Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)

1880-08-02 / 364. szám

Siló fizetést ét rak : Egész évre . 20 frt — kr. Évnegyedre . 6 írt — kr. Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1­9­80 , Szerkesztési Iroda , Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő­út sarkán.) Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Egyes szám ára 2 kr. ELLENŐR RENDKÍVÜLI reggeli kiadás. Hirdetések felvétele a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi kör­út 26. szám (fő­ út sarkán). Továbbá Dinibe tr. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járt­ díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. K­iadó hivatal : Budapesten, váczi kör­út 26. sz. (fő-út sarkán). Ide intézetidők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatk­ozó minden felszólalás 364. szám. Budapest, hétfő, augusztus 2. 1880. XII. évfolyam. Az „Ellenőr“ ára Az esti lap postán való külön küldésé­ért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenként. reggeli és esti lap együtt : Egy évre .... 20 frt — kr. Félévre .... IQ „ — » Negyedévre ... 5 „ —­ „ Két hóra ... 3 „ 60 , Egy hóra ... 1 , 80 „ Budapest, augusztus 1 A világ még most is azzal foglalkozik, hogy minő magatartást fognak követni a nagyhatalmak Törökországgal szemben. Az erről szóló hírekről tehát kötelességünk megemlékezni. A „Mémorial Diplomatique“ azt jelenti, hogy a flottával való tüntetés elvben meg van állapítva, és hogy a hatalmak most már csak a részletek tárgyalásával és a flotta fellépésének módjával foglalkoznak. Az actio központját az angol cabinet képezi és ő készíti el a flotta működését szabályozó szerződést is. E szerződés egyik pontja ki­jelenti, hogy a berlini szerződés végrehaj­tása czéljából kezdett expeditiót egyik nagyhatalom sem használhatja föl külön czéljára. Annyi bizonyosnak látszik, hogy eddig csak elvben van megállapítva a flottával való tüntetés. Egyik-másik radicális nagyhatalom hevességét lehűtötte a porta válasza, melyet a görög-török és a montenegrói határrende­zésről szóló jegyzékekre adott. A porta ki­jelentette ugyanis, hogy hajlandó új alkudo­zásba bocsátkozni a görög-török határ ren­dezése érdekében és hogy a montenegrói határt is rendezni fogja. A porta ezen engedékenységével nem állana arányban a hatalmak merev föllépése, azért néhány hatalom szükségesnek látta, hogy újra megfontolják a hatalmak lépé­süket. A közös actió sikerében még most is bíznak némelyek, nevezetesen a görögök. Athénben azt remélik, hogy a porta tagadó válasza után mégis meg fog hajolni a hatal­mak pressiója alatt és legalább haza fogja hivni csapatjait és tisztviselőit a Görögor­szágnak megítélt területről. Ekkor azután el fog érkezni az idő Görögország actiója részére és meg fog kezdődni az albán háború. * Azt a collectiv jegyzéket, melyben föl fogják szólítani a hatalmak a portát, hogy bizonyos határidő alatt adja át Montenegró­nak az átengedett területet, már szövegezték a konstantinápolyi nagykövetek és szentesí­tették a hatalmak. A jegyzék átadásának ideje azonban még nincs megállapítva. * Londonból írják, hogy az angol cabi­­netben nagy zavar uralkodik. Három tagja lemondott már, mert nem helyeselték az izlandi bérlők kárpótlásáról szóló törvényt. A cabinet többi tagja pedig abban nem tud megállapodni, hogy minő magatartást köves­sen Anglia, ha végre kell hajtani a hatal­maknak Montenegróra és Görögországra vo­natkozó határozatait. A békés párt feje Bright, a­ki azt állítja, hogy a kabinetre nézve az is veszedelmes, ha háborút indít Törökország ellen, de az is, ha a porta meg­fékezését reá hagyván a hatalmak, magára ma­rad és engedni lesz kénytelen. Ezért Bright a két rossz alternatíva közül a kevésbé rosszat, a békét választja. A cabinet többsége Gladstone pártján van, hogy a Törökország ellen indí­tott háború eleinte nem lesz ugyan nép­szerű, de oly fontos eredményekkel fog járni, hogy végre is ki fog vele békülni az angol nép. A cabinet többsége azt hiszi végre, hogy Törökország nem állhat ellen tartósan olyan hatalomnak, mint Anglia. * A kandahári angolok sorsa, mint Lon­donból jelentik, elég aggasztó, mert Phayre tábornok, a­kinek föl kell szabadítania Kandahárt, csak 3000 emberrel és négy ágyúval rendelkezik és így neki is várnia kell az Indiából érkező segítségre. Burrows tönkretett serege 3000 ember­ből állott. Ezek közül 2000 maradt a csa­tatéren. Azt is mondják azonban, hogy ennél is többen estek el Burrows katonái közül. Megemlítjük még a „Daily News“ azon hírét, hogy Kjub kán a Kandahár és Cha­man közt levő minden állásból visszaveze­tett. Ez a hír azonban legkisebb valószínű­séggel sem bír. A gyógyszertári jognak végrehajtás útján való lefoglalásánál követendő eljárás ügyében a belügyminiszter a törvényhatóságokhoz a következő kör rendeletét intézte. Azon eshetőségnek kikerülése szempontjából, nehogy valamely gyógyszertárnak személyes üzleti joga, bírói végrehajtás útján eladassék, felhívom a törvényhatóságot,, hogy valahányszor valamely gyógy­_____________________________­_ szertári jognak végrehajtási úton való lefoglalása a bíróság részéről a törvényhatósággal közöltetni fog: az illető bíróságot azonnal értesítse arról, váljon azon gyógyszertár, a­mely a bírói lefogla­lás tárgyát képezi, reál- vagy személyes üzleti jogú-e, mely utóbbi esetben egyúttal figyelmez­tesse a bíróságot, hogy a személyes üzleti jog, az 1876. évi XIV. t. sz. 131. § a értelmében el nem adható. Azon esetre pedig, ha a törvényhatóságnak a kérdésben levő gyógyszertár üzleti jogára nézve netán valamely kétsége lenne, fel­világosi­tás nye­rése czéljából mindenkor közvetlenül ide forduljon. Kelt Budapesten, 1880. évi julius hó 19-én. Tisza, s. k. Táviratok. Bécs, aug. 1. (Eredeti távirat.) Hagmnerle báró ma Ischlbe utazik ő felségéhez és holnap visszatér Bécsbe. London, aug. 1. Gladstone, meghűlés követ­keztében a tegnapi cabinet-tanácsban nem vehe­tett részt. — Catargiu román követ és Marinovics szerb követ tegnap nyújtották át Osborneban meg­bízó levelüket a királynénak. Szerajevo, jul. 31. (Eredeti távirat.) Dr. Am­­brosch országos biztos a kormány rendeletére bi­zottságot nevezett ki, amely jelentést fog tenni az itteni kereskedelmi viszonyokról. A bizottság el­nöke Egger Adolf, a Naschauer-c­ég képviselője. A kormány ezen intézkedését örömmel fogadják itt, mert remélik, hogy a kereskedelmet korlátozó több bajt meg fogja szüntetni a kormány. Bécs, aug. 1. (Eredeti távirat.) Ambrosch mechanikus gyilkosát elfogták tegnap Milovitzban, Nikolsburg közelében. A gyilkos neve Lang, a­ki több ízben volt már betörés miatt büntetve. A gyilkost ma kísérték az országos törvényszék elé. Lang tagadja ugyan tettét, de minden jel arra vall, hogy ő a gyilkos. Bécs, aug. 1. Ambros gépész gyilkosát, Lang József háziszolgát tegnap este Nikolsburg melletti Milowitzban fogták el és ma a bécsi országos tör­vényszéknek szolgáltatták át. VIDÉK, Pancsova, jul. 28. A közszellem változása. — Érdemes főispán. — Hazafias polgárok. - A termés. — Vasutat Pancsovának. Aki 10 év előtt Pancsovát látta s azóta nem fordult meg ott, alig ismerne rá a városra, nem mintha külső physiognomiája, sokat változott volna, de lényeges változáson ment keresztül úgyszólván benső jellege. A katonai uralomhoz szokott magyar falu városból az alkotmányos teendőkben a legna­gyobb buzgalmat kifejtő magyar város­ban, mely hazafiságára nézve vetélkedhetik bármely várossal, sőt tán, miután e tekintetben a helyi viszonyoknál fogva mindig a qui vivé­n kell lennie, némelyiket még túl is haladja. Természetes, hogy a lakosság egy része még mindig a régi, még mindig a pan­­szlavismus malasztjait áhítja, de még ezen résznél is megszűnt a harezvágy, s ebbeli óhaja inkább csak platói. Maga a törvényhatóság s a város irányadó része úgyszólván tősgyökeres magyar, érzelemre nézve mindenesetre, minden lépten-nyomon ma­gyar szót hallhatni, s a néhány hét előtt itt sze­repelt magyar színtársulat előadásait mindig zsú­folásig látogatták, s ez oly örvendetes tünemény, mit néhány év előtt reményleni sem mertünk. A város ezen meghódítását, a haza részére (mert bár polgárosítva és visszacsatolva, mégis idegen részt képezett) első rendben derék főispánunknak kö­szönhetjük, ki ritka tapintattal és hazafias érze­lemmel oldotta meg ezen feladatot, melynek ne­hézségét csak az tudja igazán méltányolni, ki az itteni viszonyokat ismeri. Támogatva lön ezen mű­ködésében a hazafias polgárság egy részétől s kü­lönösen az utóbbinak néhány kitűnő erélyt s buz­galmat kifejtő tagjától. De elég a politikai reflexiókból. A­mi jelen­leg itt a legnagyobb érdekkel bir, az a termés, melynek mennyisége és minősége oly kielégítő, a minő már több év óta nem volt, habár az előbbi években levő rossz termések és a kereskedelem pangása által elszegényedett és eladósodott népen egy jó termés még nem segíthet. Kereskedésről lévén szó, a fogalomszövetke­­zésnél fogva mi fekszik közelebb, mint a vasút, s tekintve az egész országban tapasztalható moz­gást új vasúti vállalatok létesítésére; mi is re­méljük, hogy régi óhajunk — Pancsova vasúti összeköttetése — tán mégis csak foganatosíttatni fog; úgyis absurdum volna, hogyha az egész or­szágban elágazott vasúti hálózatból Délmagyaror­­szág két legnagyobb kereskedelmi helye, Becske­rek és Pancsova kimaradna. Ameddig a buda­­pest-zimonyi vasút sorsa nem lan eldöntve, ter­mészetes, hogy a kormány nem gondolhatott arra, hogy Kikindától Becskereken át Pancso­­váig vasutat engedélyezzen, mely esetleg, ha Belgráddal összeköttetésbe jő, a budapest-zimo­­nyi vasutat lehetetlenné tette, s épen azt eredmé­nyezte volna a mit közlekedési politikánknak minden áron ellenezni kellett valam t. i. a keleti összeköt­tetésnek az osztrák államvasut kezébe való játszá­sát; addig tehát, mig a budapest-zimonyi vonal foganatosítva nem jón, értelme volt a kikinda­­pancsovai szárnyvonal függőben tartásának, de most annak többé értelme nincsen. A kikinda­­pancsovai szárnyvonal semmiféle versenyt nem ké­pezhet a budapest-zimonyi vonallal szemben, ellen­ben nagyon érdekelve van nemcsak a vidék, de az egész ország, hogy Délmagyarország ezen legter­mékenyebb két nagy kereskedelmi helylyel (Pan­­csova-Becskerek) és számos viruló várossal s hely­séggel biró része a közlekedésből kizárva ne le­gyen, s igy mondom reményijük, hogy ezen óhajunk teljesítéséhez közeleg, eltekintve attól, hogy a ke­reskedelmi érdeken kívül a politikai érdek is kí­vánja megvalósulását, a­minek bővebb fejtegeté­sébe jelenleg bocsátkozni nem akarok. L. megállapítá, miszerint Reiner és Hegedűs rendsze­resen lopták a pénztárt, megfoghatlan csak az, hogy miként ismerte meg Reiner az ellennyugtát, melyen semmi jegy vagy jel nem volt, hogy ezen összeg elsikkasztandó. A kártérítést illető­leg különböző nézetek vannak. A tanács által a pénztár részére kidolgozott szabályzat, az ellenőrzéssel és a hivatal vezetésével megbízott főpénztárnokot teszi felelőssé. Ezen szabályzat a legutóbbi pénztárvizsgálat alkalmával (a sikkasz­tás felfedezése előtt) fel is olvastatott a főpénz­­tárnoknak és ugy látszik ez intő szózat indító Hebelt főpénztárnokot a kutatásra és a nyomozások eszköz­lésére. Ezen szabályzat §§-ainak világos szó szerinti értelme szerint a város mi kárt sem szenvedne, mert Hebelt 4—500,000 frtnyi vagyonnal rendelkezik. Ezen szabályzat alkalmazása keserű labda is volna a becsületben megőszült főpénztárnokra, de garantiát adna, hogy jövőre a felügyelő és pénztári ellenőr­zés egész biztonsággal kielégítő leend és hasonló eset elő nem forduland. Sokan ezen elvet nem oszt­ják és azt állítják, hogy ezen felelősség annyira nem terjedhet ki, hogy más bűneiért egy ártatlan egyén lakoljon, hogy Hebelt fizesse meg a Reiner és He­gedűs által elsikkasztott összegeket, ha az állana, akkor Reinertől óvadékpénz nem követeltetett volna. Első esetben a város mi kárt sem szenved, a másodikban azonban 9 — 10,000 írtra tehető a város kára. Várjuk be mit mond a jogügyi bizott­ság, mit a tanács és mit fog a közgyűlés ez ügy­ben határozni. Annyi azonban kétségtelen, hogy igen érdekes lenne ezen kérdés eldöntése, már csak azért is, mert mind a két állítás igen nyo­mós érvekkel támogatható.­­ Nagy közraktári árlejtés lesz a főváros­nál augusztus 13-án. Ugyanis ekkor adják ki aján­lati úton a 80,422 frtra becsült ácsmunkákat, a 41,588 forinttal előirányzott vasfölszerelést s a 27,652 frtos bádogos és palafedő munkákat a négy közraktári épülethez.­­ A budai vízműhöz s illetve ennek szivaty­­tyútelepeihez szükséges gőzszivattyúgépeket a főú. hatóság most fogja beszerezni. Kelleni fog két gőz­­szivattyúgép a Lujza-malom melletti szivattyú­­telephez és kettő az I. ker. katonai kórház tájé­kán felállítandó szivattyútelephez. Az előbbiek óránként, 437,5 köbméter, az utóbbiak 135,5 köb­méter vizet emelnek. A gépházat hozzájuk a ha­tóság építi. A beszerzés árlejtés útján lesz októ­ber 1-jén. Fővárosi ügyek. — A fővárosi házipénztárnál elkövett sik­kasztást illetőleg az eddigi működő bizottság a imáit közölteken kívül semmi újat nem derített­ fel. Constatálta, hogy az ellenőrzés hiányos volt és HÍREK. — Augu­ktus 1. — Hivatalos. Diplomaţia. Ő felsége, a közös külügy­miniszter előterjesztése alapján Gommos Gyula bankárt, Bayonne-ban, fizetésnélküli alconsullá ugyanoda, a tarifaszerű consuli illetékek szedésére való jogosultsággal kinevezte. Kinevezéseit. A m. kir. pénzügyminiszter B­a­l­a­ssy Miklós pénzügyi, és dr. Lehrer Péter postaigazgatósági fogalmazó-gyakornokokat, II. osztályú pénzügyi fogalmazókká, ideiglenes minőségben nevezte ki. A m. kir. igazságyminisz­­ter Ber­e­gszász­­ Árpád dévai kir. törvényszéki segédte­­lekköny­vvezetőt a szászvárosi kir. járásbírósághoz, P­é­l­i Ist­ván titeli kir. járásbirósági írnokot a pancsovai kir. törvény­székhez, Nikolits István pancsovai kir. törvényszéki írnokot a pancsovai kir. járásbírósághoz, és Czrnyánszky Tamás pancsovai kir. járásbirósági írnokot a titeli kir. já­rásbírósághoz helyezte át. — A beszterczebányai m. kir. pénzügyigazgatóság Dvorszky Nándor balassagyarmati adóhivatali IV. osztályu tisztet, az alsó-kubini adóhivatalhoz III. osztályú tisztté, Klinofszky Gyula ipolysági adó­hivatali IV. osztályú tisztet a balassa­gyarmati adóhivatalhoz IV. osztályú tisztté, Bajacsek János liptó-szent-miklósi adóhivatali IV. osztályú tisztet, a beszterczebányai adóhi­vatalhoz III. osztályú tisztté, ennek helyébe pedig a liptó­­szent-miklósi kir. adóhivatalhoz J­a­n­c­s­y Richard adóhiva­tali gyakornokot VI. osztályú tisztté nevezte ki. — Ügyvédi kamarák, A debreczeni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által ezennel közzététetik, hogy T­h u­r 11 Ignácz debreczeni ügyvéd a 67/880. f. sz., a m. kir. Curia mint legfőbb itélőszék fegyelmi bírósága által 279/880. f. sz. a helybehagyott ítélet szerint az ügyvédség gyakorlatától három hóra felfüggesztetett, mely felfüggesztés f. évi augusz­tus hó 1-én veszi kezdetét és f. évi október hó 1I-ig tart.­­ A király születése 50-ik évfordulójának megünneplése tárgyában a fővárosi törvényhatóság a jövő héten rendkívüli közgyűlést tart. A főpol­gármester hír szerint azon indítványnyal fog a közgyűlés előtt föllépni, hogy a királyhoz üdvözlő fel­irat küldessék, Bécsbe üdvözlő felirat menesztessék s Budapest augusztus 17-én este kivilágíttassék. Más forrásból a készülő ünnepélyességekről a kö­vetkező tudósítást vettük: A fővárosi polgárság kezdeményezése folytán a főpolgármester és a polgármesterek értekezletet tartottak és megálla­podtak, hogy ezen örvendetes napnak a főváros tel­jes díszszel való megülését fogják a tanács és a közgyűlésnek javasolni. Ez ügyben kedden 30—40 fővárosi képviselő és az összes kerületi elöljárók, a polgármesterek, a főjegyző egy értekezletre hi­vatnak össze, kik az ünnepély programmjára nézve javaslatot készitnek. F. é. augusztus hó 16-án d. u. 4 órakor e tárgyban rendkívüli közgyűlés fog tar­tatni, melynek kizárólagos tárgyát, ezen 50 éves születésnap méltó megünnepelésének kérdése ké­­pezendő.­­ A királyt galicziai útjára Károly Lajos, Lajos Victor, Albrecht, Reiner és Vilmos főhercze­­gek fogják kisérni. A király Galicziában és Buko­vinában 20 napig fog időzni s azután Albrecht fő­­herczeggel egyenesen Sléziába utazik. Potocki Ar­tur és Stadnicki Ede grófok arra kérték ő felsé­gét, hogy udvarát kastélyaikban vendégéül fogad­hassák. — Személyi hírek. P­a­u­­­e­r Tivadar igaz­ságügyi miniszter jul. 28-án megvizsgálta a tren­­csényi törvényszék helyiségeit, s a törvényszéki elnöknek, Marsovszkynak teljes megelégedését je­lentette ki. A miniszter délután Marsovszky és Zsámbokréty alispán társaságában kirándult Teplicz­­re, hol az összegyűlt elegáns társaság a minisztert rokonszenvesen fogadta. — Jókai Mór augusztus elején Teplitzre utazik. — Gr. Hessenstein Mi­hály Halmiról, br. Sennyey Béla Bécsből, lovag Dannios Antal Triesztből, gr. Lubowinszky Pál Párisból, br. Albeck Lajos Hangából, lovag Paradeizer Vilmos Polából, Hunter-Ca­­­veri Henry angol alconsul Alexandriából, gr. Csáky Béla Bécsből, Ü­r­m­é­n­y­i József cs. kir. kamarás és zalamegyei főispán Zala-Egerszegről, dr. M­e­t­z­­g­e­r E. Bécsből a tegnapi nap folyamában a fővá­rosba érkeztek — Bogi­sich Lajos a pestvidéki kir. törvényszék elnöke Marienbadról, hol szabadság idejét töltötte, visszaérkezvén, a törvényszék vezeté­sét a mai napon ismét átvette. — Illyés István a pestvidéki kir. törvényszék alelnöke, mint mély részvéttel értesülünk, megbetegedett. A 33 év fá­radságos munkája, melyet Illyés buzgalommal teljesít a zöldasztal mellett, a legerősebb testet is meg­töri. Szívből óhajtjuk, hogy a pestvidéki törvény­szék derék alelnöke egészségét, mielőbb visszanyerje. — Simor János herczegprímás püspökké szen­­teltetésének ez évi évfordulója alkalmából a győri püspöki székesegyházat, melynek főpásztorául hu­szonkét évvel ezelőtt fölszenteltetett, egy gyönyörű aranykehelylyel lepte meg. A kehely a templom styljének megfelőleg barokk modorban van tartva, de annyi elegantiával, oly finom ízléssel van con­­cipiálva s oly szorgalommal és finomsággal kidol­gozva, hogy a legszenvedélyesebb romanista vagy gothista sem fogja azt megelégedés, sőt elragadta­tás nélkül szemlélni. Díszítésére merőben rubinok és zománct használtattak. A kupa egy áttört művű, szőlőfürtöket és leveleket ábrázoló foglal­­ványba van elhelyezve. A talapzatot a prímás zo­­mánczozott czime ékesíti. A herczegi koronát két rubin képezi. A mű tervezője Lippert kir. tanácsos, ki azt Anders és Brix bécsi műhelyében készíttette. — Magyarosodjunk. Goldstein Rudolfné született Wahrmann Róza budapesti lakos kiskorú Imre nevű fia vezetéknevének „Gerő“-re kért átváltoztatása megengedtetett. Úgyszintén Brix János budapesti lakos vezetéknevének ,B­á­r­c­z­i“-ra, N­i­e­m­e­t­z József budapesti lakos vezetéknevének „Németh“-re kért átváltozta­tása, belügyminisztériumi rendelettel megenged­tetett. — Királyi adomány. Ő Felsége a­z­é­s­i ág. hitv. evang. egyházközségnek, iskolája építése al­kalmával fölmerült tartozása törlesztésére 200 , és a felső regmeczi helv. hitv. egyházközség­nek temploma helyreállítására 300 frtnyi segélyt engedélyezett magánpénztárából. — Az uj országház. A legutóbbi miniszter­­tanácsban, mint a „Gyorsfutár“ írja, ismét szóba került az új országház építésének kérdése, melyet Tisza Kálmán miniszterelnök vetett föl s a mi­nisztertanács abban állapodott meg, hogy az or­szágház felépítése immár el nem odázható. Ezen határozat folytán a fővárosi közmunkák tanácsa legközelebb utasítást nyer arra nézve, adjon véle­ményt, hogy a főváros mely helyén volna legczél­­szerűbb új országházat felépíteni. — Weisz B. F. 80-dik születésnapját a tisz­telet jeleinek számos nyilvánulása között ülte meg. Kora reggeltől fogadta már a tisztviselőket, a tár­sadalom különböző rétegeiből , mindenünnen, hová az ő közhasznú működése kihatott. Megánosok számosan levélben üdvözölték; a terem egyik asz­talára felhalmozott írásbeli üdvözletek sokasága tanúsította, hogy a távolban is mily sokan emlé­keztek meg a derék öreg űrről, az elfogadó ter­met pedig virágküldemények töltötték meg. A tisztelgések között legkiemelkedőbb mozzanat volt a Kamermayer polgármester által vezetett fővárosi egyleti küldöttség, melyet az öreg csa­ládja körében d. e. 11 órakor fogadott. Családja tagjai idegyültek Drezdából, Lipcséből, hogy mind­nyájan a legközelebb unokáig tanúi legyenek az érdemes polgár 80-dik születési ünnepélyének. A fővárosi egylet nevében Kamermayer tolmá­csolta az üdvkivonatokat, átnyújtván az egylet dí­szesen kiállított üdvözlő hratát. Weisz elérzéke­­nyülten válaszolt az üdvözlésre, elmondván, hogy 40 éve mióta őt a főváros keblére fogadta, s ezen 40 év viszontagságain át tehetsége szerint mindig, de leginkább mint fővárosi bizottsági tag iparko­dott azon, hogy a közjónak szolgáljon. A küldött­ségnek ezután bemutatta családját és megvendé­gelte őket. A fővárosi egyleten kivül — s ezt megelőzőleg — tisztelgett az Erzsébet árva­lány ház, mely városi intézeten az öreg ur kü­lönös előszeretettel csüggött s ügyeit mint gond­nok mindig közvetlenül intézte. Ennek nevében az igazgatónő üdvözölte, egy kis leány csokrot nyújtott át, miközben verset mondott. Az árva­lányok kézimunkáiból pedig igen szép ajándékkal lepték meg. A délelőtti órákban megjelent még a Lloyd-társaság küldöttsége is, több előkelő t­a­n f­é­r­f­i tisztelgett, s a szeretetház nö­vendékei igazgatójuk vezetése alatt megható köszöntőt mondtak. — Dr. Szabóky Adolf síremlékére a gyűjté­sek megindultak és szép reményre jogosítanak; a város tanácsa a közgyűlésnek e czélra egy összeg megszavazását fogja indítványozni. Az iparos-ifjúság Szent István napjára nagyszabású népünnepélyt akar rendezni a városligetben, melynek tiszta jö­vedelme Szabóky Adolf emlékére felállítandó sír­emlékre fog szenteltetni.­­ Az isaszeg-péczeli vasúti szerencsétlenség ügyében a gödöllői kir. járásbíróság a szakértők által kért pótszemlét f. é. julius 29-én foganatosí­totta. A három szakértő, kik tudvalevőleg az osztrák államvaspálya hivatalnokai, már beadta véleményét, mely szerint a szerencsétlenség az építmények hiányossága következtében állott be.­­ A kétségbeesett szerelmes, Móra Éva ráczalmási születésű 22 éves hajadon cseléd már hosszabb idő óta szomorkodik kedvesének hűtlen­sége miatt. E fölötti bánatában tegnap annyira két­ségbeesett, hogy rajta az elmebetegség tünetei jelenkeztek s ez állapotában a Hunyady-utczában 41. sz. a. levő lakásán 5 csomag gyufáról beáz­tatta a villát és megitta. A gyufaoldat óriási kí­nokat okozott a szerencsétlennek, melyek követ­keztében hazulról elfutott, a fővárosban össze­vissza szaladgált, mig végre a bodzafa-utczában a 26. sz. ház előtt kimerülten összerogyott. Sziv­­szaggató jajgatások között akadt rá egy rendőr­biztos s a közeli Rókus-kórházba szállította. — Két magyar nő, Farkas-Halasy Ida asz­­szony s leánya több angol kíséretében f. hó 27-án megmászták a Mont-Blanc csúcsát, így értesíti Martigniből vicomte Dufaure a „Hon“-t, s egy­szersmind 5 frtot mellékelt leveléhez a magyar írók segélyző egyesülete részére. — A nagyváradi sensatiós bűntény. Pénte­ken reggel — írja a „Szabadság“ — szájról szájra járt a hir, hogy egy tekintélyes kereskedő neje egyik nőcselédét rutul megverte s az emeleti la­kás ablakából ledobta úgy, hogy a leány szörnyet halt. Némelyek szerint a leány csak súlyosan meg­sérült s kórházba szállíttatott, mások szerint meg­halt s a város majorjában levő bonczolóházba vi­tetett. A délelőtti órákban a rendőrséghez is jelen­tés létetett arról, hogy az illető kereskedő neje Fagyas Rózsa nevű cselédjét holtra verte, vagyis inkább az ablakon keresztül — mások szerint a lépcsőn — ledobta és az meghalt. Azonnal egy rendőri biztos küldetett ki, azonban ez azt jelenté, hogy a kósza hir egészen alaptalan , de a kósza hir egyre fentartotta magát s akadtak többen, akik álliták, hogy látták a rémes jelenetet, mikor a leány az ablakból lebukott, mások pedig látták, mikor a kérdéses házból koporsóban egy fekete női holttest szállíttatott el. A rendőrség kérdőre vonta a háziakat s ezek azt álliták, hogy mit sem tud­­nak a dologról, hanem arra sem tudtak felelni, hogy Pagyal Róza hova lett? A rendőrség mindenfelé kereste a leányt, de még délután nem akadt nyo­mára. A kósza hírrel szemben a rendőrség azt ál­­líta, hogy csakugyan nem történt semmi, de azért tovább folytatták a nyomozásokat. Egész napon keresztül jöttek- mentek, s ami igen jellemző, csak bizonyos ürügy alatt juthatott be a rendőrség a kérdéses házba, hogy ott vizsgálódásait megtegye. Két asszony, kik azt állíták, hogy látták, mikor koporsóban a kérdéses házból egy holttestet szál­lítottak el, a rendőrség által letartóztattatott. Ez esetről még azt írják a „Függetlenség“-nek, hogy a rendőrség a dolgot titkolni akarja s híreszteli, hogy egy betű sem igaz az egészből. Nagyváradon arról is beszélnek, hogy a gazdag kereskedő a rendőrséget megvesztegette, hogy igy az egészet eltusolják. — Szeged fiai, kiket az árvízveszély lezaj­lása után széjjel vittek az ország nagyobb váro­saiba, hogy iskoláikat folytathassák, nagyon vágy­nak haza. Gondjukat viselik mindenütt, de ők ott­hon nem tudják magukat érezni sehol. Már egy­szer említik, hogy tíz ilyen fiú megszökött a ven­dégszerető városból, s gyalogszerrel haza ment; ez eset ismétlődését kikerülendő, a jelenleg Deb­­reczenben levő 30 szegedi fiú közül a leginkább sóvárgó tizet, Szeged saját költségén hozza haza.­­ A Felső-Duna szabályozását illetőleg a közlekedésügyi miniszter leiratot intézett Pozsony­­vármegyéhez, melyben tudatja, hogy a Felső-Duna­­rész szabályozását már elrendelte, s reméli, hogy ez a télre készen is lesz, mivel az előmunkálatok és a kellő felvételek már folyamatban vannak. — Közúti vasút Szegeden. Rosenthal Adolf vállalkozó egy gőzerejű közúti vasút előmun­kálatainak engedélyezéséért folyamodott a városi hatóság útján a közlekedési minisztériumhoz. A vállalkozó nagy pénztőkék felett rendelkezik és szakértelmére hivatkozván, a városnak az eddigi vállalkozóknál előnyösebb feltételeket nyújthatni remél, s kész az engedélyek kézbesítésétől számí­tott egy hó alatt a szükséges részletes tervrajzot és összeírást bemutatni, valamint a kötelezettsé­geit magában foglaló okiratot kiállítani, kész to­vábbá az engedély elnyerésétől számított egy év alatt a vasúti közlekedést az elvállalandó főfor­galmi vonalakon megnyitni. — Hölgy régész. Torma Zsófia dévai ur­­hölgyet a németországi régészeti társulat f. évi augusztus 4—13-ig Berlinben tartandó gyűlésére meghizta, habár annak nem is tagja; ő ezen ki­tüntető meghívást természetesen elfogadta és e hó elején útnak indul, magával vive több igen érdekes uj leletet. Az ülésekben azonban csak augusztus közepéig vehet részt, mert akkor haza kell térnie, hogy saját múzeumát a történelmi társulat vándorgyűlésének megtartása idejére ren­dezze. — Moltke gróf életéből. Azon tisztek között, kik 1822-ben elbocsátásért folyamodtak s azt meg is kapták, hogy idegen szolgálatba menjenek. Moltke is, a mostani hires német táborszernagy, volt. 1813-ban dán hadapróddá lett évenkint 50 birodalmi tallér fizetéssel. Később az úgynevezett királyi kadétok közé került, akiknek az udvari pénztár évenkint 264 tallért fizetett s azonkívül magasabb katonai tudományokban oktattatta. 1819- ben tisztté nevezték ki s hadnagyi rangban az Oldenburg nevű ezredhez osztották. Három évi szolgálat után — mint említők — elbocsátásért folyamodott, hogy a porosz hadseregbe lépjen. Sze­gény volt, minek folytán elbocsátásakor három havi zsoldot kért mint segélyt az utazásra. VI. Frigyes dán király azonban a kérelmet nem tartá teljesít­hetőnek s a folyamodványra azt a megjegyzést írta, hogy nem volna illő még pénzt is adni, mi­dőn a hadsereget elhagyja, hol a király költségén képeztetett ki. Moltke folyamodványában egyszers­mind a következő szavakat is használta: „Legyen nekem megengedve, hogy egyszer a jövőben azt az ügyességet, mit a külföldön elsajátítani reménytek, a király és Dánia hasznára értékesíthessem!“ Ez az óhaj azonban nem teljesült, mert sem a király, sem Dánia nem vették hasznát annak az ügyesség­nek, melyet Moltke a külföldön megszerzett. — A magyar zsidóság történetén dolgozik jelenleg dr. Löw Immánuel szegedi főrabbi. Az érdekesnek ígérkező mű három vaskos kötetre fog terjedni. — A közlekedési miniszter a magyarországi összes utaknak métermérték szerinti felméretését és kilométer szakaszokra való felosztását elren­delte. A munkálatok, melyekhez a mérnökök már ki is rendeltettek, országszerte a jövő hó második felében már meg is fognak kezdetni. — A magyarországi tanítóegyesületek szö­vetsége tárgyában a végrehajtó bizottság által az egyesületekhez intézett felhívásra eddig 21 egye­sület küldte be nézetét. Ezek közül csak 3 fogadta el a végrehajtó bizottság tavaszi javaslatát . Rill József indítványa mellett nyilatkozott, mig a többi 12 mind a Somlyai s társai által beadott indít­ványt pártolja, mely mereven ragaszkodik a szö­vetség eszméjéhez s a kormány által kilátásba he­lyezett orsz. tanitógyűlést nem tartja a tanítók ér­dekeit teljesen kielégítő módozatnak. A végrehajtó bizottság ez ügyben kedden, f. hó 3-án d. e. 11 órakor tartja tanácskozását rendes helyiségében s ugyanitt állapíttatnak meg a Szent István-napi nagygyűlés többi tárgyai is. E tárgyak közt lesz valószinű­leg az is, hogy az egyetemes tanitógyű­lést 1882. nyarára Kolozsvárra kell összehivni, mely eszme már a tanítók pünkösdi naggyülése al­kalmával magánkörben megbeszéltetett s élénk he­lyeslésre talált. — Támadás nyilt utczán. Nápolyban minap a „Cassa maritima“ egyik hivatalnokát, ki 70,000 lirával visszatért a nemzeti bankból, délben nyilt utczán négy egyén megtámadta, s kirabolta. — A szegedi és szegedvidéki vizkárosultak javára a m. kir. belügyminisztériumhoz a hivatalos lapban mai napon megjelent kimutatás szerint 2.917,791 frt 94­4­, kr gyűlt be. — A szerajevói tűzkárosultak javára a tör­vényhatóságokban eszközölt gyültés eredménye fe­jében: Torontálmegyéből 116 frt 75 kr és Abauj­­megyéből 46 krnyi összeg jön az illető főispánok által a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztve, honnan ez adományok a közös pénzügyminisztérium utján rendeltetésük helyére juttattak. — Halálos veszedelemben forgott mult hó 2- án Erdélyi Marietta, ki a Herkules-fürdő gyógytermében Dallos János tenorista és Sek­i Lajos karmester közreműködésével hangversenyt adott. A programmot már bevégezték, a terem ürülni kezdett, midőn a női ruhatárból jajveszék­­lést hallottak. A ruhatár ajtói fölnyiltak és­­ a szoba padlatát lángtenger lepte el ; a lángok kő-

Next