Ellenzék, 1921. november (42. évfolyam, 241-264. szám)
1921-11-25 / 261. szám
cini(Kolozsvár) 2dl. ss. Péntek, 1921, november 251 xxniiR évfolyam ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Cenwr&J. A. Mór Előfizetési éra: Egyes szám ára i L. — Bucurestiben 1’50 Szerkesztőség-kiadóhivatal: Egy béri- , 25Lei Németországban 3 M. — Ausztriában 15K. ALAPÍTOTTA: StátUSO a j q + a | Hirdetések fI^vÍÍV®. jei Lei Csehszlovákiában 1 Ck. Jugoszláviában—•50d. BARTHA MIKLÓS _, I díjszabás szerbit. j'Egétz ívre. . uoLei Magyarországon 3 korona. j ■ szert-^eJ*^-KteLő hivatal m ] fi Waspgtoni Ijiinjíing Olyan sora van ma a v'gnak, hogy semmi se lepheti típiások csalódásban különben ,is elfásult, lemondásra szoktatott embereket. A politikában legkevésbbé, főleg akkor, ha holmi világmentő eszittékről van szó. Hányszor ígérték már a háborúban és békében egyaránt megkínzott emberiség számára a megváltást. Hányszor hangoztatták, hogy most már igazát, komoly szándékuk van a s valódi békét, a munka és haladás békéjét megteremteni a papirosbékék helyett. És hányszor vált semmivé a nagyhangú ígéret. Valóban nem lehet meglepő, ha ma már senki sem hisz a zsonglőrködésrek, amely az igazi békeakarás szemfényvesztő leple alatt csak az új háborúkra készülés titkos fogásait rejti el. Akiben még halvány szikrája élt a reménységnek, hogy végre szakítani tudnak az imperializmus őrületével, annak is végképen ki kellett ábrándulnia, ha látja, mi törtéik most Washingtonban. Azzal a kimondott céllal csődültek össze a világ hatalmasai, hogy a versengők kiegyezve a távol kelet nagy problémái felett, kimondják a tengeri leszerelést, mint bevezetője az általános leszerelésnek. És mi történt? Nem, hogy kiegyeznének, nemhogy a tengeri leszerelés útját készítenék elő, hanem tudtára adják a világnak, s hogy belátható időn belül ne is számítson egyáltalán a fegyverkezések korlátozására. Ekkora képmutatást még igazán nem jegyzett fel a világtörténelem. Briand kijelenti, hogy Franciaország kész a világbéke biztosítását szolgálni. Sajnos azonban mégsem teheti ezt meg, mert a németek nem engedik. Franciaországnak tekintélyes hadsereggel és hadianyaggal kell magát biztosítania, mert ég az ország közvetlen közelében. Az embernek önkéntelenül a farkas és a bárány meséje jut az eszébe. A németek mozdulni se tudnak, gúzsba vannak kötve, de azért Franciaország nem tud megnyugodni. És ez elég, hogy továbbra is fenntartsa a militarimust, persze csak saját biztonságinak érve alatt. Da ismerve a farizeuskodásban való nagy megegyezésüket, különös lenne, ha Briand e téren egyedül állana. Nem is áll. Anglia se fogadja el a leszerelési javaslatot és Olaszország garanciákat kíván, hogy hajlandó legyen szárazföldi haderejét csökkenteni. Beszéljünk-e Amerikáról és Japánról, amelyek szintén csak akkor gondolnak leszerelésre, ha előbb keleti érdekeikre nézve megegyeztek, megegyezni pedig nem fognak, tehát nem is szerelnek le. Így néz ki a leszerelés, így csinálták a nagyok és hatalmasak a világbékét. Aztán még csodálkoznak," hogy a kisebbek nem hederítenek rájuk és ugyania azt csinálják kicsiben, nyíltan, amit ők nagyban nagy képmutatások közt véghez visznek. Az emberiség mégse veszítse el egészen hitét egy jobb jövőben. Minden akkor bukott meg épen, amikor túlzásba vitték. Egészen bizonyos, hogy a militarizmus is meg fog bukni. Csak az a szomorú, hogy még sok véres áldozata, kegyetlen megkínsása után a máris agyonkínzott emberiségnek. .35 A. -fit. & Bécs régieket lát Teljesen felosztják Ausztriát ? Bécs semleges város Bécs, dol. 24. (Saját tud.) A Neues Wiener Journal jelent Parisból . Elterjedt hírek szerint a legközelebbi jövőben az érdekelt hatalmak megbízottai tárgyalást kezdenek Ausztria teljes felosztásáról. A feldarabolást oly módon észtvözölnék, hogy Bécset és környékét semlegesnek nyilvánílnák és a dunai forgalomban közös kikötő és átrakodó hely céljára használnák fel. Csehországnak jutna Ausztria északi része a Dunáig, Jugoszlávia széles korridort kapna szintén a Dunáig, Olaszország megkapja Tirolt, Salzburgot és Stájerország keleti részét. A francia kormány rokonszenvesnek találja a tervet, mindamellett még csak a bevezető elvi megbeszélésig jutottak. Bécsi illetékes helyen a következőket mondották a tervről: A feloszlatás tervének a mai viszonyok között semmi jelentősége sincs. A kisantantnak sokkal inkább érdeke az önálló Ausztria fennállása, mint valaha. A nagyantant irányító tényezőit is mészszíve eltérítené céljuktól a terv megvalósítása. Sínes szláv egyesült a Hateogsafak?*r f@y@rate?81 A Pánszláv Unió terve — A cseh-lengyel szövetség fejleményei — Végső harc a szovjet ellen — Új köztársasági birodalom a cári birodalom helyén ’ HVá ellenzék prágai tudósítójától.Prága, november 24. Az olaszok jóvoltából még idejekorán kettészakított cseh-jugoszláv korridor Prágában immár „másodrendű" kérdés lett. Ez a közömbös visszavonulás azonban csak látszólagos, mert a korridor elvesztése, — amelyhez már a legmesszebbmenő előkészületeket is megtették — igen fájdalmastul érintette a cseheket. Pozsonyban már régen elő volt készítve a Pozsony-ligetfalu— Köpcsény—Pándorf—Sopron— Rohonc — Pinkaóvár — Gyanafalva—Muraszombat—Zágrábi tranzverzális vasútvonal hiányzó szerelvényeihez szükséges sinanyag. Ez a sinatyag t. i. Homorma— mezőlaborci kettősvágányú vasúti vonalnak a csehek által felszedett második sínpárjából való. Benes most megtette a korridor meghiúsulásának ellensúlyozására szánt sakkouzást, megkötötte a cseh-lengyel egyezményt. Ez az első pozitív, elhatározó lépés a nagy szláv blokk megvalósításthoz, amely végeredményében a pánszláv föderatív köztársaság életrekeltését célozza. Ebbe a nagy szláv blokkba való belépéshez készíti most elő Benes ez ukránokat, akiknél mindenáron népszerűségre akar szert tenni, egyrészt azzal, hogy az úgynevezett Ruszinszkóban lakó magyarbarát ruthéneket el akarja oroszosítani, akik között nagy paroszláv propagandát fejt ki, másrészt a menekülő ukrán ellenforradalmárt erről való atyai gondoskodással, a Vitcet táborokba gyűjtve, ukrán légionárius ezredeket alakít, hogy velük kora tavaszszal megkezdhesse Ukrajna felszabadítását a vörös uralomtól. Már kész a titkos föderációs egyezmény a vezető ukrán ellenforradalmárokkal, mely szerint a felszabadult ukrán köztársaság csatlakozni fog a csehekhez. Az egyezmény pikáns része az, hogy abban Benes az u. n. Lapunk már tail 8 oldal. Ruszk Ukrajnát a lengyel imperium alatt levő Keletgaliciával együtt az ukrán köztársaságnak fogja ajándékozni, a lengyeleket pedig a nagyiterjedésű Pripjet-vidékkel akarja kárpótolni. Hogy Benes már a befejező legfontosabb lépést mennyire előkészítené, bizonyítéka ennek a lengyelek részére — Benes által — kieszközölt kölcsön, amely a csehlengyel szerződés ellenértékeként szerepel. És a kölcsön tulajdonképen csak előlege annak a négy hadkölcsönnek, amely a jövő nyár elején megindítandó Szovjetoroszország elemi közös háború költségeinek fedezésére fog szolgálni. A cél a végleg legyengült orosz szovjetnek Európa területéről leendő kiűzése. Amint a közösen megindítandó hadműveletek megkezdődnek, csatlakoznak hozzájuk a Lett- és az ÉsztKöztársaság, amely egyesített és a franciák által kiadósan támogatott haderőnek a szovjet csapatok nem lesznek képesek ellenállni, annyival is inkább, miután a már most megindítandó anti-bolsevista propaganda Szovjetoroszországban megfelelő eredményeket fog elérni. Benes terve szerint smint az egyesített szövetséges csapatok Moszkvába bevonulnak, megtörténik a felszabadított önálló orosz köztársaság kikiáltása. Ezzel a ténnyel, egyszers mindenkorra befellegzett a cári uralom híveinek s ezzel elejót veszik a cárizmusnak Oroszországban leendő rekonstruálását . Ezzel a nagy szláv Egyesült Államok a cári birodalom örökébe lépnek és hivatva lesznek átvállalni a régi cári rezsim horribilis francia tartozásait, hogy ezzel megmentsék a nagy francia nemzetet a végromlástól. f ttcal harcolt Belfastest London, november 24 Belfastban a zavargások alkalmával a sinnjeinek több bombát vetettek. Ezek egyike egy zsúfolt villamoskocsira esett. Három utas meghalt, 16 megsebesült. Az utcai harcokban haz ember életét vesztette. Imim Portoroschin Porto-Rose, november 24. A románok hevesen ellenezték azt a nagyszabású tervet, hogy állítsák vissza a régi raonarchia vasúti hálózatát. E szerint a terv megvalósításáról egyelőre le kell mondani. Sziptign Srziíj afrolfilja! Paris, nov. 24. Károlyt és Zitát a madeirai lakosság érdeklődő udvariassággal fogadta. A száműzötteket szigorúan őrzik. (RTL)