Ellenőr, 1876. augusztus (8. évfolyam, 210-240. szám)
1876-08-04 / 213. szám
(Előfizetési árak: Egész évre . . 30 frt — kr. Évnegyedre .. . 5 frt — kr. Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra ! „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. (Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésbe nem vállalkozunk. — Posta által csak térmentes leveleket fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP, 213. szám. Budapest, péntek, augusztus 4. 1876. hirdetések felvétele: Budapesten, nádori utcza 6. szám (Lógrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lafite & Cieczegnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8), valamint Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosárok utcza 431. sz. kiadóhivatal, tjf Budapesten, nádor-írt ez a 6. szám. Ide, intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. Az „Ellenőr“ ára mint eddig : Egy évre ....... 20 forint — kr. Félévre 10 , — kr. Negyedévre...............................5 ., — kr. Egy hóra....................................180 kr. Az előfizetést — postai úton vagy személyesen — nyugtázza ■ az „Ellenőr“ kiadóhivatala (Pesten, nádor-utczt., 6. sz.) Százalék a könyvárusi úton történő megrendelések után az „Ellenőr“ részéről nem adatik. Táviratok. Bécs, aug. 3. A „Pol. C.“ meghazudtolja azon híreket, melyek szerint Belgrádban egy osztrák önkénytes légió, Konstantinápolyban pedig magyar légió alakulna, és egyúttal megcáfolja azon hírt is, miszerint a romániai kormány elhatározta volna beadott követeléseinek elintézésére a portának határidőt kitűzni. Zágráb, aug. 3. (Tartománygyűlés.) A törvényjavaslat a mezőgazdasági iskola újjászervezése iránt, hosszabb vita után a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. Konstantinápoly, aug. 3. A törökök megtámadták a szerbeket a Gurgoszovácz melletti erőditvényekben és elfoglalták a szerb redouteokat; a szerbek nagy veszteséget szenvedtek, a törökök csekélyebbet. — Csernajeff Zajesárban legyen. Bukarest, aug. 3. Liteanu képviselő kineveztetett Berlinbe romániai ügynöknek. Bécs , aug. 3. (Zárlat) Hitelrészvény 142.—. Gacziai 198.50. Államvasut 273.50. Rente 65.70. 1860-as 111.50. 1864-es 130.50. Ezüst 102.—. London 124.10. Uni -Bank 58.25 Által, épitőbank 9.—. Magyar Földhitel , Angol-Osztrák 72.50. Lombard 73.75. Tramway 115.—. Hitelsorsjegy 155.—. Napoleonhor 9.88. Arany 5.88. Frankfurt 60.50. Porosz pénzutalv. 61.10. Török sorsjegy 16.—. Anglo építő bank 11.—. Municipalbank 13.— Berlin, aug. 3. (Zárlat) Galicziai 81.75. Lombard 119.—. Ezüst-jöved. 56.—. 1860-as 98.30. Bécs 162.98. Romániai —. Államvasut 448.50. Papir-jöved. 53.50. Hitelsorsjegy 298.80 1864-es 254— Hitelrészvény 231.50 Magy. Fra'lissjuk) augusztus 3. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 163.60 Osztr. bank-részv. 690,50. 1860. 98 75. Évjárulék papír 53.52. Lombard 59.—. Magy. sorsjegy 145.50 Osztr. hitrlrészv. 115.-. Osztr. államvasp. részvénytársaság 223.75. 1864. 252.—. Évjárulék ezüst 56.—. Galiczia 162.50. Győr-Gráczi —. _______________________ Népszinház. Budapest péntek, augusztus 4. Tamássy József, Horváth Vincze és Horváthné első játéka szabadságuk után. Parlagi Jancsi: Színmű dalokkal 3 felvonásban. Kezdete 7/2 órakor. UTOLSÓ POSTA A harcztérről Szerajevóból a következő táviratokat kapja a „Presse“: Szombaton a biszkei miliczek, kik a Rizovácz hegyén átvonultak, 25 rablót megöltek, s 20 sátornál többet, melyek élelmiszerekkel voltak tele, fölgyújtottak, 100 ökröt zsákmányoltak. Vasárnap a török csapatok újólag czernirozták Rizovácz hegyét négy hadoszloppal, mely alkalommal több mint 20 fölkelő megöletett és sok fegyver ejtetett zsákmányul. — A szerbek 1-jén este erősen megtámadták a Kis-Zvonik melletti magaslatokon levő török erődítéseket. Több óráig tartó harcz után a szerbek visszavezettek. — Travnikból jelentik, hogy Musztafa bej csapatai négy hadoszlopban czemnirozták az Onza (?) Petrofka (?) és Onza Glamuk (?) hegyeken kóborló fölkelőket Három-négy óra hosszat tartó ütközet után a fölkelők véres vereséget szenvedtek, s 150 halottnál többet és 300 sebesültet hagytak hátra. A törökök 80 puskát, sok lőszert és élelmet zsákmányoltak. A T im o k on Knazsevácz előtt a szerbeket és egyesült törököket már csak a folyó választja el egymástól. Deligrád erődítései — mint a „D. N.“ levelezője írja — hat erős redouteból állnak, melyek erős lövegeket hordanak, minden redouteon 10 löveggel. De ez csak második elzáró vonala a Morava völgyének. Az első egy még erősebb tábor az alekszináczi magaslatokon, mely az országút fölött uralkodik. Ezen fontos védmű tizenkilencz redouteot foglal magában , melyek huszonnégy és tizenkétfontosokkal teljesen föl vannak szerelve s 15,000- nyi első korosztályú miliczia van benne. Említettük volt már, hogy Abdul Medzsid fiai, V. Murad szultán testvérei valamennyien gyönge testalkatúak. Az „Alig. Ztg.“ levelezője most a következő rémes tudósítást írja róluk. Abdul Hamid (a praesumtiv trónutód) emeleg s azon őrületben szenved, hogy üldözik; másik testvére teljesen őrült; a többiek mind aszkórosak, s egyikőjük gyorsan halad végbomlás felé. De Abdul Aziz fia is, Jusszuf Izzeddin rhachiticus és aszkóros; szóval az egész család az atyák túlságos kicsapongása s aszkóros cserkesz-anyák által megrontott generatiót képez. Saját tegnapi jelentésünkkel egybehangzóig Klapka tábornok következő táviratot küld a „N. Fr. Pr.“ jul. 31-ről Konstantinápolyból: „Itt nincs magyar légió s nem is alakítanak ilyet. Az erre vonatkozó hír költött, hogy a helyzet még bonyolultabbá tétessék. Budapest, augusztus 3. A mediatió. A hadi események az al-Dunán gyorsabb fordulatot vettek. A török offensívája határozottabbá és sikeresebbé lett. A török hadak több ponton Szerbiába törtek, s mint a szerbek maguk is elismerik, Knjasevácz kerületben előrenyomulnak. A hadműveletek súlypontja azonban napok óta Zajcsárnál volt. Zajcsár körül gyilkos harczok vivattak, s pedig a szerbekre nézve hátrányos eredménynyel. Sőt a táviró éppen azt jelenti, hogy a törökök Zajcsárt elfoglalták. Ez a hír minden tekintetben valószínűnek látszik. A török hadak eddig még mindig határozott fölényt tanúsítottak a szerb csapatok felett, s amúgy is a szerbek strategikai okoknál fogva is kénytelenek mindinkább hátrafelé koncentrálódni, mert már maguk is panaszkodnak, hogy „kiterjedt védelmi vonalukat“ az ellenség arra használta fel, miszerint szerb földre törjön be. Pedig a török betör, nem is egy, hanem három oldalon. Az érez öv mindig erősebben szorítja Szerbiát. Maholnap megfojtja. A fuldoklásnak mindennap szembetűnőbb jelenségei érkeznek Belgrádból. A kormány baljóslatúlag hallgat. Amily gőzerővel gyártotta azelőtt a győzelmi bulletinokat, émoly erőt fejt ki most hallgatásban s titkolózásban. Kétségkívül azért, mivel győzelmi híreiben most már senki sem hinne, s azt nem tagadhatná, hogy a törökök szerb földön űzik a szerb csapatokat. Az események kereke gyorsan robog a végkifejlés felé. Szerbiát ragadja a katastrophába. A Szerbia által meggondolatlanul indított háború idétlen gyümölcse megférgesedve készül lehullani. Ez a gyümölcs nagyon keserű lehet Szerbiára nézve. Az igaz, hogy Oroszország meg akarja édesíteni, hogy ne essék nehezen elkényeztetett gyermekének. Az orosz diplomatia mindent elkövet, hogy a hatalmakat minél előbb mediatióra bírja. A hatalmak, mint a táviró jelenti, már meg is egyeztek a közvetítés főpontjaira nézve, csakis a közvetítés idejére vonatkozólag forog fenn véleményeltérés. Szerbiának és Oroszországnak fontos érdeke van a követítés siettetésére. Szerbia kedvezőbb feltételeket remélhet, ha önkényt teszi le a fegyvert. De a fegyver amúgy is, rövid idő alatt kiesik kezéből. Kicsavarja a török. A töröknek tehát érdekében van, hogy a hatalmak várjanak a közvetítéssel addig, míg Szerbia teljesen le lesz győzve. Anglia kormánya szintén ezt akarja. Most még korainak tartja a közvetítést, mert bár a törökök végleges diadala többé nem lehet kétséges, a hadi események mégsem léptek oly stádiumba, mely a közvetítésre alkalmas lenne. Anglia és Oroszország közt tehát most diplomatiai harcz folyik. S ez kedvező fordulat a legközelebbi napok háborús híreihez képest. Csak pár héttel ezelőtt is fenn forgott azon lehetőség, miszerint európai konfliktus támad a szerb-török viaskodás miatt. Ma azonban már nem akarnak vért ontani. A vér helyét pótolni fogja a tinta. Csak hadd ontsák ezt a szerbek érdekében. Ebben a harczban minden valószínűség szerint az angol diplomatia fog győzedelmeskedni, mert az európai hatalmak is bizonyára osztani fogják Anglia abbeli felfogását, hogy a diplomatia közvetítése csak ott kezdődhetik, hol a fegyverek szerepe végződik. A le nem győzött Szerbia sokkal merészebb követelésekkel lépne fel, mint ha le van győzve. A határon, midőn a kard még kezében van, nem fogadna el oly feltételeket, melyekbe kénytelen lesz belenyugodni, hogy ha a törökkel például Belgrádban alkudozik. Mi részünkről, saját magunk és Európa békéjének érdekében, csak óhajthatnók ugyan, hogy a háború mielőbb véget érjen, de viszont éppen a béke érdekében tartunk a félrendszabályoktól. Nekünk jól megalapított, szilárd viszonyokra van szükségünk ott az al-Dunán. Nem kívánjuk Szerbia végpusztulását, de attól tartunk, hogyha a hatalmak nem engedik meg, miszerint Szerbia saját kárán megtanulja, mily veszedelmes dolog megfontolatlanul, kényszerítés nélkül, sőt minden csillapítás daczára háborúba rohanni, pár év múlva megint eljátsza jelenlegi szerepét. Eljátszaná pedig főleg akkor, ha mostani bajából, bár vereséggel és szégyennel, de mégis nyereséggel szabadulna ki. A szerb kormánytól pedig kitelnék az a merészség is, hogy vereséget daczára, követelőleg lépjen fel, ha fegyverben bocsátják alkudozásra. Az orosz diplomatától pedig kiternék, hogy e követelést támogassa. Ez az alkudozás azután nem egykönnyen vezetne eredményre, sőt új konflictusokra szolgáltathatna alkalmat. Míg ellenben ha a szerb csapatok kénytelenek lesznek letenni a fegyvert, vagy legalább is oly határozott vereséget szenvednek, hogy többé nem lehet gondolni a védelmi harcz folytatására, Szerbia legmerészebb követelése sem terjedhetne tovább a status quo fenntartásánál. Legfelebb az iránt foroghat fenn véleménykülönbség, vájjon Szerbia megfizesse-e a vesztett per költségeit, vagy pedig ezek a felek közt kiegyenlíttessenek. A diplomatia kétségkívül a status quo alapját foglalja el közvetítésével, s e nyomás alatt Törökország is kénytelen lesz a status quoba beleegyezni, s legfelebb garantiákat fog követelhetni arra nézve, hogy Szerbia ne rohanhasson új háborúba, melyben Oroszországnak ezen kedvencz gyermeke mit sem veszíthet. Hogy megkapja-e Törökország ezen garantiákat, a legközelebbi jövő megmutatja. Európa békéjének mindenesetre érdekében volna, hogy megkapja. S ezt mindenesetre érdemes lesz megfontolniok azoknak, kiknek a közvetítésben döntő szerepük lesz, s így elsősorban külügyminiszterünknek, kibe egyébiránt teljes bizalmat helyezünk. Dr. Marchet Gusztáv, a bécsi felsőbb gazdasági tanintézet kitűnő tanára, ki az osztrák kormány részéről, mint special előadó, megbízást nyert, hogy az osztrák örökös tartományok számára az általa kidolgozott kisbirtoki hitelszervezet tervének megvalósítását előkészítse, s ki már egy ízben röviden nyilatkozott a magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesületének tervéről, közelebb egy véleményes nyilatkozatot küldött a létesítő bizottságnak. „A magyar kisbirtoki hitel szervezésének eszméje“, mondja bevezetésében, „minden tekintetben nagy örömmel üdvözlendő. Hogy a kisbirtokosok tőkeforrással nem bírnak, ennek okát leginkább abban kell keresni, hogy ez osztálynak nincs kezdeményező ereje és gyakorlata az üzleti téren, úgy nemkülönben oly körülményekben, melyek mostanig ez osztályon kívül mutatkoztak; de semmi esetre se abban, hogy a lakosság emez osztálya nem hitelképes és nem hitel érdemes. Részemről abban a meggyőződésben vagyok, hogy épen a kisbirtok nyújt nagymérvű biztonságot a rendelkezésére bocsátott tőkékért. Tervük tökéletesen kielégíti azon igényeket, amelyeket közép- és kisbirtokosok számára felállítandó hitelszervezet iránt támasztani lehet. A központi intézet feladata záloglevelek kibocsátása által a törlesztési jelzálogkölcsönök számára szüséges tőkéket beszerezni, a vidéki hitelszövetkezetek pedig, mint a központi intézet szervei, tagjaik személyes és gazdasági hitelének kielégítésével fognak hivatásszerűen foglalkozni. A szervezet sarkpontját, nézetem szerint, a nyerészkedési törekvés teljes kizárása képezi, mert ellenkező esetben a hitel igen költségessé válnék, s következéskép nem lehetne a mezőgazdaságot olcsó tőkével ellátni. Ama körülmény, hogy a központi egyesület a kölcsönösen és egyetemlegesen jótálló vidéki mezőgazdasági előleg egyleteket szervei gyanánt fogja használni, bizonyára a legnagyobb biztonság érzetét fogja felébreszteni a pénzpiacon. Mihelyt az egyletek az általuk eszközölt becslések helyességéért jótállanak, úgy már előre teljes biztonsággal számíthatni arra, hogy a központi egyesület sohasem fogja jelzálogkölcsönök engedélyezésében a kellő határt túllépni, ha a szövetkezetek által elfogadásra ajánlott összegen túl nem megy. A mezőgazdasági előlegegyletek szavazata mindenkor nagyobb nyomatékkal fog bírni, mint egy bizalmi férfiúnak vagy ügynöknek véleményes jelentése. Az egyletek ezen közvetítő szereplésétől az ép kifejezetteken kívül elvárható még az is, hogy a hitel olcsóbbá fog tétetni. A tervbe vett hitelszervezet eszerint egyrészt a legnagyobb biztonságot nyújtja a hitelezőnek, másrészt pedig lehetővé teszi az adósnak, hogy a lehető legolcsóbb hitelt élvezze és hozzá époly mérvben, mint azt gazdasági helyzeténél és személyes tulajdonságainál fogva csakugyan megérdemli. E végre a központi egyesületnek mindjárt életbeléptetésekor tekintélyes összegekkel kell rendelkeznie. És itt elsősorban az alapítványi tőkékre kell számítani, melyek kétség nélkül a magyar közmondásossá vált áldozatkészségénél fogva, annál nagyobb mérvben fognak felajánltatni, mert a nyújtott kitűnő biztonság mellett 5°/0-ás kamatoztatásuk teljesen kielégítőnek mondható. Az államtól kért segélyt, tekintettel Magyarország jelen rendkívüli állapotaira, részemről csak helyeselni tudom. A biztonsági alap létesítésével a többi sok biztosítékhoz, amelyet az egyesület nyújt, még egy új garantia fog járulni. Végre Marchet e sorokkal zárja be kimerítő véleményét: „A magyar kisbirtokosok földhitelegyesületét létesítő bizottság által kért kiváltságokat minden tekintetben teljesen igazolva és oly alaposan és találón indokolva látom, hogy azokat részemről csakis helyeselhetem.“ A termés. A hivatalos lap mai száma közli a földmivelési minisztérium állandó gazdasági tudósítói által beküldött jelentéseket a termés eredményéről. Néhol, s kivált éppen búzatermeléssel foglalkozó vidékeken, a termés nem felelt meg a várakozásnak, de általában jó középtermést constatálhatunk a jelentések egybevetéséből. Kitűnőnek mondható a termés a jelentések szerint Árva, Bars, Liptó, Trencsén, Túrócz, Bereg és Szepes megyékben, egészen jónak vagy jó középnek Bács, Esztergom, Hont, Nyitra Pest, Pozsony, Zólyom, Fehér, Moson, Somogy, Tolna, Abaúj, Borsod, Gömör, Heves, Sáros, Tolna, Ung, Zemplén, és Csongrád megyékben és a Jászkun kerületben ; középnek Baranya, Győr, Komárom, Vas, Zala, Arad, Békés, Bihar, Csanád, Krassó, Szabolcs, Szathmár, Torda, Küküllő, Doboka, Felső-Fehér megyékben és Kőhalomszéken ; r o sz nak Sopron, Mármaros, Temes, Torontál megyékben és Marosszéken. De ahol búzában rosz is volt a termés, mint például Temes és Torontál megyékben, egyéb termények, mint például az árpa, zab és kukorica jó termést ígérnek. Jobbat vártunk a tavaszszal, mikor az időjárás eleintén annyira kedvezett minden terménynek, de a fagy és azután a sok eső sok szép reményt tönkre tett. De már most meg kell elégednünk azzal, ami van, s óhajtanunk kell, hogy túladhassunk a fölöslegen, mert mindenesetre marad egy kis fölöslegünk, s ennek értékesítése a jelenlegi viszonyok között reánk nézve nagy fontossággal bír. A gabonaárak alacsonyabbak, mint voltak a múlt évben, s ezen felül a nagyobb agro is arra bírhatja a külföldet, hogy reflectáljon terményeinkre, de ehhez két dolog szükséges. Az első az, hogy a vasúttársulatok tarifa-kedvezményeket nyújtsanak, a második pedig az, hogy a szállítást gyorsan eszközöljék. Ami a tarifa-kedvezményeket illeti, kereskedelmi körökben megindult a mozgalom, s kérvényt intéznek a kereskedelmi és iparkamara által a közlekedési minisztériumhoz, hogy ez irányban érvényesítse befolyását a vasúttársulatoknál. A kérvényt már számos tekintélyes gabonakereskedő clég írta alá, s tegnap csatlakoztak hozzájuk a malomtársulatok is. Kívánatos lenne, hogy ez ügyben még a gabonavásár megtartása előtt valami elhatározó lépés történjék, mert csak az tehetné a vásárt jelentékenyebbé, mintsem az elmúlt éviek voltak, akár Budapesten, akár Bécsben vagy Lipcsében. Az osztrák államvasút csak e napokban részesítette újabb kedvezményekben a bécsi piacot, s lehetetlen, hogy Budapesttől ezeket megtagadja. A többi vasútra pedig a kormány gyakorolhat befolyást, s ezek által az osztrák államvasútra is, ha az utóbbit másként engedékenységre bírni nem lehetne. Most az idő kedvező lenne arra, hogy gabonánknak ismét piaczokat szerezzünk a nyugaton. Románia és Oroszország nem vesznek ugyan tettleges részt a háborúban, de mégis olyan állást foglalnak el, mely a kereskedő világot tartózkodásra készteti. Márpedig Románia és Oroszország lehetnének legerősebb versenytársaink. A lisztkivitel nagy jelentőségére hivatkozni felesleges dolog lenne. Az olcsóbb tarifa ezt is előmozdítaná, s mikor tömeges szállításokra van kilátás, a vasúttársaságok az üzlet legegyszerűbb elveinél fogva is kötelesek engedni. A szállítási pontosságot illetőleg a helyzet most sokkal kedvezőbb, mint volt 1868 — 69-ben. Azóta vasúti vonalaink is gyarapodtak, s a vasúti kocsik száma is jelentékenyen, sőt vagyonkölcsönző társulatunk is van, mely elég nagy készlettel rendelkezik. A közlekedési miniszter csak nemrég tett körutat azon czélból, hogy a várható kivitel esetére szükséges intézkedéseket megtegye, s így a netán tapasztalt hiányok pótlását bizonyosan elrendelte, s egyúttal meggyőződést szerzetta felöl is, várjon a kamatbiztosítást élvező vasutak a felszerelés kiegészítésében nyert kölcsönt valóban a kitűzött czélra fordították-e. A termelő közönség pedig legyen tekintettel a conjuncturára, s lehetőleg használja fel a kínálkozó alkalmat. Nem tanácsoljuk senkinek, hogy adjon túl holmiján minden áron, de az utóbbi évek bebizonyították, hogy magas áraink nem convenáltak a külföldnek, s az inkább leszokott a mi gabonánk tagadhatlanul jobb minőségéről és keresett más piacokat. Csak ha minden tényező összeműködik, remélhetjük azt, hogy a kivitelbe vetett reményeink teljesülnek, vissza kellett térnie, mert Lesjanin Veliki Izvorban megtámadta Fazly pasát, kinek gyönge ereje alig lett volna képes a túlnyomó számú ellennel megmérkőzni. Izvor pedig igen jelentékeny stratégiai pont és erősség, könnyen elhagyni tiltja az eszélyesség. Ozmán csak úgy nyomulhat előre a Timokon átlépve, ha Lesjanint megtöri, illetőleg Zajcsárt elfoglalja. Ez ma megtörtént. A „P. Correso“ ugyanis azt írja, hogy a törökök Zajcsárt elfoglalták, így most már Ozmán biztosan haladhat tovább, hogy Ahmed Ejub és Szulejmán pasák hadosztályával egyesüljön, és az ekkér megerősödött sereg egy csapással tegye tönkre a Csernojeff alatt összegyűlt hadakat. A szerb csapatok az erélyes actiótól mindenütt hátrálnak. A deligrádi főhadiszállásból aug. 2-ától azt sürgönyzik, hogy a szerb kiterjedt védelmezési vonalat felhasználva Gremadán át a knizseváczi kerület több helységébe benyomultak, s azokat pusztítva elfoglalták. Ez előnyomulás bővebb részleteiről a következő hivatalos távirati tudósítás beszél: „A nisi hadsereg Derventből, melyet tegnap elfoglalt, megindult. Heves ütközete volt a szerbekkel, kik az utóbbi három nap óta visszavonulóban vannak Pandirala és Kujaszevácz felé. Hét óráig tartó ütközet után az ellenség tökéletesen leveretett („totalement défait“ a franczia sürgöny szavai szerint.) A szerbek meghátráltak és a császári csapatok kezeiben számos fegyvert, lőszert és felszerelési anyagot és igenlok foglyot hagytak hátra. A nisi hadsereg győztesen nyomul előre Kujaszevácz felé, mely helyhez a török előőrsök már közel vannak. Ez időben Szulejmán pasának már egyesülni kellett a nisi hadsereggel.“ Csernajeff, úgy látszik, e tájon még nem akar döntő ütközetet vívni. A „Presse“ tegnapi távirata szerint főerejét Alekszinácznál összpontosítja, innen pedig nagyon valószínű, hogy Deligrádba fog tartani. Míg szerencsével harczolnak a szerbek ellen a törökök, addig a montenegróiak ellenében balul ütött ki operatiójuk. Mukbár pasa, ha nem is vesztett el mindent, de kétségtelenül vereséget látott, mi a montenegróiaknak különösen erkölcsi bátorságot, s a felkelők között nyíltabb támogatást szerzett. Máris azt mondja egy serajevói mai sürgöny, hogy a montenegróiak győzelme következtében, melyet a törökök sem tagadnak, most a fölkelők közt ismét nagy mozgalom kezdődik. Mukhtár e szerencsétlen csatájáról augusztus 2-áról ezt írják Ragusából a „Pol. Correso“ nek. Mint már említve volt, Mukhtár pasa tegnap Trebinjéből kísérletet tett a montenegróiak által fenyegetett Bilek fölmentésére. Midőn a Bilekbe vezető két utat Peko Pavlovics csapatai által erősen megszállva találta, vagyis oly állásokban, melyek bevétele könnyen nem sikerülhetett volna, még ugyanaznap visszatért Trebinjébe, annál is inkább, mert Ljubovic mellett 8000 montenegrói táboroz, kik Trebinjét fenyegetik, és a Bilek és Mosztár közti összeköttetést már is elvágták. Bileket a montenegróiak nemcsak lövik, de egyszersmind élelmiszerekben és vízben is hiányt szenved, mert egyrészről sincs összeköttetése. Az ügyek ily állása következtében a trebinjei török lakosság fanatismusa miatt az eddig hozzájuk hű keresztyének is veszélyben forognak. Szintén ez eseményeket részletezi a következő tegnapi konstantinápolyi sürgöny, Mukhtár pasa, miután a felkelőket Nevesinyéből és környékéről szétszórta, Bilekbe megérkezett. Midőn a megérkezte utáni reggelen megtudta, hogy az ellenség a Bilek körüli magaslatokon van öszpontosulva, egy kémlő csapatot küldött ki, mely túlnyomó számú montenegróiakra bukkanván, Bilekbe visszatérni kényszerült. A nagyon messzire előnyomult előcsapat az ellenség túlnyomó száma következtében némi veszteségeket szenvedett, elvesztett 3 ágyút és 3 főtisztje elesett.“ Mukhtár különben Trebinjénél öszpontosítja haderejét. A montenegróiak körülzárolni szándékoznak a várat. ‘Nagy csata van készülőben, melyre Mukhtár pasa most teszi az előkészületeket. A KELETI HÁBORÚ. A harcztérről. A szerb harcztérről ma igen fontos hírt jelez a távirat; ha valónak bizonyul be, akkor rövid idő múlva, talán már holnap döntő ütközetet várhatunk. Az olvasó már tudja, hogy a törökök minden vonalon megkezdve a támadást, Hafiz és Ahmed Ejuh, valamint Szulejmán pasa átlépte a Timokot, s e két hadosztály Derventen túl szerencsésen egyesült. Ugyanakkor megindult Ozmán pasa, de Vili, évfolyam. Szerb dolgok. Belgrádból augusztus 2-áról jelentik, hogy a „Deligrád“ 3 uszályhajóval tartólékosokat szállított Szendrőbe, a „Columbus“ pedig egy századdal Szabácsra ment. Ugyancsak tegnap 20 orosz nő és 10 orosz érkezett a szerb fővárosba. Komaroff orosz ezredes, a főhadiszállásra hivatott, a szerbek iránt ellenszenvvel viseltető hirlaptudósítókat innen kiutasították. Risztics Deligrádból már tegnap küldött egy nagy győzelmi sürgönyt, mely szerint a törökök Kujaszevácztól állítólag nagy veszteséggel visszanyomattak. A sürgönyt Belgrádban azonban nem hirdetik ki, mivel hivatalosan nem akarják bevallani, hogy a törökök már annyira szerb területen állanak. A külügyminiszter hosszas távollétét a külhatalmak képviselői kedvetlenül tekintik, mivel a kormánynyal való közlekedés ezúttal meg van nehezítve. Ugyancsak Belgrádból írják a „Pol. Corr.“-nak. A legújabb hír az, hogy Fadereff tábornok táviratilag bejelentő ideutazását, A Drina melletti parancsnokságot veszi át, s az összes — mintegy 10,000 főre menő — önkényteseket egy hadtestté egyesítendi. — Csolak-Antics megverte Sjeniczánál az arnautákat, kik közül 250 a csatamezőn maradt. Sjeniczát, hova Dervis pasa menekült, szorosan körülzárolták. Valamennyi falu Sjenicza, Novi- Bazar s Nova-Varos körül felkelt, Csolak-Antics ellátta őket fegyverekkel s tisztekkel. Ez uj erőt ő-Szerbiának instrgálására használandják fel. — A montenegróiak győzelme nagy örömet keltett itt. A fejedelem s a kormány táviratilag szerencsét kivántak Nikitának, ki fejedelmünkkel táviratilag közölte volt az örömhírt. Cettinjében a jövő vasárnap ünnepélyes Tedeumot fognak tartani. — A romániai Duna-határon a pora Mulla Ozmán pasa parancsnoksága alatt egy kis észlelő-hadtestet állított fel. A dolgok e fordulatával meg vannak itt elégedve, mert a legcsekélyebb feszültség is Románia s a porta közt csak hasznára lehet Szerbiának, Konstantinápolyból. A szultán egészségi állapotáról azt jelentették legutóbb, hogy javulófélben van. Mint a „Pol. C.-“nek jelentik, a szultán állapota még folyton aggasztó, s javulásáról mit sem lehet hallani.