Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)
1877-07-25 / 280. szám
Budapest, július 25. TÁVIRATOK. Zágráb, jul. 25. Mollináry báró táborszernagy Topuszko fürdőből ma ideérkezett. S New-York, jul. 24. A helyzet kérését változott, különben a mai nap elég nyugalmas és vér nélküli volt; az elővigyázati intézkedéseket megkétszerezték. Mescoból érkezett jelentés szerint Escobedot ismét szabadon bocsátották. London, júl. 25. Bourke, Lloyd kérdésére kijelenti, hogy a Francziaországgal kötendő új kereskedelmi szerződés iránti tárgyalások felfüggesztettek; a kormány vizsgálja a conferentián tett javaslatokat, a franczia kormány azt kérte, hogy a tárgyalások csak a választások után folytattassanak. Campbellnek a délafrikai confoederatióról szóló bili részletes tárgyalása iránti indítványa élénk vita után 221 szóval 22 ellen elvettetett és 229 szóval 5 ellen elhatároztatott a részletes tárgyalás, mely holnap kezdődik. Kew-Tork, júl. 24. A vasúti hivatalnokok strikeja terjedésben van, San Franciscóban és más helyeken nagy aggodalom uralkodik. Washingtont, Baltimoret és Philadelphiát csapatok védik, a nép rokonszenvez a strikeolókkal. Tartanak tőle, hogy a békeháborítások komoly alakot fognak ölteni. New Yorkban miliczia őrzi a fegyvergyárt, a lakosság insultálta a katonákat. A tegnapi népgyűlésben indulatos beszédeket mondottak és elhatározták, hogy szerdára monstre-meetinget hirdetnek, hogy rokonszenvüket fejezzék ki a strikeclók iránt. Readingben (Pensylvania) a néptömeg megtámadta a csapatokat, ezek tüzeltek, mely alkalommal 7 meghalt és 25 megsebesült; a tömeg elfoglalta a fegyvertárt. Habisburgban is megzavarták a békét. A kormány tehát megparancsolta, hogy pánczélos hajót fegyverezzenek föl. A csapatok összpontosítása folyton tart. A keleti államok kormányzói fölajánlották támogatásukat. Bécs, jul. 25. Tőzsdetávirat. Megnyitás. Hitelrészvény 156, magyar hitel 148’/a, Napoleonarany 9.88. A hangulat tartózkodó. Bécsi, jul. 25. Előtőzsde. Hitelrészvény 155.80, angol-osztrák 731/.,, magyar 1481/4, államvasut 240ya, Napoleon-arany 9.891/2. Minden üzlet nélkül, belső titkos tanácsosi méltóság díjmentes adományozása mellett, ő fensége a trónörökös főudvarmesterévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő császári és apostoli királyi felsége, f. hó 24 én kelt legfelsőbb kéziratával, Rudolf koronaörökös főherczeg ő fensége udvartartásánál eddig tett kiválólag kielégítő szolgálatok elismeréséül: erdődi gróf Pálffy András ezredesnek a Szent-István-rend kiskeresztjét, tolnai gróf Fettetics Venczel alezredesnek és wolfsthali báró Walterkirthen Miksa századosnak a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. ő császári és apostoli királyi felsége, f. hó 24-én kelt legfelsőbb kéziratával herczeg Windischgrätz Ágoston ezredest és első lovászmestert fő-ezüstkamarássá, és erdődi gróf Pálfy András ezredest első lovászmesterré s legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő császári és apostoli királyi felsége legkegyelmesebben méltóztatott továbbá: Bakalovith Márk, a legf. katonai irodában alkalmazásban levő I. oszt. vezérkari századost, — a 19. sz. Rudolf főherczeg trónörökös nevét viselő gyalogezredhez számfeletti őrnagygyá és ő felsége szárnysegédévé kinevezni, és elrendelni, hogy úgy a most nevezett, valamint lovag Esthennacher József őrnagy is, — szárnysegédi minőségükben való meghagyás mellett, — ő cs. és kir. fensége Rudolf főherczeg trónörökös udvartartásához osztassanak be szolgálattételre. Rudolf trónörökös önállósítása s külön udvartartásának berendezése alkalmából a király több kéziratot bocsátott ki; a Latour grófhoz szóló kéziratot mai reggeli számunk egész terjedelmében adta; a többiek a magyar hivatalos lap közlése szerint a következők: Ő császári és apostoli királyi felsége Rudolf koronaörökös főherczeg ő fenségének a Szent-Istvánrend nagykeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi felsége, f. hó 24-én kelt legfelsőbb kéziratával Rudolf koronaherczeg ő cs. és kir. fensége eddigi udvartartásának feloszlatását és uj udvartartás szervezését ,elrendelvén, egyúttal thurnburgi Latour József cs. kir. altábornagyot és ő fensége nevelőjét, az eddigi szolgálattételtől kegyelemben fölmenteni, és gróf Bombelles Károly, Ferencz Károly főherczeg 5 fenségénél beosztott kamaráit és sorhajó-kapitányt, a TÁRCZA. Philippopol és Drinápoly. Amiről pár hét előtt hihetőleg még az oroszok sem mertek álmodozni, arra most már komolyan kell gondolnunk. A muszka invázió széteresztette romboló árjait a Balkán déli lejtőin s Rumélia — a régi Thrácia — rózsaberkeit, termékeny aíkjait és virágzó városait elnyeléssel fenyegeti. Az ősrégi Philippopolis, Hadrianopolis, és talán maga Konstantinápoly is, komoly veszedelemben forog. A törökök igaz ügyének diadalában helyezett hit és remény ingadozni kezd és Európa szégyenletesebb színben tűnik föl, mint valaha. Az éjszaki sötétség mind előbbre tolja ijesztő árnyait s az emberiség óriási léptekkel készül visszafelé indulni a polgárosodás utján . . . Philippopos hajdan a tolvajok és rablók városa volt s nagyon félő, hogy megint azzá leend. Mostani nevét, melyet a törökök Filibeh-re változtattak, Fülöp macedoniai királynak, Nagy Sándor atyjának köszönheti, aki e helyen országos hirű gazemberekből fegyenczgyarmatot alapított, s azt „Poneropolis“-nak, a „gazemberek városának“ nevezi el. De hát igen ritka, mondhatnók példátlan eset, hogy valamely város, melynek ilyen gúnynevet adtak, e gyalázatot végkép magán hagyta volna száradni. A maczedoniai fegyenczek ama nemzedéke, melyből a várost alapították, nem sokat törődött városának nem igen hízelgő nevével; de már a későbbi nemzedékek szokásaikban és erkölcseikben hihetőleg megjavulva, erélyesen tiltakoztak városuk hivatalos elnevezése ellen, s átváltoztatták ezt Philippopolissá (Fülöp városa), míg a bolgárok Plovdinak nevezik azt. Philippopol a drinápolyi török vilajetben fekszik és a hasonnevű kerület fővárosa 40—45.000 lakóval, kik többnyire mind mohammedánok. Fekvése az innen kezdve már hajózható Maritza mellett, három részre oszló meredek Byenit-hegy lábainál igen szép és kellemes. A számtalan mecset a városnak bizarr, keleties és rendkívül festői színezetet kölcsönöz, s a mecseteken kívül még hat görög temploma, három bolgár s egy római katholikus imaháza van s egyszersmind egy görög érseknek is székhelye. Az egyes városrészek a különböző nemzetiségek szerint vannak beosztva. Phillippopol európai Törökországnak egyik legfontosabb kereskedő helye s minden évben augusztus 27-én nagyszerű országos vásárt tart, melyet a kereskedők a török birodalom legtávolabb eső részeiből is fölkeresnek. A város alsó részében jelentékeny ipartevékenység van összpontosulva s iparosai főleg a selyem- és gyapotszövetek és bőráruk készítésében ügyesek. Környéke sok frizst és bort termel s a szomszéd falvak nagyban űzik a selyembogártenyésztést. Philippopol 1360-ban jutott a törökök kezére s itt ütközött meg Hunyady János, úgynevezett „hosszú hadjárata” alatt, Ilik Murád szultán seregével. 1818-ban egy roppant földrengés nagy részét romba döntötte, de azóta visszanyerte hajdani fontosságát. Drinápoly városa, mely a ruméliai egyhangú síkságnak csaknem éjszaki szélén fekszik, elragadó látványt nyújt gyönyörű kertjeinek élénk zöld színezete által s meglepő ellentétet képez ama komor, erdőtelen lapálylyal, mely a várost nagy területen környezi. Alig lehet képzelni üdébben mosolygó, barátságosabb várost Drinápolynál. A várost, melyet a törökök Edirné-nek neveznek, különálló falvak vagy kisebb városok hatalmas csoportozatának vélhetné az ember, ha ott nem emelkednék kellős közepén a magas fellegvár, mely körül a különböző városrészek tarka házaikkal, sugár tornyaikkal és minaretjeikkel díszes csoportot képeznek. A különböző házcsoportokat óriás kertek, cziprusberkek, nyárfasétányok és csinos közterek választják el egymástól, melyek fölött százötven kisebbnagyobb mecset karcsú minaretje ragyog a déli nap verőfényében. A Maritza, Tundzsa és Arda hűvös habjai, több apró patak és pompás vízvezetékek tiszta vize üdítik fel a külvárosok tikkasztó nyári légkörét s a roppant terjedelmű város vidám kertjeit. Drinápoly nemcsak elragadóan szép fekvésű és kellemes város, hanem Konstantinápoly után Törökországnak legnépesebb és legfontosabb központja is; három elég nagy folyó egyesülése, a Maritza felső vidékéről s a Balkánon túlról, másrészt pedig az Aegei- és Márvány-tengerek felől vezető fontos útvonalaknak ide irányulása és itt egyesülése, szóval minden földrajzi és természeti körülmény összeműködött arra nézve, hogy helyét egy nagy, jelentékeny központi város alapítására kedvezővé s alkalmassá tegye. Itt emelkedett a római kor előtt virágzott ősrégi Orestias, mely később a thrák királyok székvárosává lett; ennek helyére építette Hadrianus császár a maga városát, Hadrianopolist, a mai Drinápolyt. A törököknek, mielőtt Konstantinápolyt elfoglalhatták, Drinápoly volt a fővárosuk s még most is látható az a gyönyörű, persa stylban épült palota, fájdalom meglehetősen elhanyagolt állapotban, melyet a szultánok a XIV. század vége felé emeltek. De miként Szambulban, úgy a régi fővárosban is az ozmanlikvannak kisebbségben. A görögök, ha számra nem is, de mozgékonyságban és tevékenységben fölülmúlják őket; a bolgárok szintén jelentékeny községgel vannak itt képviselve s máskülönben is e helyen épen úgy mint a legtöbb keleti városban, elkezdve a czigány muzsikustól, egészen a gazdag persa kereskedőig, a világ majd mindenféle népfajából találunk itt egy-két mutatványt, kik aztán rendkívül érdekes tarka csoportokat kér HÍREK. Hivatalos. Kinevezések. 13 felsége a zágrábi országos pénzügyigazgatóság létszámában Jareb I. oszt. pénzügyi főtanácsost I. oszt. pénzügyi főtanácsossá, Jaaics Györgyi, oszt. pénzügyminiszteri, titkárt és báró Rutland, Ed. pénzügyi tanácsost II. oszt. pénzügyi főtanácsosokká, továbbá Radovinácz Miklós pénzügyi tanácsost és zágrábi katasteri igazgatót létszámon kivüli Ilod oszt. pénzügyi főtanácsossá nevezte ki. — Elismerés. A király megengedte, hogy Ketzeresanek Károly II. oszt. pénzügyi főtanácsosnak, nyugalmaztatása alkalmából hosszú hű és sikeres szolgálatáért elismerése nyilvánittassék. — Névváltoztatások. Szabó Rudolf vezetéknevének „Mustig ”-re, Horchy Nándor székesfehérvári lakos vezetéknevének „Toizi“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — A meeting rendező bizottsága ma délben ülést tartott Pulszky Ferencz lakásán. Az egyes teendőkkel megbizott tagok előadták jelentéseiket s constatáltatott, hogy minden a legjobb rendben. Konstatáltatott továbbá, hogy a népgyűlés iránt az érdeklődés általános, és angol, német, sőt muszka hírlapi levelezők is jelentkeztek helyért Pulszky Ferenczhez, mint a népgyűlés elnökéhez, a consulatusok köréből is érkezik tudakozódás a népgyűlés mibenléte iránt, mi elég bizonysága a politikai jelentőségnek, melyet e gyűlésnek tulajdonítanak. — Báró Wenkheim Béla miniszter jelenleg Gasteinban időz. Ugyanitt vannak dr. Glaser osztrákigazságügyminiszter, valamint Ivacskovics Proko szerb patriarcha és herczeg Auersperg Vincze is. — A képzőművészeti társulat megküldötte az 1877-ik évre szóló műlapjait; igen szép metszetek egytől egyig. Az első Giovan Antonio Belfrattio „Madonnája a Krisztus képpel“ Büchol metszésében, melynek eredeti olajképe az országos képtárban látható; a második Gabriel Metsu „Arczkép átadása“, melyet Rauscher K. metszett ki igen sikerülten, eredetije szintén az országos képtárban van meg; a harmadik Rubens „Saját arczképe“, melynek metszését Lindner J. készítette; a metszvény eredetije a „Belvenere“-ben szemlélhető; a negyedik Kraft „Zrínyi kirohanása Szigetvárból“, melynek eredetije a közönség előtt legismeretesebb a nemzeti múzeumból, a metszetet Stőber F. készítette; végre az ötödik Kaulbach Telije, melynek eredetije a bajor király tulajdona; a metszetet Erdmann Martin végezte, Raab müncheni tanár vezetése alatt. Nagy tűzvész dühöngött e hó 20-án éjjel Sztára községben, mint a M.-Polgárt értesítik. Éjfél tájban támadt s áldozatául esett tizenegy telkes gazdának úgyszólván mindene. Házaik ép úgy, mint más gazdasági épületeik alig egypár óra alatt elhamvadtak. Nagy hiba volt, hogy az egész községben alig akadt egy használható fecskendő s a lakosok is igen lanyhán működtek az oltás körül. Sokan összetett kézzel nézték a szerencsétlenséget, egyszerűen azért, mert a „más háza“ égett. Mint a levelező írja, ha oly csöndes időben, mint a tűz kiütésekor volt, a község minden lakója teljes erejéből igyekezett volna a tűzvész elfojtására, akkor nem lett volna tizenegy család összes keresménye a lángok martalékává. Hiába, nagyon kezdjük feledni azt a szép apostoli mondást: „Szeresd felebarátodad, mint tenmagadat.“ — Remegett a keze, az öngyilkosság nem sikerült. Aradon , mint az „Alföldiben olvassuk, bizonyos Stvampf-Walter Katalin nevű özvegy szerelmi viszonyban élt egy csapodár férfiúval, aki éppen nem vallotta azt, hogy a szerelem örök hűséggel jár karöltve. Vasárnap a búbánatos özvegy elment régi kedveséhez, hogy ha már a régi szerelmet nem köthetik meg újra, legalább a nála levő ruháit kapja vissza. Ezeket s egy bizonyítványt követelt nagy hangon a menyecske. A bizonyítványnak szólnia kellett volna arról, hogy ő a kőszívű férfiúnál éveken át hűséggel, becsülettel és jámborul szolgált. A férfiú azonban mindezt megtagadta s a zsörtölődni kezdő özvegyet durván elutasította. Ez annyira zokon esett a csalódott szeretőnek, hogy hazament lakására s az udvaron egy fa alatt nagy konyhakésével megmetszette torkát. Hihető azonban, hogy a nagy sietségben elfelejtette a tál szélén megköszörülni a kést, vagy igen remegett gyönge keze, mert a rögtön segítségre siető orvos a metszést csak könnyű testi sértésnek constatálta, ami vajmi hamar be fog gyógyulni. Meggyógyul-e ily hamar a szívén ejtett seb, az már más kérdés. — Halálozás. Almásy Antal, Jászberény város érdemesült főbírája, 54 éves korában e hó 18-án, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Nagy család gyászolja, s a város és társadalom egy őszinte, nemes és értelmes honpolgárt vesztett el benne. Temetése e hó 19-én legnagyobb részvét mellett történt meg. A bécsi képzőművészeti akadémia tanártestülete július 21-én tartott ülésében határozott kiváló tehetséget tanúsított ifjak kitüntetésére nézve. Őszinte örömmel jelenthetjük, hogy a kitüntettek között több magyar ifjú is van, kik már eddig is