Ellenzék, 1942. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-23 / 18. szám
1‘3'*£ i**air 23* rrtFwsrwi® A székely tanonc vándor* útja az országban Uj Sionfoglalásra indult ötszáz kis székely tengner N^mssieL u c.o.iráno*iok vigyáznak a fa.ujukj* e..hagyd iegsH.ykükre Háromszáz szskely gyermeket helyeznek el a BÉcsKfisvari MAROSVÁSÁRHELY, január 23. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Székelyföld hazatérése után egyik legégetőbb kérdéssé vált: mi legyen a székely fegyermekkel, akinek apja a kopár négy vidékeken nem mondhat annyi szántóföldet a magáénak, hogy azon majd gyermekei is megéljenek? Amikor a Regátból ezrével kerültek vissza a szakmunkások és a mostoha székely élet szerencsétlen száműzettei, akkor derült ki csak igazán, hogy mennyire jóvátehetetlen az, hogy az ilmult század végén, azparosodás korszakiéban teljesen ipartelepek nélkül hagyják a szitmagyar székely megyéket. A Székelyföld mezőgazdasági területének szegénységére vonatkozó megállapítások szinte már közhellyé változtak, felesleges újból és újból rájuk utalni. Bár a székely területek korántsem mondhatók túlnépeseknek, mégis előállott a túlnépesedés kérdése, mert a föld nem tarthatja el az ittelüket. A székely tanonc problémáját azonban nemcsak a termőföld korlátolt volta, valamint szegénysége vetette fel, hanem a kétévtizedes román gazdasági pontra is. A fúró faragó hajlandóságú székely gyermek előtt, különösen az utóbbi időben,, bezárultak a műhelyek kapui. Román iparosok nem alkalmaztak magyar tanoncot, a magyar iparosok pedig kénytelenek voltak román fiukat szegődtetni. A kis székely gyermek kénytelen volt pásztornak, vagy kéresnek elszegődni s álmodni a számára elérhetetlennek látszó műhelyről, amelynek ajtaja nem nyilt ki számára. Északerdély felszabadulása után aztán megmozdult az egész Székelyföld. Az elfojtott vágyak, reménységek uj életre kaptak s ezrével jelentkeztek a székelyföldi iparosoknál a szidok, hogy csillogószemü gyermekeiket beszegődtessék. Hamarosan kiderült, hogy — bár a székelyföldi iparosok iparuk fellendülését reszélve, a szokottnál sokkal több tanoncot Szegedi ettek — nem tudják mind felvenni a jelentkezőket. Meg kellett oldani a székely tanonc országos elhelyezésének kérdését. Szerencsére egy udvarmegyének által vezetett kerület, a marosvásárhelyi állami tanoncotthon állott a mozgalom élére, hogy a siker már eleve biztosítva volt. A kis székely tanonc nem kényszer Hid apró motyójával nyakába venni az országutakat, hogy saját maga keresse meg az iparost, aki beszegődtetni halandó. Csiszár Lajos tanoncothoni elnök és Muzsna Domokos titkár fáradhatatlan levelezésbe kezdett. Százával futottak be hozzájuk a levelek az ország minden részéből a tanoncot kereső iparosoktól. Hasonlóképpen a székely szülőktől, sőt gyerekektől is. Sem egy megható együgyűséggel megírt levél bizonyította, hogy a kis székelyek minden vágya: iparosnak lenni, szerszámmal a kezükben szolgálni a haza érdekeit A tanonoordon vezető* valóban tanú* bizonyságát adták annak, hogy kell ma szolgálni a közösség érdekeit. Minden anyagi ciklb enszolgáltatás nélkül végezték terhes feladatukat s hogy milyen lelkiismeretekben, arra vonatkozóan elég lesz talán csak néhány példát felsorakoztatni. Fa fm, vas® ** fiaikéig gyermek vágya A jelentkező gyermekekről pontos kimutatást készítettek. Feljegyezték életkorukat, végzettségüket, hajlandóságo kat és kívánságukat is. Ez utóbbinál aztán kell amelten meglepetés érte az elhelyezés irányítóit. Kiderült ugyanis, hogy a jelentkezőknek szinte 60 százaléka fémipari és faipari szakmára akar menni. Majdnem mndegyik ssztaflo*», vagy vasesztergályos szeretet? véka lenni. Hiába magyarázta a fáradhatatlan Csiszár Lajos, hogy vannak sokkal könnyebb és jobban fizetett szakmák, hiába írt leveleket, a asék©lyiök feáik akaarták önmagukhoz és múltjukhoz. Életüket ábrázolja a fa: „decckát“, „dránkcát“, gerendét készítenek belőle, vasból voltak csapat határt védő fegyverei .. . Mit leheted lenni, teljesíteni kellett a kívánságot, már amennyire lehetett. Eddig még nagyjában sikerült. Az elhelyezett gyermekek százai meg vannak elégedve. Sőt, szinte azt lehet mondani, hogy a szüleiktől való, sokszor többszáz, sőt ezer kilométeres távolságok ellenére is, az anyaország területén elhelyezett kis tanoncok aránylag még jobban érik magukat, mint az itthonmaradottak. Nagy ákom-bákom bejükkel irt leveleik bizonyítják ezt. Néha ugyan fel-felbuggyan egy-egy vágyódó szó az édesanya, a munkában megtört édesapa, a zöldelő hegyvidék iránt, de mindjárt az következi„ hogy a , mester úr nagyon jó, ugy bánik velünk, mint a saját gyermekével, a „gondnok“ ur pedig valóságos édesapánk . . Igen, mert gondnokok, lehetőleg sz®kedy einek vigyáznak a szülőfalujuk «ól ffls©»fnce kerülő km székely legénykékre. Az elmúlt évhesi körülbelül 545 kis tanonc helyezkedett el az ország területén. Korántsem szabad azt hinni, hogy csak Budapesten, bár nagy részüket a főváros vonzotta magához. De az ország minden egyes részében van már belőlük, a Tisza Duna közén éppen úgy, mint a Dunántúlon, sőt legújabban már a Bácskában is. Csiszár Lajos tanoncotthoni elnök újítása volt, hogy mindazokban a városok-ban, ahol tömegesen helyeztek el székelyföldi tanoncokat, egy gondnok vigyázzon rájuk. A gondnokok szolgálataikért semmi fizetést nem kapnak. A fajtájuk iránti kötelességből ellenőrzik, hogy a besszegődtetett ki tanonc jó lakásban lakik te, el van látva megfelelő élelemmel, nem veri te a mestere? A kecskeméti gondnok például időszürkokként beszámol a gondjaira bízott gyermekekről. A nagy alföldi városban körülbelül IS—l’j0 székely tanonc van. Egy estére a gondnok meghívta magához vendégségbe őket. Minden dolgaikról ki kérdésre mindegy két, majd a következő napokon személyesen látogatta meg őket munkahelyeiken. Beszélt mestereikkel és figyelmükbe ajánlotta: bánjanak jól a legénykékke? Ezen a téren még nem is tapasztaltak hibát. Azok az marosok, akik székely tanoncokat alkalmaztak, mintha csak a legbecsületesebb emberek lennének. De nem csupán a kecskeméti gondnokról lehet elismerően író . Hasonlóan működnek a budapestiek, a diósgyőri gopdnok és mások is. Új honfoglalás A legjobbat igén a zombori Baross I Szövetség is. A szövetség akciót indított, hogy a Bácskában az iparosok és kerekesek székely tanoncokat alkalmazzanak. A mozgalom máris kiterebélyesedett, körülbelül 300 székely fiú érkezését várják a visszatért Délvidékre. Negyvenen már elindultak. Találkozni fognak talán ott, a madéfalvi veszedelem után ezekről a vérrel százszor megszentelt tájakról elűzött rokonokkal, hogy velük együtt védjék a magyar ii aláírókat minden veszedelem elén. Ili honfoglalás ez. A székely eteterc honfoglalása. A szegény székely föld az ország minden részébe kuhli ki a magyar étet hater kis vigyázod, akik az elnyomatás idején nőttek fék megtanulták mi a szenvedés, látták apáik erős arcán aláfolyni a könnyeket, hallották anyjuk srásait s azzal az elhatározással indultak innen el, hogy semmi nem lesz szentebb soha előttük a magyarságuknál és semmit nem akarnak jobban, mint szorgalmas két kezűik munkájával hozzájárulni a nemzet felemelkedéséhez. A székelyföldi hegyek közül, a dombos kapaszkodókon keresztül szuszogva fut ki a vonet. Kocsijainak sarkában meghúzódva kis regényke ül. Térdei közé szorítja batyuját. Édesanyja a barna, deres székely kenyeret tette heze. A vonatban ülők szinte nem is tudják, hogy a legényke hős, csillag fénylik a homlokán s azzal a teremtő akarattal indult el a falujából, amellyel őseink annak idején átjöttek a Kárpátok égbemeredő gerincén .... .. Összeülik as idst a kolozsvári pénzfiggő igazgatóság Ér Sgingosztólág KOLOZSVÁR, január 23. A kolozsvári pénzügy-igazgatóság összeállította az 1942. évre vonatkozó ügybeosztását, amelyet a közönség tájékoztatása céljából alább közlünk: L ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre. A m. kir. pénzügyigazgatóság és a m . kir. adóhivatalok összegű személyi és dol jogi ügyei. A m. kir. vámhivatalok pénz- kezelési és gazdászati ügyek. Az ügyosz- I tály vezetője: Dr. Gálfalvi Géza pü. s. I titkár. Az ügyosztály személyzete a fo I galmazási szakban: dr. Gálfalvi Géza pü. S. titkár, kezelési szakban: Dezső Zoltán pü. :rodafiszt, előadói segéderő. Szathmáryné Horváth Margi pü. kezelő. H. ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre. Egyenesadók kivetése a földadó kivételével. Önkormányzati adók. Közadók kezelése és behajtása. Ingatlan végrehajtási ügyek. Katonai Szolgálatra bevonult estvének családtagjainak családi segély - ügyei. Az 1940. évi és azt megelőző évek- ről fennálló adóhátralékok rendezése (400-1940 F. M. sz. rendelet.) Az ügy* . osztály vezetője: Dr. Barabás István pártikár. Az ügyosztály személyzete a fogalmazási szakban: dr. Buna János püt főtanácsos, ügyosztályvezető helyettes, Maros Sándor pü. tanácsos, dr. Barabás Sándor pü. tanácsos, dr. Boga György pü. s. titkrár- kezelési szakban: özv. Rákosiné Barba Erzsébet pü. kezelő, Dohai Imre pü. kezelő. pl. ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre Földadó. Az ügyosztály vezetője: Vass István pü. tanácsos, nyilv. biztos. Az I ügyasztály személyzene a fggalm-azási ij szakban: dr. Fazakas Jönf pü. titkár, bpyoGZi’ ngv vezető helyettes. Andássy Béla pia, kezelési szakbaffi, Balogh István kaki irodaigazgató, Dohai Imre pü. kezelő, IV. ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre: Állami egyedáruságok, jövedékek. Fogyasztási adók. Az ügyosztály vezetője: dr. Gerő Károly pü. tanácsos. Az ügyosztály személyzete: dr. Kirsch Vilmos pü. titkár, dr. Szarsimer Ödön pü. fogalmazó? műszaki szakban: özv. Dobrescuné Palczer Teréz pü. irodaiszt, özv. Stiborné Schuller Anna pü. irodaliszt, özv. Lászlóné Todorutz Mária pü. kezelő; előadói segéderők: Farnadi Vince pénzügyőri felügyelő, Berkes Rudolf pénzügyőri fővigyázó, V. ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre: pénzügyőrségi ügyek. Az ügyosztály vezetője: dr. Orbán Endre pénzügyőri felügyelői Az ügyosztály személyzete: előadó dr. Orbán Endre pénzügyőri felügyelő: a kezelési szakban: Rónafalvi Mihály pénzügyőri szemlész, VI. ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre: Illetékek és díjak. Iletékegyenérték. Illetékekkel kapcsolt és jövedék! kishángási ügyek. játékkártyaeladási engedélyek. Lottójövedéki ügyek. Az ügyosztály vezetője: Hant Zoltán pá.titkár. Az ügyosztály személyzete a fogalmazási szakban: Orbán Mihály pü. tanácsos (o. o. vez. h.), dr. Lajos Aladár pü. tikár;a kezelési szakban: Kalimárné Karácsonyi Irén pü. irodatiszt. VII. ügyosztály. Az ügyosztály ügyköre: Forgalmi adók. Az ügyosztály vezetője: dr. Császár Sámuel pü. tanácsos, pénzügyigazgató is. Az ügyosztály személyzete a fogalmazási szakban: dr. Ilidai István pü. fogalmazó, dr. Sigmond Athey pü. fogalmazó, a kezelési szakbban: Benedeknél Báláig ML pü..trodatísza ................................. ^ ^ Aztömzíttik ám Kolárk Bernát István( BUDAPEST, jzenuár 23. IMOT.) A magyar közélet nagy halottját, a magyar szövetkezeti mozgalom kimagasló úttörőjét, dr. Korláti Bernát István titkos tanácsost, a Hangya szövekezet díszes nőkét, a magyar Tudományos Akadéma rendes tagját, az OMGE tiszteletbeli tagját, a műegyetem tiszteletbeli tanárát, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnökét, a Magyar Kálvin Szövetség elnökét, sok magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosát, a 88 éves korában meghalt közéleti férfiút csütörtökön délután temették el a Farkasrét temetőben. A gyászszertartást Ravasz László dr. titkos tanácsos, református püspök végezte. Mussolini alénfije a magyar piádénak BUDAPEST, január 23. Ősi szarvasmarháink, az alföldi nagymarha vérfrisbitesének céljaira nagyon jól beváltak az Olaszországból, behozod Meramann szarvasmarhák. A vérfriss lesi kísérletek az olasz Meramann szarvasmarhával, amelyeket a földművelésügyi minisztérium 1931-ben végzett, azt mutatják, hogy a vérfrissítés előnyös hatása úgy a testtömeg, a csontozat, valamint a gyorsan fejlődési képesség és a takarmány hasznos más tekintetében is kifejezésre jut. Ezt a vérfrissítést az olasz kormány is figyelmmel kiséri és Mussolini olasz miniszterelnök vitéz Teleki Mihály gróf volt földművelésügyi miniszter olaszországi látogatása alkalmából kilátásba helyezte, hogy megfelelő alkalommal ebből a célól 4 darab tenyészbikát fog Magyarországnak ajándékozni. Ezek közül a tenyészbikák közül két Romagnoli bika a nyár folyamán. két Meramann-bika a közelmúltban meg se érkezett Mezőhegyesre és onnan a jól bevált vérfrosites kiterjesztése céljából s törzskönyvek tenyészetekben kerültek beosztásra A magyar marhatenyéssdő gazdák nagy örömmel fogadák Mussolini miniszterelnök ajándékát, amely lehetővé teszi a magyar marha vérfrissítésének szélesebb keretben való folytatását & mmm SZOMBAT, január 24. BUDAPEST 16.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek. Kötemények Hanglemezek. 10.00 Hírek. 10.15 Szórakoztató zene. 11.10 Nemzetközi vízjelzőszolgálat. 11.20 Bolgár hanglemezek. 11.40 „Mit nézzünk meg 3 Nemzeti Múzeumában?“ (Felovasás). 12.00 Harangszó, Fohász. Himnusz. 12.10 Katonazene. Közbe® 12.40 Hírek. 13.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30 ..Honvédeink üzennek“ A Vöröskereszt , bajtársi rádószolgálata. 13.45 Művészlemezek. 34.30 Hírek. 14.45 Műsorismerttés. 15.00 I Ámolamhirek, piaci árak. élelmi®/«rárak .• 15.20 Weidinger Ede szalonzenekara. 16.10 ..Magyar-japán*finn'bogár testvériség“. 16.45 I Időjelzés, hírek. 17.00 Hírek szlovák és ruszk * nyelven. 17.15 Hajdú Anna és Ráday László magyar nótákat énekel, kisér Farkas Béla cigányzenekara. 18.15 Vidám történet Rosszterő!. Felolvasás. 18.35 Népdalfélóra Zeneművészeti előadás. 19.00 Ikrek magyar, német és román nyelven. 19.20 ..innen—onnan“. Hangképek. 19.45 Tóth László dr. elbeszélése. —20.10 ..Az operett története.“ A bécsi operett. Közreműködik: Föry Kató, Szabó Ilonka, Varga Lívia, Maleczky Oszkár, Sárdy János, Szabó Mlós az Operaház tagjai, a Rádiózenekar és az énekesgysíttes. 21.49 Hírek. 22 10 ..Mikrofonba Táncrend: Csárdások, keringők, rázz számok. Cselényi József énekel, kíséri Toki'Horvát'. Gyula cigányzenekara. —Közben 23.00 Hírek német, olasz, angol francia és finn nyelven. 24.00 Hírek. 9.15 .Üze® az otthona. A Vöröskereszt bajtársi rádiószolgálata. MOet jelent meg! 24-ik javitett kiudás’ Frirtt« Bill: Kémet-magyar é% ntattvar^énitl s?éfft Erős vászonkötés. 716 oldal. 4^ 999 cimsze és kifejezés. Ara 9.— pengő. Kaphate* R* ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁRÁN K tárvár. Mátyás kiró!v-tér 9. Vidékre utánvéttel is szórnia! szállítjuk.