Ellenőr, 1875. március (7. évfolyam, 60-89. szám)

1875-03-07 / 66. szám

— Adományozás. A herczegprimás a hradeki földműves iskola számára 200, a lancsári leégett plébánia fölépítésére pedig 100 frtot aján­dékozott. — Új röpirat jelent meg a Franklin-tár­­sulatnál „Mit köszönünk a forradalomnak“ czimmel, mely válasz kíván lenni a közelebbről „Értsük meg egymást“ czimmel megjelent röpirat némely állítására. Ára 40 kr. — Czuczor szülő­házát Andódon az érsekújvári gymnasiumi önképzőkör emléktáblá­val akarja megjelölni, s e végből megteszik a szük­séges intézkedéseket, hogy június 2-án az emlék­táblát beilleszthessék. — Halálozások. Gróf Haller Ferencz lovassági tábornok, és a magyar királyi testőrség kapitánya, az éjjel meghalt Bécsben, 79 éves ko­rában. Egy darabig gr. Haller a Magyarország kormányzásának is élén állt, s ezért Buda városa tiszteletbeli polgárnak választotta. Az uralkodóház iránti hűségéért sok kitüntetés érte. Megkapta a cs. k. kamarási és titkos tanácsosi czimet, az aranygyapjas rendet; kinevezték az urakháza örö­kös tagjának, s tulajdonosa lett a 12-ik huszár­ezrednek. Atyja, gr. Haller József, Kolozsmegye főispánja volt. — Dr. Salamon Lajos, kalo­csa-egyházmegyei áldozár és papnöveldéi tanár, meghalt 37 éves korában. A „Jelenkor“ meleg hangon említi föl az elhunyt tudományos képzett­ségét.— Stuhlmüller Samu, a helybeli ágost. hitv. gymnasium nyugalmazott tanára, meg­halt 76 éves korában. Negyven évig fáradozott a tanári pályán, s József nádor családjánál a német nyelvtant és irodalmat tanította, így lett tanítványa Mária Henriette, a jelenlegi belga királyné, és Jó­zsef főherczeg. — A tegnapi f­á­k­l­y á­t­m­en­e­t­n­é­l az ifjúság szónoka — mint már említettük — Cse­resnyés Jenő műegyetemi hallgató volt. Sajnál­juk, hogy beszédét az este nem kaptuk meg, s így közöljük most, mint az ifjúság érzelmeinek méltó hangon tartott kifejezését. A beszéd így hang­zik : „Mélyen tisztelt hazafiak! Az új kormány el­nöke a parl­ament rokonszenves fogadtatása után programmbeszédének előterjesztésekor élesben ki­emelte e magasztos elvet: „a haza mindenekfelett.“ (Éljenzés.) Sokat mondott e kifejezés s alkalmazá­sa híven jellemezte egész politikai helyzetünket, hisz ez létesítette az actiót, melynek eredménye az uj kormány (Éljenzés) s ez elvnek hódolva jelent meg itt e lelkes ifjúság. A kormányelnök őszinte hazafias nyilatkozatát kétségkívül örömmel fogadta az egész haza s nem kevésbbé fokozódott az öröm, midőn a két nagy párt a hazafiság intő szavára hallgatva a hon felvirágoztatására egyesült s a munkálkodás terére lépve zászlajára e szót irta: „szabadelvüség“. S az ifjú, kit a természet érzel­mekben gazdag kebellel áldott meg s szivében honszerelmet csepegtetett, lehet-e közönyös ily ese­mények alkalmával; maradhat-e néma az ajk, mi­dőn a nemzet többsége örömnapot ül!? Ez ifjú lelkesedés jogosultsága kétségbevonhatlan. Örömmel jöttünk ide, hogy hódoló tiszteletünknek kifejezést adjunk. Örömmel üdvözöljük a pártalakulást, melyben a szabadelvűség diadalát s hazánk felvi­rágzásának hajnalát tekintjük. (Éljenzés.) Üdvözöl­jük e napot, mert egy uj korszak kezdetét remél­jük, melyben biztos alapon álló magyar szabad­elvű párt oltalma alatt a múlt tévedései vagy fél­reértései kiegyenlíttetvén, a nemzet erősödni fog. E ránk nézve ünnepélyes pillanatban, midőn tisz­teletünket óhajtjuk kifejezni a kormányelnöknek a haza iránt szerzett érdemei elismeréséül: üdvö­zöljük a szabadelvű pártot s kormányát egyenként s összesen. (Viharos éljenzés.).Nem tagadjuk, e tisz­telet, e rokonszenv nem csekély része az uj bel­ügyminisztert illeti. (Hosszas, szűnni alig akaró éljenzés) ki kora ifjúságától kezdve lelke egész erejét hazájának szentelte s bölcseségének sikerült megsemmisíteni a válaszfalat, mely az ország két nagy pártját oly élesen elkülönité s a parliament működésére az évek hosszú során át oly zsibbasz­­tólag hatott. Fogadd te is szívesen az ifjúság üd­vözletét magas állásodban, örömmel tesztik ezt, hisz ismét beteljesült: az örök igazság, a valódi nagyság következése csakis dicsőség lehet. Adja az ég tisztelt hazafiak, hogy nemes törekvésteket siker koszoruzza s bölcs kormányzástok alatt a „nemzet, mely megbű­nhődte a múltat s jövendőt“, jobb napokat éljen. Éljen a szabadelvű párt és kormánya! Éljen a hazaj!“ — Virágkiállítást rendez Seiderheim Ernészt virágkereskedő és műkertész a Szondi­­utczában levő kertjében. Ápril első napján nyílik meg. — Az országos honvédegy­­­etem közp. választmánya márczius 14-én d. u. 3 órakor a megyeház kis termében ülést tart, melyre a vá­lasztmányi tagok ezennel meghivatnak. Tárgyai lesznek : a közp. választmány szervezése, a­z or­szágos közgyűlés által kijelölt teendők iránti in­tézkedések és előterjesztés a Mikár-féle ügyben. — A vasúti és közlekedési szak­férfiak értekezletére felhívjuk az érdekeltek figyelmét, mert a társulás e téren a mi viszonya­ink között csak üdvös eredményeket szülhet. Az értekezlet holnap, vasárnap, délután 5 órakor lesz a Hungária fogadó 4. sz. termében. — Öngyilkosság. Az „Ung. Lloyd“-ot értesítik Kaposvárról, hogy Herrmann Emanuel ot­tani járásbiró szép fiatal neje, Folly József kir. tanácsos leánya, e hó 4-én este pisztolylövéssel véget vetett életének. — Budapest főváros márcz. 8-án kez­dődő közgyűlésének tárgyai következők­­ Az 1875. évi költségvetés tárgyalása és megállapítása. Ez­zel kapcsolatban elintézendő tárgyak: A rákos­falvi és hermina-mezei iskolák nagyobbítása, a kőbányai hegyi iskola nagyobbítása, a lipótvárosi templomtéri iskolák túltömöttsége folytán 3 vagy 4 új osztály és egy iroda nyitására szükség­­lendő költségek engedélyezése; a Vitéz­ utczában megvételre ajánlott telken építendő iskolaház terve és átlagos költségvetésének jóváhagyása ; a n.­keresztutczai elemi népiskola s a VIIl. kerületi polgári leányiskola nagyobbítása és ehhez szüksé­ges költségek megszavazása; a IX. ker. templom­téri VIII ker. stáczióniczai és VI. ker.templomtéri iskoláknál a tornahelyiségek szaporítása, és az ennek folytán szükséglendő öt tornatanítói állo­más szervezése ; az országos iparegyesület kér­vénye az ipartanodák segélyezése iránt; végül a községi reáltanodák részére megszabott beiratás­i tandíjak szabályozása. — Jókainé asszony tegnap este lépett föl másodszor, ismét oly közönség előtt, mint csak a legvonzóbb drámai előadásokon szokott megje­lenni. A páholyok nagyobb része azonban üres ma­radt. Jókainé most lady Macbeth-ben mutatta be művészetének törhetlen erejét s teljes életre kel­tette e daemoni tragikai alakot. Külön azt a jele­netet említjük meg játékából, mikor a Dunkánt meggyilkoló Macbeth véres tettét nézi az ajtón ke­resztül, s aztán ama nagy jelenetet, mikor álomit­­tasan kezeit mossa a vértől. Macbeth szerepében Szigethi Imre tett kísérletet, de távol maradt a sikertől. — Színházi hírek. A nemzeti színház ellen intézett támadások következtében ma a „Hon“­­ban és a hivatalos lapban találunk c­áfoló adatokat a támadásnak ama részére, mely számadatokkal is harczolt. Azt is olvassuk egyszersmind, hogy Szigligeti a színházi év végével terjedelmes kimu­tatást fog nyilvánosságra hozni a színháznak az ő i­s igazgatása alatt átélt két évéről. A színház vala­mi emelkedéséről bizonyosan nem sokat mondhat,­­ de az előzmények után és a mostoha idők köze- t­­ette más sem mondhatta volna el. A színházakra­­ nézve mindenütt rosz idő volt a közelmúlt, s a mi , nemzeti színházunkat ugyancsak megroncsolt ope- t­­­rával találta a „gazdálkodás“ jelszava, mely a rendes szórakozásoktól szedte a dézsmát. Akárki­­ követi is Szigligetit, ha bekövetkezik az intendáns ktnevezése, egyhamar,­­ éppen a szűk viszonyok közt nem fogja talpra állítani az operát, melyhez­­ tellő művészekkel itthon nem rendelkezünk, a k­­ülföldi középszerűségeket nem szenvedhetjük, a ők pedig nemcsak azért drágák, mert máshol I szintén szívesen megtartják őket, hanem még I azért is, mert nálunk megfizettetik maguknak, a­zért magyarul kell tanulniok. A­mi a drá­­mát illeti, ott megint csak abból a bús tenorból I szól a nóta, hogy művészek nem ugranak elő ké­­szen. Ehhez nem intendáns, hanem Jupiter kellene, I a ki mihelyt fáj a feje (volna rá gond, hogy eleget I fájjon) mindig kiugrathatna egy-egy Egressit, Tóth I Józsefet, Szerdahelyit, Jókainét vagy egy-egy való- I­ságos Minervát. Hogy váljon a budai színház iker- I­sége mily befolyással van a nemzeti színház elő- I adásainak megrontására, azt már kezdetben sok- I szór elmondtuk. A nemzeti színház minden igazga­­tójára rész fog háromolni belőle, akárki is legyen I az. Mindenesetre vannak mulasztások, melyek meg- I róni valók. Ilyen a tagoknak adott túlságosan sok vendégszereplési engedély, éppen akkor, mikor I compact tömegben kellene együtt maradniok a szín­ház körül. Ilyen az is, hogy Szigligeti nem tar- I totta erős kéz alatt a színház ama elemeit, melyek I minden igazgatóság alatt forrongni szoktak, s me- I lyek most éppen az igazgató ideiglenessége- I ben találtak fölbátorítást. Az is téves szempont, ha I a szinház most végződő évének jövedelmét a ta-­­­valyi évvel hasonlítják össze, mert fennállása óta­­ a szinház legjobban jövedelmező éve az 1873—74- i diki volt. Lesz deficit, fájdalom, és ez szomorú is,­­ de éppen ezért megtagadni Szigligetitől ü­gybuzgal­­l­mat, képességet és mindent, ez'éppen'olyan, mintha I egy-egy vasúti szerencsétlenség miatt a vaspályák I szétbontását indítványozná valaki. Nincs kedvünk I beleavatkozni a neki kerekedett heves támadá- I sokba, de mint a napi események feljegyzői még­ I is csak megemlítünk annyit, hogy a színház jelen- I régi mostoha helyzetében sem lehet elmarasztalni I az igazgatóságot azokban a kérdésekben, melye­ I két oly hévvel állítanak elébe. Legalább a viszo­nyok, és helyzet nyugodt megfontolásából származó I ítélet nem fogja elmarasztalni. — F­elekyné I asszony folytonos tetszés közt szerepel Kolozsvá­ I rótt; Lendvayné asszony pedig Pécsett. — I Szigligeti Jolán k. a., mint a „Ref.“ Írja, s a színházi új évtől megválik a nemzeti szín- I háztól. — A vidéki állandó színházak­­ mind bajban vannak, kivéve a székesfehér­ I várit, melynek jó sorsot adott a közönség I pártfogása. Az aradi szép színház közönsége ellen I sem lehet panasz, kivált ha szemtől-szembe mérik I a színtársulat előnyeivel. A társulat, a rendezés s s­ajtjátékrend nem elégíti ki az ottani igényeket, és I a színházi bizottság hivatalosan is tudatta elégedet- I lenségét Arady és Tanner igazgatókkal. Ezt alkal- I masint felmondás követi, s hir szerint Paulay Ede I úr vállalkoznék a szinház vezetésére. — A k o- I lozsvári színháznál most dőlt el a szinház I vezetésének kérdése, nem valami örvendetesen, s mert a megoldás az ottani színészet állandósítását I 181 megzavarja, s a nyári idő alatt szerteszét mehet I a társaság. A színházi bizottság nem teljesítette I Korbuly intendáns azon kérelmét, hogy a nyári I színkörre fordított 9000 frtja téríttessék meg. Ezt a­­ feltételt kötötte további intendánsságához. K. Papp Miklós amaz ajánlata sem talált pártolásra, hogy ő három évre átveszi a színházat, a ne­­taláni hasznot a színháznak engedi, s a defi­citet sajátjából fedezi. A pályázók közül Temes­vári kassai színigazgató ajánlkozását fogadták el ki az évi 15,000 frtos országos segélyből a téli saisonra (hét hónap) 10,000 frtnyi subventiót kért. Októberben foga megkezdeni az előadásokat, s így a jelenlegi jó társulat a nyárra szerteszét megy. A kolozsvári színház minden évre 15,000 frtnyi országos segélyt kap, de a színészet állandósítá­­sát mégsem tudják keresztül vinni. — A deb­­reczeni színházná­l is az a baj, hogy ott sem állandó a színház, és a nyári időszak alatt N.­Várad tartja el a debreczeni színház személy­zetét. Most azonban a debreczeni saison két utolsó hónapjában a deficit ütötte föl fejét, a­mitől a színházi bizottság úgy megijedt, hogy beadta le­mondását, azzal indokolva tettét, hogy a személy­zet nem hajlandó fizetéséből engedni a deficit ré­sének betömésére. Mások részvénytársulatot em­legetnek, mely a színházat átveszi. Legjobb lesz azonban a megürült titkári helyet erélyes és szak­­­­képzett férfiúval betölteni, s gondoskodni a szín­ház füledt szellemének ventillatiójáról, mert ott nagyon meghonosult az elálmosítás légköre. — Hangverseny lesz márcz. 8-án a redoute kisebb termében a VI. kerületi állami fő­reáliskola segélyegylete javára, a következő műsor­ral: 1) „Népdal“ Zimaytól; előadja 12 műkedvelő úr Nagy Sándor úr vezetése alatt. 2) „A ledőlt szobor“ Petőfi Sándortól. Szavalja Kassainé-Jászay Mari urhölgy. 3) „Oh! quand je dors“ Liszt Fe­­rencztől. Énekli Ellinger Jozefa kisasszony. Zongo­rán kiséri Zigler János ur. 4) „Magyar Caprice“ Gordonkára szerzé Bőver, előadja Székely István ur. 5) „Népdalok.“ Énekli Tamásy József ur. Zon­gorán kiséri Zigler János ur. 6) „22. Magyar Ábránd“. Zongorára szerzé és előadja Székely Imre ur. 7) „Mireille-Walzer“ Gounodtól. Énekli Ellin­ger Jozefa kisasszony. Zongorán kiséri Zigler Já­nos ur. 8) Mendelsohn Bartholdy menyegzős indu­lója Shakespeare „Szt. Ivánéji álom“ czimü szín­művéből. Zongorán előadják: Mejer Gyula, Rosen­­thal Emil, Engel Zsigmond és Brodmann Richard urak. 9) „Éji dal“ Marschnertól. Előadja 12 mű­kedvelő úr Nagy Sándor vezetése alatt. — Az iparos körben tanácskozás volt az iparkamara,a­ ipari szakosztályába történendő választások ügyében. A tanácskozás eredménye az lett, hogy harmincz tagú bizottságot alakítottak, melynek feladata leend­ő körlevelek és hirlapik közle­­mények által a választóképes iparosokat a keres­kedelmi és iparkamara ipari osztálya újjáválasz­­tásának nagy fontosságára figyelmeztetni, az ezen osztályba megválasztandó 24 iparost (16 a kézmű, 8 a nagy ipar köréből) candidálni, s a választás napján a szavazatok lehető összpontosításáról gon­doskodni. Az ipartársulati elnököknek, kik az ér­tekezleten (Budáról és Óbudáról is) teljes szám­mal jelen voltak, úgy megismertetése és a válasz­tások iránti érdekeltsége különösen kötelességévé tétetik. — Rend­őri hírek. Folyó hó 5-én dél­előtt 11 órakor .­Budán Lika Mária 15 éves leány a közúti vaspálya egyik kocsija által legá­­zoltatott s mindkét lába összezuzatván, a budai kórházba szállították. — Schadek Ferencz munkást (a Haggenmacher-féle gőzmalomban) gaz­dája f. é. január 5-én 35 frttal Budára hidje­­gyekért küldötte, Schadek azonban jónak látta előbb egy korcsmába térni, hol valószínűleg jól felöntött a garatra, s midőn a korcsmából eltávo­zott, észrevette, hogy a pénz hiányzik. Visszatért tehát a korcsmába s borozó pajtásaitól a pénzt visszakövetelte, kik azonban arról mit sem akartak tudni. A pénzt Szentkirályi álnevű, voltaképpen­­ Varga György, 51 éves csavargó találta meg, ki­től vele volt két társa a pénzből részt követelt, de miután az nekik abból mit sem adott, a ká­rosnak elárulták. A pénzt azonban Varga György időközben elprédálta s most a fenyitőtörvényszék­­nek adatott át. — Egyesülési lakomát tart hétfőn este a krisztinavárosi nagy sörházban a budai tornakör és budai tornaegylet összeolvadásából ala­kult „budapesti tornaegylet.“ Vendégeket is szíve­sen látnak.­­ „A jogi tanulmány legújabb szer­vezete“ czímmel egy kis füzet jelent meg a Frank­­lin-társulat kiadásában, melynek joghallgatók és jogvégzettek sok hasznát vehetik. Tartalma: Alap- és államvizsgálatok, tudori szigorlatok, az új ügy­védi vizsgálat és a budapesti egyetem nyári félévi tanrende. Összeállította Leit­n­e­r Ferencz. Ara 30 kr. — A gödöllői vadászatok. A királyi udvar számára Gödöllő környékén berendezett va­dászterület összesen 20,264 katasztrális hold erdő­birtokot foglal magában; e területből a gödöllői koronás uradalom birtokához 16,814 katasztrális hold tartozik, míg a vadászati czélra kibérelt ma­gánbirtokok 3450 katasztrális holdra terjednek. Az 1874-iki vadászatok részint a folytonos száraz­ság, részint a később beállott kemény fagyok kö­vetkeztében, nem mondhatók kedvezőnek, sőt a szalonka-vadászatok ez évben egészen elmaradtak. Az udvari vadászatok, cserkészetekkel és hajtóva­dászatokkal fölváltva, 1874-ik évi szeptember 9-én kezdődtek s 1875-ik év január 12-én fejeztettek be. Részt vettek a király, Rudolf trónörökös, Fer­­dinánd toszkánai nagyherczeg, Lipót bajor kir. herczeg, továbbá herczeg Hohenlohe fővadászmes­ter, Latour tábornok, és ő felsége több hadsegéde.­­ Az elejtett vadak között a legjelesebb példány egy 14 ágú szarvasbika volt, melynek agancsai a rózsánál 4 hüvelyk átmérővel bírtak, és egy 12 ágú szarvasbika, melynek súlya feltörött álla­potban 400 fontot nyomott.­­ Az 1874-ik évi legérdekesebb vadászatok közé tartozott a cser­készet szánkán, mely vadászati mód az idei tartós és hóban gazdag télben lehetővé tette a vadhoz föl­­riasztó zaj nélkül közelitni és azt a szánkáról elej­teni. Az 1874-ik évi udvari vadászatok eredménye a következő: Babath környékén elejtetett 10—16 ágú szarvasbika 9, 8—10 ágú 1, csapos 1, tehén 19, üsző 11, borjú 3, őzbak 1, nyúl­­15, róka 8. — Sz.-Király-Isaszegen : 10—16 ágú szarvasbika 36, csapos 2, tehén 41, üsző 7, borjú 7, őzbak 1, róka 23. — Valkón 10 — 16 ágú szarvasbika 23, 8—10 ágú 3, tehén 35, üsző 1, borjú 2, őzbak 1, nyúl 12, róka 7. Mácsán 10—16 ágú szarvasbika 6, tehén 1 üsző 1. — Szigetmonostori fáczánosban 116 nyúl, 80 fáczán, fogoly 113, róka 4. — ösz­­szesen elejtetett 78 szarvasbika, csapos 3, tehén 96, üsző 20, borjú 12, őzbak 13, nyúl 187,*fáczán 80, fogoly 113, róka 42. — Kalina erdőmester je­lentése szerint végre nem érdektelen a megemlí-í­tésre, hogy a folytonos kemény fagyok miatt a vadállomány a jelen­tés folytán, daczára a szor­galmas etetésnek, igen lesoványodott állapotban van, és méltán lehet tartani attól, hogy ez évben a jeles szarvasok nem fognak oly kitűnő agancso­kat fölrakni mint más években. — Az o­rs­z­ágg­y­ülé­s­i hivatalnokok önsegélyző egylete f. hó 21-én d. e. 11 órakor a képviselőházban közgyűlést tart. — Uj zenemű. Táborszky és Porsch ki­adásában megjelent Köhler Lajos száz, négy-s kézre valós zongoragyakorlatából a 8. füzet, egy-egy I füzet ára 1 írt. Törvényszéki csarnok. (Fegyelmi I eljárás bírói végrehajtó ellen.) Ber- I­zsenyi András, volt nagy-kászonyi esküdt, 1872.­­ évi február havában a nagy-kászonyi járásbiróság- I hoz végrehajtóvá neveztetett ki. A végrehajtói új I intézményt, melyet a közönség nem nagy rokon- I szenvvel fogadott, nevezett végrehajtó mindjárt hi-­i­vataloskodása elején igyekezett még inkább nép- I szerűtlenné tenni azon visszaélések által, melyek I miatt úgy a közönség, mint maga az ottani biró- I­ság is panaszt emelt Berzsenyi ellen, különösen 3 I vádat sorolva elő: ő ugyanis a nagy-kászonyi já- I­rásbirósághoz tartozó községekben a halálesetek I fölvételével bízatván meg, ily fölvételeket egy I községben egyszerre nyolc­at is végezett, s az el- I járási dijakat a felektől nemcsak, hogy külön-külön I fölszedte, még pedig kétszeres összegben (amennyi­ I ben minden egyes féltől 12—14 frtot zsarolt ki), I hanem a rögtön­­ fizetni nem tudókat becsukással I és végrehajtással is fenyegette. Később, midőn I vizsgálat indíttatott ellene, ő a panaszt emelőket I a bíróság által maga elé idéztette s általuk a saját I igazolására bizonyítványokat állíttatott ki. A fel- I szedett pénzeket nem 48 óra alatt, de mint volt rá I eset, csak négy hó múlva adta be az illető he­­l­­yekre; a végrehajtói könyvet a legbotrányosabb I rendetlenséggel vezette, s több általa elintézett I ügyet abba be sem igtatott, sőt üres lapokat, folyó I számokat is hagyott ki könyvéből. A beregszászi I fegyelmi bíróság ezért vádlottat fegyelmi vétség I miatt hivatalvesztéssel büntette Vádlott ez I ítélet ellen a kir. táblához, mint másod fokú I fegy. bírósághoz felebbezett, és a mai napra kitűzött I tárgyalásra személyesen is megjelent; védője F­ü- S­z­e s­s­é r­y Géza volt. Ez utóbbi szokott ügyes védbeszéde után is azonban a kir. tábla az első bíróság ítéletét helybenhagyta, azaz a hivatal­­vesztést kimondta. Ez ítélet ellen felebbezésnek nincs helye. — (Ra­b I a g­y­i­lk­o­sság.) 1869. év május 25-én délutáni 3—4 óra között Debreczen mellett s az úgynevezett guthi erdőben Marek Arnold bizto­sítási­ ügynök hármasfogatu kocsiban keresztül utazván, Szilágyi Mihály és Bi­bó Zoltán ál­tal megtámadtatott. Szilágyi Mihály a lovak gyep- s lőjét ragadta meg, Bibó pedig két kezében revol­verrel Marékre támadott s­ követelte pénzét. Mi­dőn pedig ez vonakodott pénzét odaadni, Bibó a kocsist lelőtte, a ki másnap meg is halt. Ekkor Marek kiütvén Bibó kezeiből a pisztolyokat, leug­rott a­ kocsiról s futni kezdett, kiabálva az őt üldö­ző Bibónak, hogy kímélje életét, s ő átadja pénzét. Bibó azonban egymás pisztolylyal reá­­ lővén, utol­érte s megtámadta. Rettentő dulakodás történt a rabló és Marek közt, a­ki végre földre téríttetett s Bibó mellére térdelve több veszélyes sebet ejtet­t rajta késével. Mareknek azonban sikerült egyik ke­zével a rabló kisütött pisztolyát megragadni, s azza olyat ütött a rabló hasára, hogy az ennek követ­keztében borzasztóan felorditott s Szilágyit segítsé­gül hívta. Szilágyi ott is termett a pisztolyokkal, de ez Bibó azon felszólítására, hogy lőjje le Mareket, állítólag azt mondá, hogy a pisztolyok töltetlenek. Marek látva, hogy két rabló ellen többé nem vé­delmezheti magát, Szilágyinak azt mondá, hogy pénze a kocsiban van, menjen el érte. Ez el is ment. Bibó azonban utóbbi dulakodás közben ki­ragadta Marek zsebéből 1400 frtos tárczáját, arany óráját lánczostól és egy drága gyémántgyűrűjét s aztán elfutott. Ekkor a magára maradt Marek négykézláb a borzasztó sebek daczára a közel eső erdő bokrai közé menekült s egészen kimerülve csak másnap juthatott be a városba, hol kocsija, melyet a lovak ösztönszerüleg maguktól odaragad­tak, szintén megtaláltatott. Marek Bécsbe szállít­tatván magát, sebeiből az orvosok kigyógyiták, a go­lyót azonban lábából kivenni nem lehetett. — Ez esemény nagy izgatottságot szült nemcsak Debre-­­­czenben s vidékén, hanem az egész országban is. A legerélyesebb vizsgálat indíttatott meg. Azonban a rablók nyomtalanul eltűntek. Szilágyit négy év múlva, saját feljelentése következtében fogták el. Három évig Bán szolgabirónál segédkezett, ki Szi­­ágyiról azt vallá, hogy az a hűség, munkásság és szorgalom valódi példányképe volt. Az első bi­­rósági végtárgyalásnál Szilágyi a következőket val­­otta: Szilágyi M. budai születésű, igen jómódú szülők gyermeke, ki hat gymn­­osztályt végezett. Szerencsétlenségére Bibó Vincze színészszel ismer­­kedett meg,é­s ennek révén később B. Zoltánnal is. Bibó Zoltán kalandvágyó ifjú volt, ki végre Szilágyit a színészi pályára csábitá, s tetten azután mint vándorszínészek bebarangol­ták az országot. A czifra élet mellett azonban gyakran napokig éheztek. Ily helyzetben voltak a enti esemény előtt két héttel is, midőn Horváth Emilia színésztársasága Újfehértón szétoszlott, akkor jutott Bibó Zoltánnak eszébe az a végzetes­­ gondolat, hogy rablóbandát alakítsanak. A Marek­­éle esetnél azonban még csak maguk ketten vol­tak. Bibó a pénzzel eltűnt. Szilágyi azt valla a többi közt, hogy ő azért mondta Bibónak, midőn általa Marek lelövésére felszólittatott, hogy a pisz­tolyok tüzesek, mert — úgymond — embert nem akart ölni. Midőn 1873-ban Marekkel szembesít­­tetvén, ez nem ismert reá, Szilágyi bebizonyítá neki, hogy ő volt a tettesek egyike. Az első f.­bíróság Szilágyit 5 évi súlyos börtönre ítélte. A víz­­tábla tíz évre emelte a büntetést rablás, gyilkosság és gyilkossági kísérlet miatt. A leg­belsőbb ítélőszék az első bíróság ítéletét fogadta el, s e szerint Szilágyi Mihály öt évi súlyos bör­tönt kapott. Vegyes. — Az országos magy. iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden, f. hó 9. napján, délután 5 órakor az egyesület helyiségében (or­­szág­ut 7. sz. I. em.) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Fontosabb tárgyak: 1. Nép­szerű előadás a herendi porczellángyár készítmé­nyeiről, mutatványokkal. 2. A fegyházi munkaerő ipari értékesítése. 3. Ipariskolai bizottsági tagok választása az I. és II. kerületi tanodák számára. 4. Szegedi és újvidéki kiállítás. 5. Uj ipartárgyak és találmányok bemutatása.­­ A pesti biztosító intézet életbizto­sítási osztályánál f. évi februárban benyujtatott 159 bevallás 185,537 forint biztosítási tőkéről és 12,240 frt társulási betétekről, kiállíttatott 169 kötvény 169,602 frt tőkéről és 16,735 frt beté­tekről. A bevétel tesz 23,039 frt 47 krt dijakban és 1,780 frtot betétekben , haláleset bejelentetett 5 egyénről 4,500 frttal. Január 1-eje óta az összes bevétel tesz 45,183 frt 05 krt dijakban és 6,550 forintot betétekben, haláleseti bejelentetett 9 személy­ről 8,800 frttal. — A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság Bécsben 1875. évi márcz. hó 4-ik napján tartott XXXIV-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1875. évi febr. hó végével következőnek találta: A bizottság saját följegyzései alapján tulaj­­donképeni államjegyek összege: 1 frtosokban 75,391.263 frt 5 frtosokban 112,169.460 „ 50 frtosokban 149,302.550 „ Összesen 336.833.273 frt A közös pénzügymi­nisztérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekeb­­lezett és forgalomban levő zálogjegyek összege . . 75.136,407 frt. 50 kr Összesen 411,999.680 frt. 50 kr. KÖZGAZDASÁG. . üzleti hetiszemle. Budapest, márcz. 6. Az időjárás a hét f­­ első felében lanyhább, de végére ismét hidegebb ott, s a Dunán ismét vékony jég mutatkozik, mi­­ a hajózás megindulását újból akadályozza. Gabnaüzlet. Hogy az e heti üzlet lefo­lyását jellemezzük, nem elég a „rész“ szó, mert nemcsak hogy az árak naponta csökkentek, hanem a forgalom is pangott a legtöbb gabnanemben, s a kelendőség vontatott volta kivált búzánál volt észrevehető a hét utolsó napjaiban, mert elején is gyenge volt ugyan a vásárlási kedv, de mégis tűrhetőbb ; a hét végén azonban már csak igen kevés volt a vásárló, úgy hogy az árak gyorsan­­ csökkentek, noha a hozatal és kínálat igen mér­sékelt volt; mintegy 70,000 mázsányi forgalom mellett a heti árcsökkenés az áru minősége és­­ tisztasága szerint 20—25 kr, * e mellett az üzlet igen nyomott hangulatban záródik. Vranceloura tavaszra szintén csökkenő irányt követ, s 4 frt 521/a krral 4 frt 45 és 421/a I krra csökkent mázsánként és ma záródik 4 frt 421/i krral pénz és áru; forgalom mintegy 40,000 I mázsa; september-októberre a belföldi speculatio külföldi számlára szintén 40,000 mázsát vásárolt 4 frt 55, 50, 47 és 45 krral, s ma záródik 4 frt 40 kr p. és 4 frt 45 kr áru. B­o­r­s és árpa múlt heti árai csak néve I­legeseknek tekinthetők ; mindkét czikkben igen­­ csekély volt a forgalom. Tengeri a­ múlt héthez képest 10—15 krral csökkent, s miután a szükséglet gyenge volt, csak 10—12,000 mázsa adatott el, s az árak I igy záródnak : magyar 2 frt 90 kr, bánáti 3 frt I 5 krig mázsája; bánáti május-juniusra 3 frt 30 I krról 271/a, 25, 22113 egész 20 krra csökkent, s s utóbbi áron záródik úgy pénz, mint áru; magyar I május-júniusra ma 3 frt 5—71/* krral jegyezhető, I forgalom vagy 50,000 mázsa. Zab egészen úgy mint a múlt héten, s alig 6000 mérő kelt el, a közönséges áru 2 frtjával, míg finomabb 2 frt 10 krral találna vevőre, ha I lenne belőle hozatal. Tavaszra 2 frtig csökkent, s ezután ismét 2 frt 31/s krral emelkedett, de megint lanyhábban záródik 1 frt 99 kr—2 frttal. Káposztarepcze a hét elején augusztus— szeptemberre 10 frtjával, azután 101/*—1/a frtjával­­ kötve, záródik 10­/a frt pénz és 10®/8 frt ám 150 bécsi fontjával; bánáti julius—augusztusra 9%— 93/4 frttal fizetve. Forgalom 14,000 mérő. Disznózsír. Noha márcziusi szállításra I sok felmondás volt, az árak mégis szilárdak, mi- I után az amerikai zsír felől a tudósítások áremel- I kedést jelentenek, s a helyi termelés is gyenge, úgy hogy élénk forgalom fejlődött ki kész szálli- I­tásra; kész áru 44 frt hordóval, márczius—ápri- I­lisre 421/a—43 frt hordó nélkül; későbbi határ- s időkre nem volt semmi üzlet. Szalonna forgalma csak a legszükségesebbre szorítkozik, miután külföldre nincs semmi keres­let; vidéki áru 36 —361/2 frt másod kézből, városi 37Va—38Va frt, füstölt 39Va—41 frt. Faggyú márczius 1-je óta nyers állapotban mázsánkint 2 frttal olcsóbb, 8 az olvasztott íb ol­csóbb: 26Va—27 frt. Szilvából kivitelre nem jelentékeny a ke­reslet,­­ az árak csökkentek egy kevéssel; bos­­nyák áru előbb 16, azután 153/4 frtjával kötve. Szilvasz közepes 12 frt, finom 15—16 frt. Liszt. (Rosenberg Károly heti tu­dósítása.) Azon körülménynél fogva, hogy a molnárság haladása folytán malmaink sok gondot fordítanak finomabb liszt termelésére és tökélete­sítésére, mely termelés azonban nincs arányban a kelendőséggel, s igen természetes, hogy finom lisztből a készlet annyira felszaporodott, miszerint majdnem minden malom kénytelen a termelést lé­­­­nyegesen reducálni, és pedig nagyobbrészt a normális termelés 1/3-ára. Speculánsok és fogyasz­tók felhasználják most ez alkalmat, s fedezik szükségletüket a 6, 7, 8, 8*/a és 9 számokból, hogy a malmok termelésének további reductiója esetén biztosítva legyenek. Ennek folytán nevezetesen az utóbbi három szám 30—40 krral drágább lett, s miután a malmok készlete e barnább számokban egészen megfogyott, további áremelkedés várható. Finom liszt a múlt héthez képest szintén kereset­tebb, de nem drágább. — Durva és finom korpa jelentékeny mennyiségben kelt, előbbi külföldre, utóbbi pedig inkább belföldi fogyasztásra, és pe­dig úgy kész, mint határidőre szóló kötésekben.­ Mai jegyzéseink átlagban a következők: 0 sz. 12 frt 70 kr, 1 sz. 12 frt 20 kr, 2 sz. 11 frt 75 kr, 3 sz. 11 frt, 4 sz. 10 frt, 5 sz. 9 frt, 6 sz. 7 frt, 7 sz. 6 frt 10 kr, 8­ sz. 5 frt 20 kr, 8­/a sz. 4 frt 80 kr, 9 sz. 4 frt 20 kr, finom korpa 2 frt 40 kr, durva 2 frt 10 kr, mind bécsi mázsa zsák­kal együtt Budapesten átvéve. Tőzsde és gabnacsarnok. Budapest, már­czius 6. Értéküzlet. A tőzsde ma kedvezőbb hangu­latban volt valamivel erősebb forgalommal. Az előtőzsdén osztrák hitel 221­0/s, földhiteltárs. 75­4- A déli tőzsdén magyar sorsj. 823/4, vasúti kölcsön 991/,, magyar hitel 2087­, földhiteltárs. 7574,75, municipális 2574, takarék- és hitel 221.10, pesti közúti 243-mal fizetve. V­aluták változatlanok : Napoleon 8.89, arany 5.24, tallér 1.64. Az esti tőzsde is kedvezőleg volt hangolva : osztrák hitel 2201/s-ről 222­74-re emelkedett, magyar hitel 209, földhiteltárs. 75*/4-del fizetve. Kivonat a hivatalos lapból. Árveré­sek: Okolicsnón apr. 19-én lerzifj. Okolicsányi Antal és társai birtokuk 18300 frt. — Nagy-Enyeden mart. 31-én Kovács Andrásné házas telke 2131 frt. — Derzsidán mart. 22-én Tuszán Nácz ingatlanai 496 frt. —­­Siklón mart. 13-án Dán Györgye ingatlanai 7284 frt. — Ó-Csaholyban mart. 13-án Kerezsi Mária ingatlanai 526 frt. — Nagy- Szredistyén mart. 23-án néh. Sommer Terézia ingatlanai 670 frt. — P.-Lisszálláson apr. 28-án Blaskovich Gyula nemesi birtoka 61132 frt. — Bikisen apr. 17-én Trifu Av­­rameska ingatlanai 3745 frt. — Komádiban mart. 15-én Kádái Julianna háza és száraz malma 1500 frt. — Herczeg­­falván mart. 30-án Krausz István ingatlanai 2354 frt. — Besenyőn apr. 6-án Szabó Simon János birtokrésze 5270 frt. — Kassán mart. 16-án Mihucza Dioniszie ingatlanai 444 frt. — Haszprinkán apr. 9-én Jurika Krisztina ingatlana 942 frt. — Kövesligeten apr. 1-jén Risko Mihály ingatlanai 6606 frt. — Gyónban apr. 8-án özv. Csonka Pálné ingat­lanai 773 frt. — Egerben máj. 14-én Gyulay Bernát birtokai 4575 frt. Csőd: Ottlik Ákos petői közbirtokos ellen; bejei, april 12., 13., 14-én a balassa-gyarmathi tvszékhez; per­­ügyelő Tersztyánszky István Gyarmathon. A fővárosba érkezett idegenek. Europa. Mister Wikkers tőzsér Anglia. — Long­­folow H. tőzsér Belgia. — Burgh­ardt V magánzó Berlin. — Hartmann magánzó Bécs. — Habermayer magánzó Bécs. — Chon A. kereskedő Bécs. Angol királynő. Harris Gastrel titkár Bécs. — Joelsen ezredes Krems. — Návay F. főispán Csanád. — Reinhardt ékszerész Prága. — Horváthné magánzó Orosz­ország. — Bergmann kereskedő Bécs. — Meisner kereskedő Igló — Lichtenstern kereskedő Bécs. — Reif J. kereskedő Stuttgart. — Lévy kereskedő Ulm. — Perejes J. kereskedő Prága. Nemzeti. Péchy T. alispán Beregszász. — Ferenczy E. birtokos Deghe. — Lónyay T. birtokos N.-Várad. — Szőgyény E. birtokos F.-Like. — Adler S. birtokos Kapi. Lebens F. kávés Temesvár. — Müller J. pap N.-Szeben. — Schneider F. ügyvéd N.-Szeben. — Fabriczius gyáros N.-Szeben. — Hessel G festő Bécs. — Hellmann kereskedő Igló. — Hottinger kereskedő Hódság. — Schwartz keres­kedő Gyáron. Schwarz Samu kereskedő Gyarmatin — Gógl H. kereskedő Bécs. — Lőwy J. kereskedő Pécs. — Schuhmacher kereskedő Hódság, István. Csillag S. birtokos Szolnok. — Brichta kereskedő Zenta. — Kohn J. kereskedő Zenta. — Klein F. kereskedő Zenta. — Braun J. kereskedő Zenta. — Hirschhauser kereskedő Zenta. — Kohn M. kereskedő Zenta. — Flesch kereskedő Zenta. — Kurmayer kereskedő Bécs. — Schweiger kereskedő Szeged. PAris. Kotány M. utazó Bécs. — Geiger utazó Sza­badka. — Oblath H. kereskedő Esztergom. — Österreicher E. kereskedő Bécs. Ginzig kereskedő Krakó. — Holländer kereskedő Zombor. — Spitzer J. kereskedő Zombor. — Weiss L. kereskedő Léva. — Fischer A. kereskedő Léva. Einhorn H kereskedő Bilitz. — Deutsch J. kereskedő Tata. Hungária. Nark­an E. tőzsér Paris. — Keresztesy birtokos Brassó. - Laszkyné birtokosnő Saly. — Lőb dr. ta­nár Bécs. — Kemény M. ügyvéd Debreczen. — Harsányi ügyvéd K.-Várda. — Agriol gazd. Galánta. — Heider J. gyáros Bécs. Vadászattrt. Matéfy birtokos Hátszeg. — Mihalecz J. birtokos Győr. — Német birtokos Győr. — Degma A. felügyelő Bécs. — Jonbert mérnök Brassó. — Lindecke mérnök Szolnok. — Takary magánzó N.-Várad. — Kaár J. magánzó Szeged. — Zacsovics magánzó Vainer. — Adler L. kereskedő München. — Mihályevics kereskedő Vukovár. — Bernatovics kereskedő Vukovár. — Ivácskovics keres­kedő Szeged. Frohner- Szentgyörgyi birtokos Bánát. — Löw J. gazd. Makó. — Frisch F. magánzó Bécs. — Jedlitz F. dr. Bécs. — Lang M. kereskedő Linz. — Schlesinger keres­kedő Miskolcz. — Richter G. kereskedő Miskolcz. Magyar király. Ratkay J. gyáros Igmánd. —■ Ratkay G birtokos Igmánd. — Ehrenfest dr. Temesvár. — Steiner kereskedő Kanizsa. — Toch H. kereskedő Kanizsa. — Weber V. kereskedő Kanizs­a. — Deutsch kereskedő Bécs. — Schwarz kereskedő Sz.-Fehérvár. — Kohn. S. ke­reskedő Kanizsa. Arany sas. Ujfalusy Gy. birtokos Félegyháza. — Szitásy J. birtokos Szombathely. — Petracsek A. birtokos Bácska. — Turkó J. utazó Gratz. — Kerekes M. kereskedő Eszék. — Firigyházy kereskedő Pancsova. Pannónia. Drechsel A. főkapitány Gyula. — Ré­­deyné birtokos Veszprém. — Antony Ag. ügyvéd. M.-Kö­­vesd. — Lászy V. igazg. Győr. — Priel L. színésznő Sze­r­ed. — Förster H. gyáros Bilitz. — Zsótér A. kereskedő Reged. — Pollák S. kereskedő Lugos. — Rosenthal S. ke­­­­reskedő Temesvár. — Kácsa J. kereskedő Temesvár. Garmi. Szily J. birtokos Komárom. — Jónásy S. I birtokos Debreczen. — Mezey Gy. birtokos Aszonyfa. — I Peiberger S. mérnök Léva. — Scholcz M. orvos Győr. — I Barkósy kereskedő Arad. — Fleischmann kereskedő Szolnok. Fehér hattyú. Neumann S. kereskedő Szoboszló. — I Themer kereskedő Becskerek. — Ney kereskedő Beodra. I — Weiss kereskedő Debreczen. — Schwarz kereskedő Po- I zsony. — Grünzweig kereskedő Kraké. Vízállás és időjárás. Budapesten márcz. 6. 5' 3" száraz. Pozsonyban márcz. 6. 8' 1" száraz. M.-Szigeten márcz. 6.1' 9" száraz. Szatmárira márcz. 6. 2' 6“ száraz. Tokajban márcz. 6. 2' 8" száraz. Szolnokon márcz. 6. 1' 10“ felhős. Szegeden márcz. 6. 2' 6“ felhős. Aradon márcz. 5. 2' 1" 0 alatt felhős. Nagybecskereken márcz. 5. 0' 6" havas. Bezdánnál márcz. 5. 5' 2" havas. Verbászon márcz. 5. 3' 5“ havas. Eszéken márcz. 6. 0' 6" száraz. Mitroviczon márcz. 5. 3' 3'' havas. Sziszeken márcz. 5. 1' 10" havas. Zimonyban márcz. 5. 7' 0" havas. Orsován márcz. 5. 2' 5" havas. Felelős szerkesztő: Csernátony Lajos. Stgik­ter. Dr.E­örley Lajos köz- és váltóügyvéd, bűnügyekben védő,­­ irodáját Budapesten VI. váczi körút 65. SZ. a. nyitotta meg.

Next