Ellenzék, 1921. november (42. évfolyam, 241-264. szám)

1921-11-26 / 262. szám

rendszeresen lefolytatott becsületbírósági eljárásra lett volna szükség. Rangjukról sem mondottak le. Ha a kétezer tiszt bármelyikét megkérdezik erre nézve, tagadó választ fognak kapni. Hiszen élerek értelme sem lett volna. Annál csodálatosabb a hadügyminisztérium rendelete, miután köztudomású dolog, hogy a volt osztrák-magyar hadsereg nemcsak középeurópai viszonylatban, hanem a nagy nyugati militarista államok katonai szervezetéhez viszonyítva is a legfegyelmezettebb és legjobb kiképzésű tisztet nevelte. Nem tételezhetjük fel, hogy a román hadsereg nem reflektál egy képzett és intelligens tisztikarra. Vitán felül áll, hogy a volt osztrák-magyar hadseregből átminősített tisztek a román hadseregben is a legképzettebb tiszteksorában szerepelnek. Épen azért, úgy a hadsereg érdekeiben, mint a 2000 embert indolatalanul ért sérelem miatt haladéktalanul szükséges lenne a rendelet megváltoztatása iránt interveniálni a hadügyminisztériumnál. Természetes, hogy erre maguk a katonai hatóságok lennének a legilletékesebbek, amelyeknek teljes mértékben át kellene éreznie bajtársakat ért sérelem óriási súlyát. A bajtársi együttérzés szülte noblesse oblise az ok nélküli bajba jutott bajtársakkal szemben még a tábornoki rangfokozatban sem szűnik meg. Ezt bizonyítja, hogy értesülésünk szerint Petala tábornok maga vette kezébe a rangjától alapnélkül megfosztott 2000 liszt ügyét. «««♦» *++****++ 30 m!i!6 éhező Oroszországban Riga, nov. 25. Egy itteni lan közli egy ismert orosz szocialistának rigai barátjához intézett levelet, melyben többek között a következőket írja: Az oroszországi helyzet rememtélén. Nemsokára beteljesedik az egész orosz nép végzete. Az éhezők száma több 30 milliónál, itt A pagianáty Irtd: Lovászy Károly Utánnyomás ti’és ’a rendőrségre beállított egy úr.Tól öltözött, idősebb úriember volt. — Panaszt teszek — mondotta —egy rejtélyes, szinte megfoghatatlan lopási ügyben. Három esztendeje egy láthatatlan, titokzatos kéz pénzt rabol tőlem. A’ lopás az éjszakai, észy hajnali órákban történhetik. Három év óta, alig múlt el nap, kivéve a téli hónapokéi,, hogy a pénztárcámból el ne tűnjék egy bankjegy. Hol egy ötvenkoronást, hol egy húszkoronást, hol egy százkoronás bankót lopnak el a pénztárcámból. A három eddig több, mint harmincezer korona. — Miért nem tett eddig jelentést? — Mert nem volt kire gyanakod- Íróffi. — Biztosan a házbeliek. A cselédség vagy valami közeli rokon, barát, ismerős . . . — Óh nem! Teljesen kizárt dolog. Agglegény vagyok. Zárkózott életet élek a garzon lakásomban. Este járok haza. A lakásom ajtaját bezárom, bereteszelem. Duplaajtós a bejárat. Mindkét ajtó zárva van. Kulccsal és retesszel. Másodemeleti ablakaim rácsosak. Nem mászhat be rajtuk senki. Évek óta senki sem jár a lakásomra öreg inasomon kívül, aki délután jár takarítani. Ő nem lophat a pénzemből. Csak egy láthatatlan, szejtelmes kéz. A panaszt jegyzőkönyvbe vették és még aznap este kiküldtek egy detektívet. A lakás bejárata a lépcsőházból nyílt. Más nem is lakott a keskeny, kétemeletes ház második emeletén. Az öreg úr megszámolta a pénzt. A detektív utánaszámolta. Az öreg úr a pénztárcáját az éjjeli szekrény tetejére helyezte, úgy,amint máskor is szokta. Az ajtókat lezárta és lefeküdt. A detektív az ajtó elé ült és reggelig ott őrködött a bejárat előtt! Reggel fél hét tájban az öreg úr rémült accal nyitott ajtót és riadtan jelentette a detektívnek. hoary hiábavaló volt minden őrködés, a pénztárcából ismét hiányzott száz korona. Valaki hozzányúlhatott, mert a tárca szét volt nyitva és így feküdt az éjjeli szekrényen, amikor felébredt. A detektív megállapította, hogy az ajtón nemmehetett be senki. Az ablakon szintén nem, mert a rácsok miatt nem lehetett. Benyúlni is képtelenség volt az ablakon, mert az ágy és az éjjeli szekrény öt méterre volt az ablaktól, ötméteres karja és bátorsága az utca felől létrán felmászni, vájjon kinek lehetett! A padlót, a tapétát, a szekrények hátulját, a tükröt, mindent megkopogtatott és megmozgatott a detektív,hogy nincs-e valami titkos ajtó, vagy nyílás. Semmi nyom. Második nap megjelölték a pénzt Minden egyes bankjegyet titkos jellel láttak el. Harmadnap rp°"n'1 egy ezres hiányzott a pénztárcából. A rendőrséget egész lázba hozta a különös eset. A környéket hivatalos közegek járták be, az üzletek tulajdonosait figyelmeztették, ha a jelzett bankjegy valamelyikével jelentkeznék valaki, bárki legyen is az illető, azonnal fogják le és adják át a legközelebbi rendőrőrszemnek. A jelzett bankjegyekből minden nap eltűnt egy a pénztárcából s már-már reménytelennek látszott s minden nyomozás, amikor a tizedik napon váratlanul esemény történt. Egyik környékbeli mészárszékben húst vásárolt egy özvegyasszony, aki a rendőrség által körülirt, jelzett bankóval akart fizetni. Az özvegyasszonyt bekísérték a kapitányságra, ahol fantasztikus mesét adott elő a pénz eredetéről. A szegény özvegyasszony elmondotta, hogy három év óta különös szerencse érte. Ismeretlen jóltevők az éjjeli szekrényére titokban pénzt csempésztek majd mindennap. — Szent Antal műveit velem cso-dát, — magyarázta a rendőrtisztviselőnek és a köréje 'sereglett detektiveknek — mert ő hozzá szoktam imádkozni, hogy segítsen rajtam és tegyen pénzt továbbra is a „nuchtkasztlimra". Ezt a mesét persze nem hitték el. A rendőrség mindenben hisz, csak a csodákban nem. Ezért az Özvegyasszonyt egyelőre fogvatartották. Egy detektív ellenben elment a lakására és egy napig figyelt. Nappal nem történt semmi különösebb esemény. Az éjszaka is csendesen múlt el. Hajnaltájbait azonban hirtelen olyasvalami történt, ami a tapasztalt detektívnek is minden hajaszá Mát felborzolta. A szoba sarkában egy állványon megmozdult a papagály, amelyre a detektív eddig ügyet sem vetett. A papagály kirebbent az ablakon és átrepült a szemközti kétemeletes ház egyik másodemeleti ablakához, ahol az öreg agglegény lakott. A papagály eltűnt a rácsos ablakban s kisvártatva visszaröppent s a dertektiv legnagyobb meglepetésére egy százkoronás bankjegyet hozott a csőrében és letette a pénzt az özvegyasszony ágya mellett lévő éjjeli szekrény tetejére. A rejtély további része gyors tempóban világosodott meg. Az özvegyi asszony a papagályt egy kóbor cigányasszonytól vette, aki planétákat huzatott a papagállyal. A papagály úgy megszokta a planétahúzást, hogy nem tudott ellenni nélküle, így történt, hogy egyszeri kiröppenve az ablakon, a szemközti házban megpillantotta az agglegényt, aki #. pénztárcájába banlyeket rakott. Az okos papagály abban a hiszemben, hogy a pénztárcában planéták vannak, átjárt „planétát húzni“ és egy-egy bankóval térti vissza. A szegény özvegyasszony ilyen különös véletlen folytán jutott váratlan keresethez, az agglegénytől pedig ilyen különös véletlen folytán fonták a pénzét három éven keresztül. Sem az egyik, sem a másik sem tudta, hogy honnan a pénz, vagy feli viszi el. Ez volt az első bűnügy Budapesten, — mondta nekem egy öreg detektív — amely teljesen kinyomoztatott, az összes bizonyítékok beszereztettek és — mégsem lehetett senkit megbüntetni. ---* már a filantropikus segítség sem sokat tasznál. Mihelyt az éhség bejut a városokba, mindennek vécé. Az intelligenciának ama csekély rétege, amely eddig még meg tudott menekülni a rendkiváli bizottság golyóitól, feltétlenül elpusztul. A napokban megölték a börtönben Tichvinszky professzort, mielőtt a bíróság ítélkezett volna felette. Nem tudta őt megmenteni Gorkij, akihez régi barátság fűzi, sem pedig Lenin aki hosszú évek óta ismeri. Ima Lenin egy mondása a legutóbbi napokról: Ha tudtam volna, hogy az orosz nép ilyen, nem tettem volna meg kísérletemet év elejétől fogva együttműködtem volna az intelligenciával. Most már majdnem késő. (R.) &v@r@$cu menteni igyekszik kormányát ismét tárgyal a jaraszt-párttal. — Biztosra veszik a megegyezést. — A paraszt-párt visszatér a parlamentbe. — A mandátumokmegsemmítisitése után az ellenzék távol marad a választásoktól Kolozsvár, nov. 25. Saját híd.) A belpolitikai válság változatlanul tovább tart s a sűrűn egymást követő királyi audieheiák sem tudtak addig de semmi eredményt sem felmutatni. Szerdán este Goldis volt kihallgatáson Ferdinánd királynál, aki utána még Bratisma fogadta. A kihallgatásokról mi sem szivárgott ki a nyilvánosság számára. A parasztpárt lapja, az „Aurora" megütközéssel konstatálja, hogy a most folyó királyi kihallgatáson során a parasztpárt egyetlen tagját sem hívták meg, hogy véleményét a mai helyzetről tolmácsolja a Felségnek. Csütörtökön fejhallgatáson jelent meg Averescu tábornok is, hogy előterjessze a minisztertanács által jóváhagyott trónbeszédet. A kormánypártot a parlamenti tistségek betöltése foglalkoztatja. Szombaton 26-án értekezletet tartanak a szenátus üléstermében. Az értekezleten megejtik a jelöléseket a kamara és szenátus tisztségeire. A kormány, azt kívánja a többségtől, hogy Coanda tábornokot szenátuselnökké és Duiliu Zamfirescut kamarai elnökké újra válasszák meg. Az alektorök, kresztorok és jegyzők személyének megválasztását teljesen a kormánypártra bízzák. Az értekezleten Averescu miniszterelnök részletes expozét fog tartani a politikai helyzetről. A parlamenti ülésszak megnyíltával aktuálissá válik az a kérdés, mi történik a távolmaradó képviselők mandátumaival. Amennyiben a kormány alkalmaztatni fogja a házszabályokat, a mandátumokat megüresedetteknek fogják nyilvánítani, s az elrendelendő részleges választások eredménye fogja eldönteni a kormány sorsát. Ellenzéki körkkel az a nézet, hogy a mandátumok megsemmisítése esetén az ellenzéknek következetesnek kellmaradnia és nem szabad résztvennie az időközi választásokon sem. A parasztpárt mindaddig azt hangsúlyozta, hogy minden megegyezése a kormánnyal kizárt dolog és nem térnek vissza a parlamentbe. Most erre alaposan rácáfol az a legújabb jelentés, hogy minden eddigi cáfolat dacéra a parasztpártnak a kormánnyal folytatott tárgyalásai kedvezően haladnak és majdnem biztosan sikerrel végződnek. A tárgyalások valószínűleg ma vépet is érnek és alá is írják a mgegyezést, melynek a parasztpárt , észrröl kivárd feltételei, demokatikus választóreform, új választások semleges kormány vezetése alatti megfelelő alkotmányreform. A megegyezés aláírása után a parasztpárt visszatér a parlamentbe. Titulescu mai táviratai megerősítik azírt, hogy missziója sikerre járt A pénzügyminiszterben: bukaresti lapok jelentése szerint sikerült Pátléban két pénzügyi tervet nyélbeütni, amelyek hivatva vannak pillanatnyilag javítani a pénzügyi válságon. Az első egy 150 millió francia frankos kölcsön nyújtása volna kapcsolatban az erdélyi aranytermelés lekötésével. A második egy egyezség kötése a párisi bankokkal a Románia által kibocsátott kincstári bonok konszolidálása céljából. Az egyezség szerint kölcsönt bocsátanának ki, amelyet a francia bankok garantálnának és a kölcsön segítségével vonnák ki a forgalomból a kincstári bonokat. rmms&F £íit!-íz?$5 Washingtont Pária, november 25. Politikai körük véleménye szerint Briand beszéde után a szárazföldi leszerelés kérdése elintézettnek tekinthető. Az öt nagyhatalom képviselőiből álló bizottság, amely elé a leszerelés megbukott ügyét utalták, elhatározta, hogy a leszerelés helyett a jövendő háborúk szabályait fogja megállapítani. Három albizottságot küld ki. Az első bizottság a hadirepülészet különböző kérdésével, a második a gázok és gázbombák használatának ügyével, a harmadik a háború folyamán alkalmazott más népjogellenes eszközökkel fog foglalkozni.