Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-12 / 84. szám
.24 Az egészségház: az egészség háza Az egészségházak létesítése Magyarországon Johan Béla dr. államtitkár nevéhez kapcsolódó. Az első Mogyoródon épült (gödöllői járás) 1928 ban, a második Gödölön 1929-ben. Számukat a következő évek gyarapították s az 1939. év első felében épült, illetve munkában volt 23 új egészségház 5- re emelte ezt a számot, mely azóta tovább növekedett. . Az egészségház, az egészség háza, ápoló s tanácsadó ugyanekkor és ezen túlmenően, a falu mindennapi higiénéjének is hathatósan szolgálatában áll. Többnyire fürdővel van összekötve. Nagyságát a helyi igény szabja meg. looo—2ooo lélekszámú vagy ennél kisebb községekben az u. n. „C“ típus szokásos. Az ilyen egészségházakban váró és tanácsadószoba van. Az u. n. székhely községeknek (2ooo—4ooo lélekszám) a „B1“, illetve „B2“ mintájú egészségház felel meg: előbbiben zuhany- és kádfürdő van, utóbbiban a zöldkeresztes védőnő is benne lakik, fürdője azonban nincs a háznak. Nagyobb az „A“ mintájú egészségház, amely a „Bl“ mintájú egészségház helyiségei mellett a védőnő lakását s magában foglalja. ha a nagyobb lélekszám ÉI.LIÍNZAK mm A magylari falu Jé egészségéért Erdélyben negyvenöt „Egészségim“ létesítését tervezi a kormány hOlA)ZS\ \R, :i prii Is 12. (Sajtit tud.) V népejjés/.següjry egyike a közösség nagy kérdéseinek, amelyeknek jó meg *oldása tuimlen áldozatot megér. fontos éva felittérhetelen, művelése *zent kötelesség, mert a nép egészsége, az erő, a nemzet jövöt ép tö életgyözése* iuv biztosítéka. A kérdés messzeágazó, a minden napok melyéig hatok ott van az újszülött bölcsője mel!ttt, a serdülő kor lesei to* jött és a/. étet delelöjén keresztül elég szen :i test a konyától kisér. A háború utáni évek hozták meg a felismerést, hogy fokozni kell a falu egészségének gondozását. I. felismerésében csírázott a jövőbe tekintő munka, amely ma már céltudatos, okos rendszerbe keretezve vigyázza s hasznosan segíti a ,,beteg“ falu gyógyulásit. S munkába ileszkedik az „Egészség ház“ intézménye, amelynek bevált módszerét a kormányzat most kiterjeszti a hazatért részekre is. „Gyógyul a magyar falu“ „.4 magyar nemzet — írja Johan Béla dr. államtitkár „Gyógyul a magyar álti*' című könyvének előszavában — IDS -en törvénybe iktatta a Rockefeller Alapítvány áldozatkészségét, „amelyet Magyarország közegészségügyének fejlesztése érdekében tanúsít..." Az Alapítvány támogatásának közegészségügyünk szempontjából az vol a legjelentősebb hatása, hogy a falusi munka megindítását lehetővé tette. Az egészségügyi személyzet képzésének újjáalakítása, a zöldkeresztes védőnők képzésének megszervezése, a köz- egészségügyi laboratóriumi munka biztosítása a legkisebb faluban lakók részére is, a fertőző betegségek elleni küzdelem kiépítése, a vízellátás javítása, a gyógyszerellátás ellenőrzése, a Rockefeller Alapítvány segítségével felállított Országos Közegészségügyi Intézet első éveinek legfontosabb munkaeredményei. Csakhamar megindult az országban a falu egészségvédelmének megszervezése, Schotz Kornél dr. államtitkár javaslatára vitéz Keresztes Fischer Ferenc dr., első belügyminisztersége alatt, 1933 ban magáévá tette a falusi egészségvédelmi munkának „Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat“ név alatt működő rendszerét s a munkának az egész országra kiterjesztése érdekében 1934 ben kezdődő tízéves tervet dolgozott ki. Vitéz leveldi Kozma Miklós belügyminiszter az 1936. évi IX. törvényeikkel újjáalakította a közegészségügyi szolgálatot, majd a munkának új lendületet adott a Falu Szociális Alap, amelynek révén lehetővé vált a falusi „Egészségház"-ak , körorvosi lakások, napközi otthonok épíílése, falusi iskolafogászatok felállítása. 1938-ban a kormány lehetőséget teremtett a falusi orvosok számának húszszázalékos növelésére. Az öt évre tervezett milliárdos beruházási program keretében a kutak ezrei épültek, napközi otthonok, tüdőbeteggondozók, tüdőbetegotthonok, nemibeteggondozók létesültek. A rendszeres szociális gondozás jótékonyan elősegítette a munka eredményességét. t..a község egyszer mind járási központ is, a „K“ mintájú (központi) egészségház letestése célszerű. I’bbeil az „A“ mintájú egészségház helyiségein kívül a tüdőgondozás céljaira szolgáló Külön váróhelyiség, iroda, tanács, adóhelyiség, laboratorum, röntgen és pneumothorax.Szoba is van. Az erdélyi falu egészségéért Az egészségházak rendszerének eredélyre való kiterjesztésével kapcsolatban dr. Duducz Zoltán egészségügyi főfelügyelő, az Országos Közegészségügyi Intézetet képviselő dr. Kontra László egészségügyi főfelügyelővel, Vass és Thama mérnökkel, valamint vitéz Diószegi gondnokkal bejárta Juhar, Szatmár, Szilágy és Máramaros A vármegyét, ahol a kormányzat 17 egészségház felépítését tervezi. A kör út célja a terv vadkavéltásának előkészítéé volt, az érintkezés felvétele a helyi hatóságokkal s az érdekelt városok és községek hozzájárulásának biztositása. I — Az itt eredményesnek mondható — felel dr. Duducz az érdekelt községek áldozatkészsége felől tudakozódó kérdésre. — .A szükséges telket mindenütt szívesen felajánlották s ezen kívül az érdekelt közéletek teherbíró képességébez mérten építkezési anyagot, ingyen fuvart, helyenként pénzügyi hozzájárulást is sikerült biztosítani. — Húsvét után folytatjuk utunkat a hazatért terület többi részén. Ha ott is hasonló megértésre találunk, úgy ebben az évben 45 új egészségház kerül tető alá és kezdheti meg hasznos működését" I Ennek a két hétig tartó körútnak a folyamán járják be a Székelyföld falvait. — Az egészségházak központjai lesznek az egészségvédelemnek — mondja dr. Duducz egészségügyi főfelügyelő. — Hiszem, hogy itt is meghozzák az anyaországban tapusztullt, nagyon kivmnatos eredményt: a csecsemőhalál»,zs csökkenését, a népbetegségek rutin-és megelőzését, az iskolás gyermekik egészségügyi védelmét, az anyák gondozását szolgálni fogják a lakosság egészségügyi színvonalának általános emelkedését. ■— Jelentőségük természetesen csak idő múltával bontakozik ki, kezdetnek azonban a tervbe vett munkarend első dragmu, sokat ígérő. S az egészségházak felépítése szociális jelentőségű is, mert munkát ad az erdélyi iparnak, kenyérhez juttat sok munkás kezet. Befejezésül ma ezeket mondja, hagy az értemé dr. Johan Béla államtitkár urnak az akció elgondoltjának és a megboldogul {/röf Teleki Pál miniszterelnöknek' arc/ a megvalósításihoz k.vant igen nagy összeget megértően biztosított^# * A magyar nép egészségéért folyik a tudatos mun^ Minden munkába lendülő kéz, a c^l szolgálatába állitott minden pengő jövőnket erősíti. (h. j.) Látogatás a Kolozsvári állami Gyógypedagógiai Intézetben A visszacsatolás óta ötszörösre emelkedő a Gyógypedagógiai Intézet növendékeinek száma KOLOZSVÁR, április hó. (Saját tud.) Lányok-fiuk ássák a kert földjét a napos áprilisi dédettön. Ódldal gyereklármájuk meszszire hallszik: nevetnek, kishalnak. Az egyik kislány kérdésemre kiszalad a kapun s szolgálatkészen jön át a Rákóczi út másik oldalára, ahol a Gyógypedagógiai Intézet irodaépülete áll. Előreszalad, úgy vezet az ajtóig. — Itt van az igazgató úr — mondja mosolyogva. E a tíz-tizenkétéves kislány, amikor az Intézetbe hozták, még beszélni sem tudott. Szellemi nívója 8 esztendős korában egy hároméves gyerekéhez hasonlított s gyengeelméjűsége miatt állandóan lekötött egy munkaképes felnőttet, aki miatta nem végezhetett más feladatot. Ma értelmes és elérik és ha visszakerül családjához, bele tud illeszkedni majd az élet és a munka világába. A csoda itt folyt le ennek az Intézetnek falai között. Emberfeletti türelem, szeretet és szívós munka kellett hozzá. Erről a munkáról beszélünk most az Intézet Borosjenőről jött igazgatójával, Rott Lajos gyógypedagógussal, aki idehelyezésekor féligmeddig kifosztott intézetet és 10—12 szerencsétlen kis növendéket talált. A megszökött személyzet helyett az átmeneti időben az úgynevezett szürke nénikék gondoskodtak a gyerekekről. Szerencsére a berendezés nagy része megmaradt s a többi hiányt is hamarosan pótolták az állami kezelésbe vett intézetben. Ma — félév múltán — ötszörösére emelkedett a növendékek száma s e pillanatban kétszáz felvételi kérvény vár elintézésre az igazgatói irodában. Természetesen az Intézet jelenlegi keretei között csak a legindokoltabb kéréseknek tehetnek eleget. Magyarországon nagy hiány mutatkozik gyógypedagógusokban. Ennek magyarázata az, hogy a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző iskola hat éve nem működik. Annakidején ugyanis olyan sok tanerő került ki az intézetből, hogy a sok elhelyezkedni nem tudó fiatal tanár miatt felfüggesztenék az intézet működését. Az eltelt hat év alatt azonban megnövekedett a gyógypedagógiai intézetek száma és az ország megnagyobbodása következtében előáll a tanerőhiány, így például a kolozsvári Intézetben az igazgatón kívül mindössze egy tanár dolgozik. — Milyen gyermekeket vesz fel az Intézet? — kérdezem. — Az iskolaköteles korban lévő 7—16 éves gyermekeket, szegénysorsuakat teljesen ingyen, akik szellemi fogyatékosságuk miatt nem járhatnak iskolába. Ezek a gyerekek sem tanulásra sem munkára nem alkalmasak. A szerencsétlen gyengeelméjüek teljesen vegetativ életet élnek s az Intézet feladata az, hogy nevelői munkájával elérje azt, hogy ezek a gyerekek ne kössenek le más, munkaképes erah.ppkg^ hanem még ők is alkalmasak legyet a kisebb munkára. Itt van az Intézet nagy feladata. Vannak növedékeink, akik innen egyenesen az iskolába kerülnek, ahová eddig gyengeségük miatt nem járhattak. aIagyarorgZ3gOU jelenleg négy állami fiyógypedagigjssi intézet és több magánintézet működik A cél egyszerre emberi és jótékony, sőt fajvédelmi is. Mert a beteg gyermeket kiv^.g. a cSaládból és az Intézetben nevelve alkalmassá teszik arra, hogy oda viszszatérhesse, ^ feladat kettős: először nevelik és csal aztán tanitják a gyermekeket. Hog történik a nevelés? ' p*e^iz ezt röviden összegezni — feleli — Képz*jjen e| egy idekerült 10 éves gyereket, ak ugy ordít egész éjjel, mint egy Pólya* mert hiszen csecsemő értelmi szinvonalu jjj|_ £-t a gyereket meg kell tanitani például jjlni, meg állni És enni. Mer hiszen a kannal nem tudja a kezébe venni. Az ilyen gyengeelméjű gyereknek nincs logikája. Mi történik, hogy melegben izzad, de nem ju eszébe, hogy levesse a kabátját, mert nem tudja az ok és okozat törvényét. Az iben gyermek nem tudja azt, hogy éhes ,vagy jól van lakva. Annyit eszik, amennyit adnak neki, de nem tudja kifejezni, ha például éhesen maradt. A mi nevelésünk fő feladata az, hogy még a leglehetetlenebbnek is munkát kell végeznie. Két részre osztjuk a munláát: az első az, amelynek haszna nincs, mint például a fehér babot a fekete babtól alisztani vagy külön szedegetni a kavicsot a kukoricaszemet. A másik csoportban rá aza hasznosabb munka tartozik, mint példáu a tollfoszlás. A harmadik már egészen aagyobbrendü: konyhai, kerti, varró-feladat, felügyelőnő vigyáz rájuk s állandó orvosi felügyelet alatt vannak. Hat-nyolc év eredménye — Mennyi ideig maradnak a gyerekek az I a. Intézetben? — Hat-nyolc évig. Mikor a nevelés műn* kija kész, akkor körülbelül tisztában vannak már az elemi iskolai ismeretekkel. Ha a gye* Tekek nem kerülnének Intézetbe, egész éleinkben ápolásra szorulnának. Vannak természetesen gyógythatatlanok is, ezeket a kísérleti osztályban végzett megfigyelés után viszszaküldjük szüleikhez. Minden gyerek először a kísérleti osztályba kerül, itt vizsgálják meg orvosilag és intelligencia szempontjából. A kísérleti osztály tíz százaléka úgynevezett hülyenéma, aki tökéletesen hall ugyan, őt beszélni meg kell tanítani. Az előkészítő osztályban már kis versikéket, szövegeket is tanulnak. Az első osztályban pedig iskolaszerűen folyik a tanítás s ezután egyre jobban hasonlít a tananyag a rendes elemi oktatáshoz. De míg idáig jutunk, egészen sajátos A Concordia nyomdai müintézet^.1V " vi-*ös rvemn'ny^zfitpj Kati*« ÜyjJÜLa* 1941 Áprilist. luófikzerrel tanítjuk akit olvasni. Ez a Suich Deviolli indlcer. Az Ukoluterfinben minden tárgyra rá ven írva a neve, a padra, pad, az asztalra, asztal stb. Minden gyermeknek van egy doboza, ebből ki kell keresnie azt a cédulát, amelyre a szó rá van írva, aztán oda kell raknia összehasonlításképpen a másik, tárgyra ragasztott cédula mellé. Így a tanuló előbb netiket tanul olvasni, még mielőtt tudná, mi az a nagy bisziliak különválasztása és az AIH tanulása csak a felsőbb osztályokban következik. Az előkészítő és a négy osztály elvégzése után az Intézet befejezte hivatását , a gyereket átadhatja ez elemi iskorának. TBC és várba] — Mi az oka a gyengeelméjűlégsek? — A két legpusztítóbb betegség a tüdővés, és a vér baja, mikor az orvosi tudomány legyőzi a ragályos betegségeket, a kulturált világnak ms a két szörnyű betegsége még mindig terjed. A gyerekek ötven százaléka sajnos tüdővészes vagy térbajos szülöktől származik. Csak egészen kis százalék szerezte betegségét valami igen súlyos ragályos gyermekbetegségből Mi a felvételnél a legsulyosabb és legreménytV,Vr.el.n eseteket részesítjük előnyben. Ez a feladatunk és köteles* *érfi.:d — Nagyon szeretnék látni egy ilyen órát. — Kérem. Habár most húsvéti szüridő van, szívesen beviszem egy percre a kísérleti osztályba. Előadás a tanteremben A folyosó másik végén az elsőosztályos tanterembe hívja össze az igazgató e kísérleti osztály mintegy husz növendékét. Egy kislány a folyosón ül, előőrehorgasztott fejjel, öreges arckifejezéssel, mereven bámul a levegőbe. Nevére is csak lapáan reagál, mintha valami külön sötét világban élne, ahova nem hatodt, az értelem fényessége. Reménytelen eset, vissza fogják küldeni szüleihez. A sok gyerek a padban ül csöndben. Némelyek egészen csinos arcúak, szemük értelmesen csillog , nézik tanárjukat nagy figyelemmel. Mások ijesztően közömbös arckifejezéssel merednek valami ismeretlen távoli pontra. Soknak állandó mosoly ül a száján, így ü nőki várnak. Ugynevezett kretén nincs köztük. — Felállni! A gyerekek felállnak, csak az az öregarcú kislány marad ülve. — Ágnes — kiált rá a tanár s erre feleszmél, mintha álmból ébredne és feláll ő is. —Leülni! — hangzik a vezényszó. — Karokat fel! Tapsolni! — dirigál tovább a tanár s a gyerekek engedelmeskednek, ritmikusan emelik karjaikat. — Most emeljétek fel azt a karotokat, amellyel a levest eszitek! A jobb karok a levegőbe lendültek. CsakÁgnes tartja még két karját tapsban a feje mellett, így kell mondani nekik. Mert azt nem tudják, mi a „jobb“. — Gyere ide Pista! — szól a parancs s egy kisfiú kilép a padból. — Itt — mondja nyöszörgő kicsi hangon. Tizedes és ennyi a beszédtudománya. De szeme értelmében tapad ránk. őt meg fogják menteni abból a némaságból, amiben most él'. Most egy egészen nagy gyerek jön ki a padból.'. — Ennek egészen sajátos betegsége van !— halljuk — hormonzavar. Teljesen akaratnélküli. — Mit reggeliztél ma? — Tejet — fel, a fiú álmosan. ' — Ejnye, hát nem emlékszel? — kérdezi az igazgató — hiszen te húst reggeliztél! — Húst — szól a fiú egykedvűen és viszszamegy a padba. Tudja, hogy nem húst evett hánom tejet, de nem mond ellent. Nincs hozzá akarata, hogy tiltakozzék, vagy nemet mondjon. „Réni nem maradott?“ Most igazgatójuk elengedi a szomorú kis osztályt és visszamegyünk az irodába. Kint süt a nap és a gyógyult gyerekek lármája idehallszik. Milyen csodálatos eredménye az emberi tudásnak, szeretetnek és türelemnek, hogy a most látott tehetetlen kis nyomorulókból is ilyen gyerek lesz nemsokára. Megtudjuk még, hogy az Intézet május elején beszédhibások tanítását kezdi el külön tanfolyamokon. Ide gyermek és felnőtt egyaránt beiratkozhatik, hogy megszabaduljon zavaró s gyakran egész életére kiható beszédhibájából, pösze beszédéből, dadogásából, raccsolásából. Az ilyen eseteket ma már 99 százalékos eredménnyel gyógyítja a tudomány. Búcsúzunk és sikert kívánunk továbbra is az Állami Gyógypedagógiai Intézet nagy munkájához. Kifelé menet egy kislány hozzám szalad, mosolyog és barátságosan megferdezi: Néni nem marad ott? (Marton Lili).