Ellenzék, 1923. március (44. évfolyam, 48-74. szám)
1923-03-21 / 65. szám
Cluj-Kolozsvér, 1923. március 21 Z .. -■ —'■'--rr--:-^WiTTiínBiiw'ii i i—n—r—r—nrrrnrTTi -nnn n nirm min m wii — beszédet tartott az ellenzék ellen Beszédében foglalkozik a kisebbségi kérdéssel is és kijelenti, hogy a kisebbségek igényt tarthatnak az állampolgárokat megillető jogokra, de nem privilégiumokra. Az ülés este 10 órakor ért véget A kormány elhatározta, hogy az alkotmányreform vitáját a kamarában holnap befejezi. Az utolsó szónok Bratianu miniszterelnök lesz Részletes vita a szenátusban A szenátus ülésén folytatták az alkotmányreform részletes vitáját a 5~16 szakaszait megszavazták. Nagyobb vita volt a 7. szakasznál.Armeynél Pakurariu és Gaita a zsidókra vonatkozó régi rendelkezésenntartását kívánták, Constantinescu miniszter és Draghicescu felszólalásai után azonban elfogadták a törvényjavaslat szövegét. A 16 szakasznál Pacurariu kéri a halálbüntetés bevezetését, azonban a javaslatot elveti. A gyűlés este 8 órakor ért vége . Kétféle eljárás .A Lupta szerkesztője felkereste Vajda Sándor volt miniszterelnököt, mint aki mdvalevőleg hosszú ideig volt tagja a ZgiaLPara!Mn,,lek Egyebek közt akkor is, amikor magasra csaptak fe! a pártküzdelmek hullámai és Budapesten is alkalmazták a parlamenti kizárásokat. A Lupta szerkesztője abból az esetből kifolyólag érdeklődött főképpen a budapesti kizárások végrehajtásának módja iránt, hogy a pénteki ülésen Moldován ellenzéki képakvesztorok a legbrutálisabb modort rángattak le a szószékről, valósággal, kiflarcolták a tanácskozó teremből, miközben egyik liberális képviselo abban a pillanatban midőn a miniszter, padok előtt vonszolták Malíciba"SíT"11 & SrT-n emet is kiutasítottak 1907- budapesti képviselőházból rJrfia°tli3 Vajda ~ az eltávolításom P?dl? ,Lyman módon történt, hogy a Ssod'nS ,Ömeges en körülvettek, tok magukkal a kijárásig. a ií.infó h?gy egyetlen ujjal is valaki folytatLVonH Azt fogják mondani — az fttPn,Va,^uzu hogy hazafiatlanság szemít felhaboritó jelenségekkel szemben a magyar parlamentben szerzett tapasztalataimra hivatkozhom Ámde istentelenség azt kívánni! Hogy Xd " gonoszságot és törvénytelen:, a hazafiasság frázisával takar' i\nemzeti zászló nem szolk 'ni'ínvH611-868^1’'^ amikor a mostani ! i'SLa i'31 ,módszerei azt a tényt ,// :|^ieLnk' . h.°gy az egykor barbár ^soknak minősített magyar eljáráiok nem emelkedtek arra azokndulnt a liberálisok módszerei. ’ M szűnnek a budapesti tüntetés izgalmai “befejezik a vizsgálatot Valkó és Slebelsberg miniszterek,propagandabeszédei - Botrányba Tűrt ellenzéki gyűlés Komáromban - te Ellenzék Budapest! távirata . A rendőrség és az ifjúság március 15-iki összeütközése miatt még mindig tart az izgalom Horthy kormányzó vasárnap délelőtt kihallgatáson fogadta az egyetemi hallgatók küldöttségét, melyet a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége vezetett. A kormányzó meghallgatta a küldöttség szónokainak panaszait és biztosította a küldöttséget, hogy a kormány az ügyet igazságosan fogja elintézni. • A nemzetgyűlés keddi ülésén Csilléry András interpellál az ügyben. Az ellenzék részéről is többen szólalnak fel. Az incidenssel a főváros szerdai közgyűlése is foglalkozni fog A vidék főiskolák kiküldöttei ma megérkeztek Budapestre és bejelentették csatlakozásukat A rendőrség holnapra fejezi be a vizsgálatot illetékes helyen kijelentették, hogy a rendőrségen nem fegyelmi, eljárás folyik a tisztviselők és a rendőrlegények ellen, hanem csak kivizsgálás A belügyminiszter — mint hivatalosan jelentik — nem mondotta a küldöttségnek, hogyha beigazodik, hogy a rendőrség hamis jelentésekkel akarta őt félrevezetni, a legszigorúbb megtorláshoz fog folyamodni. A belügyminiszter kizárólag annak kijelentésére szorítkozott, hogy amennyiben pártatlanul vezetett szigorú vizsgálat alapján az ifjúság panasza valónak bizonyulna, igazságosan fog intézkedni. Pekár Mihály dékán az egyetem kapuit lezáratta. A közgazdasági egyetemen ma egy zsidó hallgatóval összetűztek az igazoltatók. Gömbös Gyula a Népben a következő nyilatkozatot tette : " Felfogásom szerint a március 15-iki eset "igazolja saját és politikai barátaim ama nézetét hogy középutat nem ismerő rendszert kell inaugurálni nacionalista fajvédelmi alapon és ennek érdekében mindent meg kell tenni, nehogy az a visszás helyzet álljon elő a kormány számára is, hogy ilyen kérdésekben olyan sajtó védje a rendőrséget, amelynek szűk keretek közé való szorítása a nemzetnek és államnak eminens érdeke Remélem, hogy az incidensből illetékes körök levonják a tanulságot, hogy a középút se hideg, se meleg politikájával szakítani kell és olyan megágyazott politikát kell követnie, amelyben automatikusan rendszerbe foglalódik a nemzeti gondolat, nehogy az ország súlyos helyzetében a nemzeti össze két miniszteri programmbeszéd Valkó Lajos kereskedelmi miniszter az elhunyt Lors Vilmos választókerületében, Baján programmbeszédet tarkított. Beszédében azt hangoztatta, hogy a gazdasági kérdések sohasem voltak annyira előtérben, mint ma, ami az ötesztendei világháború után természetes is. A lét vagy nem lét kérdése attól függ, megvan-e a lehetőség a gazdasági fejlődésre. Ezért a gazdasági kérdéseknek előtérbe kell vonulni, a politikai kérdéseket pedig gazdasági szempontból kell elbírálni. A munka lehetőségének fokozását a magángazdálkodás fejlődésével kell biztosítani. Az országnak a megváltozott viszonyokhoz kell idomulnia és Baja városnak is, melynek feladata, hogy öszszekötő kapocs legyen Budapest és az összes szomszédállamok között. Majd az aktuális gazdasági kérdésekre kitartó, építő erők disszonanciája folytán nemzet ereje csökkenjen. Eckhardt Tibor kijelentette nogy meggyőződése szerint helytelen, ha az elmúlt napok eseményével kapcsolatosan a rendőrséget támadják. Meggyőződése szerint a rendőrség kötelességszerűen járt el s így szubaltern rendőrtisztviselők személyében bűnbakot keresni nem szabad. Az ilyen eljárás aláássa és megingatja a rendőrség fegyelmét és további bajokhoz vezet. Felfogását akkor is vallani fogja, ha azt állapítaná meg a vizsgálat, hogy hibák vagy túlkapások történtek De az ifjúság magatartását is ugyanilyen objektív szemmel kell tekinteni. Feltétlenül helyesli, ha az ifjúság hazafias érzésének kifejezést adva, állást foglal a nemzetellenes fiaraáruló sajtóval szemben azon a napon, amelyen a nemzeti megújhodást ünnepük Az igazságot tehát mindkét oldalon megtaláljuk a fegyelmet tartó rendőrségben és a forradalmi sajtó ellen tüntető ifjúságban. Felemlíti, hogy ha annak idején a nemzetgyűlés az ő indítványát szavazás alá bocsátotta volna, akkor ez ma nem lenne probléma, akkor egyszers mindenkorra leszámolhattak volna bal felé s megvolna az alkalom megakadályozni a kilengéseket jobb felé. (Eckhardt annak idején azt indítványozta hogy a kormány Az Est-et, Magyarországot, Pesti Naplót és Világot szüntesse be, indítványát azonban a miniszterelnök felszólalására visszavonta.) Terve ,senez napokban a legerősebb munkára hívta fel a polgárságot 3ról Klebelsberg Kunó kultuszminiszter Komáromban tartott programm- beszédet. Az ellenzékre, kijelentette, hogy olyan szélsőséges politikát képvisel, amely a múltban Károlyi Mihály, Jász Oszkár és Kun Béla kommunista -lemzetromboló politikáját eredmé- l nyezte - M’ - mondotta - a munkásság képviselőit akartuk a parlamentbe hozni és azt vártuk, hogy munkásjóléti intézményeket javasolnak. Ehelyett azonban csak hgazságtalan bírálatt gyakorolnak Mindenkinek joga van kritizálni bennünket, csaty , azoknak nem akik szerencsétlenségbe vitték az országot. M: a miniszteri ülnökké: a békesség politikáját hirdetjük Az ellenzékiek közül sokan magukt a mérséklet embereinek mondják, H ha tetteikről ítéljük meg őket, láthatjuk, hogy mit csinálnak a parlament® ben A békesség munkájában különös sorszámú a magyar asszonyokra S a magyar anyákra, ilyen szellemben a kormánynak kötelessége gondoskodó Komárom városáról, amit a kormány nevében megígért s azután közös kitartó munkára hívta fel a polgárságot A délutáni órákban Monostor községben modott beszédet a kultuszminiszter Botrány egy ellenzéki népgyűlésen Ezzel egyidejűleg tartott népgyűlést Komáromban az ellenzék, amelyen Rassay, Huszár Ellemér, Grieger Miklós, Szeder és Kétly Anna képviselők is megjelentek. A hallgatóság között sok Klebelsberg-párti volt. A szociáldemokraták helyi elnöke azzal kezdte beszédét, hogy nyugodtan hallgassák meg a szónokokat, mert úgy látja, hogy nem ide való elemek is vannak jelen. Erre nagy zaj támadt: — Itt nincsenek elemek, hanem választópolgárok. — A közönség egy része erre elkezdte a Himnuszt énekelni. Beniczky Ödön ellenzéki jelölt és több más fiiftviselő állítólag nem vették ki a kalapjukat, mire a közönség követelte, hogy hajadonfővel hallgassák végig a Himnuszt. Rassay felszólította az ügyeletes rendőrtisztviselőt, hogy a rajongókat távolítsa el. A rendőrtisztviselő kijelentette, hogy zavargásokról nincs szó. Rassay erre azt mondta, hogy ha a rendőrség nem hajlandó rendet teremteni, akkor proletáröklök teremtenek rendet. Erre verekedés kezdődött, több embert véresre vertek, mire a rendőrség közbelépve a gyűlést feloszlatta. Ffirsncz Fertfinánd uj laynau-foKart Magyarországba küldeni lourn^lhn’n ^Vlda’- a Neiles Wiener Sen?FL?ICIOS c'kket közöl ferdinánd volt trónörökösnek pontfróTI13! Sze,?lben c,fogla!t állásoméntes A r°!]°rokós magyargyűlölete Ferthránd r'í!ZSef ,császár és Ferencz ben vnb d foh4er,c?g között sok kérdésig" 6 érCS'ezek közül azon 4'e 2Vmn' vor akkora jelentőmint a korona Magyarországai SS£' viK0,,!’ára' SS homlokegyenes, ellenkező felfogásnak. saszknHnn8 'iallfodó föltétlenül ragaszkodott a dualizmushoz, addig a trónörökös az Ausztria és Magyarország közötti viszony teljes megváltoztasára és ugyanakkor a magyar királyság újjáalakítására törekedett. Tudta jól, hogy tervei a magyarok elkeseredett ellenállására fognak találni, minthogy a magyar nép a legnagyobb szivósággal ragaszkodott hagyományos államjogához és hogy minden beavatkozás ellen, mely a magyaroknak nemzetiségekkel szemben túlsúlyát veszélyeztette volna, a leghatározottabban védekezett volna. Ezért az irányadó magyar államférfiak a legnagyobb aggodalommal néztek azon pillanat felé, amelyben Ferencz József eltűnik a szintérről és a trónörökös veszi át örökét. Ismeretes volt, hogy a trónörökös egy a legapróbb részletekig kidolgozott tervet állított össze eszméinek Magyarországon való keresztülviteléről és hogy a hadseregnek Magyarországba való bevonulását is tekintetbe vette arra az esetre, ha a magyarok nem hajoltak volna meg akarata előtt. Hiszen Ausztriában mindig volt egy párt, mely csak a dualizmus megszüntetésével, a magyarok hatalmi helyzetének korlátozásával és a magyarországi nemzetiségek erősítésével látott biztosítékot a Habsburg monarchia fennállására nézve Nem volt titok, hogy az osztrák Landwehrminiszter, Zdenka Welsershaimb, aki két évtizedig viselte hivatalát, minden egyes minisztertanács végén a következő kijelentést tette: „Nincs más hátra, mint bevonulni Magyarországba11. Ilyen felfogás uralkodott Ausztriában és maga a trónörökös is el volt készülve arra, hogy trónrajutás után esetleg fegyveres erővel hajlítsa meg a magyarok kemény nyakát. Ferencz József császár azonban ezekről a szándékokról és tervekről mit sem akart tudni és a dualizmust birodalma alapépítményének tekintette. Mikor a császár 1906-ban Goluchovszky gróf helyébe Aerenthal bárót és Pittreich tábornok helyébe Schönaich tábornokot nevezte ki külügy, illetőleg hadügyminiszteré, a főherceg kezdetben azt gondolta, hogy ezek a kinevezések kedveznek magyarellenes törekvéseinek. A főherceg ugyanis ezt a két embert akarta tanácsadóul meghívni trónrajutásakor. Meglehetősen bosszankodott is, amikor Aerenthal és Schönaich báró hajlandók voltak Ferencz József császár hívását követni, mert őket tartalékban akarta tartani maga számára. Mégis remélte, hogy az új külügyminiszterre és az új hadügyminiszterre befolyást gyakorolhat és megynyerheti őket a tervei számára. Mikor azonban arra a tapasztalatra jutott, hogy úgy Aerenthal, mint Schönaich kizárólag csak a császárnak akarnak szolgálni és a trónörökös magyar politikáját elutasítják, akkor eddigi jóindulata keserű ellenségeskedéssé változott, melynek végül is a derék jellemes hadügyminiszter, Schönaich báró áldozatul is esett. A döntő kimagyarázás a trónörökös és Schönaich báró között már 1907-ben megtörtént. Ezt a drámai jelenetet Schönaich báró következőképen beszélte el nekem: — Katonai ügyekről tettem jelentést a főhercegnak ésérintettem a magyar parlamentnek a katonai kiadások ügyében elfoglalt álláspontját is. Egy programmot fejtettem ki, melynek alapján meg lehetett volna nyerni Magyarország beleegyezését a véderő kiépítéséhez. A főherceg azonban félbeszakított és felkiáltott: „Az én Magyarországra vonatkozó programmom rövid és egyetlen pontból áll. Egy másik Haynaura van szükségünk. Erre én a következőket válaszoltam: „Kénytelen vagyok császári felségednek a következőket kijelenteni: ha tényleg bekövetkeznék az a szerencsétlenség, hogy a hadsereg parancsot kapna Magyarországba való bevonulásra, akkor kötelességét bizonynyal mindenképen teljesíteni fogja. De éppen olyan bizonyos, hogy császári felséged egyetlen tisztet se fog találni, aki hajlandó volna hóhéri szerepet játszani. A hadügyminiszternek ezek a szavai a trónörökös leghevesebb haragját keltették fel és a trónörökös érzelmeinek féktelen módon szabad folyást is engedett. Rövid uton elbocsátotta a hadügyminisztert és ettől az órától kezdve határozott ellenségévé vált. ELLENZÉK Központi Télikertben minden este 9 órakor nagy előadás. j