Ellenzék, 1921. szeptember (42. évfolyam, 189-214. szám)
1921-09-01 / 189. szám
ACJLjLfijMfiKK A likvidáció bonyodalmai •Homályos a bejelentésről szóló rendelet. — Szindikátus alakul a fikvidáció lebonyolítására (Saját tud.) A külföldi tartozások és követelések bejelentését előíró újabb rendelet homályos pontjainak megmagyarázása és a nagyközönség kellő tájékoztatása céljából az Iparkamara tegnap déllután értekezletre hívta egybe az érdekelteket. Az értekezleten Hirsch Ödön gyárigazgató elnökölt. Néhány szavas megnyitója után a megjelenteknek dr. Bereczky Ernő kamarai fogalmazó ismertette a rendeletet. Bejelentette, hogy Vlaicu Vázai, a Hkvidáló-bizottság titkára egyéb elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg s így a felvilágosításokat ő fogja megadni. A rendelet ismertetésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ismételten tárgyalásokat folytatott Lepadatu államtitkárral, a Hkvidáló-bizottság elnökével, aki közölte vele, hogy a román állampolgároknak az utódállamokkal szemben fennálló követeléseinek és tartozásainak bejelentésére azért van most szükség, hogy az adatok alapján az október 15-én megnyíló római nemzetközi likvidálási konferencián a tárgyalásokat felvehesse. A rendelet ismertetésével kapcsolatban a nagyszámú megjelentek közül sokan szóvá tették annak hiányosságait. Rámutattak arra, a rendelet nem jelöl meg,hogy mely időpontban keletkezett ■követelések, illetve tartozások jelentendők be. A bejelentésre adott határidő (1921 szeptember 15) nagyon rövid. Nem precizírozza elégvilágosan, hogy miyen követelések és tartozások bejelentéséről van szó stb. Bereczky előadó ezzel összefüggésben rámutatott arra, hogy a m mostani bejelentés csak tájékoztatási célokra szolgál és Lepadatu államtitkártól nyert felvilágosítása szerint, a likvidálás részletkérdéseinek megállapítása az egyes állmok közötti megállapodások után válik csak lehetővé. Akkor pedig valószínűleg újabb és a legapróbb részletekbe menő bejelentések válnak szükségessé. Éppen ezért azt ajánlja, hogy mindenki, akit a rendelet érdekel, a bejelentéseknek pontosan tegyen eredet és szabályszerűen adjon meg bejelentésében minden felvilágosítást az utódállamokkal szemben fennálló tartozásaira, illetve követeléseire nézve. Közölte egyúttal azt is, hogy az erdélyi bankok és vállalatok a Banca Generala vezetésével a likvidálás pénzügyi részének lebonyolítására szindikátust alakítanak. A szindikátus előkészítési mukálatai már kezdetüket vették. A szindikátusnak mindenki tagja lehet, aki ezer lej értékű részesedést vállal belőle. A szindikátus a likvidálást maximálisan egyszázalék levonása ellenében vállalja úgy, hogy azt teljes egészében keresztül viszi tagjaira nézve. A tagok sorába úgy az intézetek, mint a magánosok közül bárki beléphet. A likvidálás lebonyolítására alakult szindikátus szept 25-én tartja közgyűlését s azonnal működésbe is lép. Dr. Bereczky tájékoztató felvilágosítása után a megjelentek nevében az elnök megköszönte az előadást, azzal az értekezletet bezárta. 1 CKty-Koldasvár, 1921. szeptember 1 Nem komoly a kormányválság — Presszió a magyar kormányra —■ Kártalanítás a germán bankjegyekért — Averescu megérkezett Bukarest, pag. 31. Politikai körök véleménye szerint a helyzet nem oly válságos, mint ellenzéki körök feltüntetni igyekeznek. Állítólag a párásító árt és a kormánypárt közti tárgyalások újból megindultak, bár a sikerre kevés kihatás van, noha Argetoianu belügyminiszter kész helyét elhagyni a béke érdekében. Az optimisták véleménye szerint a kibontakozás a király hazaérkezése után hamarosan megtörténik és a koronázást azután meg fogják tartani. (Rt.) ra Budapesten nem adnak román vízumot Budapest, aug. 31. (Saját tud.) A román konzulátus ma délelőtt újra beszüntette a magyar útlevelek láttamozását. A román kormány utasítására a láttamozást addig nem kezdik meg, amíg a magyar kormány szabadon nem bocsátja azt sz állítólagos háromszáznál több letartóztatott románt, akik különböző börtönökben vannak elhelyezve. Németország hadianyagot szállít Bukarest, aug. 31. A hadügyminiszter jelentése szerint Németország késznek nyilatkozott arra, hogy a Banca Generala bankjegyek beváltásából eredő tartozását katonai anyagok szállításával fogja kiegyenlíteni. (Dtv.) Előkelő tónus Kolozsvár, augusztus 31. A Pat- N írja: Az apró, kis dévai ügyvédecske — ugye kitalálták, hogy Groza miniszterről van szó — az egyik helyi lap hasábjain újból rávicsorította a fogát a román nemzeti pártra. Tudjuk, hogy mi az oka e — szerencsétlenségre miniszter úr — gyűlöletének. A nemzeti pártban szubprefektusi tisztségre sem tudott vergődni. — Amikor azonban átment a nemzeti párt polyvájával az avareseánusokhoz, sikerült odajutnia, ahova nem létező képességei nem predesztinálják. Averescu Aradon Arad, aug. 31. Saját tud.) Averescu miniszterelnök kisaingeni nyaralásából visszatérve, hétfőn ideérkezett. Az érkező miniszterelnököt a város nevében a polgármester üdvözölte, majd az összes polgári és katonai hatóságok tisztelegtek előtte. Az állomásról lovas bandérium kíséretében a városba mentek, majd a prefektúra erkélyéről üdvözölte a népet. Utána Argetoianu és Góza miniszterek, Savu képviselő és mások mondottak beszédeket. Este a megyeházán tea-estély volt, amelyen a város főtisztviselői, az egyházak képviselői vettek részt. Averescu kíséretével együtt kedden utazott el Aradról. Averescu Parisban is járt ? ! Bukarest, aug. 31. A Dacia jelentése szerint Averescu miniszterelnök Kissingenből elutazása után Parisba utazott, ahol gazdasági tárgyalásokat folytatott, majd Titulescut látogatta meg! (Rt.) Egységesítenek Bukarest, aug. 31. A törvények egységesítésének előkészítésére kiküldött bizottságot a jövő hétre összehívták. A bizottság munkálatai nemsokára befejeződnek. (Dtv.) Szocialista pártkongresszus Ploesti, aug. 31. Tegnap délután a Szocialstapárt vezetőségének ülésén résztvettek a bukaresti pártvezérek, a szervezetek vezető tagjai, továbbá az ország összes centi urnáiból a szocialista szervezetek kiküldöttjei. Az értekezlet megállapította a szeptemberi pártkongresszus programját, a szocialista párt egységesítésére vonatkozó intézkedéseket és a párt jövőjére vonatkozó legfontosabb kérdésekről tanácskozott. (Rt.) A türkik írta: Csűrös Zoltán ' UoB Jose Quadrigal híres tudósvolt a map idejében és tudományának csodálatára messze fölről Bereglettek köréje az áhitatos tanitványok. Legendákat rebesgettek fel- tízféje rigyórfásáról, ismeretei sokfféleségéről az emberek. Alkimista,fizikus, ötvös, bölcselkedő, időjárásd Íjmondó és régiségbúvár volt egyzemélyzeti, mert kutatta éles szijánattal az aranycsinálás égi titkát, s az ég’ méreteiből kiszámította a Toldi távolságokat, gyógyított köszörényt és makacs álomkórságot, todta előre, hogy milyen szeleket hoznak a Holnapok és ami az eljártatt körök emlékjeleinek szeretett illeti, féléjszakán, sokszor éppen hajnalig elleste a baglyok röppödését, hátha e rejtélyes éjji maszlarak elárulják valahogy elásott tencsek helyzetét. A legutóbbi tevékenysége sok szóbeszédre, trácse- résre, mefideásondára adott okot. salának, akik hamis híreket terjesztgettek. Ki tudja, mi rejlik a ‘bokor mögött? Fiatal ember, mas’dos aratt, deli termetű, viszont a tiedesége házsártos vén boszorkány, ,«kinek a nyelve éles, mint a kereplő fél harcias, mint a héjjá szava. Tiszi férjére folyvást csak féltékenykedik. Hm, hm, bizonyára nem induli Szél invatlanul. Hát az már igaz. Hogy nem volt/valami földi angyal Quadrigalné. Ildősebb is volt a férjénél úgy tízesztendőcskére. Hogy miért vettefel a jóképű ifjú tudós? Bizony csakaz asszony pénzéért kélt az egész dolog. Mert Jose' Ugyan sok erkölcsi javat örökölt apjától, anyjától, pénzt, vagyont azonban éppen semmit. Szegény volt sokáig, mint a templom egere s küzdve bajjal, gonddal, anyagi keservekkel, saját kárán tapasztalhatta, hogy pénz nélkül boldogulni ebben a világbanmég a legnagyobb tudósnak is vajmi nehéz. Elhatározta tehát, hogy feláldozza magát a magasabb cél érdekében és gazdagon megházasodik, így született meg a frigykötése. No, igaz, hogy szelet vetett és vihart aratott, a mindennapos pörlekedések ádáz viharát, de ő nagy lélekkel tűrt, hallgatott és a tudományszomj mártírjaként fertaköttel viselkedett. Ami pedig azt a vádat illeti, hogy a házon kívül szerzett szórakozást, az nem volt egyéb, mint alap nélküli rágalom, mertDon Jose Quadrigal szivetlelkét az utolsó zugig betöltötte a búvárkodások, kutatások, kísérletezések szeretete. Tanítványai elismerték tehetségét, ámde magas szárnyalása elméjét, lelkét nem nyugtatta meg a jelen korának hódolata. Többre, magasabbra vágyott mindenképpen. A halhatatlanság pálmáját akarta kicsikarni. Az emberi élet rövid és legtöbbször eltűnik nyomtalan. Az élet csak akkor ér valamit, ha emléke időtlen időkig biztosítva van. Valamit alkotni kell, ami maradandó. Föl kell fedezni valamit. Sokáig, igen, sokáig törte a fejét és próbálkozott. Már lankadni kezdett, csüggedezett, amikor a véletlen segítségével fölfedezte egy szép napon a tükör találmányát. A tükröt, mely hűen, pontosan és ragyogva visszaverte a tárgyak képeit, Jose barátunk keblét határtalan, büszke, diadalmas öröm járta át. Ah, igen, ez a felfedezése nem vész el a halálával. Élete küzdelmes fáradozásainak örök emlékezete marad. Legott elhatározta, hogy a találmányát publikálja. Hatalmas, ékes tükröt faragott ott sebtiben s ujjongva, boldogságában frissen és tüzesen rohant vele a legelsőhöz, aki útjába akadt; természetesen az élete párja volt e személy. — Öröm, Öröm, diadal — _lelkendezte, amint betoppant a felesége elé. — Jer, tüstént fel velem, hogy mutassak néked valamit. S türelmetlenül, mint a gyerek, vonta az asszonyt a másik szobába, ahol letette a fényes tükröt. _ Quadrigalné maga is hirtelen lázba jött. Futotta, férje után. Megállt a tükör előtt és belenézett. — Te vagy ott szemtől-szembe, pontosan, élethűen — tapsolt, békázott barátunk, don Jose Quadrigal. ■— Az én saját találmányom. Várta, hogy a felesége nyakába borul, fölfogván a felfedezés roppantul nagy és fontos fizikai horderejét, férjével majd együtt örvendezik és őt legalább is megcsókolja. Ámde meglepetés érte az ifjú’ tüdőst. Quadrigalné, mint említők, a tükörbe pillantott és elsápadva meredt, egy röpke percig a hasonmásra. Csak nézte, nézte a fonynyadt boszorkányt a tükör közepén. Nézte és azorcáját sötétté varázsolta a kitörő düh és éktelen harag. — Hej, te gazember — támadt a férjére és a szeme csak úgy szórta avillámokat. — Hej, te pernahajder, akasztófáravaló, lókötő, ezért Ujongsz, repesel, tombolsz végtelen a vigságodban, hogy most alkalmad van’ engem kigúnyolni. Még mit nem kívánna tőlem a sátán fajzait Kirakná ide ez átkos tárgyat, hogy reggel, délben, este csak bosszant, són’ vele és felforralja a véremet. Mondá, azaz rikoltotta, ,ha toporzékolva darabokra, apró miszlikekre zúzta a Jose tükörét. Ádáz felindulásában pedig a férjét elkergette. Az ő pénzén, vagyonán, az ő házában ingyán ne törje a fejét azon, hogy miként lehet a saját aszszonya orra alá borsot törni. A fiatal tudós igy szedte a sátorfáját. Fájt, fájt neki a nem remek fordulat, de hát így rendelte el a végzet zordon a keze. Filozófus emberi belenyugszik. Búcsút mondott a kapufélfának és nekivágott a jövendőnek. A mérges hárpia még megfenyegette utána az asszony öklét s felsüvitett. _ — Megkeserülöd még egyszer, hogy ennyire feldúltad a békességemet! Jose vándorolt. Más városban ütött tanyát. Tájból a nyomorúság országútjára került, mert ámbár a találómnya révén a hírneve még sokkalta magasabbra szárnyalt, mint valaha s a szép metszett tükrök bevonultak kunyhókba és palotákba, mindenüvé, ahol kaekiás menyecske, délceg leány akadt, a tudóst bizony erkölcsi tömjénezéseii kívül anyagi javakkal éppen nem halmozták el. Quadrigalt nagy embergyűlölet fogta el. Elvonult messze az erdők közé, miként írva van a remetékről, ott nyitott iskolát, a nagy csöndben, barátai között, s