Ellenőr, 1876. június (8. évfolyam, 150-178. szám)
1876-06-03 / 152. szám
azon bámulatos eredményre, melyet e bíráskodás Ausztriában, oly rövid idő alatt, elért, s az egész vita folyamában egyetlen hang sem emelkedett, mely e fényes eredményt megcáfolni csak meg is kisértette volna. Kifogás csak annyiban tétetett, hogy állítólag a járásbirák számát szaporítani kellene. Ezt azonban tagadom. Az eddigi hátralék, daczára a boldogtalan perrendtartásnak, csak 14 perczent. Ha tehát egyfelől egyszerű bizonyítási eljárást, másfelől pedig perorvoslatokat — az egy semmiségi panasz kivételével — kizárjuk, ez a 14 perczent is el fog enyészni, mint elenyészett már Ausztriában, hol ezen eljárást 1873- ban életbeléptették. De ha már éppen szaporítasti kellene, inkább szaporítsuk a járásbíróságokat, mint a szolgabirákat, kiknek szaporítása elkerülhetlen lenne, ha békebirói tiszttel ruháznák fel őket. A járásbirák esetleges — bár nem szükségképpeni — szaporításának még azon előnye is meglenne, hogy ez által az igazságszolgáltatás, s mi fő, a telekkönyv jobban decentralizálható volna, mi 42 törvényszék megszüntetése után vajmi jó hatást idézne elő. Ami a szolgabiráknak a békebirák sorából való kihagyását s a járásbirák felvételét illeti, ez ellen azon érveket olvastuk legközelebb, hogy a járásbiró messze lakik, hogy hivatásszerű biró lévén bonyolítani fogja a pereket, s szaporítani a perköltségeket. De hát a szolgabiró vájjon helyben lakik-e ? S nincsen-e annyi közigazgatási teendővel elhalmozva, hogy nem igen fogja a feleket keresni, kiknek baját eligazítsa. S az egyszerű eljárási formák szigorú megszabása, s a perorvoslatok kizárása vájjon nem mentené-e meg a pereket az összebonyolítás, a feleket a pu.költségek felszaporodásától? De hát éppen a perorvoslatok kizárásától fél az a jámbor lélek, ki felsóhajt, hogy ha a járásbirák is békebiráskodni fognak, a „bagatell-perujitások* (sic!) körül majd nevezetes megszaporításokat kellene tenni! Ne neked békebiráskodás és bagatelleljárás, ha te felőled ilyen fogalmak uralkodnak. Czikkemet azon kérelemmel zárom be, hogy azt a boldogtalan javaslatot egyelőre hagyják nyugodni. A pihenés bizony-bizony hasznára fog válni. Az ülésszak amúgy is vége felé jár, kár volna vele a parlament elé lépni. Hagyják az őszre, addig talán lehet bele lelket teremteni. Ez a javaslat most már senkinek sem kell. Mióta kiugratták belőle a szolgabírákat, még egyedien pártfogója kegyét is elvesztette. Ha eddig vártunk, várhatunk még pár hónapig. Aztán : „kommt Zeit, kommt Rath.“ Abban reménykedem, hogy az igazságügyi kormány maga is belátja hibás lépését, s javaslatát visszavonja, hogy egy életre való javaslattal léphessen a törvényhozás elé. Justus. leiben * . 17,901 frt 76 kr különféle tartozók . . 57,331 frt 58 kr ; 315,428 frt 57 kr, ebből kétes, mert peres eredímény . 53,390 frt 44 kr 262,038 frt 13 „ ! Ügynöki kinlevőség . . 181,902 frt 09 „ összesen : 673,390 frt 61 „ b) készpénz-teher tartalék a csoportos biztosítottak számára .... 7,600 frt — „ a társaság tartozásai . . 81,665 frt 96 „ kártartalékok 1873. évből . 20,450 frt 02 „ kamat és egyéb elővitelek új számlára . 15,161 frt 85 „ tűzági díjtartalék . 373,632 frt 72 kr levonva a dijkötelezőket 311,423 frt 21 kr 62,209 frt 51 „ életági díjtartalék . . . 14,340 frt 79 „ összesen: 201,428 frt 13 „ a készpénz-vagyonból . . 673,390 frt 61 krból levonva a készpénzterhet .... 201,428 frt 13 kt mutatkozik tehát mint alapoké . . . . 471,962 frt 48 „ mely összegből azon meg nem engedett feltevés mellett, hogy a részvényesek tartozásából egy krajczár sem folyna be, ezen . . . . 104,798 frt 75 „ levonása után is maradna mint kétségtelen alaptőke 1874. decz. 31-én 367,163 frt 73 kt és így a törvény által követelt 300,000 frtot tetemesen meghaladó összeg. A közlemény írója figyelmen kívül hagyta egyébiránt, még azon 1874. évi zárszámadásainkat a közgyűléshez bekísérő jelentésünkben világosan kiemelt körülményt, hogy úgy tüzági, mint életági dijtartartalékaink a helyes számítás szerinti teljes összeggel s minden tehertől menten, rövidítetlenül azaz: a szerzési költségek előrevitele nélkül vannak kiadásba téve. Márpedig a kereskedelmi törvény 460. §-ának értelmében a szerzési költségek tűzbiztosításoknál pro rata temporis a biztosítási időre, életbiztosítosításoknál pedig 15 évre oszthatók fel. Ehhez képest előrevihettünk a kereskedelmi törvény által megszabott számtétel mellett: 62,209 frt 51 kvnyi tűzdíjtartalékra legalább 25*/t-ot mint azon jutaléknak megfelelő hányadot, melyet viszonbiztositóinktól rendesen nyerünk és igy ... 15,552 frt 37 krt. életüzleti díjtartalékunkra pedig, miután az 1874. évi számadás társaságunk második üzleti évéről szólott, a teljesen lejárt, 13,320 frt 34 krnyi jutalék-összegből 12/lsdot azaz: . . . 11,295 frt 70 krt. és igy előrevihettünk volna a törvény értelmében öszszesen:.......................... 26,848 frt 07 krt. mely összeget hozzáadva a fent kitüntetett alaptőkéhez : 367,163 frt 73 krt. alaptőkének, a részvényeseknek 104,798 frt 75 krnyi tartozását le nem vonva, mutatkozik ..... 394,011 frt 80 krral Figyelmen kívül hagyta továbbá a közlemény írója a kereskedelmi törvény 199. és 459. §§-ának határozmányait, melyek, midőn a 453. §. minden üzletágra külön 100,000 frtnyi, biztosítási alapot kíván, világosan megengedik, hogy a társaság szervezési költségeit, az előírt törlesztés mellett mint vagyonrészt elszámolhassa. Hogy pedig valamely biztosító társaság szervezési költségek nélkül keletkezhessék, az az üzlet természeténél fogva még a theoriában is csak prum desiderium, a gyakorlatban pedig egyszerűen lehetetlen. Ezt minden szakférfi concedálni fogja és csak az kerülhet megítélés alá, hogy a szervezési költségek nem túl magasak-e ? E tekintetben azonban nyugodtan állíthatjuk, hogy az 1874. évben mint fenállásunk második évében kimutatott szervezési költségek 35,000 frtnyi összege, melyben a törlesztések levonása után 9,808 frt 42 krnyi értékű leltárunk (bútorok, pénzszekrények, irodai szerelvény) is benfoglaltatik, aránylag csekély. A kereskedelmi törvény értelmében jogosítva lévén a szervezési költségeket mint vagyonrészt elszámolni, azoknak 35,000 frttal, a fentebb kimutatott 394,011 frt 80 krnyi alaptőkéhez csatolása mellet, mutatkozik 429,011 frt 80 kr mint a törvénynek teljesen megfelelő és a törvény által előirt összeget, ha a részvényeseknek 104,798 frt 75 krnyi tartozásától egészen eltekintünk is, még mindig 129,011 frt 80 krat meghaladó alaptőke. Végül téved a közlemény írója, midőn alaptőkénket 540,000 írttal említi fel; ezen összeg alapszabályaink 7. §-sa értelmében csak a maximumot képezi, ugyanazon §. szerint azonban társaságunk működése 7000 darab részvényre, illetőleg a 13. §-ban birt részvény-visszavásárlási jogra való tekintettel 6300 darab 60 írttal , 378.000 írttal befizetett részvényre van alapítva. Tényleg tehát nagyobb alaptőkével bírunk, mint az alapszabályaink és a kereskedelmi törvény által előírva van. Ezzel teljesen igazoltuk, hogy alaptőkénk a kereskedelmi törvény által előírt 300.000 forintot tetemesen meghaladván, az alaptőke hiányossága és elégtelensége távol sem lehetett és nem is volt az indok, mely által a „Victoria“ biztosító társasággal való egyesülésre nézve tárgyalásokat indíttattunk és indítathattunk. Másrészről azonban teljesen ismerve a biztosítási üzletben a jelenlegi általános pangás által fokozódott nehézségeket és el nem zárkózván azon meggyőződés elől, hogy az üzlet terjesztése és emelése a jelen üzleti- és pénzviszonyok között nem csak számos akadályokkal, de igen tetemes költségekkel és ebből kifolyólag a legnagyobb elővigyázatosság mellett is egy kisebb vagy nagyobb vagyonrész kockáztatásával is van összekötve, készséget tanúsítottunk azon eszme érvényesítésére, mely szerint a két társaság üzlete, de csak okszerű, egészséges alapon, egyesíttetvén, közös cég és igazgatóság alatt, már a most két oldalon tett költségekben realisálható megtakarítás folytán, de különösen az egyesített üzlet okszerű minősíthetése által is, annak fokozódott jövedelmezőségét bizton lehetett reményleni. Részünkről tehát a fusió tárgyában csak a czélszerűség és az üzleti érdekeknek minden ambitiótól ment szem előtt tartása által vezettettünk, és mint fentebb igazoltuk, kielégítő vagyon állapotunk által transactióra kényszerítve nem lévén, éppen ez okból a fusió ügyét azonnal elejtettük, midőn észleltük, hogy az az általunk elvileg kitűzött feltételek mellett nem eszközölhető. Dezsényi József úr közleményéből csak azon szavára van ■ válaszunk, melyek szerint: „a „Tisza“ biztosítótársaság vagyonának s üzletének átbonyolítása iránt egy alkalommal megbeszélés történt,“ és hogy a „Victoria“ „elég óvatos egy kicsit sem kivárni a fusiót.“ Ezek ellenében kinyilatkoztatjuk, hogy a „Tiisza“ vagyonának s üzletének átbonyolításáról soha — és csak a két társaságnak az egyenjogúság alapján eszközlendő egyesítéséről volt szó, és hogy a tárgyalások a megbeszélés határán túlterjedtek. ORSZÁGGYŰLÉS: A képviselőház ülése június 2-án. Elnök : Ghéczy Kálmán. Jegyzők: Beöthy Algernon, Molnár Aladár, Orbán Balázs. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Simonyi Lajos báró, Perczel Béla, Szende Béla. Az ülés kezdődik i. e. 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. Az elnökségnek előterjesztése nincs. „ Pulay Kornél bemutatja a zárszámadási bizottság jelentését a Magyar z., norvai-DBi«TODormangok közt 1869-től 1873. év végéig történt leszámolásokról. Ki fog nyomatni, szétosztatni s annak idején napirendre tűzetik. Következett a napirend: a némely törvényhatóságok területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló tvjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. A 1. §. 3. pontjánál, mely így szól: 3. Szilágymegye. Ezt képezik: a) Közép-Szolnok megye ; b) Kraszna megye; c) Dobokamegye a Szilágygyal határos régi egregyi járása; d) Kővár vidékének Közép-Szolnokkal határos részei; e) Zilah. Székhelye: Szilágy-Somlyó. Kővár vidékének az egyesült Szolnok-Doboka és Szilágymegyéhez csatolt részeken felül maradó helységei Szatmármemegyéhez csatoltatóak. Hosszú Lajos indítványt terjeszt elő, mely szerint Kővárvidéknek Belső-Szolnokhoz nem csatolt részei Szatmár megyéhez csatoltassanak. Tisza Kálmán miniszterelnök azt hiszi, hogy ezen indítványnak a 2. pont tárgyalásánál lett volna helye; minthogy azonban csak pótlását célozza az elfogadott szakasznak, azt hiszi el lehet fogadni. A ház elfogadta az indítványt. Ennek folytán a harmadik pont dalineája kimaradt. A harmadik pont ezen határozat szerint módosíttatik. Boross Bálint a már kimondott határozat után kíván megjegyzéseket tenni, melyekről azonban, az elnök azon megjegyzése után, hogy a határozat ki van mondva, eláll. Szikszay Lajos Szilágy megyének székhelyét Zilahra kéri tétetni. Az erre vonatkozólag beadott indítványt, aláírták: Pogonyi Dénes, Bánhidy Béla gr., Szentiványi Árpád, Lovász Miklós, Ruprecht Lajos, Bethlen András gr., Hegedűs Sándor, Madarász József. Bocsánczy Adolf a törvényjavaslat védelmére emel szót, s Szilágy-Somlyót, mind vagyonosság, mind intelligencia, mind fekvése tekintetében Zilahnál méltóbbnak tartja arra, hogy az új megye székhelye legyen. Elnök felkéri a ház tagjait, hogy lehetőleg röviden indokolják indítványukat. Pogonyi Dénes kétségbevonja az előtte szóló állításait, s azt mondja, hogy az általa felállított szempontok mind Zilah mellett szólanak. Különösen az intelligencia tekintetében határozott előnyt ad Zilahnak, Szilágy-Somlyó felett, ahol nem igen látja az intelligenciát, hacsak ezt valaki nem azon körülményben keresi, hogy ott néhány évvel ezelőtt egy birkapásztor éjjel valami fényt látván, rögtön részvénytársaság alakult kincskeresésre. A keresés meg is indult, s két év múlva csakugyan találták egy ócska patkót s egy fél sarkantyút, (Derültség). Szikszay indítványát pártolja. Pécsiy Manó gr. a törvényjavaslat védelmére emel szót. Szongott Jakab Tasnád és Érmellék járást Szatmár megyéhez kivánja csatoltatni. Az előadó felszólalására, ki a közigazgatási bizottság álláspontját védelmezte, miután P. Szatmáry Károly és Teleszky István Szilágy-Somlyó, Ujfalusy Miklós, Mocsáry Lajos, Tisza László, Zilah mellett szólaltak fel, a ház elfogadta Szikszay javaslatát, mely szerint Zilah fogadtatott el. Boross Bálint hosszas indokolás után indítványozza, hogy Szatmár megye székhelye Nagy Károlyból Szatmárba tétessék át. Tisza Kálmán hivatkozva arra, hogy már mind az általános vitában, mind az indokolásban kijelentette, hogy ahol a székhely megváltoztatására okvetlenül szükség nincsen, ott a törvény imperative bele ne avatkozzék, azt ajánlja, hogy Boros indítványát a ház ne fogadja el, s tartsa meg az eredeti szerkezetet. Bomahidy István, Péchy Jenő, Újfalussy Miklós elállván a szótól, a kérdésre kerül a sor , s a ház az eredeti szerkezetet fogadja el. Memény István b., Alsó-Fehér megyében kéri megtartatni az Aranyos vize menti községeket. Tisza László erre csak azt jegyzi meg, hogy ha Kemény István szíves lesz kimutatni neki, hogy az Aranyos vize nem Torda, hanem Enyed felé folyik, hogy e völgy nem Torda, hanem Enyed felé gravitál, szívesen lemond Tordamegye nevében azon néhány községről. (Tetszés.) A ház a közigazgatási bizottság szövegezését fogadja el. Tibosf Antal az 1. §. 8-ik pontjához a következő indítványát terjeszti be: „d) Küküllő- és Fehérmegye, valamint a Segesvár városa és Kőhalom-székeknek az udvarhelyszéki határszéllel területi összefüggésbe vevő némely községei, amelyeknek beosztását, illetőleg a határok megállapítását a belügyminiszter úr az ezen törvény 5-dik §-ában megállapított módon és feltételek mellett veszi eszközlésbe. Nézete szerint azon módon, ha az indítvány elfogadtatnék, és ennek kifolyásakép néhány szomszédközség azokból a megyékből, melyeket indítványában felemlített, Udvarhely megyéhez csatoltatnék, segítve lenne anélkül, hogy azon másik két törvényhatóság életképessége az általa ily formán indítványozott néhány község elvesztését legkevésbé is megérezné. Ugyanis N.-Küküllőmegye, amely ezen indítvány által leginkább van érintve 428.000 frt adóképességgel bír a közigazgatási szükségleti adója 10 és Va'/o, Kis-Küküllőmegye, amely csak másodsorban és igen kis részben van érdekelve szintén 290,000 frt adóképességgel bír közigazgatási szükséglete az összes egyenesen államadónak 11%-át képezi, holott mindkét törvényhatóság költségvetése határozottan nagyobb, mint Udvarhely megyéé, mert Kis-Küküllő megye 280 mértfölddel 32,000 frt és N.-Küküllő megyének 58 □ mértfölddel 49,000 frt. Tisza Kálmán Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő megye mellett emel szót; az indítványra különben azt jegyzi meg, hogy az a törvényjavaslat d íjának foganatosításakor könnyen teljesíthető. Ugrán Ákos Tisza kijentésére eláll a szótól, különben Tibád indítványához csatlakozott volna . Kasper Mihály ellenzi Tibád indítványát. Henczey Károly ajánlja, hogy Udvarhelymegye területe a következő községekből álljon: a) Udvarhelyszék, b)Székelyudvarhely, c) Oláhfalu, d) Segesvár városa és széke — kivéve Dános-Szt- László, továbbá Hódvilág, Nagy-Szőllős, Netus, Pródi, Rádos községeit, melyek Kis-Küküllő megyéhez csatolandók; e) Kőhalom városa és széke északkeletre eső több községe u. m. Szörényszeg, Szász-Fehéregyház, Garad-Darócz, Kacza-Mirtvásár, Siberg, Szásztyukos-Homoród,f) Felső-Fejér megyének közbeeső része. u. m. Fejér-Egyháza, Sárpatak, Felek, Héjjasfalva, Szederjes-Voltány, Zoltány Pálos- Petek, Zsombor községei. Székhely: Székely-Udvarhely. Orbán Balázs szerint Kis-Küküllő és Nagy- Küküllő, valamint Udvarhely megye két megyébe osztandó be. Szerinte az ily feldarabolásra önként kínálkozik a középen fekvő Nagy-Küküllőmegye, mely úgy is mint deus ex machina állt elő. Segesvár és Kőhalomszék nagyobb részét, Felső-Fehér esedékes részeit s Küküllőmegye beékelte faluját, amint azt a természetrajzi fekvés is követeli, Udvarhelymegyéhez kell adni. Mikor Udvarhelymegye 50,000 lakossal s 29 □ mfd. területtel nagyobbodván, életképes lesz s Székely Keresztúrion Ki rand, melyhez az ily kikerekitett megye legtávolabbi pontjardl arar szász testvéreink vasúton néhány negyed óra alatt eljuthatnak. Nagy-Küküllőmegye fenmaradó részéből kiegészítendő és életképessé teendő Kis-Küküllőmegye, mely 28 □ mfd. területével önmagára mgm is csak tengődésre lenne kárhoztatva; Nagy- Sink és Medgyesszék Küküllő balparti részével pedig megerősítendő Szeben megye, hol a szászok úgyis kevesebben vannak, mintsem kívánatos lenne, s esetleg a legszélről eső községekből lehetne Fogaras megyének is juttatni, hogy ennek kicsinysége ne legyen oly botrányosan szembeötlő. Tisza Kálmán az eredeti szerkezetet ajánlja Tibádd Antal módosítványával kiegészítve , mire a ház az eredeti szöveget Tibád módosítványával együtt elfogadja. Könczey Károly ajánlja, hogy Kis-Küküllőmegye a következő részekből álljon: a) Küküllőmegye, b) Medgyesszék városa c) Erzsébet városa, d) Felső-Fehérmegye eddigi keresdi, hidegvizi, bolyai, bürkösi járásainak egybefüggős 26 községe Hidegvíztől Keresőig, e) Nagy-Sinkszéknek északi részén Hortobágy folyam jobb parti községe Szt - Ágotával együtt, f) Segesvárszék, a Nagy-Küküllő folyam jobb és balpartján (a 8-ik pont a alatti fennmarad.) Dános Szt.-László, Holdvilág, Nagy-Szőllős, Netus, Gród, Rados községei. Székhelye Erzsébetváros. Tisza Kálmán kifejti, hogy ez indítvány Könczey előbbi indítványával összefüggésben lévén, önmagától elesik. A székhely tekintetében, bár előbb Erzsébetvárost jelölte ki, de utóbb csatlakozott a közigazgatási bizottság nézetéhez, s imperative nem kíván intézkedni. Brmiel Márton az idő előhaladottsága következtében holnap óhajt szóílani, a ház belenyugszik. Ülés vége 1 óra 55 pereskor. A Tisza- biztosítótársaság ügyében. T. Szerkesztő úr! Becses lapjának f. évi május hó 28 iki 146. számában egy „Budapest, máj. 27.“ feliratú közlemény társaságunk vagyonállapotával és ügyeivel — és ugyanazon hó 31-iki 149. számában egy „Budapest, máj. 30.“ feliratú és „Dezsényi József a „Victoria“ biztosítótársaság főtitkára“ aláírású közlemény pedig szintén társaságunkkal foglalkozván, vállalatunk érdekében bátorkodunk tisztelettel kérni, hogy jelen felvilágosító sorainknak becses lapjában helyt adni méltóztassék. A „Budapest, máj. 27.“ feliratú közlemény írója annak indokát, hogy közöttünk és a „Victoria“ biztosító-társaság között a két társaság egyesülése iránt tárgyalások folytak, abban véli találni, mintha társaságunk a kereskedelmi törvény azon határozmányának, mely szerint a biztosító-társaságok minden egyes üzletága 100,000 frt biztosítási alapot kötelesen leírni, meg nem felelhetne, illetőleg a megkivántató 300,000 frt alaptőke birtokát igazolni képes nem volna. A közlemény írója ezen feltevését 1874. évi vagyonkimutatásunkból vett számok összevetése által kivánja igazolni, mint eredményt állitván oda, hogy társaságunk 1874. év végével csak 286,429 frt részvénytőkével bírt. A közlemény írója azonban kétségkívül azért, mert társaságunk múltjával nem teljesen ismeretes, a számok összeállításánál igen lényeges tévedéseket követ el, midőn egyrészről mellőzi, hogy az összesen 205,471 forint 75 krnyi, részvénytartozásból a jelenlegi alapszabályi tőkére (képezve eredetileg 100 írttal befizetett, de 1874. évben 60 frtra leszállított részvények által) csak 104,798 frt 75 kr esik. 88,920 frt ellenben a részvényenként leírt 40 frtos részletre, 11,753 frt pedig alapítási költségekre van hátralékban, ehhez képest e két utolsó összeg a jelenlegi alapszabályaink szerint megkívántató alaptőkének részei nem lévén, azt általában nem alterálják, — téved továbbá a közlemény írója másrészről, midőn a vagyon-kimutatásunkban a „tartozások“ között felsorolt 80.905 frt 72 krnyi „kétesek tartalékát“ követeléseinkből levonja, holott ezen tartalék társaságunknak külön tulajdonát képezi, mely tőke-leszállitás alkalmával a jelenlegi alapszabályok szerinti alaptőkén túl mint többlet fenmaradván, óvatosságból a „tartozások“ közé mint külön „tartalék“ létetett és csak az esetleg behajthatlanoknak bizonyult követelések ellensúlyozására illetőleg compensatiójára van szánva és ha ezen czélra teljesen felemésztetnék is, mint különálló tartalék, alaptőkénkre visszahatást nem gyakorolhat. Ezen lényeges tévedések felemlítése és igazolása után, a számoknak a közlemény írója által eszközölt összeállítását követvén a tévedések helyreigazításával következő eredmény mutatkozik: a) készpénz-vagyon Pénztári készlet a központon 14,276 frt 13 kr Részvényesek tartozása a jelenlegi alapszabályok szerint megkivántató alaptőkére . . 104,798 frt 75 „ Társaságháza 130,375 frt 51 kr, erre vételár tartozás . 20,000 frt — kr 110,375 frt 51 „ Jelzálogokra adott kölcsönök . . 240,195 frt 23 kr. Váltók és kötelezvények készthely tény éppen nem tanúsítja, hogy a „Victoria“ a fusiót „egy kicsit sem“ kivánta. — kinyilatkoztatjuk továbbá minden félreértés elkerülése czéljából, hogy mi a fusióra nézve a „Victoriá“-nak soha ajánlatot nem tettünk, és hogy a tárgyalások a két társaság igazgatói között egy harmadik személy közvetítése folytán kezdeményeztettek és két ízben a „Victoria“ által támasztott, általunk részvényeseink és biztosítottaink érdekében azonban teljesíteni határozottan megtagadott feltételek következtében teljesen megszakadtak. Ezzel a két közleményre vonatkozó válaszunkat befejezvén, maradtunk Debreczen, 1876. évi junius 1-ső napján teljes tisztelettel „Tisza“ biztosító-társaság. A főrendiház ülése junius 2-án. Elnök: Majláth György. Jegyzők: Vay K., Pallavicini, Batthyányi grófok. A kormány részéről jelen vannak : Wenckheim b., Simonyi b., Perczel, Széll. Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor. Festetich Gy. gróf bemutatja a hármas bizottság jelentését a philloxera terjedésének meggátlásáról szóló javaslatokról. Zichy Bódog gróf bemutatja a hivatalnoki fizetések korlátozásáról, s a métermérték hivatalról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentést. Ezen törvényjavaslatokra vonatkozólag a sürgősség elfogadtatik. Olvastatik a hármas bizottság jelentése az 1872-diki zárszámadás és a 30 milliós kölcsönre vonatkozólag. Cziráky János gr. a Kundt-féle telek ügyére vonatkozólag nem adja meg a felmentést, s a Mura-híd ügye miatt rászólás kifejezését indítványozza. Széll Kálmán pénzügyminiszter kifejti mindkét ügy mibenlétét, s kéri a főrendiházat, hogy fogadja el a képviselőház határozatát. Cziráky János gróf kijelenti, hogy a miniszter előadása után megnyugtatva érzi magát, de reméli, hogy efféle dolgok jövőre nem fordulnak elő. A képviselőház határozatai egy irályi módosítással elfogadtatnak. A fennebb említett törvényjavaslatok szintén elfogadtatnak. A philloxera elleni rendszabályokat tartalmazó javaslatnál a földmivelési miniszter, Nyári Jenő báró kérdése folytán kijelenti, hogy a szőlőveszszők behozása elleni tilalom fenmarad, s szigorúan megtartatik. Elnök kijelenti, hogy Zichy Károly gróf, a főrendiház Nestora, ki már a jelen század kezdetén tagja volt a főrendiháznak, s függetlensége és jelemszilárdsága által a haza becsülését szerezte meg, elhunyt. A ház jegyzőkönyvileg ad kifejezést részvétének. Az ülés d. ili 2 órakor véget ért. A DELEGATIÓK. A magyar delegatio ülése. Június 2. A magyar delegatíó ma két ülést tartott. A délelőtt 10 órai ülésben majdnem egyhangúlag megszavazta a 45.000 frtot a weisi lovassági laktanyára, mely tétel tegnap függőben maradt. Erre a bizottság, mivel a részletes tárgyalás tegnap történt, a hadügyi rendes és rendkívüli költségvetést végszerkezetében megszavazta. A délután 5 órai ülésben az egyes bizottságok bejelentették, hogy a két bizottság közt fennforgó véleménykülönbségek kiegyenlíttettek. A kiegyenlítésnél főirányelvként követtetett, hogy azon delegatíó véleménye fogadtassék el, mely kisebb összeget szavazott meg. Egyéb tárgya a délutáni ülésnek nem volt, az már 1/26 órakor véget ért. Holnap délelőtt 10 és d. u. 5 órakor rövid ülések lesznek, midőn a közös költségvetési törvény ki fog hirdettetni, s így a delegatió befejezendi működését.. Az osztrák delegatió ülése. Június 2. A ma d. u. 2 órakor tartott ülésen mindenekelőtt Benedek felelt Steudel és társai interpellate ára a reichenbergi eset tárgyában, melyet annak idején elmondtunk. Elismeri az eset sajnálatos voltát, s kijelenti, hogy a fennálló szabályokk semmi okot nem adtak az illető katonaságnak ilyen cselekedetre, s hogy az inkább az illető túlbuzgásának és tudatlanságának tulajdonítandó. Szóló idéz a szolgálati szabályzat illető passusait, miből kitűnik, hogy a katonának arra sem volt joga, hogy fegyverét töltve hordozza. A dandárnak Prágába azonnal Reichenbergbe küldetett, hol a kerületi apóság előtt folyik a további vizsgálat. Újabb rendelet a fennálló világos szabályok mellett nem szükséges. A hadügyminisztérium azonban általános oktatást adott ki, s figyelmeztetett az egyesekrem romolható következésekre. A hadi kormányzat semmit sem mulasztott el arra nézve, hogy nem csal ■ a tettes a megfelelő büntetésnek alávettessék, ám nem hogy jövőre ilynemű eshetőségnek lehetők eleje vétessék. Coronini referál az 1874. számadási zárlatra vonatkozó üzenetről, s constatálja, hogy nincs eltérés. A magyar delegatiónak a túlkiadásokra , póthitelekre vonatkozó határozatához nem járultál minthogy a budget-bizottság jelentésében ez már már nyilatkoztak. Ezután a 7., 13. és 25. czimekre vonatkoz különbségeket illetőleg elhatározták, hogy saját határozatukhoz ragaszkodnak, ellenben a 16 czirint csatlakoznak a magyar delegatív határozatához. A hadügyi budget rendkívüli előirányzat, illetőleg a 2., 5. és 11. czimekre nézve járulnak magyar delegatív határozataihoz, míg a 4., 7. , 9. czimekre vonatkozólag fenntartják határozatokat. A krakkói építkezésekre (11. czim) a magyar delegatio által megszavazott 150.000 frt helyett megajánlanak 100,000 frtot. A monarchia rk.. n a - ■■■? 400.000 frtot a magyar deligatio által megszavazott 130,apont Este 7 órakor tartotta az osztrák delegatív zár ülést, melyen Demel előadó fölolvasta pénzügyi törvényt. E szerint a rende szükséglet: 1. A külügyminisztérium részére 3.141,680 frt. 2. A hadügyminisztérium részére: a) álló hadsereg 86.240,704 frt; b) tengerészet 8.048,410 frt 3. A közös pénzügyminisztérium részére 1.851,515 forint. 4. A számellenőrzés 126,714 forint, összesen 99.409,023. A rendkívüli szükséglet: 1. A kiílügym. részére: 38,800 frt. 2. A hadügym. részére : a) álló hadsereg 10.585,006 frt b) haditengerészet 1.277,780 frt. 3. Pénzügyre 1050 frt, összesen 11.902,636 frt. Az összes szükséglet tehát 111.311,6,5. frt, melyből 11.000,000 frt közös vámbevétel levonatván, marad fedezésre: 100.311,659 frt miből 2%1 2.006,2,33 frt 18 kr a magyar államkincstár terhére levonandó lévén, a 98.305,425 fr, 82 kr maradékból a 7O°/0=68.813,798 frt 71/, kr, s a 30°/0=29.491,627 frt 741/, kr. Virement az egyes fejezetek között nincs, Póthitet engedélyeztetik a külügym-nak 1875-re 475,910 frt 9 kr, 1876-ra 519,727 frt 52 kr ; a külügym-nak 1876-ra 717,982 frt 22 kr. Elfogadtatván ezután az 1874-iki zárszámadás, felszólal Andrássy Gy. gr. kielentvén, hogy a két delegatió által elfogadott határozatokat kötelesség-terttleg ő felsége elé terjesztendi szentesítés végett. Ő felsége utasítása folytán szóló kifejezi Ő felsége őszinte köszönetét és elismerését (a delegatió tagjai fölállnak) a delegatió hazafias buzgalmáért és áldozatkészségéért, melylyel az állam mostani súlyos pénzügyi viszonyai között is megszavata mindazt, mi a monarchia védőerejére szükségesnek látszott. A külügyét ezután az összes minisztérium és saját nevében őszinte köszönetet mond a delegatió szives előzékenységéért és bizalmáért, melyet a kormány iránt tanul fűtött. (Elnök és delegátusok fölállnak.) Elnök constatálja a nagy elégültséget ,és fölemelő érzést, melylyel a delegatió ő felsége felette megörvendeztető üzenetét fogadta , felsége—úgymond —a maga bölcseségében jól tudja méltányolni, hogy mily nek ezek a népnek az áldozatok, melyeket az egész fenntartására, a monarchia hatalmi állására hoz, ezen áldozatkészség, ahol nagy czélokról van szó, sohasem hiányzott. Szaló ezután visszatekint a delegáció aránylag rövid ideig tartott működésére, kiemelve a tagok s különösen a bizottság fáradhatlan tevékenységét, valamint az összes kormány szíves előzékenységét. Az összes szükséglet ugyan közel 3 poll jóval kisebb a tavalyinál, de a jelen pénzügyi viszonyok között aligha olyan még ez eredmény, mely nagyobb körökben megelégedést fog kelteni. A viszonyokhatalma azonban erősebb az akaratnál, s szóló ügyvád meggyőződve, hogy mind az elfogadott, mind a többség által nem pártolt javaslatok a hazafias buzgalom kifolyásai voltak, bár egyik a véderő nagyobb biztosításában, másik a kultura és nemzetgazdasági élet nagyobb gondozásában keresik és vélik föltalálni a haza jóllétét. De nemcsak mi, hanem Európa összes népei nyögnek a nagy haderő terhe alatt, melyen csak akkor lehet segíteni és annak véget vetni, ha végre nem csupán a nép minden rétegében, ha az öszszes irányadó faktorokban is érvényre jut azon meggyőződés, hogy egy állami szervezet, melynek hatalma szuronyokon nyugszik, s melynek, hogy ezeket fenntartsa, a culturfeladatokat elhanyagolnia, s a nép nemzetgazdasági erejét tönkrejutásig kimerítenie kell, — egy ilyen állami szervezet tartóssága lehetetlen (Tetszés), s hogy tehát csakis ennek fölismerésében remélhető a javulás — neki csupán egy körben, hanem nagyban a népek, nemzetek és fejedelmeik tudatában, s reméljük, hogy ez lehetőleg hamar meg fog történni. Őszinte köszönetet mond ezután az akadémia elnökének és tisztviselőinek a szép helyiségért, valamint a város lakosságának szöveg előzékenységéért továbbá a magyar delegátiónak collegiali fáijáért., (Bravo! bravo !) Azután bezárja az ülésszakot s (delegátusok föllállván) háromszoros „hoch“-ot mond ő felségére, mit a delegátió tagjai háromszor lelkesülten ismételnek. Bing, nagy tetszés között, köszönetet mond az elnöknek jeles, kipróbált, gondos és pártatlanul lelkiismeretes működéséért, mit végül elnök megköszönvén, s az ülés jegyzőkönyve felolvastatván, az osztrák delegatió ez idei ülésszaka véget ér. KÜLFÖLD. Junius 2. Murád szultán hatja, melyet tegnapra vártak, csakugyan megjelent. Tegnap a fényes portán egy császári leirat olvastatott fel, mely a jelenlegi kabinet megtartását jelenti, továbbá, hogy a szultán az állam részére a civil listából 60,000 erszényt adott át s ezenkívül a korona összes magánjavaiból folyó jövedelmeket. — A leirat azegyensúly helyreállítását, a pénzügyeknek és a közoktatásnak azonnal való megjavítását, az államtanács és az igazságügyminisztérium újjászervezését ígéri. A minisztérium utasíttatik