Ellenzék, 1934. június (55. évfolyam, 121-145. szám)
1934-06-01 / 121. szám
2. oldal. ELLENZÉK Péntek,1934 júniusi. tíz erdélyi arany hazájában Titokzatos harc az aranyért. — A romániai termelés célja. — Az álom: tízezer kilogramm,finom“ arany évente. — Lopások, rekordok ••• *“■“ Szegény utitárs. — Munkás és termelés. — Munkabércsökkenés okai. — Anyagdrágaság, gépek. — Goga és a „Mica“-bánya. — Az aranytermelés fokozása NAGYBÁNYA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Itt, az arany csöndes hazájában, a gyönyörű kék ég alatt eszébe sem jut az embernek az a harc, mely a hegyek gyomrában rejtőző ritka aranyércért folyik évezredek óta. Az emberek ugyanis itt is a mindennapi száraz kenyérért futkosnak s néhány fekete aranykereskedőn kívül senki sem gondol a nagy problémára. Vájjon áru és munka miért függnek ma is ettől a szennyesképü hideg érctől s miért nem tudta az arany hatalmát a civilizált világ máig sem megtörni? ... Pénz, pénz és pénz!... Ma is uralmon lévő három feltétel. Ma sem papírt, de aranyfedezetet értünk alatta. Várják, túrják a föld belsejét. Mintha már a kellő aranyfedezettel rendelkező pénz sem volna elég. Mintha „tiszta“ aranyat akarnának forgalomba hozni. Pedig ez fogja majd a kegyelemdöfést az aranylázban szenvedő termelésnek megadni... Ha majd fáért, szénért, petróleumért valóban „tiszta“ aranyat fognak követelni, akkor érünk el az uj élet küszöbéhez, melyben más, uj értéket kell keresni majd valamikép. Addig az államok egymás aranykészletét kutatják s a valódi adatokat eltitkolják egymás előtt. Verseny, sokszor aljas verseny indul meg így közöttük, hogy egymás pénzét tönkre tegyék. Ezen a boszorkánykonyhán csak félreértések, hiúságok, kihasználások, féltékenységek és háborúk születnek ... ötvenmillió kilogram a világ mai aranykészlete. Tizennyolcmillió kilogram az állami bankok pincéjében pihen ebből. Mégsincs béke s nyugalom az aranyfrontér .. A romániai aranytermelés A világ aranytermelésébe a nagybányai keskenyvágányú bányavonatokkal kapcsolódunk bele. A Kereszthegyi és Veresvizi bányák kis vonatocskái, apró kocsikéi hasznosabbak és kedvesebbek itt minden Pulknann-kocsinál. Csak ők látnak itt tisztán. Ezek a kis vagonok, melyek a bányák szájában eltűnnek üresen, hogy megrakodva térjenek vissza a sötét háttérből zsákmányukkal. A munka emelkedik, nő a forgalom. Az álom, a cél: a termelést előbb ötezer, aztán tízezer kilogram aranyra emelni országosan évente . Nagybánya az első vonalban harcol ebben a küzdelemben. A bányamunka eredményének növelése és a lopások kiküszöbölése, ez az a két hivatalos célkitűzés, mely állandóan szemünk előtt lebeg — mondja a kísérőm, egy hat elemit végzett régi munkavezető egyik leányánál. — Lopások? ... — A termelés hat-tíz százalékát emészti, tünteti el a lopás, ami háromszáz kiló aranyat tesz ki országosan évente. — A mi aranytolvajaink rekordot érnek el? — Sajnos, még mindig van belőlük. A rekordot azonban sohasem mi tartottuk. A világrekordot az oroszok tartották, hol a termés húsz százalékát lopták el a szibériai bányákban. — Ez a lopás kifizetődik, a tolvajok bizonyára nem jelentkeznek panasszal a kapitányságon ... — Szépen keresnek. A Banca Nationala száztizenegyezer lejt fizet az arany kilójáért, minek háromezernégyszáznegyvennégy lej volt az ára békében. — Megfelelő ár ez? — A többi cikkek árához viszonyítva elég szép. A költségek mindenesetre sokat emésztenek fel ebből. Vannak oly anyagok: vas, dinamit, melyek az 1914. évi árak ötvenszeresét is elérték, az arany ára mégis csak harmincháromszorosára emelkedett békebeli értékének. Ezt a nagy veszteséget csak dús és gazdagabb tartalmú termeléssel lehet kiküszöbölni. — Mikép? — Csak olyan termeléshez szabad kezdeni, mely legalább tíz gram aranyat ad minden tonna bányatermékből. A szegénység utitársa S ennek a kincsnek a szegénység a leghűségesebb barátja, utitársa. A munkavezető ennek okát magyarázza. Könnyen megértjük: — Minél nagyobb a kenyértelenség, a hiány, annál olcsóbb a napszám, annál szerényebb feltételek mellett hajlandó a munkás dolgozni. Annál kevesebbe kerül tehát az arany termelése. Az aranytermelésnek nem érdeke tehát az, hogy a jólétet emelje. Első perctől kezdve éles ellentét áll fenn e két érdek között, munkásérdek és aranytermelés nem állanak egymással egyenes arányban. S érdekes természetét az arany továbbra is megtartja. Mindig hű marad a gazdagsághoz, mindig odatáncol, hol jobb élet céljára a föld réhéből a maguk számára kitermelték. — A termeléshez szükséges anyagok áremelkedését is a bányásznak kell megfizetni! Mert a munkabért mindig csökkentik ily esetben az emelkedés arányában — folytatja kísérőm. A legfőbb állami célkitűzés tehát a bányászatban felhasznált anyagok árának csökkentése kell legyen a jövőben. A munkásviszonyok javításáról csak így lehet majd beszélni. Az anyagok olcsóbbodásának üdvös hatása más oldalon is jelentkezne. Olcsóbb anyaggal ugyanis több munkát és főleg több kísérleti munkát lehetne végezni s ez a munkaalkalmak számát növelné. Tőkére van szükség! Az aranybányászat még nagy befektetéseket, nagy tőkét igényel. Sok pénzre, előnyös feltételek mellett nyújtott hitelekre volna szükség ezen a vidéken, hogy a technika vívmányaival a sírban lévő magánbányászatot feltámasszák. Vannak ugyanis oly gépek, anyagok, melyek nélkül nem lehet manapság aranytermelésről beszélni. Egyedül a franciák azok, akik itt pénzzel rendelkeznek. Termelésükben így az erdélyi „Mica“-bányák eredményeivel vetekednek, mely vállalat aranytermeléséről szakkörökben most igen sokat beszélnek. A költő-politikus, Goga Octavian ugyanis éppen most számolt be a „Mica“ tavalyi üzletévéről. Goga, mint a bányatársaság igazgatóságának elnöke büszkén jelentette be a tavalyi 42 millió lej hasznot, mert mérlegük szerint ennyi jutott a részvényeseknek. Kár volt ezt az eredményt nyakon önteni a már ismert túlzó soviniszta lével. Annak hangoztatásával, hogy 2457 munkás közül „csak 145 minoritar“ dolgozik bányáikban.... A termelés emelésének gondolatát, általános munkásjólétet s nem politikát kell a tárnákba vinni, hol a becsületes munka egyformán kell alkalmazást és jutalmat találjon. Az aranytermelés foltozásának útján Az aranytermelés fokozását erre kiküldött hivatalnokok, szervek tanulmányozzák állandóan. Ha valamikor, úgy ma, igazán szükség van minden csepp aranyra s az állam sem engedheti meg azt a fényűzést magának, hogy a föld gyomrából felhozott ércben felhalmozott arany moslékként hegyi patakokba ömöljön. Az állam 114 millió lejt fektetett be új felszerelésekbe múlt évben s a „flotációs“ dús aranykivonási eljárás kiterjesztését vette fel programjába. A befektetésnek meg is volt a hatása az állami üzemekben. A magánbányászat azonban nem lett ezzel párhuzamosan felkarolva. Azt beszélik, hogy a magánbányászok szövetségét szeretnék felállítani álami segítséggel, mert csak szövetkezéssel lehetne eredményt elérni. Az állam ugyanis nem nézheti ölbe tett kezekkel a nagybányai és Nagybánya-környéki magánbányászat pusztulását. Az aranytermelés fokozása a nagy állami érdek, amit sohasem lehet szem előtt téveszteni és nem lehet tagadni. Az aranytermelés emelése rendbe hozhatná zilált gazdasági és pénzügyi helyzetünket. Ha tízezer kilogram arany kerülne az állami bank pincéjébe, ezzel 4400 millió lej értékű új papírpénz kibocsátását lehetne fedezni, ez pedig az ország újjászületésével jelentene egyet! — magyarázza a hat elemit végzett munkavezető okos fejjel. Vájjon megértik ezt az egyszerű, okos szót illetékes helyen, messze, Bukarestben? ... (k. i.) | SELECT ГС0760 [■ Szenzációs PREMIER:a szőke párduc! A kolóniák exotikus életéből készült, rendkívül érdekes tartalmú, csodás felvételű film. — Főszerepekben: JAN HARLOW és CLARK GABLE Misoron kívül hangos híradó._______________ A tordai gázrobbanás napjátéka a kolozsvári ítélőtábla előtt Kártérítésre kötelezte a bíróság a gondatlan gáztársaságokat KOLOZSVÁR. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári Ítélőtábla I. szekciója tegnap érdekes kártérítési pert tárgyalt. Tóth György tordai mechanikus volt az egyik felperes, aki a tordai földgáztársaság gondatlansága következtében majdnem életét veszítette s örök életébe emberi roncs maradt, édesapja, Tóth Károly a másik, akit a gondatlanságból előidézett földgázrobbanás anyagilag tett tönkre. 1929 január 3-án Tóth György, Tóth József tordai bicikli és varrógépkereskedő 16 éves fia a reggeli órákban apja üzletében a kályhába tüzet akart gyújtani. Amint a gyufát meggyújtotta, az üzletben hatalmas gázrobbanás történt, melynek következtében Tóth György arca és karjai oly súlyosan összeégett, hogy több hónapi gondos kezelés ellenére is örök életére munkaképtelen maradt. A tűz apjának üzlethelyiségében felhalmozott összes áruit teljesen tönkretette s az épületet is súlyosan megrongála. A robanás után lefolyt vizsgálat megállapította, hogy a robbanás a tordai gáztársaság gondatlansága következtében történt. Tóth József üzletébe 1927-ig ugyanis a gáz be volt vezetve. Ekkor azonban kérésére a gáztársaság kiküldöttje elzárta a gázt s a csövet lealmozta. A munkát azonban nem végezték el lelkiismeretesen és ennek következtében szivárgott ki a nagymennyiségű gáz az üzletbe. Tóth József és Tóth György a gázelosztó tordai S. A. D. I. N. ellen keresetet indított, kérve 810.000 lej kártérítési összeg megítélését. Sokszori halasztás után a tordai törvényszék 1932 március havában hozta meg ítéletét, amikor is a kártérítési keresetet visszautasította, azzal az indokolással, hogy a szerencsétlenségért a másik tordai földgázvezető S. Á. G. A. P. A. N. társaság felelős, mivel azon a napon ennek igazgatója rendelte el, hogy nagyobb mennyiségű gázt bocsássanak a vezető csövekbe. Ezután a pert ez ellen a társaság ellen indították meg a felperesek. Tárgyalástárgyalás után következett, végül is a tordai törvényszék kimondotta, hogy az ügy elévült, mivel a S. A. G. A. P. A. N. megszűnt. Tóth József és Tóth György ez ellen az ítélet ellen a kolozsvári táblához felebbezett, ahol az első tárgyalást ez év március 9-én tartották meg. Az alperes gáztársaságot Camil Negrea egyetemi tanár, a felpereseket pedig Porutiu Lőrinc ügyvéd képviselte. E tárgyaláson aztán dr. Porutiu igazolta, hogy a szerencsétlenségért mind a két gáztársaság felelős, mert a S. A. G. A. P. A. N. és a S. A. D. I. N. tulajdonképpen egy társaság és egymás ügyeiért kölcsönösen felelősek. A gáztársaság halasztást kért annak igazolására, hogy a szerencsétlenség azért következett be, mert Tóth József a gázt lopta és ő felejtette nyitva a csövet. A tegnap délelőtti tárgyaláson, dr. Porubin a múltkori tárgyaláson elmondott érvei alapján kérte az összeg megítélését, mert a társaság semmivel nem tudta igazolni, hogy a robbanás a Tóthék hibájából történt volna meg. A bíróság hosszas tanácskozás után mind a két gáztársaság kártérítési felelősségét megállapította és az ügyet áttette a kártérítési összeg megállapítása érdekében a tordai törvényszékhez. Nyolcvanezer lejre szaporodott fel az Ellenzék-Menza gyűjtése nyolc hónap alatt. Ezt is csak úgy sikerült elérnünk, hogy a Kosztolányi-est bevételéből a rendezési költségek levonása után fenmaradt párszáz lejt a Menza pénztárába utaltuk át. Ezért most, elkésetten is köszönetet mondanunk a nagyszerű költőnek, aki azonfelül, hogy közönségünket pár órára szellemi kincsekkel halmozta el, még diákasztalunk annyira rászorult fiainak megsegítéséhez is hozzájárult. És köszönjük a névtelen adakozóknak, hogy eljutottunk idáig ezekben a szűkös, nehéz időkben. De hallgassák meg most a vizsgák küszöbén azok is, akik még nem adtak. Tőlük függ, hogy a hátralevő hónapban megtérüljön a magyar diákok asztja. Mai elszámolásunk: Kosztolányi estély bevétele 729 N. N. 363 M. N. 20 Eddigi gyűjtésünk: 80.063 AZ ECSEDILÁP LECSAPOLÓ TÁRSASÁGOT A TISZA-SZAMOSKÖZI TÁRSULATTAL EGYESÍTVE A SZATMÁRI FOLYAMMÉRNÖKSÉGHEZ OSZTOTTÁK. Tudósítónk jelenti: A legutóbbi parlamenti ülésszak során a Nagykárolyban székelő Ecsediláp Lecsapoló Társaságot államosították, minek következtében a kormány ezt a Tisza-Szamosközi Társulattal egyesítve a szatmári folyammérnökség keretébe osztotta. A társulatoknak külön költségvetésük lesz ezután is s külön, választmányaiknak tagjait a földmivelésügyi miniszter fogja kinevezni. Az ártéradókat az állami adókkal együtt fogják behajtani a partmenti gazdáktól. Rönpszenzsck! Lei Wassermann: Kerkhoven 494 1. kve 144'— Lamb: Dzsingiz Khán, 309 1. kve 162-— Fort: Gettó el jött pápa, 254 1. 75*— Strachey: Viktória királynő, 344 1. 87-— Dos Passos : 42. szélességi fok, 460 1. kötve 100-— Székely Béla : A Te gyereked (A modern gyereknevelés önyve!) 54'— Fauhabe: Zsidóság, kereszténység, germánság ................. 54’— Galsworthy: A várakozó, 399 1. 135*— Kassák: Az utak ismeretlenek, 1911. 60‘— Reményik: Mese habbal, 255 1. 84 — Ibanez: Meztelen asszony, 312 1. kötve 60— Fechben : Néger menyország, kve 60’— Rosny: Bűnös asszonyok, 184 1. 90’— Ostenso: Előjáték a szerelemhez íve 27*— kötve 57’— Dine : Szkarabeusz bűnügy, 221 1. 28— Dine: Szörny a tóban................. 28'— Makkai: Táltoskirály, 480 1. éve 144'— Gergely: Salakmosó, 270 1. ... 96’— Huxley: Szép új világ, 270 1. ... 27 — Verona: Cleo divatszalon, kve ... 54’— Petrányi: Virág- és diszkertészet, 360 lap, 160 kép................. 240’— K-nál Cluj: Postán utánvéttel. Kérje az olcsó könyvek jegyzékét. -----—r, -----benn NYOMTATVÁNYOKAT bármily változatban a legolcsóbban, leggyorsabban és a legkényesebb igényeknek megfelelően készít a оныя-пусшэя Cluj, Strada I. G. Duca No. 8.