Ellenzék, 1884. július-december (5. évfolyam, 153-305. szám)
1884-12-03 / 282. szám
IB ! A társadalom. Hát úgy van bizony : a társadai egyaránt sok erő kutforrása és nagy ■slottság kútfeje lehet. Hanem azért its igaza sem Beksicsnek, aki a ma,ir társadalmat haszontalannak és tumittevőnek s nincs igaza Grünwaldnak, aki azt élhetetlennek deklasi. Nincs igaza Beksicsnek, mert ha )az társadalom mindent vagy sort az államtól vár s nincs benne elég imduktivitás , ennek nem ő az oka, nem az állam. Az az állam, mely , mint a tengerfenék polipja , arodalom minden rétegébe beletúrja alját, a társadalomnak minden tagocsájít, a társadalmi élet minden nyilvánlását körülöleli karjaival, hogy eszaporitva minden tagját és kiszivja minden életerejét. Pedig annak az államnak, melyet Izsics olyan tevékenyen hatalmasnak s Grünwald Béla olyan hatalmasan elenynek tart, olyannak kellene lennie, mint a terebélyes tölgy: dus- Mozatu gályáival óvja az alatta viruló növényzetet, de ne rabolja el a lapsugarak melegét és az anyaföld életadó nedveit. És nincs igaza Grünwald Bélának ám, ha a nemzeti létei biztosítását csak az állami mindenhatóságtól reméli , a társadalmat képtelennek tartja a nemzet jövőjének megingathatatlan alapait lerakni. Hát nem mindenhatóskodik-e az állam ? Hát enged-e tért, különösen a fuzionális érdekcsoportozat gazdálkodása óta, a helyhatósági önkormány’’atnak és a társadalom szabad mozgási És mégis mit tett az az állam 18 és úgynevezett r^.'ii/•-■■w.l után a maív^i^lépzetisé tiltására, térje meg szimmit vagy indenesetre keve.»igyon keveset. S ■ebbet, mint a mennyi anyagi és szeretőt a társadalomtól elvont. Aztán a múltban megvolt-é az a magyar nemzeti állam, melyet Grün*»1(1 Béla mindenhatóvá akarna tenni , amelynek mindenhatóságától várja nemzei jövőjének megteremtését ! Ili -i három század óta nemzeti államijuk úgy szólva nem is volt, s amenyien exisztált, egyfelől idegen érdesi idegen orgánumaiban nyilvánult, a felől a diéták és megyék gravamina küzdelmeiben nyilatkozott. És mi tartotta fenn mégis a majd faj domináczióját e hazában ? Binyára nem az állam, mely amennyiben létezett, idegen volt, és amenyben nem volt idegen, hát meddő idejemben volt kénytelen minden eret fölemészteni, küzdelemben, melyet idegen hatalommal századokon át utazott. Hanem igenis fenntartotta agyárfajt maga a faj a maga egyszerű rsadalmi szervezetében. Egyrá, de erőterjedés romlatln szervezetében. Adjátok vissza e romlatlanságot az őserőt, kergessétek ki a börzei realizmus kufár szellemét, és akkor glássátok, hogy nem lesz a magyarodalom se haszontalan, se tétlen, élhetetlen. Ne infieziáljátok a magyar érzet minden rétegét idegen kufár fémetekkel, ne korrumpáljátok minivé betolakodó állami intézményeiül s akkor ne féljetek, meg fogja maga lábán és megoltalmazza "'ét s ezzel együtt az államiságot is annyit ócsárolt magyar tartalom! Timoleon: felemelés tárgyában interpellácziót szándékozik beadni. Szederkényi, Enyedy és Becker János felszólalása után az interpelláczió megtétele helyeseltetett. A költségvetési előirányzat további részletes tárgyalása alkalmával az új országház építésére szükséges 800,100 forintnyi első részletnél újra aggály merült fel az ottani talajviszonyok miatt, miért is még a fővárosi képviselők körében is mozgalom indult meg a kérdéses helyen való építés ellen. E tárgyban Madarász József fog kérdést intézni a kormányhoz A közösügyi kiadások tételénél Imreh Aurél fogja beadni a párt ellenidítványát. Az erdélyi ágostai helvét hitvallású konzisztórium a főrendiházi reformjavaslat tárgyában feliratot intézett a képviselőházhoz, tekintettel arra, hogy a javaslat szerint a jövő felsőházban az erdélyi részek minden keresztény egyháza állandóan képviselve lesz, kivéve az ev. ref. és ágostai hitvallású egyházakat. Mert ezen utóbbiak képviselete egyedül a véletlentől függ. Ha ti superintendensük az ág. hitv. öt superintendensei közül az előirt három legidősebb rangú superintended között lesz. Bekövetkezhetik tehát az az eset is, hogy egyházuk egy emberéleten át nem lesz képviselve. Hivatkozva az Approbata Constitutiora, mely minden vallás felekezetnek egyenlő jogokat biztosít Erdélyben, kérik a képviselőházat, hogy a törvényjavaslat tárgyalásánál az ágostai egyházat ugyanazon jogalapra fektesse, mint a róm. és gör. kath. s az unitárius egyházakat. A feliratot dr. Teutsch Dániel superintended és Fritsch Károly jegyző írta alá. Ijzedik évfolyam SZERKESZTŐI IRODA. ..gilyorcza 16. sz. hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. .* 1 Vidékre postán, vagy helyben házhoz hordva Negyedévre ... 1 frt. Egy hóra helyben . 1 frt 60 kr. Egyes szám ára 5 kr. AZ „ELLENZÉK“ ELŐFIZETÉSI DIJA: ■jín0.......................16 frt. fa.................... «frt. Linellik az „Ellenzéki* mindennap, a vasár- és ünnepnapok kivételével. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. $$$. írássá. Kolozsvár, szerda, deczember 3. 1884. V KIROC HIVATAL. . .Jozsvirt, Bezevése urcza 33. szám. A HIRDETÉSI DIJAK alku útján állapíttatnak meg. Bélyegei minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt nyújt a kiadó hivatal. Nyílttéri czikkek gázmond sora után 20 kr. fizetendő. Politikai hirek. . " A függetlenségi és 48-as párt szerított értekezletén Irányi Dániel eljelenti, hogy Madarász József lemond Mlután egy képviselőházi pénzügyi tagnak választása vált szükségt^ mire e helyre egyhangúlag Helly út jelöltetik ki. Helly bejelenti, hogy az országban a mezőgazdasági ^ilyek ellen szándékolt vám— Vámkonferenczia ült össze Bécsben, tegnapelőtt s elsősorban az osztrák-magyar-görög kereskedelmi szerződés megkötésére adandó utasítást fogja megállapítani. A vámkonferenczia a franczia vámemeléseket is tárgyalni fogja. — A tüzérség újjászervezése. Az uj szervezés legközelebbről fog közzététetni a hadsereg rendeleti lapjában. E reform egyes részei a delegácziókban is előfordultak, s most jelentik, hogy nem csak a tábori tüzérség, de a tisztikar is átalakítás alá kerül, Görgei igazolásához. — Három czikk. — III. Én fáradságot vettem magamnak ezen megjelölés és magántudomásom alapján, egy kis összehasonlító kimutatást tenni, ezek szerint a 207 aláíró közt a következő foglalkozási csoportozatokat találom : Tényleges szolgálatban levő, vagy nyugdíjt élvező leginkább állami hivatalnok, azok közt sok kir. tanácsos van ....... 73. Kormányi kinevezéstől függő egyetemi és más tanár, tanfelügyelő stb. 19. Kormánynyal összeköttetésben levő pénzintézetek, biztosító társulatok hivatalnokai....................................20. Most tettleges szolgálatban levő régi honvédtiszt ..........................30. Nyugdíjt és segélyt élvező régi honvéd (kikről tudomásom van, lehet azonban sokkal több, a kiknek részesedéséről nincs tudomásom) 15. Kormánypárti képviselő .... 10.*) Katasztrális hivatalnok .... 13. Összesen . . 180. Olyan, aki földbirtokosnak, magánzónak, ügyvédnek és házbirtokosnak írja magát 27, vagyis az egésznek alig 10 százaléka. Fájdalommal kellett tapasztalnunk azt, hogy az 1848—49-ks érdemek e kormány alatt nem igen vétettek tekintetbe, hogy akkor, amidőn a muszkavezetőknek a Bach és Schmerling embereinek készségesen adtak nagy nyugdíjakat és tényleges alkalmazást , akkor régi honvédeink mindenütt mellőztetésben, elutasításban részesültek. A hazáért való küzdelem és szenvedés korántsem volt ajánló levél, hanem inkább elutasítási ok, s igy bizon-bizon a hivatalos állások kényelmében régi honvédeinknek nagyon csekély százalékát találjuk, s ez természetes is, mert ama dicső najok hősei, kik a magyart oly nagynak oly erősnek látták, nem igen tudtak kibékülni azon közös ügyes áramlattal, amely a magyart gyengének és képtelennek hirdeti az önálló nemzeti léteire. Azok, a kik a magyar zászlót oly magasan lobogtatták, kik az alkotmány varázs hatalma *) Nem sok a 300-ból. A franczia-khinai háború Tárisi kormánykörökben hangsúlyozzák, hogy a kamara legutóbbi vitái alkalmával kifejezett óhajtásra támaszkodva a kormány szilárdan el van határozva, hogy Rómában a legnagyobb erélylyel lép fel s erélyes akciót fejt ki. A mediáczióra való kilátások jelenleg nagyon háttérbe szorultak s erélyes rendszabályokra készülnek, hogy Khina makacsságát megtörjék. Azt a jelentést, mintha Olaszországhoz felhívás érkezett volna, hogy a franczia-khinai viszályban lépjen közbe, teljesen alaptalannak mondják. Az olasz kormány teljesen visszavonul a viszálytól s tevékenységét csupán alattvalói védelmére kívánja fordítani. — A franczia vámemelés Bécsből jelentik, hogy a magyar kormány jegyzéket intézett a külügyminisztériumhoz, melyben diplomácziai intervencziót kér a franczia kormány azon szándéka ellen, hogy a marha- és gabonavám fölemeltessék. Az osztrák kormány is hozzájárulván e kívánathoz, ez összhangzó megkeresés alapján Hoyos gr. párisi osztrák-magyar nagykövet utasíttatott, hogy a franczia kormánynál a franczia vámtarifa tervezett módosítása ellen felszólalást tegyen. A gabonavámok emelése Németországban is készülőben van. Erre enged következtetni Burchard pénzügyi államtitkár egy nyilatkozata melyet a költségvetési vitában mondott, és noha nagy óvatossággal nyilatkozott, mégis azt hiszik, hogy egyáltalában nem beszélt volna így a parlamentben, ha nem tudta volna, hogy a birodalmi kormány kebelében is ugyanazon nézet az uralkodó, mint amelyet ő személyes nézetének deklarálttól áthatva csodákat növeltek ; kik mindent adtak és mindent áldoztak honszerelmük hevében a hazáért, nem tudták elfogadni a hazaszeretet azon most divatos definíczióját, hogy vérünket és pénzüket áldozzuk idegen érdekekért, hogy fiainkat adjuk oly hadseregbe, a hol azon dicső zászlót, mely alatt ők harczoltak, rongynak nevezik, a hol az alkotmányról, miért ők küzdöttek, bűn csak említést is tenni, a hol a szabadságot, melyért ők éltek, haltak, még csak szóba hozni is vétek, hol a magyar még most is Kossuth-kutya, kit minden hadnagyocskának és őrmesternek lehet és szabad büntelenül inzultálna. Ők a magyar függetlenség élő oszlopai, ők a haza szabadságának beszélő szobrai, nem tudták, nem engedték a közös ügyes igába magukat befogatni, dicsőségükre válik, hogy inkább visszavonultak, nélkülöztek, nyomorogtak, hogy sem a közös ügyes hozsánnába bevegyítve hangjukat, meghazudtolják a nemzet nagy múltját, melynek élő tanúi, s megtagadják a megváltó eszmét, a haza függetlenségének jogosultságát. Igen, régi honvédeink legnagyobb része velünk érez és küzd kitartóan, háttérbe szorítottan a nemzet szebb jövőjéért, mely csak a függetlenségi párt törekvéseiben találhat valósulást; csak kevés azoknak száma, kik a tényleges hatalom uszályhordozóivá szegődtek, skik a jelen kényelméért, holmi vasúti koncesziókért, hivatalért stb. a szebb jövőért való nemes küzdelmet feladták. Ezek közül sikerült Mikor úrnak vagy 180-at megkeríteni, és csak 27-et olyat, kik nincsenek a közös ügyek kényszer zubbonyába bujtatva. Jó, hogy ez okmány a múzeumba helyeztetik el az örök feledékenység polcára. Hadd legyen ott eltakarva és bepókhálózva azoknak neve, kik bár maguk is honvédek, a honvéd dicsőség fénylapjait elhomályosítani, s történelmüket meghamisítani készek lettek volna, ha valaki e hasában Gyulai Tálon kivül, hitelt tudna nekik adni. ■ - f ) '“•y ORBÁN BALÁZS, ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülést decz. 2. A képviselőház tegnapi ülése ismét nagy érdekű volt; a költégvetési vita folyt tovább s a szónokok között a legnagyobb érdekeltséget Grünwald Béla beszéde keltette fel, melynek közlését lapunk más helyén kezdjük meg. Az elnök az ülés elején bemutatta Péchy Gábor Nyíregyháza városban megválasztott képviselő megbízó levelét, mely az igazoló bizottsághoz utasíttatott. Széchenyi Pál miniszter benyújtja az 1884. ápril 9-én Francziaországgal kötött hajózási egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután következett a költségvetési vita. Első szónok Volf Károly beszédét a rente konversisra vonatkozó nézeteinek kifejtésével kezdi. A pénzügyminiszter által sokszor emlegetett pénzügyi javulás igen sokba került és csak látszólagos. A helyzet valódi képe az, hogy iparunk tönkremegy. Az elviselhetetlen adótól eltekintve a termelés a közigazgatás és jogszolgáltatás bizonytalansága és drágasága által van nagyon megnehezítve. A pénzügyminiszternek az egyes egzisztenciák feláldozása által sikerült csak a deficitet csökkenteni. Polemizál a szónok Beksicscsel, s azt mondja, hogy a kormányrendszer képtelen e társadalmat az abszolutizmus visszaélései ellen megóvni ennek a kormányrendszernek története igen rövid, de az általa hozott adótörvények lajstroma annál hosszabb. A szónok végül kijelenti, hogy általánosságban elfogadja a költségvetést, de a kormány iránt bizalommal nem viseltetik. Utánna beszélt Grünvald Béla s harmadiknak a függetlenségi és 48-as párt soraiból Lukács Gyula új tag, szépen átgondolt beszédében kijelentve, hogy a kormány iránt, mely ilyen költségvetéssel mer előállani, bizalommal nem viseltetik. Fejtegeti ezután a magyar tengerészeti érdekeket s helyteleníti a kormány oroszbarát politikáját, a költségvetést nem fogadhatja el. Beszélt még Gaál Jenő (pécskai) három szempontból bírálván a pénzügyminiszter előterjesztését s végül e szavakkal fejezve be felszólalását. Miután ez a költségvetés sem a helyzetnek meg nem felel, sem abban a rendes kezelés egyensúlya helyreállítva nincs, csak mesterséges számcsoportosítással kísértetik az meg fentarthatósága iránt pedig adófelemelések nélkül folytatott kormányzati politika mellett semmi kilátás sincs, habár nem is ellenzem, hogy ezen költségvetés részletei megvitattassanak, azonban már most kijelentem, hogy azt ennek a kormánynak a maga idején megszavazni nem fogom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Tisza K. miniszterelnök csak azért szólal fel, mert sokan vannak, kik kivonják, hogy nyilatkozzék, mielőtt ők felszólalnának ; szóló pedig nem szeretne nyilatkozatának elhalasztása által egyik okozója lenni annak, hogy az általános vita tovább elhúzódjék, mint ameddig különben tartott volna. Nem a budget pénzügyi részéhez akar szólani, mert az e tekintetben sokkal hivatottabb pénzügyminiszter részint már megadta a felvilágosításokat, részint, ha szükséges, meg fogja adni. Nem az ellenzék által festett sötét kép után fogják a világon a mi budgetünket megítélni, hanem a számokban nyilvánuló valóság szerint. Beszéde végén aztán kijelenti, hogy a kormány törekedik a maga és pártja hatalmának megerősítésére is az által, hogy teljes lelki erővel és gonddal mindent, ami kezeire bízatott, az állam javára fordította. Kéri a költségvetés elfogadását. A vita ezzel félbeszakittatott s folytatása a mai ülésre halasztatott. Hoitsy Pál beszéde. (Tartotta a költségvetési vitában a képviselőház decz. 1. ülésén.) (Vége.) T. ház ! A mi egy erős hadsereg életképességének első feltétele volna, amire oly nagy súlyt fektet a mai század legzseniálisabb lángszelleme I. Napóleon az egység és közszellem, és úgy hiányzik a mi hadseregünkben ma, m a mint hiányzott a múltban. (Igaz ! Úgy van szélső balfelől.) És ezt a közszellemet nem fogják helyettesíteni azzal, ami egyedüli elvét képezi a mostani hadseregnek : a discziplinával. De nem is lehet máskép oly hadsereg, amely mindenféle népek fiaiból van összealkotva, oly hadsereg, amely nagyobb részét a lajtántúli tartományokból ujonczozza, amely tartományokban megvan már ma is a széthúzó elem, olyan országok hadseregében egységes kör,szellem nem is fejlődhetik ki soha. A kérdés megoldva csak akkor lesz, ha Magyarország külön fogja választani az őt illető részt, mert akkor legalább mi biztosítva leszünk, hogy egy egységes szellem fog kifejlődni a hadsereg e részében s olyan hadsereget fogunk állítani, amelynek fiai a maguk szülőföldjét, azt a hazát fogja védelmezni, amelyben születtek, amelyben őseik csontjai porlanak. És mindezzel szemben mit kapunk ? Biztosítanak mindenfelől, hogy a béke biztosítva van, ezt emlegetik minduntalan a kortesbeszédektől egész a trónbeszédig. De itt az ideje kimondani, hogy nekünk nem kell a béke azért, hogy elcsenevésszünk, nekünk a béke nem cél, hanem csak alkalom arra, hogy kifejlesszük benne szellemi és anyagi erőnket. (Helyeslés szélső bal felöl.) De épen az hiányzik, mert ezen szellemi és anyagi erőnket kifejteni képtelenek vagyunk és amint eddig folytonosan hangzott a panasz, hogy Magyarországon pang az ipar és kereskedelem, most már azon panaszba egy új hang is vegyül, a gazdák hangja, akik szintén egész indokolva azt emlegetik, hogy tönkre mennek. Eddig némely kételyek támasztottak — pénzügyminiszter maga pár év előtt rózsás színben festette a helyzetet — még kételkedhettünk az iparosok panaszának indokoltsága felől, de ma már mindenkinek el kell ismernie, hogy a gazdák sorsa nagyon nyomott és ezt a sorsot sokáig elviselni képtelenek. Egyszerre mennek tönkre ipar, kereskedelem és a gazdák, nem is lehet ez máskép, e három a legszorosabb öszszefüggésben van egymással, az egyik maga után vonja a másikat és amint valahol pangani kezd az ipar, ott nemsokára pangani kell magának a gazdaságnak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. hát pedig Magyarország e tekintetben a legszerencsésebben szituált országok egyike, mintegy hivatva van a természettől arra, hogy itt ipar és gazdaság karöltve emelkedjék. Az országnak egyik részét termékeny tónák képezik, alkalmasak a gazdaságra, másik, része sürűn lakott hegyi vidék, melynek völgyeiben szorgalmas, alkalmazkodni tudó, a viszonyokkal megalkudni kész, és e mellett takarékos nép lakik És ez a nép, t. ház, most, mikor itthon megélni képtelen, vándorbotot fog és Amerikába vándorol. Pedig még ott is képes megtakarítani és haza küldeni megtakarított feleslegét, sőt munkaváltságot idéz elő mindazon vidékeken, hol letelepedik és legyőzi azt az amerikai versenyt a saját hazájában, amit annyit emlegetnek nálunk. Kétségtelen, hogy el tudná győzni itthon is, annál inkább, mert az amerikai versenynek az egész Atlanti-óceánon kell átnyúlnia, hogy minket elérhessen. Hanem szorgalommal szorgalmat, munkás kézzel munkás kezet kellene szembe állítnom és mindenekfelett a viszonyokat olyanokká tenni, hogy azok közt a megélhetés biztosítva legyen. (Helyeslés a szélső balon.) De minálunk maga az állam az, amely nem, hogy biztosítaná, hanett megtámadja a létnek alapfeltételeit. (Úgy van a szél-a szalon.) Pedig az emberek csak azért fogadják el a társadalom nyűgeit, csak azért alakultak társadalommá, csak azért vonulnak a városokba és nem rengetegekbe, mert a társadalomban rájuk nézve a megélhetés biztosítva van, mert tudják vagy legalább remélik,hogy a társadalomban mindenki élvezheti fogja munkájának gyümölcsét, és nem az első rabló fogja azt reá nézve kétségessé tenni. Mi nálunk pedig az állam az, aki ennek a munkának gyümölcséből az oroszlánrészt ki akarja venni. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) És ennek következménye tehát az, hogy a nép most már össze kezdi hasonlítani azokat a jótéteményeket, melyeket az állagtól vesz, azon áldozatokkal, melyeket az államért hoz. És a kettő köztiZsszhangot nem találja meg, ennek pedig ismét az a következménye, hogy társadalmi bajaink egyre nőnek és hogy terjed már nálunk is a szoczializmus. Hogy terjed és terjedésének legtöbb okozója a nyomor, arról bizonyságot tehetnek az itt körülöttünk ülő képviselők, kik ma már külön párttá, antiszemita párttá vannak tömörülve. Lehet bárkinek különféle véleménye az antiszemitizmusról, tehát, aminthogy nekem is megvannak e tekintetben a magam nézetei. De kettőt eltagadni nem lehet. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy e tan már nagyon mély gyökeret vert a népnek legalsóbb rétegeiben ; a második az, hogy a mi táplálékát képezi ezen tanoknak, és alkalmassá teszi ezeket az elterjedésre : az általános nyomor. .. képviselőház! E jelenség csak más formája annak, amit külföldön, nevezetesen a nyugaton észlelhetünk. Itt a mozgó tőke a gyárakat keresi fel, a nagy tőke a gyárakba van fektetve, sok a gyár és kevés a zsidó , ott tehát a nép a gyárak ellen fordul. Minálunk kevés a gyár, sok a zsidó, (Úgy van a bal és szélső bal egyes padjain) és sok az ő kezükben a mozgó tőke. Márpedig te hát, a mozgó tőke ott érvényesül leginkább, ott tudja legjobban kihasználni a helyzetet a maga számára, hol a nyomor igen nagyon elterjedt. És odakiálthatják önök a túloldalról az antisemitáknak, hogy liberalizmus egyenlőség! De nem bontakozhatnak ki azon felelősség terhe alól, hogy számukra a talajt önök készítették elő. (Úgy van a szélsőbaloldalon.) Lehet, hogy hullhatott volna abba a talajba másforma mag is, talán jobb, talán rosszabb, de a szántásnak az érdemét önök nem tagadhatják el. És nálunk is bizonyos tekintetben kedvezőbb a helyzet anynyiban t. i., hogy a mozgalom nem olyan nagy, de másrészt sokkal szomorúbb, mert míg a külföldön a mozgalomban csak a gyármunkás vesz részt, a kisgazda ellenben távol tartotta magát attól, nálunk már a parasztgazda is benne van a mozgalomban. Nem csoda ez, hiszen a kisgazda is meg van ingatva gazdasági alapjában, a középbirtokol osztály egészen elpusztul. Tudom, hogy ezen középosztályra nézve azon barátaim közül is, kikkel különben egyetértek, többen ellentétes nézetben vannak ve