Ellenzék, 1922. május (43. évfolyam, 99-120. szám)

1922-05-28 / 118. szám

Cluj-Kolozsvár, 1922. május 28 . KÖZGAZDASÁG­ ­leírna sem hozta meg a szabadkereskedelmet az Ellenzék tudósítójától.­­ A genuai konferencia gazdasági bi­zottságában egy vonalon harcoltak a magyarok, olaszok, németek és az osztrákok. E négy állam delegáltjai a szabadkereskedelem elvének megvaló­sítását óhajtották. Az egészből azon­ban nem lett más, minthogy a konfe­rencia egy csomó szépen hangzó frá­zist, egy csomó ajánlást hozott létre, melyek arra vonatkoznak, hogy az ál­lamok szívleljék meg a kölcsönös gaz­dasági csere akadályainak minél előbb való lerombolását. Azokat a kereteket, melyek közt ezek a tárgyalások mo­zogtak, a londoni szakértők szabták meg, melyek azután a német, magyar és olasz javaslatok által kibővültek. Az angol javaslat csak a és beviteli tilalmak kérdését érinti, míg a magyar javaslat fő gondolata az, hogy ismét érvényesüljenek a világháború előtti kereskedelempolitikai elvek. A magyar javaslat a kereskedelmi szerződések visszaállítását, a legtöbb kedvezmény kölcsönös felújítását és az összes for­galmi tilalmak törlését indítványozta. A magyar delegátus azonkívül külön memorandumot terjesztett elő, melyben az utódállamok gazdasági vonatkozá­sait kívánta szabályoztatni, még­pedig a portprosei határozatok értelmében. A londoni szakértők, valamint a német bizottság javaslata nem jelölték meg pontosabban, hogy a hozandó határozatok milyen kötelező erővel bírjanak. Ezzel szemben a magyar ja­vaslat kollektív­ szerződést indítványo­zott. Minthogy a múlt bebizonyította, hogy a jószándék megnyilvánulása és az egyezmények életbeléptetésére vo­natkozó óhaj és hajlamosság semmit sem jelentenek. Az összes javaslatokból nem va­lósult meg más, mint az a ha­tározat, mely a szabadkereskede­lem bevezetésére vonatkozó óhaj­tásokat és hajlamosságokat­ fe­­jezi ki, így pl. a legf­ontosabb elv, a leg­több kedvezmény kérdésében hozott határozat szövege a következő: „A konferencia hangsúlyozza a ke­reskedelem méltányos megítélését, mely elv a népszövetségi paktum 23. sza­kaszában is le van fektetve és a leg­melegebben ajánlja a kereskedelmi összeköttetések fölvételét kereskedelmi szerződések formájában, melyek rész­ben a viszonyokhoz alkalmazkodó köl­csönösségen nyugosznak részben viszont megvalósítják a lehetőség határai kö­zök a legtöbb kedvezmény elvét." A határozat e formája a kisantant álláspontját fejezi ki. Hasonlóan kö­telező erő nélkül valók a ki- és be­viteli tilalomra és a nyersanyagok ki­viteli tarifájára vonatkozó határozatok. Németország kijelentette ugyan, hogy megtette az előkészületeket a behoza­tali tilalmak felfüggesztésére, de a kis­antant és Lengyelország ragaszkodtak a behozatali és kiviteli tilalmakhoz. Még­pedig valutajavítási, illetve a fo­gyasztókat védő szempontokból. Bár ezzel szemben felhozták azt a tényt, hogy a magyar, az osztrák és a né­met valuta az említett szempontok ér­vényesítése dacára elértéktelenedett, ez az érvelés hatástalan maradt. A portorosei határoza.. .-at a lon­doni szakértők első helyen tárgyalan­­dóknak jelölték meg és feltétel nélkül való elfogadásra ajánlották azokat a konferenciának. Annak idején a kis­antant államai azzal az indokolással tolták el maguktól a portorosei hatá­rozatok kötelezővé tételét, hogy Né­metország nem jelentette ki hajlandó­ságát ugyanazon határozatok elfoga­dására. Már­pedig enélkül az utód­államok területe tág kaput jelentene a német ipar egyoldalú hódításának, míg Németország a maga részéről egy­szerűen elzárhatná az utódállamokból irányuló bevitelt. Németország kijelen­tette a konferencián, hogy a maga ré­széről hajlandó a portorosei határoz­­mányoknak magát alávetni. A kisan­­tant államai azonban azzal tértek ki az ily irányú határozat elől, hogy méltatlan lenne egy olyan határozatot, melyet Portoroséban az utódállamok hoztak, most a közvetlenül nem érde­kelt államok közbejöttével emelni ér­vényes és kötelező határozattá. Ezért hozta meg a gazdasági bizottság azt a határozatát, amely csak ajánlja, hogy az államok a portorosei elveknek meg­felelő egyezményeket kössenek egy­mással. Magyarország külkereskedelmi forgalma 1921-ben. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A központi statisztikai hivatal most tette közzé hivatalos lap­jában, a „Statisztikai Havi Közlemé­nyek"-ben a Magyarország kivitelére és behozatalára vonatkozó adatokat. Ezek szerint az elmúlt évben a darab­szám szerint kimutatott áruk behoza­tala 378.794 darab, kivitele 498.464 darab, a súly szerint kimutatott áruk behozatala 23­3 millió métermázsa, ki­vitele pedig 8­4 métermázsa volt. Ma­gyarország külkereskedelmi forgalma tehát az előző évéhez képest jelenté­kenyen emelkedett. A behozatal több mint négyszerese az előző évi 5­4 millió métermázsa behozatalnak. A ki­vitel már sokkal csekélyebb mértékben javult: 52 millió métermázsáról 8,4 millió métermázsára. A behozott áru­nak több mint felét — 52%-át — Csehszlovákia szolgáltatta. Utána kö­vetkeznek: Németország 15, Románia 18, Ausztria 8°/o-kal. A fennmaradó Wo a többi országokra esett. A meny­­nyiségi adatok szerint a behozatalban első helyen áll a 11 millió métermázsát kitevő fa­import, amely úgyszólván 75 é Vo.-ában Erdélyből és Szlovenszkóból származik. A szénbehozatal 6 millió méterm­ázsa volt. Egyéb ásványokat azonban csak 18 millió métermázsa súlyban szállítottak Magyarországra. A vasárukat — 732.000 méter mázsát — majdnem egyenlő részben Csehszlová­kia, Németország és Ausztria szállít­ták. Ugyancsak Csehszlovákiából vült Magyarországra a 310.000 méte mázsa textiláru legnagyobb része.­­­zel szemben a kivitel legnagyobb ré­sze - 57°/o-a­­ Ausztriában, 27%-a Csehszlovákiába, 6(l/o-a az S. H. S. királyságba és 5n/o-a Németországba irányult. A többi 5nA­ megoszlott az egyéb államok között. Magyarország kivitelének legnagyobb részét a barna­szén tette, azonban nagymennyiségű vasércet, búza- és rozslisztet, gyümölcs és főzelékfélék, burgonyát, hagymát és bort is exportált. * Átutalásokat Magyarországba, Auszt­riába, Csehszlovákiába, Németországba stb. fix áron vagy napi árfolyamon leg­előnyösebben és legjutányosabban a Mező­­gazdasági Bank és Takarékpénztár r. t. Cluj-Kolozsvár, Piața Unirii (Mátyás kir.­­tér) 9. és fiókintézet. Dés eszközöl. * Üzleti nyomtatványok, számlák, le­vélpapírok, könyvek olcsón, gyorsan és szép kiállításban készülnek a Lepage könyvkereskedés nyomdájában, Kolozsvárt. Kérjen árajánlatot. Felelős szerkesztő: DR. GROSS LÁSZLÓ Kiadó: ELLENZÉK R.-T. ELLENZÉK ! ! fiz aradi kötő és kör- | szövőgyár részv.­t. lerakóidba ! **■ * 1 Sport-áruház S Cluj, Cal. Regele Ferdinand 16. a legújabb tavaszi újdonságok megérkeztek. Kötött kabátok. Divatos wiklerek, jemperek és blousok. Leányka kötött ruhák. Bébe köpeny-ru­hácska és kabátocska. Kötött selyem nyakken­dők. Keztyük és haris­nyák óriási választékban. Selyem harisnyák minden színben. Szolid szabott MU! Dlflöff-fördő uszodája megnyílt szabad úszók és úszni tanulók részére. Szakszerű úszómester, napfürdők, torna stb. Eladni valója ha van, ajánlja fel HAGY SÁNDOR Mrch­eimi irodájának Bucuresti, Calea Victoriei No. 77. OOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOO Eladó malom! j Egy három járatú gőzmalom, telek-­­ kel és épületekkel együtt, vasúti meg-­­­álló és országút mellett­­eladó. Egy , Marshhall kitűnő két hengeres kom- 1 pound 12 HP, gőzgép, 3 pár kőjárat, 1 egész új szíjazattal, 1 nemzeti kép­ , tató, szita felvonók és minden szük-­­ séges berendezés. Jó tőkebefektetés­i­­óforgalmu helyen. Komoly vevőkkel , a helyszínen tárgyalok. " Németh Lajos, (Biharmegye), Szombatság Rogoz. 1 m 2 OS­E­P-r­a: világhírű iszapforrásai ismét kényelmesen elérhetők. Közvetlen gyorsvonat Budapestről és Kassáról. § s p .© a § Romániai vendégeknek magas valutakedvezmény. Információt nyújt (vízumbeszerzést, pénzátutalást stb. illetőleg is) az erdélyrészi vezérképviselet: „RECLAMA" Cluj, Piața Unirei 4. @ Vidékiekkel prompt levelezés. Q Gsnz, közsvéns, ischlas első gyógyhelye! q •IltdEIJ }3l[ -3| iEi[0ioq[B} qqounjpjSsj v sa j3j)3|3j3 Sappj ‘jU35ffl3|j ‘)soj?áue}ej qqssn)3[ -ziSbj e |oq ‘B[B uibzs z£ rn-iepjox sq? spqöaiDH * SW& i ?aoh i ; ; U13J3A 0.13/ÍQ ©©®©©©0©©©®©®®|®|®®®©©®®®©©00 © “ovi® 8 napig tart ezen eladás !!! 0 ® 1500 d­rb. valódi bor-aktatáska á Lej 264*— O 1500 drb. valódi krokodil utánzat bor-aktatáska „ „­­ 420*—® 1500 drb. valódi zergebőr-aktatáska ' „ „ 480*— ISS 1500 drb. női bőrridikül legdivatosabb „ „ 78a— \f|j® 500 drb. női bőrridikül fehér elefántcsont utánzat „ „ 250—300'— 1500 drb. férfi oldaltárca valódi bőr „ „ 78— 178*—­­jjj® 2500 drb. legújabb gramofon lemez román, magyar és zsidó szöveggel „ „ 39-50 Soha többet ilyen árban nem vásárol!!! V­­ Eisenstadter Fülöpl © (volt Lakatos-áruház) © ® Cluj-Kolozsvár, Str. Regina Maria (volt Deák Ferenc­ utca) 13. szám.® ®®®®©®©®®®®®®®j® ✓ '­­ .

Next