Ellenőr, 1874. július (6. évfolyam, 178-208. szám)
1874-07-01 / 178. szám
Előfizetési árak: Egész éve. . . 20 írt. — kr. Évnegyedre . . 5 irt. — kr Félévre . . . 10 „ , Egy hónapra . 1880 Eszyes szám ára 10 krajczár. szerkesztési iroda: Budepesten, nádor-utcza 6. ez. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el Hirdetések felvétele : Budapesten, nédor-utcza fl. •«, (LégrÁrti testvérek irodágában). Kiadó-hivatal: . . Előüzethuzni helyben és posta utján : nádor-utcza 6. sz. *. ®i / * I Bk / ^nap szétküldésére vonatkozó reclamációk Légrádi testvérek irodáidba (nador-nteza t1. sz.) intézendők. POLITIKAI NAPILAP, 178. szám Budapest, szerda, julius 1. 1874. VI. évfolyam. A tisztelt közönséghez. Eddigi előfizetőink kényelmére ismét szétküldtük a bélrnetes postautalványokat, melyeket az „Ellenőr“ előfizetői bélyegmentesen használhatnak akár féléves, akár évnegyedes előfizetéseknél. A félévi előfizetések megtorlódása sokmunkát adván a posta- és kiadóhivataloknak, kérjük a t. közönséget, méltóztassék megrendeléseit, s illetőleg azoknak megújítását minél korábban tenni meg, nehogy az előfizetési késedelem fennakadást okozzon a lap vételében. Az „Ellenőr“ ára mint eddig: Ecy évre................................20 forint - kr Félévre.........................................10 ” — Ngyedévre.................................500 kr. Egy hóra......................................180 kr. Az előfizetést — postai útón vagy személyesen — nyugtázza az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utcza, 6. sz.) Százalék a könyvárusi úton történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. TÁVIRATOK, Szécs, jan. 30. A Bécsben holnap megnyitandó nemzetközi egészségügyi tanácskozás alkalmából a „Wiener Abendpost“ egy czikket közöl, mely az e tárgyban tett lépések fölötti históriai visszapillantás után kiemeli, hogy nem a vesztegzárolás elleni harc, hanem nemzetközi egyezség a czélszerűtlen és forgalomzavaró zárolási rendszabályok mellőzése iránt, forog szóban; az egyezség által hozzájárult kormányok a czélszerbknek tapasztalt rendeletek életbeléptetésére és azok fenntartására kötelezve érezzék magukat, mi az illető rendeletek codificálása és néma konstantinápolyi határozatok módosítása által fogna leghamarább elévetni, a létesítendő, állandó nemzetközi közeg feladata leende a tanácskormány határozatai értelmében oda működni, hogy egyesült vezérlet mellett a járvány elleni harcont rendszeresítse, ilyen eredmények azonban csupán valamennyi kormány egyesült közreműködése mellett érhetők el, miért is óhajtandó volna, hogy a méltányosság szelleme minden kicsinyes aggodalmat a tanácskozmányoktól kizárna. Bécs, jan. 30. A múlt évben kirendelt nemzetközi bizottság a bécsi gabonatőzsdével egyetértésben az idei nemzetközi gabonavásár napjait augusztus 12. és 13-ára tűzte, ezzel egyidejűleg az alsóausztriai iparegyet által gépek és molnárok segédeszközeiből külön kiállítást rendez. Zágráb, jún. 30 A zágrábi hivatalos lap közzéteszi m a az újonnan kinevezett bírák névsorát ; a kinevezettek közt szerepel Schmidt, a báni tábla tanácsosa, mint a főtörvényszék elnöke, és dr. Loital Napoleon országgyűlési képviselő mint főálamügyész. München, jan. 30. A képviselőházban a cultusminiszter költségvetésének igen élénk általános tárgyalásához hozzászólt Kraetzer, ki a kamara föloszlatását kívánja ; továbbá Joerg, ki a miniszter 26-iki beszédére válaszol, végül maga a miniszter, ki az ultramontán szónokok vádjait erélyesen visszautasítja. Bayonne, junius 29. A kormánycsapatok csütörtök és pénteken győzelmesen előnyomultak, ha em egy szombaton tett kísérletnél, melynek czélja az Estellát környező magaslatok elfoglalása lett volna, rendetlenségben visszavezettek. Concha tábornagy eleste után általános futásnak eredtek. A tüzérség Echagnas divisiója visszavonulását fedezi. Valamennyi ágyú és társzekér visszavonatott; a konmánycsapatok vesztessége 4000 ember; a carlisták részéről veszteség is jelentékeny. jBertn, jun. 30. A „Nordd. Zeitung“ alaptalannak nyilvánítja ama hírt, mintha Schweinitz grff vonkodna bécsi követségi állomását ismét elfoglalni. Kulai színkör. Szerdán jul. 1-én. Uj díszletekkel és jelmoaisckel, először ■ Száz szűz, vagy a zöld sziget. Nagy operette 3 felvonásban. Szövegét írták Clubvill, Chinot és Duni. Zenéjét szerző Lecoq, kezdete 7 órakor. Budapest, jan. 30. (1) Holnap kezdi a ház a választási törvényjavaslat tárgyalását. Sok szerencsét, s mentől kevesebb beszédet kivánunk hozzá. És hogy meglegyen mindkettő, az a képviselőktől függ mindennek előtt, s csak másodsorban a kormány tapintatos magaviseletétől. Már maga azon körülmény, hogy a jobboldal bomladozó pártvegyülete és szétszakadozó politikája mellett, melyet, egy solidáris présbe csavart és idegen befolyás által hintált kormány csinál, lehetséges volt egy oly javaslathoz jutni, mely csak tűrhető és helyenként jó is annyira, az agyonbeszélési sors nem fenyegeti: elégséges érdem, hogy amennyire lehet, agyonhallgassák a központi bizottság által szövegezett paragrafusait. A tárgyalás gyors lefolyását nagyban elősegítheti az érzet, mely közös a jobb és baloldallal egyaránt, hogy az 1848-iki törvény, számos kirívó hiányainál fogva, tarthatatlan és annak a félremagyarázások és felcsavarások ellen való biztosítása, érdeké-ben áll édes mindnyájunknak. A választási szabadság biztosítása min-den fajú és érdekű pártmanoeuverek, visszaélések és erőszakoskodások ellen, a legfőbb indok, melynek e módosító törvény meghozatalánál az egyes szónokokat és indítványtevőket vezetni kell. Viszonyaink között mindaz, mi nem szigorúan e körre szorítkozik, hanem az elméleti nyargalások bőbeszédűsége által kíván tetszelegni, csak időt rabol, ahelyett, hogy siettetné a czélt. A választási szabadságot azonban biztosítanunk kell, most inkább, mint máskor. Ha nem az alkotmányos élet azon sarkalméért, hogy a közvélemény eszme- és elváramlatának többségi és kisebbségi irányai hamisulatlanul tüköröződjenek vissza a parlamentben, biztosítanunk kell azt óvatosságból. De tessék e szót ijedésre magyarázni, egy újabban a falra pingálni szokott reactiótól, melyet talán már alkalmatlankodni is érezünk a testünkön. Nem ijesztés az, csak figyelmeztetés, mert hát az Ördög sem alszik mindig. Akár képzeltek, akár csak kimesterkéltek az újabb leplezések és talányfejtegetések, egyre mégis jók, hogy a „mindent megkaptunk“ boldogító mámorából felrázzák az önfeledt politikusok jobboldali táborát és emlékeztetik őket, hogy nincs ám minden oly betörés- és tűzmentesen biztosítva, mint könnyelműségek hinni szeretné. Általában rájönnek az igazságra, hogy egy parlament és nép sem lehet eléggé scrupulózus és óvatos a közszabadság és alkotmányosság biztosításában, legkevésbbé pedig a parlament megalakításának, vagyis az összes alkotmányosság alapjogának a választói jognak minden hamis érdek, intriga és törvényes erőszak ellen való körfilsánczolásában. Lehetnek ott a leggyönyörűbb charták és legpedánsabb pontossággal kiesztergályozott törvények, hol egy ember, vagy egy párt meghamisíthatja a szavazatokat és a parlamentből csinálhat Paprika Jancsi színházat vagy mi komédiánál is roszabb börzét és vásárcsarnokot. Ki a választó, s a ki az, e jogától meg ne fosztassék és e jogának élvezésében ne háborgattassék, ezen fordul meg a dolog csinyja hingja. És ám legyen inkább többékevésbbé magasabb a census, de biztos a meghatározás kit illet és kit nem a jog, mint alacsony a census, de könnyű a mód kijátszani határozatait és egyrészről egész uradalom cselédségét becsempészni értelmezése által választói névjegyzékbe, míg más részről kiszorítani ugyancsak félrecsavarásával a legjogosultabb polgárokat. Sok függ attól nagyon, miként képes a fennlévő hatalom a törvényt hozzáférhetővé tenni, saját szolga hadának. Könnyen-e vagy nehezen ? S akik ma a hatalom polczán állnak, vagy melegénél, a pártviszonynál fogva sütkéreznek, ép a bécsi baljóslatú előjelek, de még más körülmények, se az egészséges parlamentarizmus iránti tekintetekből, ne feledjék azt a mindennapi és túlságosan elcsépelt közmondást: hódié mihi, eras tibi. Mert minden, mi emberi, múlandó és változik időnként és egymásután, viselje bár egy nemzet bizalmának és tetteinek bélyegét homlokán; valamennyiök között legmulandóbbak a parlamentáris kormányok. De e múlandóságot kiterjeszteni magára a nemzetre akkép, hogy ugyanazzal a kormányival éljen és haljon, nemcsak könynyelműség, de bűn. Mentőt tökéletesebbé sikerül tenniük a törvényintézkedésen, a kijátszások ellen, mentői jobban biztosítva a választói jog és lelkiismeret minden pressió és főkép a hatalom befolyása ellen, annál nyugodtabban nézhet a nemzet szeme közé bármiféle olyan kísérleteknek, melyeknek czélja a választásokban nyilvánuló közvélemény meghamisításával és egy szolgaparlament teremtésével az ország önállóságának és intézményeinek lerombolása volna. Ugyan hova lennénk egész alkotmányosságunkkal, ha a szélsőjobboldali ideák keresztülhajkurázására alakíttatnék egy kabinet, mely az ország készületlenségéből és illetőleg a mostani törvény vagy egy újabb résztörvény hajlíthatóságából merítené az erőt oly képviselőházi többség teremtésére, mely végső esetben kész volna aláírni Magyarország halálos ítéletét is. A törvényjavaslat két pontján segíteni kell okvetlenül, mert a három lakosztály s az a bizonyos (francziából magyarra majmolt) gyűlölet §-jai ezereket fosztanának meg a szavazatjogtól s ezerekben keltenének gyűlölséget. Gondolja azt, meg a kormány s ne legyen makacs az igaztalan és idétlen követelések fenntartásában vagy elfogadásában. A balodali kör ma délutáni értekezletén a választási törvényjavaslat egyes §-aihoz a következő határozatokat hozta: A 2. §-nál a többség, a teljesebb igazság és egyenlőség szempontjából most is ragaszkodik azon nézetéhez, hogy régi jogon bevezessék mind, a ki igazolhatja, hogy 1848 tól 1872-ig jogosítva lett volna a választási jogot ezen alapon igénybe venni. Ezt azonban pártkérdéssé nem teszi. A 3 §. a) pontjában 3 lakrész helyett 2 teendő, a c) alatt pedig egy uj pontban megadatni kívánja a jogot a párt.«oknak is, kik házuk és földbirtokük után együttvéve fizetik a b) pontban megkívánt adót. A 12 § 1. pontjából az 1848: XVIII. törvényczikkből idézett §-ok közül a 11. és 12 iket — továbbá a §. 2-ik pontját egészen — kihagyatni kívánja. A 14. § ban a közbirtokossági közösségek mellett az osztatlan rokonokról is kíván gondoskodni. A 24. §. 2. pontjából kihagyatni kívánja a következő tételt: „kivéve a rendkívüli eseteket, midőn az elnöknek jogában áll a központi választmányt időhaladék nélkül összehívni.“ A 30. §-ba közbeszúrandó, hogy legalább egy küldöttség választandó minden kerületben. A 33 §, mindenkinek megengedvén a névjegyzék megtekintését és lemásolását — nehogy a kettő egymást akadályoztassa : a megtekintést a délelőtti, a másolást a délutáni órákra kívánja határoztatni. , Az 56. §-ban 24 nap helyett 30 teendő. Az 57. §-ban különbség teendő az időközi és a meghiúsult választások közt, — akként, hogy a közp. választmány időközi választások végett városokban 30 megyékben 8 nap alatt, meghiúsult választásoknál pedig azonnal üljön össze. A 62. §-ban 3 nap helyett 8 teendő. A 74 ikből a „közigazgatási tisztviselő“ kihagyandó. A 75-ik utolsó pontjában nem csak az egyes választók, de az egész községek is megemlítendők. A 77. § ban a küldöttség tagjai is felhatalmazandók, hogy az elnök által kérdést intéztethessenek a szavazóhoz. A 81. §-ban kimondandó, hogy a választás folyama alatt a jelölt már csak pártjának , a bizalmi férfiak által nyilvánítandó beleegyezésével léphessen vissza. A 82-iknél ragaszkodik azon nézetéhez, hogy ha az első szavazásnál átalános többséget senki se nyert, az új szavazás azonnal, vagy másnap eszközöltessék. Ha azonban ezt a többség elejtené, akkor e §. utolsó pontjának is el kell esnie. A 87. § ban az egyhangú választások is megemlítendők az f) pontban. A 88-b ban kimondatni kívánja, hogy a megbízó levél a megválasztott képviselőnek 24 óra a 1 a 11 átadandó vagy elküldendő. — Továbbá, hogy a minisztérium a törvényhatóságoknak jegyzőkönyvi mintákat is küldjön. A 103. §-ban a fegyver és bot mellett, „egyéb bántalomra szolgáló eszköz“ is megemlítendő. A 104 §. második pontjában a „nyilvános“ mellett kiteendő, hogy „szabad ég alatt tartott.“ Ezen pont végén pedig a következő tétel: „ezeken magát az elöljáróság megbízott által képviseltetheti“ kihagyandó. A különvélemények felett hozott határozatokat tegnap délutáni lapunk tartalmazza. Az értekezlet végén Szontagh Pál egy interpellációt jelentett be, amelyet a párt helyesel. Végül megjegyezzük, hogy Popovics Desseanu János legújabban megválasztott képviselő pártunkhoz csatlakozott és a mai értekezésben már tevékeny részt is vett. A pénzügyi bizottság, a mai ülésben azon elhatározásban állapodott meg, — a pénzügyér ellenében, — hogy az orsovatemesvári csatlakozás engedélyéhez feltételül kell kötni a differentiális tariffk olyatén módosítását az osztrák államvasut egész vonalán — Orsovától Bodenbachig — hogy Magyarország földipara ne jusson tönkre az idegen termékek szállításánál alkalmazandó előnyök által. Igen megdöbbentő, hogy Grbyczy pénzügyőr úr ezen ép oly jogos, mint a hazafias követelést olyan makacssággal ellenezte, hogy mindenkit meglepett. A pénzügyi bizottságot azonban annál nagyobb elismerés illeti, hogy az ország életérdekének szemmeltartásában nem hátrált meg a miniszteri ellenzés előtt. Egy másik és nem kevésbbé fontos változtatást is tett, azt t. i. hogy a csatlakozást mindkét vonalnak egy időben kell megnyittatni. (2) A főrendiház ma versenyezett az állam magyar jellegének biztosításában a képviselőházzal; sőt gr. Kiglevich Béla hazafias beszédjének közvetlensége alatt, melyet országgyűlési rovatunk egész terjedelmében hoz, felülmúlta az. Oda módosította ugyanis a közjegyzőségi törvény nyelvezeti szakaszát, hogy minden okmány magyarul állítandó ki, a fél kívánságára azonban kiadhatják más a hazában dívó nyelven is, de csak mint másolatot, melynek tertrészetesen jogi kételyek esetén a magyar szolgál eredeti forrása gyanánt. Pártolta e módositványt érdekesen néhány főispán is, mely aztán Pauler ellenzése daczára, ki nagyon ügyetlenül védte álláspontját, határozottá vált. A főrendiház ez elhatározásához bármely oldalról férhet szó, csak arról az oldalról nem, melyre a főrendiház mostani alakjában kiválólag hivatva van, hogy az állam ősi osztatlan magyar jellegét védje és fentartsa Ezen a téren, mely az államegység lazuló kapcsolatainak tömörítését, úgy ama másikon, melyen a közerkölcsök javulását czélozza, versenye mindig számolhat a nemzet és közvélemény méltánylására. A ndrássy gróf mint a „Kari. Zig“nak írják, odautasította a követségeket, hogy előforduló alkalomkor jelentsék ki, hogy a hadügyminiszterségben történt változást egyedül a katonai szervezet körül fölmerült teendők tették szükségessé, s hogy az távolról sem jelenti a politikában történt változást, mely most is csak úgy, mint azelőtt, nem ismer más törekvést, mint hogy a monarchia szövetségeseivel való egyetértésben a világbéke fentartassék. — A vasúti bizottság mai ülésében tárgyalás alá vette a soprony pozsony lundenburgi vasút engedélyokmánya némely okainak módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ajavaslat elsőrban elfogadtatott, hogy a nevezett vasút ezentúl a „vágvölgyi vasút“ nevet viselendi. A törvényjavaslat többi része is változatlanul elfogadtatott. Tárgyalás alá vétetett ezután a győr soprony-ebenfurti vasút engedélyokmánya némely §§ annak módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet a bizottság szintén elfogadott az 1. §. b) pontja kivételével, mely szerint engedélyes följogosíttatnék, hogy társulat alakítása esetén az alaptőke 2/s része erejéig elsőbbségi kötvényeket bocsásson ki. Proeszky fölvetetni óhajtaná azt is, hogy az elsőbbségi kötvények kibocsátása csak a részvényesek közgyűlésének hozzájárulásával történhessék. A közlekedési miniszte e kérdés eldöntését függőben kéri hagyatni, míg ez iránt az engedélyessel érintkezik. A bizottság ennek folytán a kérdéses pont eldöntését függőben hagyta. Szerb congressusi dolgok. Az újvidéki „Szrbszky Narod“ szerint az eddigi szerb congressusi választások után a szerb „conservatio-liberalis“ párt, (melyet a „Szrb. Nar.“ képvisel) tíz világi és tizenöt egyházi követre számíthat, kik az újvidéki „részeg szent“ (Mileticsnik) pártját soha nem fogják szaporítani. A felsőkárolyvárosi és bácsmegyei választások csak ezután következnek. Czikkiró erősen hiszi, hogy a szerb congressusan pártja jelentékeny kisebbség által (25- 40 szavazattal) lesz képviselve, melynek élén Zsivkovics Jánost szeretné látni. Ugyancsak a „Szrb. Nar.“ szerint Hueber kir. biztos a szükséges utasításokat már megkapta. Az utasítások mindenben megegyeznek a kir. biztosoknak adott eddigi utasításokkal, csak annyiban különböznek mégis az eddigiektől, hogy a kir. biztos ezúttal a szavazásnak befejeztével nem fog jelöltet ajánlani, a kire nézve a követek egyetértenének, hanem a választás egész eredményét egyszerűen a legfelsőbb helyre felterjeszti, hol király ő felsége a jelöltek közül, a kire szavazás történt, az érsek-patriarchát kinevezi. A kinevezés tehát bekövetkezik, ha az ismeretes párt makacsul Sztojkovics Áron püspökre szavaz is, ám ha a szavazatok Grujics Nikánor püspök személyében egyesülnek, akkor a kinevezésnek nem lesz helye, mert magától értetődik, hogy a királyi kegy ez alkalommal is azon főpap felé hajlik, ki Sztojkovics Arzén püspöknek bukásával a szerb patriarchátus administratori székére emeltetett. Legújabb hirkép a következőt közli még a „Szrbszki Národ. A szerb püspöknek Sztojkovics Arzén püspök iránti hangulat hírére ugyancsak Sztojkovics folyó hó 8/2- án kérelmet, illetőleg írásbeli lemondást terjesztett be illetékes helyen, melyben aziránt,esd, hogy Hueber Zsgmond udvari tanácsos és kir. biztos értesittessék, miszerint az ő jelölül való fellépte esetében az érsek-patriarcha választásból magát kizárja. Karlovi ezen congressusi tagnak megválasztatott Sztankovics Szilárd szavazattöbbséggel. Ellenjelöltje Risztics István karloviczi polgármester volt. Mindkettő a „conservativ-szabadelvű“ párthoz tartozik. A zágrábi „Nor. Nov.“ szerint Sztankovics Koszta „clericalis“ választása ellen az ellenfél választói óvást jelentett be. Az újvidéki „Zasztava“ Budapestről a következő távirati közleményt hozza: A június 26-diki országgyűlési ülés a horvát autonómián csorbát ejtett az incompatibilitási törvény által. Tombor tiltakozó óvást jelentett be. — Hiteles forrás után beszélik, hogy az uralkodó, a congressusi választások eredményét előre látván, Bittónak azt mondotta, hogy Sz,tojkovicsnak eventuális megválasztását megerősíti. ____ Biztosítás a politikai életben. A kormány a polgári házasság napirendre tűzött kérdésének tárgyalását elhalasztotta a nyár meleg napjairól , az ősz ködös, borongós idejére, egyfelől azért, mert nem volt fizikai ideje sem arra, hogy beható megfontolás alá vehesse fontos pontjait; másfelől, mert helytelen eljárásnak tartaná, hogy a bizottság rádiktáljon a kormányra ily fontos kérdésben megállapodásokat. Kijelenthető okai ezek valónak. Kell azonban ezeken kívül valami más oknak is lappangani a miniszteri tárcza titkos rejtekében, mit nem lehet bemutatni a nemzeti közvélemény előtt. Csak a vak nem látja, s az elfogultság nem tudja, hogy a kormányt kiállító többség numerusai a reverenda hátul lógó zsebéből huzattak ki. — A vagyonnal elég bőven rendelkező magyar főpapság kezéből sok szép pénzt csalt ki a választások érdeke. — Pénzforgalmi szempontból mi kifogásunk sem lehet az ellen, hogy a papság megnyitja szűkszájú zsebeit, s ügyes kortesek kezeinek egy kis gyenge belemarkolást engedett más czélra is csak úgy elmenő kincseibe; s mert szabad volt eddig az eladásra készeknek mutatkozott emberi állatokat fontosságuk súlyának értéke szerint megvenni — nem is mondhatjuk törvénytelennek a glaftelés elemét. — Az erkölcs és illem szempontjából lehetne csak ez ellen szólnunk, de ezek kezdenek leszorulni politikai életünk deszkáiról. A természet törvénye az adás és verés. —A föld ad eledelt számunkra, de vár is viszont tőlünk táplálkozására szükségelt anyagokat. A „dont des“ szabálya az emberek közt is érvényes. A kormány ad lehető és feltűnés nélkül nyújtható engedményeket a darusnak, mert kapott, vagy hogy kapjon tőle éljenző számokat. A kölcsönös biztosítás jótékonysága, hogy senki ne károsodjék nagyon. A biztosítás jótékony intézménye a természet országából átment az életbe, s alkalmazást lelt a politikai körökben is, hol zöldreményű tavasz csak úgy van, mint a természetben, hol forró napok fortó légkörében összegyűlt felhők szintúgy előtódulhatnak váratlanul, mint a természet derült egén. Előrelátó gazdi, a biztosítást nem is mulasztja el, ha megérzi is a biztosítási díjnak magátóli elvonulását, de elvonja azt, s a jövőt nem kockáztatja. A kormány is sietett biztosítani széfen indult vetéseit, s a legrégebben fennálló leghíresebb ezégű társaságnál bevallotta azoknak értékét. . . A díjra nézve hamar megtörtént az egyezség, s a biztosítási árnak részletes apránként lefizetése is el lett fogadva. Úgy hiszzük, nem csalódunk, midőn ezen biztosítási díj egy részletének lefizetését látjuk a polgári házasság kérdésének a napirendről lekérésével. Azt azonban nem tudjuk : várjon a fizetéseket előre szokna ama társaságnál fizetni nagyreményű vetéseiért a kormány, vagy utólagosan rovogatja le? Szemlélődésünk eredménye röviden ez: a többségnek s az abból kifolyó kormánynak kétségkívül igen nagy szolgálatot tett a magyar főpapság készsége és buzgalma. — A kormánytól pedig egy szép jellemvonást, — a hálaérzet tettekben nyilatkozó szép vonását nem lehet megtagadni, sőt igazán el lehet mondani, hogy azok iránt — kik neki szolgálatot tettek — a hála meglepő nyilatkozatait mutatta ki — nem üres szavakban, de tettekben és valóságban. A ha ezen meglepő nyilatkozatainak egyike —szerintünk — ezen aktus, mely a képviselőház napirendjéről lehúzott egy kérdést, mit a nemzeti közért.ttlet s kö/óhaj által sarkalt majoritás kebléből alakult bizottság maga tolt oda fel. Hogy ezen leszorított kérdés mikor fog ismét feléphetni fontosságának méltó helyére, azt előre tudni nem lehet. — Mi legalább nem hiszszük annak az őszi ködös napokban lehető fellépését, bár mint igérge is azt, a meggondolt ra időt kapott kormány jó akarata, nem hiszszük pedig azon egyezelű oknál fogva, mert azon időig nem lesz leróva még minden részlet a biztosítási árból az illetők által az asszentatiót elfogadott, hálára méltó társulatnál; — és ha mégis feltettték e kérdés a deszkákra — a nemzeti középület nyilvánulása folytán erre is tudjuk, hogy a megoldás tragicumát ügyesen adó szereplőket kevés taps kiséri a lebocsátott függöny mögé. Azokat pedig, kik gúnyos mosolylyal fogadják e sorokat, szívesen kérjük a mosolynak viszszatartására most, hogy az őszi tárgyalások nagy napjainak elmúlása után vagy igazat adjanak a ,,kezdő politikusinak, vagy nagyot kacaghassanak fezsülése felett. Dömény József: A keleti vasút közgyűlése. A délután 2 órakor megszakított közgyűlés délután 5 órakor folytattatott, s tartott késő estig, midőn véget ért. A közgyűlésről rendszeres képet adni igen n°héz mert az, kivált délután, igen zavarosan folyt le. Szorítkozunk így csupán az eredmények constatálására. A napirend első három pontja (üzleti jelentés, mérleg, számvizsgálati jelentés stb) felett a határozathozatal elmotatott. Hosszú vitát keltett a 4-dik pont, mely ekkép szólt: „Határozat hozatala felett, vajjon az 1873. junius 28-án tartott 2-ik rendkívüli közgyűlés által az igazgatótanácsnak a végleges rendezésre vonatkozólag adott meghatalmazás a jövőre nézve megszüntetendő-e?“ . Sokan e kérdésre egyszerű „nem“ mel kívántak felelni, de utóljára dr. Waldstein Pál következő közvetítő indítványa fogadtatott el: „Az igazgatótanácsnak felhatalmazás adatik, fentartva egy közgyűlés későbbi ranficacióját, a kormánynyal a végleges rendezés iránt tárgyalásba bocsátkozni és minden ezzel ellentmondásban álló bármily felhatalmazások érvényen kívül helyeztetnek.“ Az indítvány elfogadására beadatott 1519 „igen“ szavazat, ellene 1202 „nem,“ s így az 317 szótöbbséggel fogadtatott el. Következett ezután a szavazás a betöltendő igazgatótanácsi helyekre, minek eredményét közölni fogjuk. Ezúttal nem hallgathatjuk el rászólásunkat némely oly nyilatkozat felett, melyet az Ausztriától ide csődzett részvényesek szóvivői egyenesen az ország ellen intéztek, s ez megerősít bennünket azon korábbi meggyőződésünkben, hogy az egész agitatió nem csupán az anyagi károsodás érzetén alapszik, hanem hogy itt egyéb rugók is jázzanak. Nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy ily után czélt érnek. VIDÉK: Iléva város polgárai a következő feliratot intézték a belügyminiszterhez . Barsmegyébe kebelezett Léva városa polgárainak egy része az 1871. XVIII. t. sz. életbe léptetése után oda nyilatkoztak, miszerint városuk a rendezett tanácscsal biró városok sorába helyeztessék, és az ez értelemben a magas kormányhoz felterjesztett folyamodásuk a m. kir. belügyi minisztérium által helybenhagyatott és íregerösittetett. Ezen fontos lépésükre az alább írott városi polgárokat nem hiúsági viszketeg vezérelte, hanem ezen tettjük érett megfontolás és a legtisztább hazafiság kifolyása volt. — Léva városa hazafias polgárai igen is felismerték azon fontos körülményt,, hogy városuk mint a magyarságnak a tót vidék határán fekvő Ultima-Thale-ja hivatva van nemcsak arra, hogy a szép és termékeny Garam völgyének fővárosa legyen, és ezen vidék tetemes kereskedelmét kebelében összpontosítsa, hanem főleg arra, hogy mint a magyar elem és így hazánkban a műveltség terjesztésének erede, ezen magasztos hivatásának úgy a műveődés, de még inkább a magyarság terjesztése, esetleg ennek megvédése tekintetéből kellően megfelelhessen. Ez volt azon czél, melyet Léva vámosa polgárai szemük előtt tartva, áldozatkészen elhatározták, miszerint a rendezett tanácscsal járó nagy terheket magukra vállalják, így nemcsak hazafiul