Ellenzék, 1924. június (45. évfolyam, 122-144. szám)
1924-06-30 / 144. szám
/ rj:7Ek3 KISEBBSÉGI ÉLET „A kisebbségi kérdés Nagyromániában“ Ezzel a civimel harminc oldalas román nyelvű röpirat jelent meg a napokban Kolozsvárt dr. Ludovic Ciato tollából. A szerző közéleti múltjáról csak annyit tudunk, amennyit a röpirat elárul: azt, hogy magyar időkben Natiunea című román folyóirat szerkesztőjeként küzdött népéért. Röpiratának elolvasása után azonban megállapíthatjuk, hogy a legigazságosabb, legtisztább jogérzékű és legvilágosabb fejű román politikai gondolkodóval ismerkedtünk meg, ki ezenfelül még bátor is, mert ma még népszerűtlen meggyőződésével a nyilvánosság elé mer állni. Röpiratának jelmondatául Bluntschli szavait idézi: „Az első és legtermészetesebb alapjog az emberi élet joga. De melyik emberi életformának jogát alapozta meg jobban a természet, mint a nemzeti közösséghez való jogot ? Egyformán alapja ez az egyéni életnek s alapvető feltétele az emberiség fejlődésének." E magasreptű és mélyértelmű gondolatot Ciato a romániai kisebbségi, nevezetesen pedig a magyar kérdés minden részletében következetesen és eltorzítás nélkül alkalmazza. Szót emel az ellen, hogy az igazát kereső magyart s a népének jogát védő sajtót, az illetékes hatóságok és felelős politikusok válaszul egyszerűen irredentával vádolják és kitessékeljék az országból, melynek őslakosa. Felemlíti azt a jogtalanságot, melyet egész lakások elvételével követtek el. Ostorozza a csendőrség bűneit és megállapítja, hogy a balkanizmus két legrutább ismertető jele, a verés és a baksis, teljes gyakorlatban vannak. Szót emel Anghelescu pedagógiai szörnyszülötte, a kétnyelvű iskola ellen s az államnyelv megtanulását a kisebbségek életszükségleteire és belátására akarja bízni. Épen ezért nem látja semmi akadályát a kisebbségi egyetemeknek sem. Jogosnak találja, hogy az alsóbb hatóságok és bíróságok a kisebbségekkel saját nyelvükön érintkezzenek. S arra az ellenvetésre, hogy a román hivatalnokok nem lehetnek nyelvtudósok, azzal a kérdéssel válaszol, hogy ha tanult hivatalnokok nem lehetnek, hogyan lehet ugyanezt a kisebbségi népek dolgozó tömegeitől megkövetelni? Lehetetlen helyzetnek tartja, hogy milliós tömegeknek a törvényhozásban mindössze egy-két képviselőjük lehessen, amikor az volna jogos, hogy egy-egy képviselőjük a mindenkori kormányban is helyet kapjon. A gazdasági életben a békés munka egyetlen lehetőségét látja: a szabadversenyt. Megállapításait abban foglalja össze, hogy a szabadság az az egyetlen eszköz, mellyel az elégedetlenségeknek és ellentéteknek élét lehet venni. Ezt a célt pedig a Tatarescu-féle tárgyalások nem érik el: hívja össze Tatarescu a különböző román pártok és romániai kisebbségek képviselőit s a kérdés hamarosan meg lesz oldva. Ez a bizottság állapítsa meg a kisebbségeknek az államhoz való viszonyát szabályozó törvény szövegét: ez a törvény valóban az ország alaptörvénye lesz. Rendkívül érdekes fejtegetéseit azzal végzi, hogy különösen két kisebbségi nép, a magyar és a német, melyeknek nyílt és férfias a jelleme, előrehaladott a kultúrája és virágzó a gazdasági élete, érdemli meg azt, hogy a románság bizalmukat, hitüket és barátságukat megnyerni igyekezzék. A röpirat elolvasása után az a megnyugtató érzés támad bennünk, hogy mégis van fejlődés és haladás, még a kisebbségi kérdés terén is , hogy a mi helyzetünk mégsem reménytelen ezen a födön, melyen születtünk és meghalni akarunk, mert szeretjük. Ez a röpirat nemcsak a román állam életérdekeinek belátásából, hanem az irántunk való rokonszenv érzéséből is fakadt: ez pedig az egyetlen alap, ahonnan szilárd megoldásokhoz ellehet jutni. Ciato nevét megjegyezzük magunknak, mint az első románét, ki egymásra utalt népek barátságának bátor közvetítőjeként elsőnek mert fellépni. S.. Cluj-Kolozsvár, 45. hv, 144. Pteancu Bukarestből magával hozza az új vizsgarendelet magyarázatát Mi lesz a kisebbségi iskolák megvont nyilvánossági jogával? (Az Ellenzék tudósítójától.) Dr. Pteancu Sándor közoktatásügyi vezérfelügyelő pénteken Bukarestbe utazott. A vezérfelügyelő fontos tárgyalásokat folytat Bukarestben Angelescu közoktatásügyi miniszterrel, akinek az abszolváló vizsgák előkészítéséről és a kisebbségi iskolák helyzetéről tesz jelentést. A vezérfelügyelő hétfőn érkezik haza és beavatott körök szerint ekkor fogja magával hozni az abszolváló vizsgákra vonatkozó rendelet végleges magyarázatát. Az ugyanis még mindig nincs tisztázva, hogy a rendeletnek az a pontja,, hogy a tanuló románul felelhet akármelyik szabadon választott tantárgyból. Visjon csak a nyolcadik osztályban a románul előadott tantárgyakra, vagy minden tantárgyra vonatkozik. A vezérfelügyelő az iskola évzáró alkalmából iskolavizsgálatot fog tartani azoknál a kisebbségi iskoláknál, amelyek nem bírtak nyilvánossági joggal és amelyekben állami bizottságok vizsgáztatnak. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményétől teszik függővé, hogy egyes kisebbségi iskoláknak nyilvánossági jogát visszaadja-e a miniszter. A vizsgálatok után Pteancu vezérfelügyelő részletes jelentést fog öszszeállítani a kisebbségi iskolák jelenlegi helyzetéről és a tanulók előmeneteléről. Rendőrségi rendszabályok az árdrágítók ellen Cluj— Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári rendőrség már hetek óta figyeli a piaci és éttermi árakat s megállapította, hogy a legutóbbi napokban úgy a piacokon, mint egyes éttermekben árdrágítások történtek. Tudvalevő, hogy a városi tanács minden hónapban maximálja a kenyér, tej, hal s a többi piaci áru árait és a vendéglői árakat. A legutolsó ármaximálás május harmincadikán történt és az akkor meghatározott árak vannak érvényben. Amint a rendőrség megállapította, ezeket az árakat a legtöbb helyen áthágják, úgyszintén megszegik az uzsoratörvény rendelkezéseit is. A napról-napra növekedő drágaság arra késztette a kolozsvári rendőrséget, hogy az árdrágítók ellen erélyes rendszabályokat léptessen életbe. A mai nap folyamán a rendőrprefektúra rendeletet adott ki, amelyben kötelezi az összes piaci árusokat, hogy sátraik mellé tegyenek ki táblát, amelyen az árak pontosan fel vannak tüntetve. Megállapította a rendőrség azt is, hogy a gyümölcsárusok nem tartják elég tisztán az eladásra szánt gyümölcsöt. Éppen ezért felhívja a gyümölcsárusokat, hogy a jövőben az eladásra szánt gyümölcsöket takarják le a legyek és a bogarak elől. A rendőrség emberei naponta ellenőrzést fognak gyakorolni a piacokon és az éttermekben és az uzsoratörvény ellenőrzésével kapcsolatosan az üzletekben is. A rendőrprefektúra felkéri a közönséget, hogy az ellenőrző munkájában legyen a rendőrség segítségére. Miután az új szigorú ellenőrzést a közönség köréből érkező panaszok hatása alatt léptette életbe a rendőrség, a rendőrprefektura arra kéri a vásárlókat, hogy minden egyes esetben tegye meg a tapasztalt szabálytalanságokról a jelentést a rendőrprefektusnál, a rendőrigazgatónál vagy az inspektornál. Az új árellenőrzést a rendőrség már a mai nap folyamán megkezdte. Orvosolják a marosvásárhelyi ügyvédi kar sérelmét Maior prefektus nyilatkozata az Ellenzéknek. A verekedő vezető ügyésszel nem tárgyalnak a vásárhelyi bíróságokon Marosvásárhely. (Az Ellenzék tudósítójától.) A székely főváros közönségét a mai napig nagy izgalomban tartja a marosvásárhelyi törvényszék épületében lejátszódott botrányos jelenet, amelynek főhőse Raileanu vezetőügyész. Mint ezt az Ellenzék elsőnek jelentette, Raileanu ügyész hivatalában rátámadt dr. Blatt Jenő ügyvédre, akit súlyosan inzultált. A közönség felháborodásában a hatóságok, főleg a bíróságok tagjai egyértelműen osztoznak. A törvényszéki tanács nyomban kifejezést is adott ennek, amikor az inzultust követő napon tartott ülésébenenvedélyes felszólalások után egyhangú határozatban mondotta ki, hogy mindaddig nem tárgyal az ügyésszel, amig a vizsgálatot ügyében le nem folytatják. Az ügyvédi kamara azzal toldotta meg ezt a határozatot, hogy 48 órás terminust adott a vizsgálat megejtésére. A botrányokban utazó ügyész különben takaródót fújt s kijelentette, hogy hajlandó egyéni elégtételadásra. Ez azonban nem enyhíti sem az ő, sem Nedelcu ügyészségi tisztviselő helyzetét, aki tudvalevőleg a vezetőügyészt hamisan informálta. Jogászkörökben valószínűnek tartják, hogy a vizsgálat lefolytatása után Nedelcut állásából elbocsátják, annál is inkább, mert egyéb vádak is felmerültek ellene. A marosvásárhelyi közhangulatot élénken jellemzi az a nyilatkozat, amelyet Maior prefektus tett ebben a kérdésben az Ellenzék tudósítójának. — A vizsgálat menetéről, amely az igazságügyi hatóságokhoz tartozik, én magam nem nyilatkozhatom. Azt azonban kijelentem, hogy a leghatározottabban elítélem a tettegességet. Tudom, hogy a közvélemény rendkívül föl van háborodva, épp ezért kérem annak közlését, hogy úgy a belügyminiszternek, mint az igazságügy miniszternek részletes jelentést tettem a történtekről. Álláspontomat nem titkoltam el az előtt a deputáció előtt sem, amely — nyomban az incidens lezajlása után — megjelent nálam. Kijelentem, hogy az incidens nem maradhat megtorlatlanul és ez az igazságszolgáltatás tekintélyének is érdeke. Kétségtelennek tartom, hogy a kormányhoz intézett felterjesztésemnek meglesz a kívánt eredménye. A megvádolt betleni állomásfőnök Megírta már az Ellenzék annak idején, hogy a naszódi líceum kiránduló diákjai a bethleni állomáson tettlegesen inzultáltak néhány zsidó utast. Más lapok is foglalkoztak a sajnálatos esettel, amelyek közül egyesek azt írták, hogy Imreit Dezső, a bethleni vasútállomás főnöke, tétlenül nézte a zsidóverést, holott alárendeltjei késznek nyilatkoztak a rendet helyreállítani, ha erre parancsot kapnak. A megvádolt állomásfőnök azonnal vizsgálatot kért önmaga ellen. Előterjesztésében kijelentette, hogy semmi körülmények között sem lett volna módjában a verekedő diákokat megfékezni, mert a vonat berobogása idején mindössze egyetlen vasúti távíró kisasszony állt rendelkezésére. Az se felel meg az igazságnak, hogy a vonatot idő előtt indíttatta volna el. Tíz percnyi várakozási ideje volt a vonatnak s — miután még kereszteződés is volt — több mint tizenöt percig állt az állomáson a vonat. Az esetről a kellő időben értesítették a csendőrséget, amely azonban szintén kötelességszerűleg, de már csak akkor jelent meg, amikor a vonat várakozási idejének letelése után kiröhögött a pályáról. Imre Dezső fegyelmi vizsgálatot kérő előterjesztésére a kolozsvári vasútigazgatóság bizottságot küldött a bethleni állomásra, amely megállapította, hogy az állomásfőnököt nem terheli semmi néven nevezendő felelősség az incidensért. Ennek alapján Imreh Dezső sajtópert indított az őt megrágalmazó lapok ellen. Szabad a szász zászló A belügyminisztérium tudvalevőleg rendeletet adott ki, amelyben a román nemzeti zászló mellett a szász színek használatát is engedélyezi. Valóban nem kelti fel az irigység érzését bennünk az erdélyi szászok kisebbségi jogának ez az elismerése, azt a megjegyzésünket azonban mégsem hallgathatjuk el, hogy miért vannak a szászok privilegizált helyzetben a romániai magyarsággal szemben, amelynek lélekszáma tudvalevőleg ötszörösen meghaladja a szászokét. A miniszteri rendelet végrehajtása különben már megkezdődött Segesváron, ahol a rendőrség a következő hirdetményt tette közzé: Hirdetmény. Közhírré tesszük, hogy a folyó évi május hó 14-én kelt 39985. számú belügyminiszteri rendelet szerint a város lakossága nemzetiségi különbség nélkül köteles a román nemzeti ünnepségek alkalmával a szabályszerűen készített román nemzeti zászlót kitűzni. Magánépületeken a nemzeti zászló mellett balra a szász nemzetiségi zászló is kitűzhető, de mind a két zászlónak egyenlő nagyságúnak kell lennie. Nyilvános épületeken csakis a nemzeti zászló tűzhető ki. A rendelet ellen vétők szigorúan megbüntettetnek. Sighisoara, 1924 junius 23. Az államrendőrség. »