Ellenőr, 1874. június (6. évfolyam, 149-176. szám)
1874-06-03 / 151. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr Félévre . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 * 80 „ Egye* iráni Ara 1© krajzzár. szerkesztési iroda: Budapenti'ii, nád#r-utcaa ©■ s*• Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétele : Budapesten nádoe-utoza 0. az. (Légrédy testvérel irodájában). Kiadóhivatal: Előfizethetni helyben és posta utján ■ nádoMitcia 6. ez. a. POLITIKAI NAPILAP. A lap szétküldésére vonatkozó reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-uteza 6. sz.) intézendők, 151. szám. Budapest, szerda, június 3. 1874. II. évfolyam Az „Ellenőr“ ára mint eddig: TÁVIRATOK. Bécs, jun. 2. A „N. Fr. Presse“ egy távirata jelenti Párisból, hogy Magne lemondása elkerülhetlen, a kabinet elhatározta magát a bonapartismus ellen föllépni. A bonapartisták mindenütt, hol újabb választások szükségesek, jelölteket akarnak fölállítani. — Hírlik, hogy Napoleon Lajos herczeg Mac-Mahon leányát eljegyezi. Csernovicz, jun. 2. Ma délelőtt tartatott meg a román székesegyházban Bendellas metropolita ünnepélyes fölavattatása a tartomány-elnök közbenjárása mellett. Strassburg, jun. 2. A „Siecle“ czimű lap Elsass-Lothringenbe járathatása három hónapra betiltatott. München, jun. 2. A képviselői kamarából. Herz képviselő interpellációjára a kötelező polgári házasság behozatala és az anyakönyvek szabályozása iránti, Bajorország által kezdeményezendő birodalmi törvény tárgyában. Pfeufer belügyér az öszminisztérium nevében kinyilatkoztatja, hogy arra a legközelebbi napokban fog válaszolni. Madrid, jún. 2. A „Correspondencia“ Cadixból sürgönyt közöl, mely szerint Medina-Paternában lázadási kísérlet létetett. A lázadók, csak csekély számmal, Gigouza felé vonultak. London, jun. 2. Az angol „Admiral“ hajó Kings-Islandnál Melbourne közelében törést szenvedett ; 79 személy a tengerbe fúlt. Carlsruhe, jun. 2. Az első kamara az ó-katholikusokra vonatkozó törvényt egyhangúlag — 3 szó hiányával — elfogadta. Szt. Pétervár, jun. 2. Itt általánosan uralgó azon nézet, hogy a Brüsselben jul. 15—28-ig a nemzetközi hadi jog tárgyában tartandó congressusnnk nincs semmi politikai háttere és czélja egyedül a háborúk esetében követendő humánus eljárás terjesztése A kormányok előkelő katonai egyéniségek által lesznek képviselve. Bécs, junius. 2. (Hivat zárlat.) Magy. földtehem. kötvény 74— Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel. 144.25. Magyar záloglevél 85.25. Erdélyi 134.—. Magyar keleti vasút 49.—. Magyar sorsjegy 73.75. Tiszai vasút 210.—. Magyar vasúti kölcsön 95.— Angol-magyar 32.50. Franco-magyar 58.—. Alföld 139.—. Magy. északkeleti vasút 104. . Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 63.60. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhiteintézet 56 50 Török —. Municipális —.—. Budapesti gáalapok. Szerdán, junius 3. Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ 51. szám. Alfonz ur. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Dumas Sándor; fordította Paulay Ede. BUDAI SZÍNKÖR. Először : Egy szó az országgyűléshez. Korszerű szinmű 4 felv. Irta Berg D. F. Magyar szinre alkalmazta Miklósy. Budapest, jun. 2. (—) Hét év állami, társadalmi és pénzügyi szédelgését örökítjük meg törvénykönyvünkben azzal a javaslattal, mely az „öszszeférhetetlenség“-ről került a ház asztalára. Az 1514-iki parasztlázadás után hozott drákói törvényeken kívül alig lesz sötétebb korrajz rideg paragrafusokba ütve, mint e tizenegy szakaszból álló bizottsági törvényjavaslat. Kik átéltük a korszakot, mely e törvény hozatalát megelőzte, számos rázkódtatásai csúnya lélek vásárjával és piszkos jelenségeivel, sóhajtozhatunk azon boldog aranyidők után, midőn a képviselők függetlensége és a törvényhozók erkölcsi tekintélye nem igényelt sem sinai kőtáblákat, sem betűkkel telekanyarított papírtekercseket, mert erős vára volt a férfias hazafikebelbe oltott patriarchális becsületesség és az ész rideg önzésén, a szív számító szenvedélyein uralgó ősi erényesség. De hát a tények összejátszó hatalma nem ismeri az érzelgést, hanem egészen saját képére idomítja át a nagy és kis poltikát. A hirtelen gazdagodás mohó vágya megingatá az emberekben a lelkiismeretet és a collisio officiorum következtében támadt tusában nagy volt az erkölcsi halottak száma, kik a közérdek és önérdek között ez utóbbi javára hajtották a kezek ügyében levő mérleget. Ez áramlat erkölcs pusztító hatását okvetlenül erős visszahatásnak kellett követnie és megszülte előbb a beszédet, melyben Deák Ferencz a józan és becsületes politika mellett foglalt állást, megszülte végre a javaslatot, melynek czélja kikerültetni a képviselői állás ingadozó elemeivel a lelkiismeret összeütközésének kényelmetlen állapotát. Tökéletes törvény nincs, egy incompatibilitási törvény, bármily szigorúan körvonalazva legyenek is határai, legkevésbbé lehet az. A külélet akár állami, akár társadalmi mozzanatait többé-kevésbbé mindig lehet az államcéloknak és polgári jólétnek kedvező útra terelni politikai eszélylyel alkotott és ha kell szigorú intézkedéseket tartalmazó törvényekkel, de a belső élet mozgási törvényeit körülírni majdnem emberfölötti munka. Megközelítőleg tökéletes incompatibilitási törvényt alkotni csak a szívek és vesék vizsgálatának nagy mestere, és ő is csak esetről-esetre, szavazásról-szavazásra,volna képes, mert így és akkor tűnik ki igazán, ki van érdekelve és kinek lelkiismerete megbotolva valamely országos ügy és törvény körül. S ha ennek daczára az európai törvényhozások azon kényszerhelyzetbe jöttek, hogy a priori kimondják, ez és ez a lelkiismeret gyanús, midőn a közérdek terén informálja gazdáját, ez csak azon visszás társadalmi állapotok következménye, melyben a corrumpált morál túltette magát azon élet- és politikai szabályon, miszerint első és legszentebb legyen előtte a haza közjava, és a Catokat meg Cincinnatusokat zsebelő államférfiak s üzérkedő képviselők voltak hivatva helyettesíteni egy állam sorsának intézésénél. Érezte is a bizottság feladatának komolyságát, amint az indokoló jeltéséből eléggé kitűnik; de kitűnik különösen a törvényjavaslat szövegezéséből, mely roppant hézagokat hagy azok számára, kiknek erkölcsi érzéke nem keresi, mily után, csak hogy valamikép becsúszhasson a törvényhozó testületbe. Így például a kormánynyal szerződési viszonyban álló vállalkozó kizárása szólhat mindenkire, ki esetleges nyerességgel vagy vesztességgel járó üzleti viszonyba lépett a kormánynyal bár minő természetű is legyen a vállalat, és viszont szólhat csupán azokra, kik tartósabb és mélyebb szerződési viszonyba léptek. A bizottság ez utóbbi értelmezést vallja magáénak és az indokolásban fel is hozza, mily bénítólag hatna a közforgalomra, ha ki volnának zárva mindazok, kik valamely nyereséges üzlet végett rövid időre léptek szerződési viszonyba a kormánynyal, így a többi között egy iparos, ki bizonyos idő alatt megrendelésre teljesít valamely munkát. Nem vitatjuk, hogy a bizottság értelmezése rész, ellenkezőleg, legtöbb esetben megfelel az a czélnak, de sok esetben a szövegmagyarázás kétségénél fogva nem fog biztos támpontot nyújtani, számos esetben pedig az egyes vállalkozó jelleme szerint az incompatibilitás kijátszására fog vezetni. Ez azonban formai hiba és nem annyira a javaslat ellen, mint inkább a mellett bizonyít, mint nehéz pontos részletességgel az összeférhetetlenséget szabályozni. Bármily tökéletlen legyen azonban ily törvény, annyi bizonyos, hogy ki lehet vele gyomlálni a szégéresebbeket, kiknek képviselősége szemet szúr és megrontja hitelét a törvényhozási munkálkodásnak. E szégéres emberek ellen volt szükséges nálunk az incompatibilitás, mert csak ezekből halt ki a szemérem az erkölcsi követelmények iránt, s csak ezek nem akarják megérteni, hogy a közvéleményt botránkoztatja minden egyes szavazatuk. Kivételt egyetlen egy kategóriájuk sem érdemel, s ép azért nagy hiba a törvényjavaslattól, hogy az engedélyesekre vonatkozó intézkedését ki nem terjesztette azokra is, kik a jelen törvény előtt eszközölték ki az engedélyt. Egyébiránt minden tökéletlensége, hibája és hézagossága mellett is megvan a törvényjavaslatnak azon érdeme, hogy a jövő országgyűlésre megtisztítja a levegőt és az elforgácsolt munkaerőket visszaadja hivatásuknak. Legfőbb eredménye pedig mindenesetre az lesz, hogy a polgári állás legmagasabb fokozatán kiadja a jelszót a becsületes munkára és a társadalmi erkölcsök javulására. Mihelyt az állami és társadalmi élet keresztülesik az újabb egészséges átalakuláson, beáll önmagátólismét a kedvező állapot, midőn az egész összeférhetetlenségi törvény, mint törvény túléli magát, mert alapja többé nem a törvényhozó hatalom intézkedésében és nem a végrehajtói hatalom kényszerében fog gyökerezni, hanem az egészséges társadalmi erkölcsökben. Ezt a legtökéletesebb incompatibilitási törvényt megalkotni a törvényhozás egyedül képtelen, erre csak a társadalmi erők vállvetett működése képes, mi hogy mentől hamarább sikerüljön legfőbb törekvésünk. A baloldali kör szerdán, f. hó 3-ik napján, d. e. 10 órakor értekezletet tart. Tárgy : a választási törvényjavaslat. A képviselőhöz V. osztálya f. hó 5-ik napján d. e. 10 órakor az országházban ülést tart. — A hivatalos lap mai száma írja: A „Pesti Napló“ i. e. 123. számában a zngóváraljai és thurócz-sz.-mártoni gymnasiumok ügyét tárgyaló czikk, mint azt több lapnak nyilatkozatából következtetni lehet olynemű félreértésre adott okaimat, mintha a felvidéki tót gymnasiumok ellen emelt nyilvános vádak iránt a kormány további intézkedés szükségét nem látná ; ezen félreértés helyreigazításául szükségesnek látjuk megjegyezni, hogy a nevezett ügyben a vizsgálatok minden irányban még befejezve nincsenek, és csak az elrendelt vizsgálatok eredményének alapos constatálása után fog az ügy a kormány részéről érdemleges tárgyalás alá vétetni. Az izraelita pénzalap tárgyában Trefort kultusminiszter benyújtotta már jelentését a képviselőháznak. A miniszter előadja az alap történetét és eddigi kezelése és hovafordításánál követett eljárást. A jelentés végén a miniszter kimondja, hogy midőn most is erősen áll azon meggyőződése mellett, hogy a tervezett rabbi-seminárium felállítása minél előbb végrehajtandó, távol van attól, hogy az azt váltig ellenző másik fél iránt méltánytalan vagy épen igazságtalan kívánna lenni és ezeket a közös hitfelekezeti alap jótékonyságának élvezése iránti kétségtelen jogukból kizárni akarná. Merev ellentétek nemcsak itt hazánkban, hanem más országokban is két különváló pártra osztják a zsidóságot, melyek egyike engedve a közművelődés hatalmas nyomásának, a haladás eszméinek hódol, anélkül, hogy e miatt őseinek hagyományos hitétől eltérne, míg a másik minden újításban, vonatkozzék bár csak öröklött ősi szokásokra, magát a vallást veszélylyel fenyegető merényletet lát; oly párt, mely akármit, tegyen, maga sem tarthatja meg a régi szertartások valamennyi szabványait. — Oly ellentétek ezek, melyeket ép úgy lehetetlen kiegyenlíteni, mint a haladást a mozdulatlansággal. Küzdelem ez, mely, minthogy vallásos nézeteken, meggyőződéseken alapul, vagy legalább azokkal van összefüggésben és ezektől kölcsönzi legnagyobb erejét, csak vallási eszközökkel viható ki és nem az egyik párt felkarolásával és a másiknak letiprásával végezhető. A kényszerrel járó beavatkozás, amint egyfelől igazságtalan volna, úgy csak növelhetné a már is létező bajt. Ily meggyőződés vezette a képviselőházat az 1870. márczius 18-iki és az 1871. márczius 31-iki határozataiban, melyek az izraeliták vallásos községi életének terén szabad mozgást engedtek és biztosítottak, és ő részéről e határozatokhoz és a bennök kifejezést nyert elvekhez ma is ragaszkodik. E szempontból indulva ki, elvül lenne tartandó továbbra is az, hogy minden izraelita község, mint eddig, bírjon jövőre is azzal a joggal, hogy rabbiját és talmud-bora-tanítóit szabadon választhassa, anélkül, hogy e részben a rabbiképző-intézetben képzett rabbijelöltekre lenne szorítva; de mert e jog az egyik félnek megadatik, a másiktól, mely képzett rabbikat kiván, nem szabad és nem lehet elzárni a lehetőséget, hogy a hazában létező jól berendezett és az egész zsidósággal közös Mózes rabbi-féle hittan alapján álló képezdében végzett rabbikat és talmud-tora-tanítókat nyerhessen. Miután egyelőre legalább sajnosan fel lehet tenni azt, hogy a felállítandó rabbiképezdét a magát orthodoxnak nevező párt semmint jelöltek, sem ilyeneknek rabbikus alkalmazása végett használni nem fogja, részemről csak általános indoknak és az osztó igazsággal is megegyezőnek találom, hogy viszont az izraelita iskolaalap jövedelmeiből a rabbiképezde, valamint a közösen használt tanítóképezde, a siketnéma és vakok intézeti alapítványok által igénybe nem vett tetemes rész kiosztásánál, jelesen a szegény népiskolák segélyezésénél kizárólag az orthodoxpárt iskolái vétessenek tekintetbe, melyek átlag úgy is szegényebbek és elhanyagoltabbak és igy e részben is szem előtt tartassék az 1856. márt. 29-i legfelsőbb elhatározásban kifejezett alapitói szándék, mely az alap jövedelmeit egyedül a létező szükségletekre való tekintettel kívánja kiosztatni. Természetes, hogy az orthodoxpárt szegény iskolai segélyezése az 1868. 38-ik t. sz. kívánalmainak megfelelő népiskolákra kell, hogy szoríttassék, illetőleg arra, hogy a segélyezett iskolák a segély által ilyenekké tétessenek, az állam felügyeleti joga ellenőrzésileg lesz gyakorlandó. A Deákpárt tegnapi értekezlete a választási törvényjavaslat tárgyalását a szerdán i. e. 10 órakor tartandó értekezletre tűzte ki. Ugyanekkor fog az értekezlet a középtanodai törvényjavaslat tárgyalásának kérdése felett dönteni. Mulai következménye volt aztán az immár megboldogult Facine 11 bibornok visszahivatása és Jakobini kineveztetése is, és e szárnyfordulatot erősíti meg még inkább ama különbség, mely a márcziusi pápai encyklika és a pápának ápr. 29-én kelt s az osztrák püspöki karhoz intézett levele közt van. Az osztrák püspöki kar és a pápai okmány ugyan szintén tagadják — a konkordátumot még fönállónak tekintvén — az államnak egyházi dolgokban való törvényhozatali jogát, mindamellett ez utóbbi — az encyklikáénál ildomosabb hangról nem is szólva — óva int az állami törvények ellen való engedetlenségtől s az államhatalommal való összeütközés előidézéséről. Achilles-sarka marad azonban e jegyzékváltásnak az a reservatio mentalis, hogy az egyház csak addig köteles az államhatalomnak engedelmeskedni, amig neki az egyháznak — tetszik s ép ez Achilles-sark miatt volt a püspöki kar levelének és a pápa válaszának közzététele — tapintatlanság. Ha elkövették e levelezést, tartották volna isten nevében titokban, mert az a „reservatio mentalis“ legkevésbbé sem illik az uj szárnyfordulat — jakobinismusához. Hanem persze : Stremayr miniszter úr miatt a hierarchia fái akár az égbe nőhetnek; ő excellencziája azért nyugodtan mosakodik: — fehérre ? A bécsi tavaszi versenyek harmadik napjára, noha az ég borult volt, mégis nagy közönség gyűlt össze a frendenaui gyepen. A hét pontból álló programm sok érdekest ígért s az ígéret nem téveszté el hatását, mert nemcsak a főúri, a par excellence sportközönség jelent meg nagy számban, de a polgári osztályok is tömegesen. Az udvari páholyban a király, a koronaörökös, Károly Lajos és még több főherczeg foglalt helyet. A verseny 22 órakor vette kezdetét s a következő eredménynyel folyt le: I. Produce Stakes. Díj : 1000 frt, távolság: 14, illetőleg 11/a. Belföldi lovak. Négy versenyző közül a czélhoz elsőnek Sztáray J. gr. a sportvilágban jól ismert „Lady Patroness“-e érkezett be, másodiknak Henekel „Monarch“-ja. — II. Császárdíj; 1000 arany. Három éves és öregebb belföldi és német lovak ; távolság 2 mértf. Nádasdy gr. „Game-Cock“-ja,és Hohenlohe „Hochstapler“-e közt élénk verseny fejlődik ki, míg végre „Hochstapler“ egy fejnagysággal megelőzi „Game-Cock“-ot, mely a második dijat nyeri. Futott öt ló. — III. Henckel-Stakes. 1000 frt, távolság l1/4 mfld., belföldi és német lovak. Csak Henckel gr. „Romanja“ jelent meg a gyepen. — IV. Claiming-Stakes. 1000 frt., távolság l1/2 mfld.Eleintén Festetich Taszilo gr. „Fitz“-je vezet, de a pálya felén megelőzi Captain Blue „Memorandumba, mely győztes marad; második St. George lovag „Paulinusa“, harmadik „Fitz.“ V. Beaten-Handicap. 700 frt, a májusi versenyben részt vett, de első díjat nem nyert lovak számára, távolság 1 l0 mért. Hét ló, amelyek közt heves és rendkívül érdekes verseny keletkezik. Az eredmény mindvégig kétes, mikor is Bethmann b. eddig hátul maradt „Delphine“-je előrevágtat és győztes lesz. — VI. S tee pech as e. Győztes Sellinger főhadnagy „Frou-frou“ja, második Apponyi gr. „Curiosity“-ja. Az utolsó verseny alatt heves zápor kerekedett s a közönség nagy része távozott, a nélkül, hogy bevárta volna az eredményt. Az utolsó futtatás (VII) a nagy bécsi steeplechase (handicap) volt 3000 frt. Győztes Schawe 1 „Charlatan“-ja. A verseny 6 órakor ért véget. A versenyről a közönség nagy része a temetésre ment, a víg opera temetésére. Ez a komikus „múzsa-templom“ a szédelgési epocha művészeti kornyikáló enfant terribleje, tegnap végleg bezáratott, négy és fél havi gyöngélkedés után — végelgyöngültségben múlván ki. E szerencsétlen vállalatot több ízben méltattam már érdem szerint s mindjárt megnyitása után valódi értékére redukáltam, most tehát még csak annyit, hogy ma délután fölmerült hírek szerint Lichtenstein bg. 800.000 forintért akarja megvenni a színházat egy Hasemann nevű megtestesült ignorantia számára. Nem valótlan színű hát, hogy a komikus operaház a jövő őszszel ismét meg fog nyittatni, hogy a jövő tavaszkor ismét bezárják. A hernalsi gyilkosság tettese még mindig az éj homályában késik, noha a rendőrség már több „nyomot“ fedezött föl. Legfontosabb ezek közt a Proznitzból érkezett ama értesítés, hogy pünkösd hétfője utáni napon egy szegényesen öltözött ember 200 frt esüstpénzt akart egy kereskedőnél bankjegyekre váltani. A kereskedő, ki a gyilkosságról ekkor még mit sem tudott, el lévén foglalva, elutasította őt. Az előbbi most nemcsak részletes személyleírást, de az illető egyén arczképének rajzát megküldte a bécsi rendőrségnek. A polgári házasság ügyében az állam és egyház közötti viszonyok szabályozására kiküldött albizottságnak a nagybizottsághoz intézett jelentése. Az albizottság kiküldetése értelmében a polgári házasságnak hazánkban miként alkalmazását vette elsőben is tárgyalás alá, s ezen ügyre vonatkozó jelentését a következőkben van szerencsénk a 1. bizottság elé terjeszteni. Az albizottság ép úgy fontolóra vevén azon okokat, melyek a polgári házasság intézményének hazánkban életbeléptetését már-már halaszthatatlanul szükségessé teszik, valamint megvizsgálva azon nehézségeket, melyek kezdetben a gyakorlati kivitelnek útjába állnak, tanácskozásaiban azon eredményre jutott, hogy a polgári házasság nem facultative, sem nem csak az úgynevezett szükség eseteiben, hanem (miként a bizottság kiküldésére vonatkozó képviselőházi határozat szelleméből is következik) már első alkalommal általánosan kötelezőleg életbeléptetését véleményezi. Az albizottság azon nézetben van, hogy a jelen viszonyainkból felmerülő mindazon bajok, melyek a polgári házasság intézményét szükségessé teszik, csakis az által fognak orvosoltatni, ha ezt nem kivételes esetekre, hanem általánosan és kizárólagos jogérvénynyel lesz életbeléptetve, és másfelől a kivitel leglényegesbb nehézségét is ép úgy le kellene győzni a facultative, mint az általános kötelező alkalmazásnál. Nevezetesen az albizottság nézete szerint a polgári házasság intézményét nem csupán azon körülmény teszi szükségessé, hogy jelenleg az országnak törvény előtt egyenlően jogosított polgárai némely más vallásúakkal nem léphetnek házasságra anélkül, hogy vagy hitvallásukat ne változtassák, vagy magukat ne expatriálják, hanem egyszersmind azon, talán még fontosabb körülmény, hogy jelenleg különböző, azon hitfelekezeteknél is, melyek hívei egyik vagy másik egyháznál vegyes házasságra léphetnek, nemcsak eltérő, de csaknem egészen ellenkező házassági szabályok vannak egykarúan érvényben, ésannyira, hogy lehetők, sőt gyakran elő is fordulnak oly esetek, melyek az egyik fél egyházi törvényei szerint teljesen elismertetnek, a másik házastárs egyházának törvényei szerint pedig érvénytelenek, s vagy csupa concubinatusnak vagy esetleg bigámiának tekintetnek, amiből, tiszta, határozott és mindenkire nézve egyformán kötelező törvény hiányában, gyakran igen nagy jogi bonyodalmak származhatnak. A különböző hitfelekezetek házassági szabályainak egymással ellenkező voltából származó mendatokon csak az által vél az albizottság segíthetni, ha az állam a házasság jogi viszonyait (s természetesen a házasság jogérvényes megkötését is) az ország minden polgárára egyenlőn kiterjedő egységes törvénynyel rendezi. Különben is az állam egyik leglényegesb alapja a család lévén, nehéz valóban és jól rendezett államéletet képzelni ott, hol a családnak és ennek első alakulásának, a házasságnak, jogviszonyai nincsenek állami törvénynyel biztosítva és szabályozva. A polgári házasság rögtöni behozatalának leglényegesebb akadálya az, hogy nincsen házassági törvényünk. Ámde ez a nehézség ép úgy fenforog akkor, ha facultative, vagy a szükség eseteire alkalmazzuk, mintha általánosan kötelezőleg léptetjük életbe ez intézményt. És éppen annyi időbe és annyi munkába kerül a házassági anyagi törvénynek a facultatív mint a kötelező polgári házasság érdekéből megalkotása, a különbség csak az lévén, hogy az utóbbi esetben azon törvény az ország minden lakosára kiterjesztetik. Már Deák Ferencz reámutatott (emlékezetes 1873. júniusi beszédében) azon rész következésekre, melyek származnának abból, hogy ha a polgári házasság facultativ behozatala által szembeállítanák mintegy a polgári házasságot az egyházival s ezáltal alkalmat nyújtanánk arra, hogy egyiket szentednek, a másikat kevésbé erkölcsösnek vagy épen erkölcstelennek tekintsék és hirdessék. Holott már a családélet nagy érdeke is követeli, hogy minden törvényes házasság a polgárok köztudatában is egyenlő becsű erkölcsi és jogi intézménynek tűnjék fel. A polgári házasság ne tétessék és ne tekintessék az egyházi házasságnak, mint szentnek ellentétéül, ne legyen az egyéb mint a házasság jogi — polgári oldalának az állam által általánosan rendezése, sértetlenül fenhagyatván a vallási momentumnak az illetők hite szerint való érvényesítése. Ezen okok mellett figyelembe kell vennünk még azon szempontot is, hogy ha törvényhozásunk azt tűzi ki céélul, hogy az állami ügyek a vallási s egyházi ügyektől lehetőleg és fokonként elkülönítessenek , akkor a czél felé természetes lépés az, hogy a házasság, s átalában a családi élet jogi, polgári ügyei s viszonyai a vallásiaktól kellőleg elválasztva, az állam kezébe adassanak s törvénynyel szabályoztassanak. A polgári házasságnak facultative, vagy a szükség eseteire, behozásánál egyedül a kivitel külső módozatai járnának kevesebb nehézséggel, amenynyiben ez esetben könnyebb volna a felsőbb közigazgatási tisztviselőkben a végrehajtásra alkalmas közegeket találni. Azonban ez esetben még épen az anyakönyvi bejegyzéseknél még másnemű és újabb bonyodalmak merülhetnének fel. Továbbá, ha a polgári házasság kötelező alkalmazásával addig akarnánk várni, míg a községi élet mindenütt magától oda fog fejlődni, hogy a házasságkötéseket s anyakönyvek vezetését már kezdetben is nehézség nélkül és teljes megnyugvással bízhatjuk minden helyen az elöljáróságra, félő, hogy ez annyi idő múlva következnék el, meddig nem halasztható jogállapotunk teljes rendezése. Ha később fogunk is hozzá, a kezdet nehézségeivel akkor is meg kell küzdenünk. Egyébiránt az albizottság azon nézetben van, hogy a kezelést illetőleg nagyobb nehézségekre csak helyenként, kisebb községeink egy részénél számíthatunk és hogy a felsőbb hatóságok kellő felügyelete, sőt vezetése mellett, és az általunk is javaslott átmeneti intézkedések segélyével a házasságkötés és az anyakönyvek vezetése körüli teendők ma is bízhatók községi elöljáróságainkra és úgy, miként p. o. Francziaországban már a múlt század végén reájuk bízták. Sőt jelenleg is hazánkban néhol akként vezettetnek az anyakönyvek, hogy a közrend és az állam érdeke is sürgősen kívánja, hogy az anyakönyvek vezetését az állam vegye saját kezelése és ügyelete alá. Ezek azon főbb okok, melyeknél fogva az albizottság a polgári házasságnak általánosan kötelezőleg behozatalát ajánlja. A kivitelt illetőleg a következő javaslatokat terjeszti a 1. bizottság elé: 1) Miután a polgári házasság behozatalának első és legfőbb akadálya az, hogy nincs házassági anyagi törvényünk, a 1. bizottság jelentésében javasolja a képviselőháznak, hogy határozatilag hivassák fel az igazságügy miniszter arra, hogy legfőlebb a folyó év végéig nyújtson be törvényjavaslatot a házasság jogi viszonyairól és a házasságkötés módozatairól. Az albizottság e törvényjavaslatot az év végéig elkészíthetőnek hiszi, ha az örökösödési s egyéb anyagi viszonyok szabályozására nem terjeszkedik ki, s másfelől ezen idő alatt benyújtandónak véli, hogy az még ezen országgyűlés tartama alatt törvénynyé válhassék. 2) A házasságkötés külső módozatait s az anyakönyvek vezetését illetőleg a következőket véleményezi az albizottság : a) A házasságok kizárólag a községi elöljáróságok előtt köttessenek, oly módon, hogy a hivatalos felelősség egyenlőn terhelje a bírót, illetőleg a községi tanácsnak e czélra törvényben kijelölendő Bécs, junius 1. (Saját levelezőnktől.) (Minisztertanács. — Pius pápa tanácsa. — Sport. — A hervalsi gyilkossághoz.) Ma délben ő felsége elnöklete alatt minisztertanács tartatott, melyben a folyó ügyek intéztettek el. Holnap, rebus bene gestis, a belügyér, igazságügyi, honvédelmi és közoktatásügyi miniszterek hosszabb szünidőre elhagyták Bécset. Az oktatásügyi miniszter fürdőre utazik. Ő excellencziája egyébiránt nem az a macska, aki, mert nincs otthon, azért ezmozognának az egerek. Czinczognak bizony a katholikus egyház (de nem a templom) egerei akkor is, ha Stremayr úr akár Bécsben van. A bécsi „Diecesenblatt“ például ép most közli az osztrák püspöki karnak márczius hóban a pápához intézett levelét s IX-ik Pius pápa válaszát. Említettem volt egyik régebbi levelemben, hogy a római curiának Ausztria iránt való politikájában — osztrák részről tett ígéretek, vagy puszta fölvilágosításokra-e ?, nincs eldöntve — lényeges változás állt be. E szárnysor