Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-15 / 62. szám
sinii hi,ios tit t formáját alkotja. Szart'11,1 ,;‚int s zuluul say is / , ; olt o iriszo. 1 mm jetszó: szociális Mt,\ (. I i»t no fit M tie \ itrois: ug is boltin, gabh Will! \ ororszn)‡. ‹:<titdis Magvarorsztig, inert n in • ;'m > im stiilnlnii osztidyok. Italian n run g\ar Dtp \ etnnis ciilelei szerint I null urni árulnia tuni III oi szár egesz szervezetet. h hhiil a szempionbol óimt juh az td- Ima szociális épületét nini felépíteni, in pás ttigas helisi izei,leél es boldogabb in liófilitil. h iildlccrdes. hnzlit rríes, telepíti s. aqpt inureltsig emelése. az alsóbb oszlá/viu/í jiddt megélhetése ezt fi n főbb kertit seli.Szánni nen nimm It'l szesm lírántás.) Ezeknek a kérdési latéisúlya éppen Waps árui szaron nőtt nagyra, mert harépahoz aló kel legutóbbi igazodásunk alkalmaiul ezen a téren tettünk a legkevesebbet. Azután népi Magyarországot kiróvunk, mertt ezt az országot politikailag az elavult demokratikus és liberális eszmék helyett népi és rendi alapon óhajtjuk felépíteni, népi és rendi alapon, mert az államhatalom múlhatatlanul szükséges megerősítését csak ezen az úton érhetjük el. És végül boldogul. Magyarországot óhajtunk, mert azt akarjuk, hogy országunk határai a természet útmutatásának megfeleljenek. Most is ragaszkodunk tehát ősi örökségünkhöz, hogy itt minden népet boldoggá tehessünk. — Ez tíz uj szociális, népi és boldogabb Magyarország a Dunamedence más népeinek jogát tiszteletben tartja. És jó, ha ezt éppen Erdély földjén mondhatjuk meg. "A magyarság ebben a tekintetben egyébként a múltban sem vétett. A sok rágalom, amit ellenségeink évtizedeken keresztül büntetlenül ránkszórtak, hála Istennek ma már eloszlóban van. Ma már Európában sokan tudják, hogy a magyarság nem nyomta el a vezetése alatt élt népeket és néptöredékeket. Ma már tudják, ha a nemzetiségek soraiból sosum hozzánk csatlakoztak, ez az ő egyéni ügyük volt. Mi szívesen fogadtuk őket, bár nem mindig jártunk jól velük. Lváriasságunkat sokan mégis erőszakoskodásnak tüntették fel. Hát tudják meg a Dunamedence nem magyar népei, hogy népiségünknek ilyen uton való tömegek gyarapításáról lemondunk. (Hosszú éljenzés.) Mert nincs értelme, hogy a magyar faj kiváló tulajdonságait elhomályosítsuk azáltal, hogy idegen népek vérét tömegesen magunkba eresszük. — Ez a szociális és népi Magyarország s más népek sorsán túl sokat fog gondolni a kiválasztott fajra, a magyarságnak szaporítására. Mert sokkal nagyobb szaporodásra van szükségünk, mint eddig, hogy hivatásunkat méltón betölthessük. Kell, hogy állami és társadalmi beavatkozással is odahasszunk, hogy ősi örökségünket, vezéri szerepünket itt a Kárpátmedencében népi erőinket túlnyomó népi többségünkkel is alutámasszuk. — Sok magyarra van tehát szükségünk. Ezek a gondolatok azt is parancsolják, hogy egy pillanatra se vegyük le szemeinket sok százezer magyar testvérünkről, akik néhány kilométerrel odébb élve még nem lehetnek részesei az új alkotó munkának. Ahol pedig ők is nélkülözhetetlenek. —*■- A magyarság egész programja ezúttal az európai megújhodás vonalába esik. A magyarság faji és államalkotó ereje ma ismét úgy tűnik fel Európa előtt, mint a Dunavölgy egyetlen tartós rendező elve. Magyarnak lenni jelenti ma: Európának és a dunai népeknek nagy szolgálatot tenni, részese lenni egy szívós faj istenadta küldetésének, részese lenni a kiválasztottságnak. Magyarnak lenni tehát megint büszkeség. — A feladat tisztán áll előttünk —— fejezte be beszédét az ünnepi szónok —, a múlt fényénél világosan látjuk ősi örökségünket itt a Dunavölgyében; a jelen világánál látjuk az új koreszméket. És ha a mai márciusi gondolatok, az európaiság es a magyarság uj szintézisei sztrim est st ii meuvaléi.tituiluk. megg ^ őzöd esem, hogy ti szociális ,népi es boldogabb MaiMiniis.ag megtört nn csend jövőnk itt. a Dunárólgéyben újabb ,.er erre megalapoztuk. Ikkor mar nemcsak azt mondhatjuk ..l.'i\ m p. ile míg\ nemzt'l igyunk ", hanem azt, hog\ „nagy nép és nagy nemzet". Az ünnepi hesevel a tömeg lelkesen tapsolta meg. Azután az eg vételéi I cigányzenekar KoMMidonótákat játszott, majd I.nszágú György joghallgatón ..Nemzeti fialt szavalta el és a hanvéd zenekar a magsai „Hiszekegy" németi imát adta elő. Sillan az ifjuság nesében Ktillay Ernő árva tanhallgató lell hitel az erdélyi magsar ifjúság nesében a murcimó gondolat mellett. ELLENZÉK Magyarságunk és Erdély parancsot jelent számunkra A magyar ifjúság kezdte beszédet , mely ma talán inkább, mint bármikor bitti menyese és hordozója a nemzet jövőjénél, erőt akar menteni a már tilts lő, örökéletű erő forrásából. A méltató színek elmondása és a történelmi emit kel. felidézése rám a mi dolgunk, számunkra ez élő valóság és magasra emelt fejjel nézünk előre, mert a mi utunk a jövő. Az idök változnál, de az ifjúság szilime ugyanaz marad, az idök változnak, de a körülményei ugyanolyan parancsszóval álmai; elénk, mint állottal; annak idején az első mártins fő ifjúsága elé. Kísértetiesen hasonló a helyzet. Akkor is Erdély hazatérése volt az egyik leglényegesebb célja a magyar életnél, és ma ismét ugyanott állunk. Mit kíván a magyar nemzet? - tegye fel valaki a kérdést és tudom, hogy egyöntetűen csattan rá ti felelet: Erdély hazatérését.Hiján elég a szó, a bennünk égő vágy? Van-e erő a karban, hogy valóra váltsa ezt a feleletet. Körülöttünk lángban áll az egész világ és a népek hantiban itt áll a mi nagy harcunk, amelyet nekünk kell megharcolnunk. Miért a vágy nem elég és mit sem ér az erő. Ám nem áll mögötte az akarat és az ész. Akkor, március 15-én és az azt követő időkben az ifjúság élldozott, vért áldozott a gondolatért, a magyar szabadságért. Számunkra is parancsot tartogat az időt, erdélyi magyar ifjúság. Erdélyben Erdélyért nem dőlt el még a harc. A körülmények megváltoztál, most itt a mi oldalunkra billent a mérleg serpenyője. De az igazi honfoglalás csal, most következik. Apáink évszázadokon át hullottak a gyepük védelmében és a magyar falvakban egyszerre csak más népei, más nyelven imádkoztak. Mások szántóttál fel az ősi földet, míg a magyar pusztult nyugat védelmében. Azután jött a nagy katasztrófa, mely azok kezébe adta sorsunkat, akiknek nyugalmát és szabad fejlődését a magyar ősök halála biztosította. — Huszonkét év tisztítótüze vájjon elég volt-e számunkra, hogy a múlt nagy hibáiból tanuljunk. Vájjon összeforrtunk-e annyira, hogy egységes összefogással dolgozni tudjunk a jobb magyar jövendőért, a boldogabb magyar népért? Harc áll ma itt, csendes, szívós és néma harc. tudománnyal, munkával és fegyverrel kell megharcoljuk az uj magyar honfoglalást. Kötelissége nuntiki magyar ifjúnál, aki keresztény magyar embernek vallja magéit, felkészülni erre a harcra legjobb tehetsége szerint. Magjai ifjak az ekeszarva mellett, hordozói vogytak egy rajtatok nyugvó hazának. Magyar ifjak a gyárai, és a munka, helyei, padjai mellett, ti vágytól, a most születő magyar ipar és kereskedelem előharcosai. Magyar ifjak az iskolák és egyetemek padjai mellett, a ti gondotok kell legyen a nép jóléte, egészsége, kultúrája és előrehaladáása. Ezek a feladatok egész embert kívánnak, olyat, aki biztosan készült, népi mivoltának, nemzeti hivatástudatánál, magaslatán áll. Legyen a mi ifjúságnál, okosan felhasznált idő a harcra való felkészülésre, mert ha ebből a harcból se mi kerülünk ki győztesen, akkor jöhet a nagyszerű halál. — Magyarságunk és Erdély parancsot jelent számunkra, dolgozni, nem magunkért, hanem azokért, akik utánunk következnél. Áldozatot hozni, ez legyen életünk értelme és minden tetünk mozditója. Áldozatot hozni azért a magyar népért, mely újból a nagyság útjára lépett és jaj neki, ha ismét visszaesik a mult hibáiba. . .Mars egyén közöttünk, nincs osztálykülönbség, nincsenek egyéni célok, egyetlen szent cél álljon mindig előttünk, a jobb magyar jövendő. Március 16parancsa számunkra az, hogy vállaljuk ezt a munkát büszkén, keményen és egy arcvonalban haladjon ez az ifjúság, egyetlen jelszót ismerve és vallva: ..Itt élned, halnod lell". Az ifjúság szónokának beszédét a hatalmas tömeg percekig tartó éljenzésekkel fogadta. Végül az egyesült énekkarokkal egyetemben az ünneplő tömeg a Szózatot énekelte el. A délelőtti ünnepség ezzel végetért. Az összegyűlt hatalmas tömeg az ..Erdélyi indulók pattogó ütemeire a legpéldásabb rendben vonult el, hogy a szabadság ünnepének további programszámain is pontosan megjelenhessék. Nem tudott azonban ez a lelkes magyar tömeg emlék nélkül távozni Kolozsvár felszabadulását követő első március 15-iki ünnepségének színhelyéről. Aki csak tehette, letört az ünnepi emelvényről egy-két kis fenyőgalyát emlékül. II kolozsvári Nemzeti Színház ünnepe Felszabadulásunk óta első ízben ránk köszöntött március idusán a kolozsvári Magyar Színház is bensőséges lélekkel és fénnyel ünnepelt. A színház ünnepi díszelőadása méltóképpen fejezte be a nagy napot, melyen minden igaz magyar lélek egyetlen elszánt akarásban forrott össze Különleges élményt nyújtott ez az helyi adás, melyet a magasztos alkalom messze kiemelt a szokásos keretekből. A díszelőadás megnyitásaképpen a színházi zenekar a Himnuszt játszotta, melyet a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség felállva és templomi áhítattal hallgatott végig. Majd báró Kemény János, a színház Korvin-koszorús elnökigazgatója tartotta meg ünnepi beszédét, melyben az erdélyi színművészek megbízásából hódolattal köszöntötte vitéz nagybányai Horthy Miklóst, országgyarapító kormányzónkat, akinek nevéhez fűződik felszabadításunkon kívül az a nagy történelmi tény is, hogy országlása alatt iktatta törvénybe a magyar törvényhozás a legmagyarabb nemzeti ünnepet: március 15-ét. Hálával és lelkesedéssel emlékezett meg a vitéz magyar hadseregről s mély megilletődéssel azokról az erdélyi magyar testvéreinkről, akik ma még csak gondolatban lehetnek velünk. Az erdélyi színművészet — folytatta beszédét báró Kemény János — a maga területén a huszonhétévi kisebbségi sorsban követte részét a magyarság önvédelmi harcából. Tette ezt hivalkodás nélkül, de abban a tudatban, hogy a szebb magyar jövendőt védő és építő munkában megállnia helyét kötelessége és egyben legfőbb gyönyörűsége is. Az erdélyi magyar színész és színházi ember a kisebbségi sorsban vállalt és végzett munkáért nem várt külön jutalmat, azt vallotta. Fáklyásmenetei ünnepelt este Kolozsvár Márcuis 15-ét az összes kolozsvári iskolákban és intézményeknél is megünnepelték. Külön ünnepségeket tartottak az összes felekezeti és állami iskolák, a különböző testületek és intézmények, közöttük a MÁV munkásság, a vakok intézete, a székely alkalmazottak, amelyek mind a bensőséges hazafiasság szellemében folytak le. A műsor keretében alkalomszerű beszédek és egyéb programszámok zajlottak le. Délután a Mátyás király diákházban a régi negyvennyolcas márciusi bizottság rendezett hazafias ünnepséget, amelyen Sándor József volt országgyűlési képviselő mondott beszédet. Este társasvacsorát rendeztek, amelynek során a Petőfi-, illetve Kossuth-serleggel dr. Kremser Miklós és Szentimrei Jenő tartottak serlegbeszédeket. Este az egész várost kivilágították és ugyanakkor fáklyásmenet járta végig a város főbb útvonalait és tisztelgett a helybeli katonai és polgári hatóságok vezetői előtt. A menet élén a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola lovasbandériuma haladt, azután a különböző testületek küldöttségei következtek, közöttük 3 tűzharcos szövetségé, a hóstáti földészeké, a Kolping egyesület és a Nyílttéri csizmadiák egyesületének zenekarai, a főiskolás ifjúság és a különböző intézmények képviselői. A kivilágított város és az ünneplő lelkes hangulatú felvonulás méltó befejezése vett a felszabadulás után első ízben újra megrendezett szép hazafias ünnepségsorozatnak. 19 4 1 m u r cl u t 17. Tefefonpalota melleit üzlethelyiség irodával és nagy raktárhelyiséggel együtt (üzemnek is alkalmas) május 1-re kiadó. — értekezni. „Takarékosságnál“ Mátyás király tér 23. szánt. hogy a legnagyobb szolgálal sem tekinthetik áldozatnak, csupán öntudatos kötelsségkejesitesnek, a nemzethez tartozás melleni boldog bizonyságtevésnek, áldott alkalomnak arra, hogy magánkat magyar voltunkban megerősítsük. Ma sem vár mást a magyar művész. Azt tarja, hogy felszabadult a az idegen ürülem alól, a szabadságban crunchn erejét, tehetségét és tudását a hamisítatlan magyar szellem szolgálatába állíthassa, annak a szellemnek szolgálat uha ennedi alapjeleikt ezer esztendőn át fentmaradásunknak az örökké viharzó Európában. A kolozsvári magyar közönség — vllapitotta meg báró Kemény elnökigazgató — tizzel a ténnyel, hogy a szabadság ünnepénél, estéjén zsúfolásig megtölti a Magyar Színház nézőterét, azzal a ténnyel, hogy ünnepi díszben osztozik India szolgáival, bizonyságot tesz arról, hogy átérzi a művészi bírálás jelentőségét, átérzi és szeretettel fog kezet azokkal, akik, mint a múltban, így a jövendőben is ugyanazt a célt látják maguk előtt: védeni és ápolni a magyar kultúrát, gyarapítani és közkinccsé tenni szellemi kincseinket, a teremtő magyar Géniusz szolgálatában állva, a látható magyar Haza gyökerében a magyar Szellem haza megtartó és éltető erőit konzerválni és táplálni, az önmagával örökké azonos, önmaga sajátságaihoz örökre hűséges, védő és megtartó, romolhatatlan magyar lelket oltalmazni és szolgálni. Báró Kemény János nagy tetszéssel fogadott beszéde után Deésy Jenő színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd megkezdődött az Ocskay brigadéros előadása. Herczeg Ferenc történelmi színművének alapgondolata, számos jelenete és költői mondatai harmonikusan simultak e nap jelentőségéhez , azt drámai erővel domborították ki. Az együttes törekvő munkáját magasságba emelte a kivételes alkalom, mely tökéletes hidat, együttérzést teremtett szülész és közönsége közt. Iratkozz be az Erdélyi Pártba! Kolozsvári és kolozsmegyei pártiroda, Farkas utca 7. sz. Telefon: 25-38. Beiratkozni lehet minden nap délelőtt 9-től 2-ig és délután 5—7 óra között catulum mu