fogja engedni“, hogy ama másfél millión túl, melyet munkáslakások és egyéb előkészületekbe oly rettenetes takarékossági systémával beleöltek, még egy tömeg pénzt beleépítsenek. Egyébiránt várjuk be, mit mond majd e törlésre a hadügyminiszter. A jogügyi bizottság tegnap délelőtt 10 órakor tartott ülésében tárgyalta a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás esetében követendő eljárásról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatván, mindenekelőtt a szakaszok logikai egymásutánja képezte a vita tárgyát, a többség az 1. §-ban azon eszmének kívánt kifejezést adni, hogy a hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás létezése felett a büntető bíróság határoz vagy ítél, ennek folytán a 8. §. első kikezdése, mely ezen rendelkezést tartalmazza, áthelyeztetett az 1-ső §-ba oly módon, hogy a törvényjavaslat 1. §-a így kezdődjék: „A fölött, hogy forog-e fenn hamis vagy vétkes gondatlanságból származott bukás, a büntető bíróság határoz vagy ítél, e végből a csőd megnyitását elrendelő ítélet szabályszerű eljárás megindítása végett azon törvényszék mellé rendelt kir. Ügyészséggel, mely a csőd megnyitását elrendelte, közlendő.“ A 2-ik kikezdés változatlanul maradt. A 3-ik kikezdés egészben kihagyatott, s helyébe következő szöveg fogadtatott el: „Ily esetekben a vizsgálatot csak törvényszéki bíró teljesítheti.“ A 2-ik § nem változott, a 3. és 4-ik §§. mellőztettek, a többi §-ok végig csekélyebb módosításokat szenvedtek. Végre a törvényjavaslat következő két §§-al toldatot meg. 9-dik §. „A jelen törvény életbelépte előtt megnyilt csőd eseteknél az eddig fennállott törvények szabályai alkalmazandók. „10-ik §. „Jelen törvény Magyarország azon területén érvényes, melyen az 1840. 22. t. sz. hatálylyal bir. ” A püspöki kar, mint a „M. A.“ jelenti, fontos tanácskozmányokat tart e napokban Budapesten a bibornokprimás elnöklete alatt, kit mára várnak, s a többi főpap is itt van már a betegség által gátoltak kivételével. A tanácskozmányoknak két főtárgya lesz ezúttal : az egyik a középtanodai törvényjavaslat, a másik a közoktatási miniszter azon felhívása, melyben a tanulmányi alap hiánylatát a püspöki kar és a vagyonosabb káptalannok által kéri fedeztetni. Az országházból. □ A mai ülés megnyíltával az elnök legelőbb is jelenté a háznak, hogy Szontagh Pál a somogymegyei tabi kerületben megválasztott képviselő bemutatta megbízó levelét. — Azok után, a miket t. barátunk kijeleltetése alkalmából lapunk egy önálló czikkében mondottunk — felesleges meg is jegyeznünk, hogy őszinte szívvel csatlakoztunk azon lelkes éljenzéshez, amelylyel a ház és különösen annak egyik oldala az elnök jelentését fogadá. Majd a mentelmi bizottság kétrendbeli jelentése került tárgyalás alá. Az első Becze Antal képv. kiadatására vonatkozott. — Hogy ezen ellenzéki képviselő megválasztása nagyon zokon eshetett politikai ellenfeleinek otthon, mutatja az, hogy ez már egy második, és az elsővel nem azonos eset, amelynek alkalmából ezen képviselő ellen a bűnvádi eljárás folytatása megengedtetni kéretik. Ámde bennünk épen ez megerősíti azon meggyőződést, hogy ez nem egyéb a szó szoros értelmében vett zakla- tásnál, — a mint hogy ezt így fogta fel maga a mentelmi bizottság is, amely ennélfogva a megkeresést elutasítandónak véleményezte mint nem is tehetett másként, mert midőn egy oly tény alapján kéretik a kiadatás, a melyre nézve időközben általános amnestia kibocsájtatása is jött közbe : ez oly világos esete a zaklatásnak, amelyhez hasonló csak igen ritkán fordulhat elő és természetesnek kell találni a ház egyhangú határozatát, amelylyel a mentelmi bizottság elutasító véleményét magáévá tette. A mentelmi bizottság másik jelentése a Haller Ferencz gróf képv. ügyére vonatkozott, a melyre nézve nehéz elhatározni, vájjon nem méltatlanabbal zaklattatik-e azzal a képviselőház, mintsem maga az érdeklett képviselő. — Mi ugyan nem tagadhatjuk, hogy a mentelmi bizottság legerősebb érvei, a melyeket a segesvári törvényszék megkeresésének elutasíttatása mellett felhozott — inkább a bíróság mintsem a képviselőház előtt lettek volna helyökön, mindamellett figyelembe véve azt, hogy itt egy oly peres ügyből keletkezett a kiadási megkeresés, amelyet két perlekedő testvér elkeseredett ellenségeskedésének némely kérdésekben a bíróságot is tévútra vezetni sikerült fogásai annyira bebonyolítottak, hogy az igazság- Ügyminisztérium is szükségesnek látta az ügyet más bírósághoz áttenni, és ezen megkeresés is nem az újonnan kijelölt, de még az előbb eljárt bíróságtól eredeti — azt hiszszük, hogy a legroszabb lehet a ház öntudata, hogy a mentelmi bizottság esetben is nyugodtabb véleményét elfogadta, mintsem ha az ellenindítványt tette volna magáévá. Ezek után a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló törvényjavaslat minden vita nélkül végig tárgyaltatván — következett a közp. bizottságnak jelentése a közjegyzőségi törvényjavaslat némely §-ai újabb szövegezésének tárgyában. E §-ok kiválólag a nyelv kérdésére, — és különösen arra vonatkoznak, valljon a közjegyzők csak magyar nyelven szerkesztett okiratokat adhassanak-e ki, vagy pedig kiadhassanak az illető vidéken divatozó más nyelven szerkesztetteket is. — Tehát ismét nyelv — ismét nemzetiségi kérdés .... Sietünk azonban előre is megjegyezni, hogy e kérdés ez alkalommal nem támasztotta azon vihart, amelyet ily alkalmaknál már szinte megszoktunk, s igen örvendeztünk azon tárgyilagosságon, higgazságon, és kiváló tapintaton, amelylyel azt az illető szónokok tárgyalták. A törvényjavaslat d íjánál a közp. bizottság, azon szavak után, amelyek szerint a közjegyző csak az lehetne, a ki az állam nyelvét teljesen birja, közbeszaratni javaslá, hogy „az 1868. XLIV. t. sz. 27. §-ában megszabott kellékeknek megfelelni képes“. — Ez ellenében a közp. bizottság három tagú kisebbsége a 2. §-t minden közbeszurás és módosítás nélkül úgy kívánta megtartatni, amint eredetileg szövegezve volt. Ezen kisebbségi vélemény szerint tehát ebban az országban hivatozó nem magyar nyelvekre semmi tekintet se lett volna a többség javaslata szerint pedig, helyes értelmezés mellett, nem arról lett volna gondoskodva, hogy a közjegyző az illető vidéken divatozó más nyelven is szerkeszthessen okiratokat, de csak arról, hogy olyanok neveztessenek ki közjegyzőségre, a kik a vidéken divatozó nyelveket is bírják. — Tagadhatatlan, hogy azon szándéknak, a melylyel a ház egt újabb szövegezés végett a közp. bizottsághoz visszautasította — a kisebbség javaslata épen nem, de a többségé is csak tökéletlenül felelt meg. Ezek ellenében tehát Benes Döme a közp. bizottság többsége által indítványozott közbevetést a következőleg javaslá módosíttatni „és az 1868. XLIV. t. sz. rendeleteinek megfelelni képes.“ Egyúttal pedig a 7. §-nak a következő szerkezetet indítványozó adatai: „A közjegyzői kinevezés a közjegyzői okiratoknak, az állam hivatalos nyelvén kívül, még azon nyelveken való felvételére is ad jogosítványt, melyek az illető törvényhatóságnak, melyben a közjegyző működik, jegyzőkönyvi nyelveit képezik (1868. XLIV. t. sz. 2. §.) Azoknak még más nyelven is lehető felvételére a teljes jártasság kimutatása mellett az igazságügyminiszter adja meg az engedélyt, akár egyidejűleg a kinevezéssel, akár később a közjegyző külön kérelmére.“ És itt meg kell jegyeznünk, hogy a 7. §. — amint eredetileg szövegezve volt, — különbséget nem téve az országban divatozó nem magyar és bármely más idegen nyelv közt, egyszerűen az igazságügyminiszternek adta volna a hatalmat az illető közjegyző kérelmére annak megadatni az engedélyt (ha arra képesnek kell) más mint magyar nyelven is szerkeszthetni közokiratokat. Nem régen volt alkalmunk lapunk ezen rovatában teljes elismeréssel nyilatkozni Benes Döme képviselő úrnak a nyelv — az úgynevezett nmzetiségi kérdésben nyilvánított elveiről, kifejtett nézeteiről. Ő ez alkalommal is megmutatta, miként kell felfogni, képviselni és védni a nem magyar ajkú honpolgárok úgynevezett nemzetiségi érdekeit, hogy a felfogás helyes, a képviselet úgy az illető nemzetiségi képviselőkhöz, mint a képviselőházhoz méltó, a védelem pedig sikeres legyen. Teljes siker koronázta is valóban Benes Döme mai fellépését. Tisza Kálmán az ő indítványát pártolva, a nemzetiségi törvényre vonatkozólag találóan mondá, hogy a törvényhozásnak bizonynyal joga van minden törvényt megváltoztatni s mikor időszerűnek látszik — egyenesen szóba hozni, de a ház méltóságával, sőt jóhiszeműségével sem fér az meg, hogy ha egyszer valamit biztosított, azt azután mellékes utakon, részenkint akarja visszavenni. — A nemzetiségi törvény szerint nem magyar nyelven szerkesztett okiratok még a legfőbb ítélőszéken is elfogadtatnak és ítélet alapjául szolgálnak; de mit érne e törvény, ha ma meg kimondanék, hogy érvényes okiratot nem lehet más mint magyar nyelven szerkeszteni, pedig ez lenne kimondva a kisebbségi vélemény elfogadásával azon néhány nem számos, de igen fontos esetre, amelyekre a közjegyzői kényszer csakugyan el van fogadva. Ezen érvek — úgy látszik — döntő hatást gyakoroltak, mert ámbár azok ellen Paczolay János képv. még megkísértette a harczot felvenni, úgy a közp. bizottság előadója, mint az igazságügyi miniszter is elfogadta a Bones Döme módosítványait, és az ez után következett szavazással a ház is — csak néhány tagja kivételével — szintén egyhangúlag tévé azokat magáévá. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése május 4 én. Elnök : Perczel Béla. Jegyzők: Szeniczey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak: Trefort Ágoston, Szende Béla, Panner Tivadar, Wenckheim Béla, Bartal György. Ülés kezdete/11 órakor. Élnek jelenti, hogy Szontágh Pál benyujtá megbizó levelét. — Az igazoló bizottsághoz utasitatik. Bejelentetik a bánya-bizottságba történt szavazás eredménye. Megválasztottak: Szlávy József, 146, Stoll Károly 138, Zsedényi Ede 138, Korizmics László 138, Jendrasek Miksa 138, Feszt Imre 137, Kemény Gábor 137, Paczolay János 137 Puszt Dragutin 136, Vécsey Tamás 135, Dulovics Ernő 133, Solymossy Bálint 132, Lükő Géza 126, Horn Ede 123, Lukács Béla 67 szavazattal. A bizottság elnökileg felhivatik, hogy ülés után alakuljon meg. Következik a napirend ,a mentelmi bizottság jelentése Becze Antal kiadatási ügyében. A bizottság a kiadatási kérvényt viszszautasítandónak véli. Csernátony Lajos: Itt egy kiadatási kérdésről van szó, melyre nézve az illető bíróság még azt a fáradságot sem vette magának, hogy a legfontosabb okmányt, melyre egész kérelmét alapítja, a képviselőháznak beküldje. Ez az egyik körülmény. A másik körülmény az, hogy azon idő óta, mióta állítólagosan egy oly tény követtetett el, melyért perbe akarta fogatni az illető képviselőt azon bíróság, egy legfelsőbb határozat is jött létre, melynél fogva sajtóvétségek és sajtóvétségi keresetekre