Ellenőr, 1879. október (11. évfolyam, 470-523. szám)
1879-10-01 / 470. szám
Előfizetési Arab 20 frt — kr. 10 „ - , Évnegyedre Egy hónapra 6 frt — kr , 10, Egész évre Félévre Szerkesztési iroda Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán.) Semmit nem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok vianaküldésért nem vállalkozunk. — Petim által csak bérmentet leveleket fogadunk oL &Gym 62ám ám - tar. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Budapest, szerda, október I. 1879. felvételű a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán) Továbbá Daube 8. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott ■zárnia ellenében fizetendő. Kiadó hivatal : Budapesten, váczi körút 26. sz. (főút sarkán). Ide viszendök az előfizetitek ét a lap ezért idétére vonatkozó mindet! IdniUJAt. XI. évfolyam. 470. szám. Az új évnegyed alkalméiból figyelmeztetjük t. olvasóinkat az előfizetések mielőbbi megujitására. Az Ellenőr ara mint eddig való külön küldése 1 frt jár évnegyedenként. Az „Ellenőrbre havonkint is előfizethetni. ért Egy évre . . . Félévre . . . Negyedévre . . Egy hóra . . . Az estilap postán 20 frt 10 .»5 » 1 * 80 kr. Táviratok. Bécs, szept. 30. (Eredeti távirat.) Jacobini pronuntiusnak ma délelőtt 11 órakor adták át ünnepélyesen az udvari plébánia templomban a cardinalis kalapot. A hofburgban és a kapuk előtt már 10 órakor nagy közönség gyűlt össze. 1/4 11 órakor érkezett oda a bibornok az ablegatus kíséretében hat lovas udvari kocsin. Előtte két lovas udvari kocsiban érkeztek a pápai gárdisták és a nuntiatura tagjai. 11 órakor ő felsége a kihallgató teremből az udvari plébánia templomba ment. A szertartás körülbelül félóráig tartott. Jelen voltak Kutschker bíbornok, Marolcsics országos parancsnok, tábornokok, törzskari tisztek és a pápai curia tagjai. Közvetlenül ezután magán kihallgatáson fogadta ő felsége Jacobini pronuntiust, és ez alkalommal bemutattatta a pápai ablegatust és a pápai gárdistákat is. Konstantinápoly, szept. 30. („Polit. Corr.“) A görög küldöttek utasítást kaptak, hogy ragaszkodjanak azon kijelentéshez, melynek értelmében Görögország a 13. jegyzőkönyv alapján bocsátkoznék a fennforgó kérdés vitatásába, ellenben utasítsák vissza a nyilatkozatnak a törökök által indítványozott értelmezését , hogy Görögország elfogadja a 13. jegyzőkönyvet a vita alapjául. Layard angol nagykövetet október 10-kére várják. London, szept. 30. A „Reuter-ügynökség“ jelenti Simlából . Tegnap Dakká városát ellentállás nélkül szállották meg az angol csapatok. Kabul nyugodt. Roberts tábornok tegnapelőtt hosszasabban értekezett Jakub kánnal, ki készséggel felajánlotta támogatását, élelmi készletet és szállítási eszközöket. Róma, szeptember 30. Haymerle báró tegnap a milánói pályaudvarba érkezett, hova Cairoli olasz miniszterelnök is, Casertába való átutazása alkalmával, megérkezett. A két államférfin hoszszasabban értekezett egymással. Bukarest, szept. 30. A bolgár fejedelem ma délben a cotroceni-i pályaudvarba érkezett. Károly román fejedelem nagy és fényes kísérettel, valamint az összes miniszterek fogadták a pályaudvaron. A két fejedelem nagyon szívélyesen üdvözölte egymást. Hamburg, szept. 30. Az Elba folyamon, Harburghoz közel, az elmúlt éjjel Szent-Pauliból való Boothby hajósnak „Ewer“ nevű és puskaporral megrakott hajója felrobbant. A hajó személyzete, három ember és néhány halász életüket vesztették. A felrobbanás által okozott légnyomás kárt tett Harburgban és Hamburgban. Berlin, szept. 30. Csekély részvét mellett itten nagyobbára a haladópárt választó férfiai választattak meg. Berlin, szept. 30. A választók választása a porosz országgyűlés számára. Köln városa, előleges számlálás szerint, 254 clericalist és 242 nemzetiszabadelvűt vagyis haladási pártbelit választott; Wiesbaden 163 nemzeti szabadelvűt vagyis haladási pártbelit és 3 conservativet ; Trier városa 53 szabadelvűt és 34 clericalist . Münster városa (Westphalia) 110 klerikálist és 31 nemzeti szabadelvű pártbelit választott. A münsteri és a kesfeldi kerületben csupán klerikális választó lett megválasztva. — Posen városában az eddigi számlálás szerint, túlnyomólag a haladáspárthoz tartozó választók lettek megválasztva. — Danzig városa 296 nemzeti szabadelvűt vagyis haladási pártbelit és 64 conservativet, — Danczig ultramontán kerülete 60 nemzeti szabadelvűt vagy haladási pártbelit és 20 conservativet és clericalist és 200 ismeretlen párthoz tartozókat,— Barmen városa 116 szabadelvű conservativet és 215 nemzeti szabadelvűt vagy haladási pártbelit választott. Elberfeldben a nemzeti szabadelvűek és a haladási pártbeliek együttesen szavaztak és 155 választót választottak, míg 160 választó a szabadelvű conservativ és az ultramontán pártnak hívei. Elbing városa nagyon csekély részvevői mellett 113 nemzeti szabadelvűt vagyis haladási pártbelit és 17 határozott conservativet választott. Cassel városában a nemzeti szabadelvűek túlnyomó többségre számíthatnak. A Crefeld városában megválasztott választók közül 121-en Seiffardra és 107-en Reichenspergerre fognak szavazni. Stettin városa 33 conservativet 157 nemzeti szabadelvűt és 97 haladási pártbelit választott. Hannover városában túlnyomólag nemzeti szabadelvűek választottak meg. A Posen városában megválasztottak közül 95-en haladás pártbeliek, 35-en nemzeti szabadelvűek, 20-an conservativek és a többiek a lengyel párt hívei Magdeburg városa 225 nemzeti szabadelvűt és 85 haladási pártbelit választott. Bromberg városa 91 nemzeti szabadelvűt vagyis haladási pártbelit és 29 conservativet, Nakel városa 20 nemzeti szabadelvűt és 2 lengyelt választott. Essen városa a nemzeti szabadelvű és haladási pártnak 152 tagját választotta, míg a többi 95 választó, legnagyobb részben, a clericalis párthoz tartoznak. Boroszló városában eddigi becslés szerint a nemzeti szabadelvűek és a haladási pártbeliek vannak többségben. Budapest, szeptember 30. A képviselőház október hó 2-án csütörtökön délelőtt 11 órakor ülést, tart. A főrendiház 1. évi október hó 2-dikán ülést tart. Az osztrák urak háza elnökévé Trauttmansdorff Ferdinánd grófot az eddigi alelnököt nevezték ki. A bécsi külügyi hivatal — hír szerint — fölvilágosítást adott az angol és franczia kabineteknek az Ausztria-Magyarország és Németország közt uralkodó egyetértés békés természetéről. Párisban és Londonban igen meg voltak elégedve a felvilágosítással. ___ A műemlékek megóvása iránt, nemkülönben a József mttegyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére Budapesten emelendő állami épületekről és az erre megkivántató költségekről törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni a közoktatási miniszter. Az utóbb említett törvényjavaslat értelmében a jelenlegi állatgyógyintézet helyébe, az úgynevezett Kunewalder-féle telken a múzeum-köruton egy uj épület fogna a műegyetem elhelyezésére s egy második a Rottenbiller-utczában az állatgyógyintézet számára emeltetni. Mint már régebben említettük, e czélra 720.000 forint fog igényeltetni ugyan, de az ezen építkezésekre fölveendő kölcsön azon 47.960 írtra rugó évi bérletösszeggel fog amortizáltatni, mely jelenleg a műegyetemért fizettetik, úgy, hogy az állam ezen az összegen, melyet most évenként kénytelen kiadni, minden további terheltetés nélkül, két új, czélszerű épület birtokába juthat. A tiszavidéki vasút igazgatótanácsának mai ülése a Krontorad elhalása folytán megürült gépigazgatói állomás teendőivel Rindskopf Mózes urat bizta meg, ez állás végleges betöltését egyelőre mellőzvén. Egyszersmind pedig társulati elnök gróf Szápáry Antal elnöklete alatt Brüll Miksa, Madarassy, Ribáry Sándor és Tisza László igazgatókból bizottság küldetett ki, hogy az igazgatótanácsnak úgy ez állomás betöltése, valamint az egész vezérigazgatóság újjászervezése iránt indítványt készítsen és terjeszszen elő. Vicinális pályák kiépítését határozta el az északkeleti vasút igazgatósága, melyre az engedélyt legközelebb kikéri a közlekedési minisztériumtól. E vonalak a következők lennének : Rendes nyomtávval biró másodrendű vasút Szatmártól, Szinyér-Váralján át Nagybányáig; egy másik rendes nyomtávval biró másodrendű pálya Nagy- Károlytól Fábiánházán át Máté-Szalkáig ; egy harmadik keskeny nyomtávú vicinális pálya Szaniszlóról vagy esetleg Miskoltról, Ér-Endréden át Margitáig. A csehek lemondanak a passzitás politikájáról. Ez eljárást azzal igazolja a „Politik“, hogy a kormány törvényjavaslatokat fog a cseh tartománygyűlés elé terjeszteni a választási rend megváltoztatásáról és a nemzetiségek viszonyainak rendezéséről. A csehek e törvényjavaslatokkal ki fognak elégíttetni. Cattaróból jelentik, hogy a porta constatust állít Antivariban. A prizrendi liga felszólította a portát azon területek pontos kijelölése végett, amelyek Görögországhoz fognak csatoltatni, mert a liga haladék nélkül el fogja bocsátani azon katonáit, akiket arról a vidékről toborzott. A francziaországi royalista lakomákban körülbelül 4000 ember vett részt. A „királyhoz“ intézendő feliratot mindenütt fölolvasták és aláírták. Rövid beszédeket is tartottak, itt-ott költeményeket is olvastak fel. A lakomák csukott ajtók mögött folytak le. Kívülről semmit sem lehetett észrevenni. Chambordban 2000 legitimista ünnepelt. Midőn ezek átvonultak Blois városon, az ottani lakosság mozdulatlan maradt, előtte való nap este azonban republicánus tüntetéseket rendezett. A chambordi parkban sátrakban tartották a lakomákat. A parasztoknak blouseban kellett megjelenniük. Baragnon heves támadást intézett a kormány ellen azért, hogy tűri a zabolátlankodást. A Chambord grófhoz intézett fölirat így szól: „Monsegneur! Folyó évi július 15-én összegyűltünk, hogy megünnepeljük a király nevenapját. A hűségnek és a reménynek ugyanazon szava fakadt akkor szívünkből, és ön szíves volt magasztos jóakarattal fogadni ezen hódolatunkat. Ma az ön születésnapjának ünneplésére gyűltünk ismét össze, és ez órában nem feledhetjük el, hogy 1820. szeptember 29-én Dieudonné Henrik bordeauxi herczeg úgy Francziaország mint egész Európa gyermekének neveztetett. Azonban Francziaország nélkülözi a királyságot, és épen azért nélkülözi Európa is Francziaországot. Mi nem vagyunk politikusok, mi csak egyszerű munkások vagyunk, akik észszel és patriotismussal dolgoznak és a társadalmi üdvösség minden szükséglete által át vannak hatva. Mi várjuk a királyt, hogy Francziaország fölött és fölöttünk a legitim és hatalmas souverainitás védőernyőjét terjeszsze ki. Köszönetet mondunk tehát Monseigneur, hogy bátorította ön azokat, a kiket szakadatlanul kizsákmányolni iparkodott a könnyenhivőség és hogy ön újra ismételte, hogy a mi körünkben lesz, ha az úr órája ütni fog. Ön mondotta: „Én akarom!“ — és e szó megreszkettette Francziaországot. Mi szenvedünk, Monsegneur. A bizalom enyészik, a munka kevesebb abban a mértékben, amelyben a terhek szaporodnak. Legdrágább szabadságainkat is elenyészni látjuk, és ez oly meggyalázás, amely föllázítja lelkiismeretünk méltóságát és családatyai becsületünket. De ezen mindennapi harczban támogat bennünket szent Lajos király örökösének ígérete, mert ő lesz népének nagy igazságszolgáltatója. Monsegneur, hallgasson meg isten bennünket, teljesítse be kívánságainkat, és adja vissza végtére a királyt és atyát, aki nem ismer ellenségeket, és akire Francziaország sorsának megjavítása vár. ____ Budapest, szeptember 30. Hivatalosan még be sem mondták Berlinben Gorcsakoff herczeg látogatását, még pusztán csak hírek vannak forgalomban, s máris kárörömtől mosolyog a mai „Pesti Napló“ arczája. A látogatás számtalan okból elmaradhat. De mit tesz ez? A „Napló“ szükségkép bekövetkezendő tény gyanánt tekinti azt, s felépíti azon politikai combinatióinak légvárait. Az összes európai komoly sajtó oly értelmet tulajdonít Bismarck bécsi útjának, hogy Ausztria-Magyarország és Németország határozottabb alapot és formulázást adott egymás iránt való barátságos viszonyának ; s hogy bár e két középeurópai nagyhatalom benső egyetértése a béke zálogát képezi, Oroszország az, mely ellen szükség van a békének e garantiájára. De mit nyom a latban a „Napló“ előtt a német kanczellár bécsi találkozása, az európai helyzetnek a felség, Bismarck és Andrássy közt való legbizalmasabb megbeszélése? Mit törődik azon ténynyel, hogy Bismarck gyakorlati kifejezést adandó a monarchiánk és Németország közti benső barátságnak, közgazdasági politikájában ránk nézve kedvező módosításokat tett? Mind a nagy horderejű tények súlyát lenyomja, a „Napló“ előtt azon puszta hír, hogy Gorcsakoff Berlinbe megy. Marad minden a régiben. Újra feltámadhat, vagy meg sem halt a három császár szövetsége. Valóban, nem tudjuk, mit bámuljunk inkább, a „Napló“ vakmerőségét, vagy azon könnyelműséget, melylyel játékot űz a politikából. Nincs Európában politikus, nincs hírlap, ki, vagy mely — a legközvetlenebben beavatottakon kívül — biztos tudomással bírhatna a bécsi találkozás részleteiről. Más halandó arra van utalva, hogy a fennforgó tényekből, s a hatalmak érdekeiből vonjon következtetést a jövőre nézve. A „Napló“ azonban nemcsak belátott a bécsi találkozás mélységes titkába, nemcsak belát Bismarck szívének legtitkosabb redőibe , de már azt is tudjá, hogy mit fog egymás közt végezni a két északi kancellár, ha köztük a találkozás létrejö. Nem irigyeljük azokat, kik gyenge agyvelejük minden erejét megfeszítik, hogy politikai combinatívókkal és conjuncturákkal mulattassák olvasóikat. Mi tényekkel és nem feltevésekkel számolunk. Létrejö Gorcsakoff és Bismarck közt a találkozás? Megtörténhetik. Hiszen létrejött, s pedig Bismarck ellenzése daczára, a két császár találkozón is Alexandrovoban. De váljon e találkozás után barátságosabbakká lettek-e a viszonyok Német- és Oroszország közt? Sőt nem épen e találkozás után érte-e el a német-muszka sajtó-heczez tetőpontját? Pedig ekkor iég nem járt a német kanczellár Bécsben! még nem történt meg a bécsi találkozás Bismarck, Andrássy és Tisza közt; a felség még nem értekezett a német államférfiúval. Németországban legközelebb még két áramlat volt. Az oroszbarát és az oroszellenes. Ez utóbbi áramlatot vezette és vezeti Bismarck. Az oroszbarát áramlat utolsó kísérlete gyanánt keresztül vihette Gorcsakoff találkozásának létesítését. De mit tesz ez? Gorcsakoff Berlinben bevégzett tényeket és kész helyzetet italál. Most már jöhet, fia kedve tartja. A bécsi találkozásáról, bármily discretió fátyla borul is arra, annyi köztudomású dolog, hogy Bismarck és Andrássy megbeszélvén egymással az európai helyzetet, úgy találták, hogy Ausztria-Magyarország és Németország érdekeit közösöknek és paralleleknek találták. S ez valóban így is van. Mind a két hatalomnak érdeke a béke és az európai, különösen pedig a keleti status quo fentartása. Melyik hatalomnak van ez még szükségkép érdekében? Angliának. S melyik hatalom érdekeinek van ez szintén szükségkép ellenére ? Oroszország érdekeinek. Arról tehát lehetne szó, hogy Anglia csatlakozik tényleg Ausztria-Magyarország és Németországhoz harmadiknak ; a két középeurópai hatalom egyetértéséből azonban Oroszország feltétlenül ki van zárva. Kizárja minden logika szabályai szerint, azon tény, hogy érdekei a legegyenesebb ellentétben vannak Németország, ide különösen Ausztria-Magyarország érdekeivel. Mit akarunk mi ? Fentartani a berliniszerződés által teremtett helyzetet. Mit akar Oroszország? Megdönteni ezt a helyzetét. Amíg tehát a kör négyszlögesítését ki nem találják, addig Oroszország nem foglalhat helyet azon viszony keretében, mely Ausztria-Magyarország és Németország közt legközelebb szabályoztatok Bécsben. Ily viszonyok közt tehát szinte rosszul tenné Bismarck, ha el nem engedné játszani a németországi muszkabakát pártnak és az orosz diplomatiának kis játékát. Hadd jöjjön Gorcsakoff Berlinbe. Legalább saját tapasztalatából győztedik meg ott oly dolgokról, melyekről nem szerezhet kellő tudomást diplomatiai jegyzékekből és tudósításokból. Meggyőződhetik, hogy Németország és Ausztria Magyarország benső baráti viszonya megingathatlan , mert reális érdekeken alapszik, s hogy e viszonyból Oroszország szükségkép ki lesz zárva, míg eddigi keleti politikájának útjain halad. És még másra is jó lesz ez a muszka látogatás. Bismarck a maga erélyes és derült modorában megmagyarázhat valamit szóval is az ő kedves barátjának. Megmagyarázhatja azt, hogy az idők változtak . Németország jó szolgálatai Oroszország irányában, véget értek, s hogy a legközelebbi jövő legkevésbé sem lesz alkalmas a keleti kérdés bolygatására, mert a két legelső európai hatalom őrködik a keleti dolgok rendje felett. Bismarck herczeg és Jacobini alkudozásairól, amelyeket Gasteinban folytattak, a következőket jelenti az „Italie“. Az egy év óta hirdetett terveknek nem volt semmi praktikus alapja, mert Bismarck herczeg és Masella kissingeni tárgyalásainak csak az volt az eredménye, hogy tudatták egymással kívánságaikat. Végtére mind a két fél belátta, hogy a javaslatba hozott középút sem az államokat, sem pedig az egyházat nem elégítheti ki, és hogy a parlament jelen helyzete és Poroszország közvéleményének hangulata nem engedi meg a kormánynak, hogy eltörölje a májusi törvényeket, sem pedig a szentszék nem fogadhatja el ezeket. Az előterjesztett javaslatok és ellenjavaslatok majdnem már akkor ejtettek el, midőn lehetségesnek tartották, hogy legalább a modus vivendit megállapíthatják. Ennek oka az volt, hogy csak kétértelműséget foglaltak magukban. A kormány azt hitte, hogy a vallási törvények el fognak ismertetni, ha mérséklettel fognak azok végrehajtatni; a szentszék azonban azt a nézetet táplálta, hogy a törvényeknek legalább egy részét eltörlötteknek kell tekinteni. A poroszországi küszöbön álló választások és a pártok izgatása nyilván azt mutatja, hogy a dolgok állapota rosszabbá válhatik. A bécsi pápai nuntius, akinek szintén része volt az élőbben tárgyalásokban, és nagy jelét adta tapintatosságának, bízatott meg tehát az új alkudozások megkezdésével. Jacobini nuntius tehát több titkos értekezletet tartott Bismarck herczeggel szept. 4-kén, és ekkor megállapították az új terv főpontjait. Ekkor Bécsbe tért vissza Jacobini és kidolgozta az új javaslatot, amely szept. 14—19-ben újra tárgyaltatott Gasteinban. Elvben létrejött a megállapodás és már csak a szentszék beleegyezése szükséges. A pápa és Nina bíbornok most foglalkoznak a praeliminárék megvizsgálásával, és minthogy több módosítás és pótczikk lesz szükséges, még szükség lesz némi időre, mielőtt befejeztetik ez ügy. Ezeket írja az „Italie“. Berlinben azonban azt rebesgetik, hogy nemsokára hiteles jelentést fog közzétenni a német kormány ez alkudozásokról, amelyből ki fog tűnni, hogy Bismarck herczeg nem megy Canossába. Ez utóbbi jelentés közzététele aligha fog sok bajt okozni a német kormánynak, mert szerintünk eddig aligha kell valami praktikus sikert elárulnia. Visszapillantás a szegedi királyi biztosság négyhavi működésére. Szeged, szept. 28. Négy hónapja, hogy Tisza királyi biztos városunkba érkezett megkezdendő a nagy, nehéz feladat megoldását, Szeged újjáalakítását; négy hónapja, hogy szava, úgyszólván munkaprogrammja elhangzott a lakosság éljen riadalma közt, hivatalos termében s igy azt hiszem ma, mikor e munkaprogramul egy része már meg van oldva, nem lesz időszerűtlen, nem lesz érdektelen a királyi biztosság e négyhavi itt működésére visszapillantani s az azóta lefolyt eseményeket kissé újra végigtekinteni. Nem akarok s nem is lehet szándékom itt dicshymnust zengedezni a királyi biztosságnak; de nincs is szükség a dicséretre, magasztalásra ott, hol a tények megdönthetlenül, megczáfolhatatlanul bizonyítanak ékesszólóan e működés sikeres, áldásos eredményéről. Tisza Lajos királyi biztos — valljuk ezt meg őszintén — nem a legkedvezőbb auspiciumok közt foglalta el állomását, nagyon sokan bizalmatlanul tekintették kineveztetését csak azért, mert a kormányelnök fivére, az ellenzék meg épen rideg tartózkodással, baljóslatú jövendölgetéssel fogadta. Hála istennek! ma a tartózkodás, bizalmatlanság már megszűntek, a baljóslatú jövendölgetés — legalább ez ideig — nem valósult s még az ellenzék is, mely keresi a kákán is a csomót, ha nem viseltetik is rokonszenvvel a királyi biztosság iránt, de kénytelen bevallani, hogy működése tartama alatt elég szép eredményt képes az felmutatni. És valóban, ha visszapillantunk a lefolyt 4 hónapra, ha visszaidézzük az akkori állapotokat és összehasonlítjuk a jelennel, nagyon nagy adag rosszakarattal kell bírnunk, ha a kedvező változást, a különbséget akkor és most közt nem akarjuk belátni, sőt a jóból lehetőleg levonni, letagadni igyekezünk. A királyi biztosi kinevezés előtt, mielőtt Tisza Lajos lejött közibénk s kezébe vette a gyeplőt, hogy kormányozzon, városi hatóságunk nem sokat tett érdekünkben. Nem, mintha ezzel vádolni akarnám hatóságunkat, ez távol áll tőlem, mert az adott viszonyok közt mégis megtette azt, amit tehetett. De az óriási felelősség tudata bénítólag hatott városunk fejeire ; a város üres és kelletén túl kiaknázott pénztára, minden jövedelmi források bedugulván, lehetetlenné tették az intézkedést bármely irányban s igy a kir. biztos és tanácsosai hozzánk lejövén, itt oly kezdetleges, sőt részben bonyolult állapotot találtak, melynek megismerése és áttekintése néhány napba került, mielőtt a reconstruálás módozatainak érdemleges megállapításába bocsátkozhattak volna. De csakis néhány nap telt el e tájékozódásban s aztán megindultak a tanácskozások a biztosi tanács körében, megindult a nagy munka és foly azóta szakadatlanul, ernyedetlen buzgalommal. Legelsősorban a károk felvétele, a becslés képezte a főfeladatot. Nagy munka volt ez, csaknem az egész három hónapot igénybe vevő, mely idő alatt a biztosi tanács tagjainak, kik becslőbizottságokká alakultak, bőven kijutott a fáradalomból, mikor 6-7 órán át, az égető nap hevének kitéve, vették fel a károkat. Ma már e nagy munka, mely úgyszólván az egész reconstructionak kulcsát képezte, be van fejezve. Hogy minő eredménynyel és mennyiben feleltek meg az egyes bizottságok feladatuknak? ezt a gyéren felmerülő felszólamlások eléggé fényesen bizonyítják. De csalódnék, aki azt hiszi, hogy e négy hó alatt — mert csaknem az egész időszakot a kárbecslések vették igénybe — ezenkívül semmi sem történt. Ez csak egy része — igaz, nagy része — a lefolyt munkálatoknak, mely mellett számos egyéb kérdés nyert elég gyors és sikeres megoldást. Nem is szólva a fertőtlenítés nagymérvű keresztülviteléről, mi szintén a királyi biztos érdeme ; a tüzérség szervezéséről, ragálykórházak, nyári és téli barakkok felállításáról s számos ily apróbb műveletről, melyek különben legjobban illusztrálják királybiztosunknak a legjelentéktelenebbre is kiterjedő figyelmét és körültekintő gondoskodását, mondom, nem is tekintve ezeket, ott van a város területének háromszögelése és a most folyamatban lévő utczahálózat föl- és lejtmérése; a IV-ik műszaki csapat által készített, a régi jelenlegi és leendő Szegedet előtüntető kitűnő térképek, mind nagy időt igénylő munkák, melyek azonban mind a kárbecslések felvételével egyidejűleg lettek megoldva, úgyhogy bátran elmondhatjuk e négy hónapról, hogy annak egy napja sem lett tétlenséggel elfecsérelve, hanem minden idő, minden óra fel lön használva tevékeny munkásságban, hogy a nagy czél megoldásához közelebb vigyen. De nemcsak az itt elsoroltak képezik e négy havi működés eredményét. Számos nagyfontosságú tárgy van ezeken kívül most folyamatban, részint a befejezés, részint pedig a megoldás stádiumában, így a város belterületét minden jövendő esély ellen biztosító s teljesen körülzároló nagykörtöltés; továbbá a külvédelmi kérdés , fényesen tanúskodnak a mellett, hogy mily munkásságban telt el e négy hónap s ha ehhez hozzávesszük, hogy e sokoldalú elfoglaltság és munkásság közben a királybiztosnak még ideje volt és figyelme arra is kiterjedt, hogy egy megfelelő pénzügyi exposét készítsen s ezáltal a város zilált anyagi viszonyain, újabb jövedelmi források teremtése és a régiek bővítése által segítsen, mondom, ha ezt is hozzávesszük, akkor nagy körvonalakban birni fogjuk e négy hó lefolyt munkálatainak képét. De csakis nagy körvonalakban, mert hasábokra terjedne, ha a legapróbb részletekbe bocsátkozva akarnám itt mindazt felsorolni, mi részint közegészségi, részint közigazgatási tekintetben ez idő alatt a királyi biztos közbejöttével és kezdeményezésére szegény elpusztult városunkban javult. Csak nagy vonásokban akartam e működés körét körvonalazni, mintegy cáfolatul a sajtóban itt-ott még mindig felhangzó panasz ellen, mintha nem a kellő gyorsasággal haladnának a munkálatok a biztosság körében előre. Azok, akik azt mondják, fogalommal sem birnak az itt felhalmozódó munkaanyagról s azon számtalan nehézségről és akadályról, mely azok keresztülvitele elé lépten-nyomon gördül. Az így felhangzó panaszhangok, a mindenütt találkozó, elégedetlenek hangjai s hiszem, hogy a királyi biztost nem fogják feltartóztatni a megkezdett irányban való előhaladásban, hanem csak oly törhetlenül fog ezután is a nagy czél megoldása felé haladni, mint eddig s legyen meggyőződve, hogy a czél elérésében mindenkor híven fogják támogatni a jobbak, kik előtt nem a magán, hanem az közérdek megóvása lebeg, s kik Szeged jövő nagyságát nem magánosok, hanem az összesség felvirágoztatásában találják! Ez után haladva nem múló dicsőséget, hanem soha el nem évülő érdemeket és hervadhatatlan babért szerzend magának s azt az öntudatot, hogy daczára bizalmatlanságnak, daczára eléje gördülő akadályoknak, oly művet alkotott, mely a legkésőbb utókornak is hirdetni fogja az alkotó dicsőségét ! Bánfalvy Lajos: Tudományos mozgalmak. Az em. régészeti és embertani társulat Ülése. Szeptember 30-kán. Az országos régészeti és embertani társulat ma délután 5 órakor Puszky Ferencz elnöklete alatt ülést tartott, melyen először is Zsigmondy Gusztáv és Hampel József a legutóbbi római leletekről értekeznek. Zsigmondy felolvasásában visszapillantást vet azon leletekre, melyeket említett helyen az utolsó 10 esztendőben kiástak. E leletekről Zsigmody hű följegyzéseket és térképeket készített, melyeket az ülésen be is mutatott. Ez év folyamán az Ó-Budán a Szent-Endre utczában néhány évvel ezelőtt leégett szeszfinomító gyárt újra építették, s ez építkezés alkalmából igen érdekes római üvegedényt, üvegcserepeket azután építészeti töredékeket találtak. Az építészeti töredékekből kitűnik, hogy a rómaiak házfalaikat belül igen csinosan kifestették. Jelesül bemutat egy faltöredéket, melyen egy női fej a legélénkebb színekkel van festve. A leletek közt van azután egy teherhordó szamár vasból, s több más érdekes bronztárgy. Utána Hampel Józse egy szintén ott talált római feliratos táblát mutat be, mely teljes bizonysággal tanúsítja, hogy azon korban Acquincumban római kereskedőtestület létezett. E táblát egy kereskedő, a kereskedők védszentjének tiszteletére állította fel. A felirat rajta a következő: I. O. M. IYNONI NEPTVNO MARTI. LVAL ITALVS. OPT IMO COLLE GIO. NECOT IANTIYM DO