Ellenőr, 1880. május (12. évfolyam, 204-254. szám)
1880-05-01 / 204. szám
Előfizetési étrak : 20 frt — kr. Évnegyedre . 5 frt — kr. 10 . , Egy hónapra . 1 ,80, Szerkesztési iroda : Budapesten, váczi körút 26. szám (fő út sarkán.) Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön, — Kéziratok visszaküldésére nem Egész évre . Félévre . . Egyes számára 4 ter. vállalkozunk, — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Budapest, szombat, május 1. 1880. a kiadóhivatalban, Budapesten, váczi körút 26. szám (födi sarkán). Továbbá Daube G. t. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó hivatal: Budapesten, váczi körút 26. sz. (födi sarkán). Ke intézendök az döfhetitek ii a lepzitíciildétire vonatkozó mindet fthetMe, XII. évfolyam, 204. szám, Budapest, április 30. A csehek és lengyelek közt szilárdul a barátság. A reichsrath cseh clubjának küldöttsége, mely Rieger, Lobkowitz és Schrom urakból állott, megjelent tegnap a lengyel clubban és köszönetet mondott a csehek nevében a költségvetés tárgyalása alkalmával tapasztalt támogatásért. Gorocolski azt válaszolta, hogy nemzetiségi kérdésekben mindenkor a csehekkel fognak tartani a lengyelek. A „Prager Tagblatt“ szerint rövid idő alatt más közigazgatási intézkedéseket fog tenni Taaffe gróf a federalisták érdekében. A lembergi lapok állítólag megbízható forrásból értesülnek, hogy az osztrák minisztérium két tagja okvetlenül le fog mondani a reichsrath ülésszakának befejezése után. * Izzet pasa, skutarni kormányzó, azt jelentette Konstantinápolyba, hogy ő a Montenegrónak átengedett terület kiürítése érdekében egészen helyesen járt el. Az olasz consulatus dragomanját is bizonyságul hívja Izzet pasa. Tagadja továbbá, hogy ő 24 óra helyett csak hét órai időt adott a montenegróiaknak a megszállásra, valamint azt is, hogy a török parancsnokok megengedték, hogy az albánok megszállják a kérdéses hadállásokat. * Az olasz cabinet megalakításával, mint Rómából jelentik, Crispit bízta meg a király. Cairoli kormányelnök a képviselőház feloszlatását ajánlotta, de a király nem fogadta el ezt az ajánlatot. Az új cabinetbe állítólag Nicotera és Zanardelli is be fognak lépni. Cairoli és Depretis vonakodtak oly feltétel alatt reconstruálni a cabinetet, hogy néhány tárczát engedjenek át a balpárti töredékek vezéreinek. * Abdurrahman kán, mint legutóbbi számunkban írtuk, jelentést küldött Sherpurba, amelyben kinyilatkoztatta , hogy hajlandó meghódolni Anglia előtt. Az oroszok ezen pártfogolta reményét fejezte ki hódoló iratában, hogy Oroszországban való tartózkodása miatt nem fogják őt gyanús embernek tartani. Abdurrahman azt állítja, hogy sem pénzt, sem csapatokat nem kapott az oroszoktól, és azt mondja, hogy az afgánok és turkesztánok szívesen fogadták őt. Abdurrahman kán levelet intézett a khivai és bokharai kánokhoz, amelyben tudatja, hogy Majmene, Balk, Badaksan és Kholm afgán tartományok előkelői fejedelmüknek ismerték el őt, és felszólítja az említett kánokat is, hogy ők is kiáltsák ki őt fejedelmükké. Abdurrahman különben Kauffmann tábornokhoz is követséget küldött Taskendbe és felszólította az orosz helytartót, hogy lépjen vele diplomatiai összeköttetésbe és küldjön képviselőt udvarába. * A bolgár kormány feliratot készül a czárhoz intézni, amelyben kérni fogja a czárt, hogy vegye vissza a Bulgáriának ajándékozott flottilát, mert a bolgároknak nincs pénzük a hajók föntartására. Pétervár, ápr. 30. Gorcsakov herczeg egészségi állapotában beállott javulás tartós, azonban az álmatlanság nem szűnt meg s az erők helyreállítása is csak lasan halad előre. Róma, ápr. 30. A király ma fogadta a senátus és a kamara elnökeit, továbbá Zanardellit, Crispit és Minghettit. Úgy hírlik, hogy a kabinet az ügyeket tovább fogja vezetni vagy az általános választásig egy más hasonlókép az ügyeket elintéző kabinetnek fog helyet csinálni. Az eziránti elhatározás valószínűleg holnap történik. A király táviratilag magához hivatta Fárinit. Hága, ápril 30. A második kamara 54 szavazattal 20 ellenében elfogadta amaz egyezményt, mely a Louxembourg herczegség államadósságának folyóvá tételéről szól, előbb azonban elfogadott egy határozati javaslatot, mely constatálja, hogy a Louxembourg herczegségnek kilátásba helyezett képviselőség, a herczegség lakosságának magánérdekei megoltalmazására fog szorítkozni. Táviratok, Temesvár, április 30. (Eredeti távirat.) A színházban a mai előadás után tűz ütött ki, s teljesen leégett az egész épület. A kár igen nagy. Bécs, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A porta válasza, melyet a nagyhatalmak közös jegyzékére kell adnia, ma sem érkezett még meg. A kelet-ruméliai bizottságba Ausztria-Magyarország meghatalmazottjává Kosjek bárót, konstantinápolyi követségi tanácsost nevezték ki. Az új biztos utasítást kapott egyszersmind, hogy, a porta kérése értelmében, vizsgálja meg és szentesítse az európai török tartományok részére kidolgozott statútumokat. Bécs, ápr. 30. A képviselőház költségvetési bizottsága tárgyalta a határozati javaslatokat. — A hadügyi bizottság tárgyalta a hadmentességi díjról szóló törvénynek a ház által hozzá utasított 5—16. §§-ait. Hosszabb vita után Russnak következő határozati javaslatát fogadták el. A hadmentességi díj azon része, mely a Magyarországgal megállapított összeget, 1.142.530 ftot felülhaladja, folyó állami bevételnek tekintik. A segélyre szoruló családoknak az állampénzekből való segélyezését, az időtartamhoz mérten, törvényes uton fogják megállapítani. A dijat a hadmentesek szülei tartoznak mindaddig fizetni, míg ez utóbbiak adazokat teljesen vagy részben ellátni kötelesek. Clam-Martinitz gróf lemondott az előadói tisztségről. A bizottság elhatározza, hogy ezeket az indítványokat holnap a ház elé fogja terjeszteni. Erre Tilfert választották meg előadóvá. Bécs, ápr. 20. Mint a hivatalos lap jelenti, Reicher osztálytanácsos a közös pénzügyminisztériumban a titkos tanácsosi méltóság czímmel nyugdíjaztatok, Ferheim miniszteri titkár pedig osztálytanácsossá neveztetett ki. Páris, ápr. 30. A kamara elvetette ama módosítást, mely a boroknak a vámilletékek alul felmentését indítványozta. Pétervár, ápril 30. A czár tegnap születése napján fogadta a fővárosi előkelők és a diplomatiai testület jókivánatait. A többi ünnepélyességet a nagyhét miatt hétfőre halasztották. Ma hálaadás volt az Izsák székesegyházban. A gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslatról. Ez czime azon törvényjavaslatnak, mely a háznak be jön mutatva, s az országgyűlési tanügyi bizottságnak, véleményadás okáért, kiadva. Ez alkalomból az érdeklett hitfelekezetek részéről is beadattak a kérvények, melyekben a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslatot, előterjesztett észrevételeik értelmében, módosíttatni kérik. Ha visszagondolunk a múlt évi ez ügyben folyt mozgalmakra, melyek, az ismeretes „pontozatok“ folytán, a magyarhoni ág. és helv. hitvallású egyházakat izgatottságban tartották, úgy örömmel constatálhatjuk, hogy a kedélyek nagy mérvben csillapultak s az illető hitfelekezetek belátták, hogy ez ügyben is valamit tenni kell. Ezúttal is elsősorban örömünknek adunk kifejezést — így szól az egyik kérvény — hogy valósulás elé néz a hazai közoktatás általános törvény által való rendezése iránt táplált óhajunk, mely rendezést múlt évi közgyűlésünkön is, midőn a főfelügyeleti jog külön rendezésének szándékáról értesültünk, sürgettünk. Örömmel tapasztaltuk azt is, hogy a korábbi javaslatnak egynémely, önkormányzati jogaink élénk sérelmével járó határozmánya, a jelenlegi javaslatban elejtetett. Az erdélyi ág. hitv. ev. egyház országos consistoriuma ellenben, határozottan kéri a képviselőházat, hogy a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatalnál, az erdélyi ágostai hitű evang. országos egyház középiskoláit érdeklő, illetőleg az erdélyi vallásügyi törvényektől semmi esetben el ne térjen, sőt inkább a mondott egyháznak, középiskolái ügyét illetőleg, amazok által államszerződések és békekötések alapján biztosított és legújabban a 1868-dik évi XLIII. t. sz. 14. §-sa által ismét megerősített jogát érintetlenül hagyja. Békekötéseken és törvényczikkelyeken kívül, hivatkozik e kérvény a középiskolai tanári hivatás és a lelkészi hivatal közt létező szoros kapcsolatra, amennyiben az erdélyi ág. hitv. ev. egyházban, jelentékenyebb papi állomást senki el nem foglalhat addig, amig a középiskolákban, bizonyos időszakba tanári minőségben nem működött, s így a fenforgó esetben oly kérdésekről van szó, melyek nemcsak a középiskolákat érintik, hanem az egyháznak mint ilyennek és lelkészi hivatalának legmélyebb életkérdései. Nem feladatunk ez alkalommal e rendszer felett vitatkozni, vagy határozott véleményt nyilvánítani ; megengedjük, hogy az egyháznak tudós papjai lehetnek, de hogy a gyakorlati téren, maga a tudomány nem mindig kellő biztosíték, a tapasztalás igazolja, csakis azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy váljon egy és ugyanazon államban, egy és ugyanazon hitfelekezet egyházainak, külön-külön törvények hozhatók-e? s várjon, ha a javaslat törvényerejére emelkedik, a magyarhoni hitfelekezetek egyházainál nem fog-e okozni életkérdést? s nem fog-e igényelni sokban változtatást, áldozatot és alkalmazkodást? Ennek daczára őszinte örömünknek adunk kifejezést, hogy a kormány komolyan hozzáfogott azon visszaélések és rendetlenségek megszüntetéséhez, melyek a különböző jellegű tanodáknál — törvény hiányában — eddigelé mutatkoztak. Tesszük ezt annál is inkább, mert a hitfelekezeti iskolák történelmi, három százados létjogát méltányolja, s a magyarhoni protestánsok önkormányzati jogát és rendelkezési szabadságát újólag biztosítja. Tulajdonítjuk ezt azon szolgálatoknak, melyeket a szegény egyházak által tetemes áldozatokkal fenntartott iskolák, a nemzeti irányú közművelődésnek tettek, s feladatuknak megfelelni igyekeztek, s bebizonyították, hogy a magyar protestáns egyház czéljai s érdekei, hazánk közművelődési érdekeivel azonosak. Mindez vissza nem riaszt attól, hogy őszintén, leplezetlenül ne nyilvánítsuk nézeteinket. Szívesen elismerjük a kormány azon jogát, sőt kötelességét, hogy magának közvetlen és biztos tudomást szerezhessen, iskoláink anyagi és szellemi állapotáról, belső és külső szervezetéről, hogy azok a korral haladnak-e és az állam érdekeit szem előtt tartják-e? De ezen felügyeleti jog ne nyúljon iskoláink belügyébe, s ne terjedjen ki rendelkezésre és intézkedésre. Elismerjük a törvényhozás azon elvitázhatlan jogát, hogy a középiskolák szervezetét törvény által megállapítsa, osztályainak számát meghatározza, a köteles tantárgyakat megrendelje, szóval arról intézkedjék, hogy tanintézeteink, a valamennyi culturállamok által ily intézetek iránt formált követelmények színvonalán alul ne álljanak. De méltánytalannak tartanánk minden oly intézkedését, amely a protestáns tanodákat fejlődésükben korlátozná, s létjogukban lehetetlenítené. És azért óvakodjék a forma miatt, a lényeget, eszközök miatt az eredményt kockáztatni, vagy végkép semmivé tenni. Nem reflectálunk Grrünwald Béla romboló politikájára, ki valamint a közigazgatásban, úgy az oktatás terén is a múlttal végképen szakítani, s a tabula talán egy eszményt akar alkotni, mely a centrumban székelő kényur kezében öszpontosulna. Nem hivatkozunk Molnár Aladár doctrinai nézeteire, ki igen jól tudhatná, hogy azon véres verejtékkel gyűjtött fillérekből föntartott protestáns iskolák, mennyi jeles tudóst, s közöttük őt magát — mennyi nemes hazafit, neveltek, kiknek nevük, ez intézetek nélkül feledésnek és enyészetnek estek volna martalékul. Nem szándékunk a törvényjavaslat részletes bonczolásába sem bocsátkozni, s csakis némely megjegyzésekre szorítkozunk. Hogy a protestánsok külön-külön tanárképezdéket, kivált Molnár Aladár kívánalmai szerint 16 tanárral fölállítani képesek legyenek, hinni, de sőt gondolni is alig lehet; de hogy tanárságra hivatottak, akár honi, akár külföldi egyetemeken ki ne képezhessék magukat, hogy a kívánt vizsgákat letegyék, tagadhatatlan. A vizsga azonban legyen nem látszólagos, hanem a legszigorúbb. Az ifjaknál indokolva van a 8 gymnasiumi osztály látogatásának kérlelhetlen megtartása, a férfiaknál a tudás, képzettség és hivatottság határoz. Ezt igazolja a 27. § harmadik bekezdése is, amennyiben rendes tanárok és oly egyének is alkalmazhatók, kik irodalmi téren, feltűnő jelét adták annak, hogy az illető tanszakban képzettséggel bírnak. Nagy nehézségekbe ütközik, protestáns iskoláknál, a törvényjavaslat 26. §-a, mely a tanárok s a tanórák számát szabályozza. A protestáns egyház szegénységénél fogva, szerény dij mellett nagy munkát követel. Legfőbb egyházi hivatalnokai a püspökök, főposztok teendőik s néhány száz forintnyi díjazásuk mellett végzik a közönséges pap teendőit is, úgy hogy ezeknél kétszeresen vannak a munkával megterhelve. Miért ne lehetnének az igazgatók 15, a szaktanárok 20, hetenkénti órára kötelezhetők? Ebből önként következnék, hogy a hitfelekezeti iskoláknál a tanárok száma a nyolcz osztályú intézeten (az igazgatót beleértve) legalább 10, a négy osztályúban legalább 5 lenne. Igen nehéz a tanári fizetés minimumát is, amint ezt Molnár Aladár javaslata kívánja meghatározni, azon egyszerű oknál fogva is, hogy a protestánsok szerény anyagi viszonyaiknál fogva nagyobbmérvű javadalmazásra nem képesek, de ha tehetnék is, igen lényeges különbség van a fővárosi és a vidéki városok életmódja közt. Azt hiszszük, mindezek oly jelentéktelen akadályok, melyeket kölcsönös jóakarat mellett elhárítani lehetséges. Hiszszük és reméljük, hogy a kormány jó indulata s a felekezeteknek az alkotmányos kormány iránti bizalma találkozván, a kérdés is a közel jövőben meg lesz oldva. SZEBERÉNYI ANDOR: Az országgyűlési szabadelvű párt mai értekezletét Vizsolyi elnök megnyitván, felvetették az 1880. V. t. ez. által engedélyezett hitelművelet (15 milliónyi aranyjáradék elhelyezése) végrehajtásáról szóló jelentés, továbbá a Belgiummal az áru védjegyek oltalma tárgyában 1880 január hó 12-én kötött egyezményről — a Fiume és a nyugateurópai kikötők közt rendes gőzhajózási összeköttetést fentartó társaság segélyezéséről, a fiumei kikötő Zichy-maloján tervezett egyik tárház építésére felveendő kölcsönről, a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874. XX. t. sz. kiegészítéséről és a szerb fejedelemséggel 1880. ápril 9-én kötött vasúti egyezményről szóló törvényjavaslatok, melyek Hegedűs Sándor előadó és Kemény Gábor b. és Szapáry Gyula gróf miniszterek indokolásaik után elfogadtattak. Felszólalás a szerb fejedelemséggel kötött vasúti egyezmény tárgyában történt. Perczel László kérdést intézett a kormányhoz, melyre Szapáry Gyula gróf megnyugtatólag válaszolt. Ezzel az értekezlet véget ért. _________ A képviselőház közoktatási bizottsága ma folytatta a gymnáziumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását s eljutott az 54. §-ig. A képviselőház jelen ülésszakában elintézendő tárgyakra nézve az országgyűlési szabadelvű párt vasárnap tartandó értekezletén fog előterjesztést tenni Tisza Kálmán miniszterelnök. A pénzügyi bizottság elnökségére, Ordódy Pál utódjául, Kaucz Gyulát emlegetik mint jelöltet. A pénzügyi bizottságba — mint értesülünk, — nemsokára több új tagot fog választani a képviselőház. Ezen bizottság tagjainak száma ugyanis most sem teljes és rövid idő múlva még néhány tag fog kiválni a bizottságból. A horvát regnicoláris küldöttség tegnap ülést tartott . Pejacsevich horvát bán a két deputáció közt fenforgó differenciákt iránt javaslatokat terjesztett elő. E javaslatok értelmében a horvát regnicoláris küldöttség a múltra nézve is lemond a határvidéki indirect adó jövedelmek iránt támasztott követeléséről, miután a magyar kormány egyáltalában megengedhetlennek nyilvánította, hogy az országgyűlés által már jóváhagyott számadások megmásíttassanak, ellenben a horvát tanulmányalap átadása iránti követelés fenntartatnék, miután a magyar miniszérium hajlandó azt a horvát autonóm országos kormány kezelése alá átengedni, anélkül, hogy azon összeget, mely annak idejében ezen alapnak Ausztriától való átvétele alkalkalmával Magyarországnak mint activa számíttatott be, egészben levonná, úgy hogy a tanulmányalap, mintegy 1.500.000 frt át fog adatni, amely összeg e követelés levonása után körülbelől 900.000 írttal kevesebbre rúgna. A horvát regnicoláris küldöttség elhatározta, hogy miután ezekhez az írásban is beterjesztett javaslatokhoz táblázatok és számadások voltak mellékelve, az utóbbiaknak megvizsgálására albizottságot küld ki. Ezen albizottságnak ma több óráig tartó ülése volt, és Hilberth főpénzügyi tanácsostól nyert felvilágosítások alapján elismerte, hogy a jelzett alapot helyesen számította ki a magyar kormány és elhatározta, hogy a horvát regnicoláris küldöttségnek holnapi ülésében ily értelemben fog jelentést tenni. Mihelyt a horvát küldöttség befejezi tanácskozásait a két küldöttség közösen tartandó ülésben fog határozatot hozni. Pejacsevich bán ma este két napra Eszékre utazik Pejacsevich Adolf gróf temetésére. (B. C.) Tiszaszabályozási kölcsön. A tiszaszabályozási kölcsön küszöbön álló kibocsátása — mint a „N. fr. Pr.“ irja — már most is egészen magára vonta a tőzsdekörök figyelmét. A kibocsátás időpontja s annak formája általános kíváncsiság tárgyát képezi s épen nem lehet csodálni, ha e tekintetben napról-napra uj versiók keringenek. A consortium végérvényesen még sem az egyik, sem a másik pontban nem határozott, de ismételten folytak már tanácskozások, úgy hogy a consortium intenziói most már nem egészen ismeretlenek. Mint a nevezett lap hallja, nem fognak nyilvános aláírást nyitni, hanem az új czimleteket szabad kézből fogják eladni, miután a consortium jelenleg a kötvényeknek csak egy részét szándékozik elhelyezni. A kibocsátás időpontja a tőzsde constellatiójától függ. Mai számunkhoz Édeskuty.. magyar kir. udvari szállító ásványviz-árjegyzéke van mellékelve, mely a budapesti és marosvásárhelyi kir. törvényszék kivételes büntető bíráskodásainak megszüntetését czélozza, szintén elfogadtatott, mit csak helyeselhetünk. Az idevonatkozó 39. § a módosítványnyal együtt a bizottsághoz utasíttatott. Chorn Ferencz figyelemmel hallgatott beszéd kíséretében terjedelmes javaslatot nyújtott be a 40., 41., 42., 43. és 44. §§-ok módosítása, illetőleg az igazságügyi bizottsághoz való visszautasítása czéljából. Hangsúlyozta az egyéni szabadság érdekeit, melyek a ma §-sok módosítását valóban követelik. Kétségtelen, hogy ha a vizsgálati fogság kérdésében felebbezési fórum a kir. tábla, a fogság elrendelése esetén a vádlott felebbezési joga illuzórius. Mi azonban azt hiszszük, hogy ha a kir. törvényszékek létetnek is felebbviteli fórummá, ez a jog szintén illuzórius marad. Hiszen a kir. tábla soron kívül intézi el a vizsgálati ügyeket , a törvényszék sem teheti ezt gyorsabban. Az ide-oda expediálás nyel el legtöbb időt. Az egyéni szabadság kérdése az életbe léptetési törvényben nem, hanem csak az eljárásban oldható meg. Amíg kihágás és vétség esetében, a szökés gyanúján kívül is szabad vizsgálati fogságot elrendelni, addig a kisebb büntetendő cselekvények területén sem lehet hatályosan megvédeni az egyéni szabadságot. Ch o r in indítványában azonban vannak helyes és felhasználandó dolgok is. Chorin kötött marsruta alakjában akarta az említett §§-sokat visszautasítani a bizottsághoz. Teleszky István helyes felszólalására azonban a ház az egyszerű viszszautasítást fogadta el. Végül Tisza Kálmán felelt Maximo Ves ismeretes interpellációjára. Alapos és részletes történeti visszapillantással, valamint a tényállás teljes felderítésével igazolta a kormány eljárását. A ház nagy figyelemmel hallgatta és tudomásul vette a kormányelnök válaszát. Maximovics nem vette tudomásul, de nyugodtan és tárgyilagosan replikázott a kormányelnök válaszára, Országgyűlés. 1. A ház ma befejezte a büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Néhány paragraphus visszautasíttatott a jogügyi bizottsághoz módosítás, illetőleg új szövegezés végett. A ház tehát még egyszer foglalkozand a javaslattal. Ebből azonban egyáltalán nem származhat oly késedelem, hogy a büntető és rendőri törvénykönyv szeptember 1-jén életbe ne léphessen, amikorra a ház a hatálybalépést kitűzte. Szeptember 1-jén tehát teljesül végre a jogászok közvéleményének régi óhajtása, s a magyar büntetőjog százados codificatiójának gyümölcse, végre a gyakorlati életnek lesz átadva. A mai részletes vita kitűnt azáltal, hogy nem sok szó pazaroltatok, s mégis érdekes momentumai voltak. Sőt ép ezért voltak. Az életbeléptetés határideje Tereszky István indítványára július 1-jéről szeptember 1-jére tétetett át. A 4-dik paragraphusnál Bokros Elek alaposan indokolt módosítványt nyújtott be, hogy a fegyelmi és rendbüntetések kifejezése helyett visszaállíttassék az eredeti szövege. Ezt indítványoztuk mi is a múlt napokban a javaslatról írt czikkünkben. Akkor érintettük, Bokros Elek pedig most részletesen és szakavatottan kifejtette e módosítvány szükségességét. Teleszky István nem ellenezte a módosítványt, ellenben Szilágyi Dezső a bizottság szövegezése mellett szólalt fel. A ház ezt fogadta el. Mi azonban attól tartunk, hogy a tapasztalat Bokros Eleknek és nekünk fog igazat adni, s a rendbüntetések bizonytalansága zavarokra fog okot szolgáltatni. A 7. § Dárdai, Teleszky és Szilágyi Dezső felszólalása után a bizottsághoz küldetett vissza, s pedig Szilágyi indítványára. Ez indítvány c célja a sajtótörvény fokozatos felelősségi elvének a büntetőtörvénykönyv tartalmával való öszhangba hozása. Pauer igazságügyminiszter szintén elfogadta azt. Bokros Elek azon módosítványa, II. A képviselőház ülése április 30-án. (Esti lapunk tudósításának kiegészítéséül.) A magyar büntetőtörvénykönyvnek életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat részletes letárgyalása után Tisza Kálmán miniszterelnök felelt Maximovics Miklósnak Ivacskovics patriarcha nyugdíjaztatása tárgyában hozzáintézett interpellációjára. Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház ! (Halljuk !) Midőn Maximovits Miklós képviselő úrnak hozzám intézett interpellációjára felelek, fel fogom olvasni a hozzám intézett kérdő pontokat, s ezen kérdések kapcsában, azt hiszem, meg fogom adhatni a választ az indokolásnak ide tartozó részére is, amelylyel a képviselő úr interpellációját annak idejében bevezette. A t. képviselő úr első kérdése így szól: „Mely indokoknál fogva kérte Ivacskovics Prokop szerb patriarcha a karlovitzi érsekség és a szerb metropolita vezetésétől való felmentését; hajlandó-e a miniszterelnök úr , a patriarcha által benyújtott felmentési, kérvény tartalmát közölni ; fel lett-e a patriarcha a kormány által szólítva lemondásának benyújtására, s ha igen, miféle okok szolgáltak az ily eljárás alapjául?“ Te hát! Az ok, amiért a patriarcha felmentését kérte, amely ok elégséges volt arra, hogy a lemondás a kormány által elfogadtassék, benne van úgy a hozzá intézett legmagasabb leiratban, mint a congressus választmányához intézett elhatározásokban, de benne van magának az interpelláló képviselő úrnak beszédében is. Itt tehát újabb, bővebb nyilatkozatra, vagy okmány előterjesztésére szükség nincs, mert hivatalos okmányok által constatálva van a lemondás benyújtásának indoka, jelesen az egészség állapotának rossz volta, mely teendőinek teljesítésére képtelenné tette. Ezen pontra nézve többet mondani, azt hiszem, nem szükséges. Mindenkinek joga van lemondását beadni. Ott, ahol az beadatik, meg kell fontolni a lemondásnak elfogadását, vagy el nem fogadását. De azután, hogy mit beszéltek együtt, hogy néztek egymásra, mikor ez történt, ez iránt, azt hiszem, sehol a világon kérdést nem szoktak intézni, feleletet kapni pedig soha. Arról, hogy elfogadhatta-e a lemondást a kormány, mert ennek jogosultságát is kétségbevonja a t. képviselő úr, fogok szólani a többi kérdésre adandó válaszomban. A t. képviselő úrnak második és harmadik kérdését együtt fogom felolvasni. (Olvassa.) „2. Mely okoknál fogva nem utasította a miniszterelnök úr a felmentési kérvényt a szerb nemzeti egyházi congressushoz a végből, hogy az a patriarcha lemondásáról és annak következményeiről esetleg a püspöki zsinat közreműködésével határozhasson és határozatát a koronának felterjeszthesse ? 3. Mely jog és törvény alapján történhetett, Ivacskovics Prokop szerb patriarchia a karloviczi érsekség és a szerb metropolia vezetésétől való felmentése és Angelics Germán bácsi püspöknek a nevezett érsekség és metropolia administratorává való kinevezése a gör. keleti egyháztörvények s az autonomikus szerb nemzeti egyházi intézmények ellenére ?“ Ezen két kérdésből magából méltóztatnak látni azt, amit a t. képviselő úr bővebben is kifejtett, hogy szerinte nem volt jogosult a lemondásnak elfogadása, mert azt le kellett volna véleményezés végett küldeni a congressushoz, és ki mondja a képviselő úr a harmadik kérdésben, de kifejtette ezt indokolásában is, hogy az, hogy administrator neveztessék ki, nemcsak az érsekségre, hanem a metropoliára is, ellenkezik a szerb egyházi kanonokkal, a régi gyakorlattal és az autonomistikus jogokkal.