Előre, 1920. október (16. évfolyam, 2949-2985. szám)
1920-10-19 / 2968. szám
HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER Published DAILY including SUNDAY Sunday Issue includes Magazine section utolisned by the American Hungarian Workingmen s Federation Secretary CH. VARGA h ; -HARRY H. KLEIN. Business Manager. ÍNTERED AS THIRD CLASS MAIL THROUGH THE POST OFFICE AT NEW YORK. N. Y.________ OMISSION FOR SECOND CLASS APPLIED^ FOR ? East 1st Street *‘ Telephones: ew York. N. Y. ORCHARD 4927. 4928 LABSCRIPTION RATES: United States and Canada: one ear: $8.—; 6 months: $4.—; 3 months: $2.—; Foreign puntries: one year $12.—; 6 months $6.—; 3 months L. FIZETÉSI ÁRAK: Egyesült Államokban és kanadban. egy évre: $8.—; félévre: $4.—; negyedévre külföldre: 1 évre: $12.—; félévre: $6.—; negyedévre $a lap wasábia közérdekű ügyekben mindenki szanara MINDEN CSEK és MONEY ORDER az ELŐRE HUNGARIAN DAILY NÉVRE ÁLLÍTANDÓ KI. ----■■-i"- i------------------------ - - i-........................ Pártszakadások. A magyar tanácsköztársaság bukásának első okai közt kétségtelenül első helyen ám az a nagy taktikai hiba, melyet a kommunisták magyarországi pártja követett el, amikor egyesült a szociáldemokrata párttal. A proletárdiktatúra első napjától kezdve a egyesülés adta meg a lehetőséget a szociáldemokrata pártvezéreknek és a szakszervezeti vezéreknek, hogy aláássák a forradalmat, melyben — amint azt a bukás után nyíltan beismerték, — nem hittek. A proletár diktatúra habozása, ingadozása, fejvesztettsége a döntő pillanatokban csakis arra vezettető vissza, hogy a forradalom vezérkarából hiányzott az egység, egymással homlokegyenest, ellentétes elvet és taktikát vall Mernek állottak egymással szemben. Lehet hogy ha a két párt nem egyesül, nem alakult volna meg a tanácsköztársaság. Azonban kívánatosabb lett vona, hogy késsen proletárforradalom, semmint kitörjön , olyan elemeket foglaljon magában, melyek a belső bomlásnak a csirái. A magyar kommunisták azóta már levonták az elkövetettúlyos hibák tanulságait és a második magyar proletárforradalom nem a szociáldemokráciával, hanem az ellen fogja ismét megalkotni a magyar tanácsköztársaságot. Devonták a tanulságot más országok munkásai is. Az olasz forradalmi proletáriátusnak volt legkönnyebb a maga hasznára fordítani ; tanulságokat, mert tanulnia kellett a sajátárjaiból is. Az olasz proletáriátust nem a slasz kormány és a burzsoázia állította me ideiglenesen a forradalom útján, hanem a reformista és szociálpatrióta elem, mely a IIInternacionále indorizálása után is megmaradt az olasz szocialista pártban, nem azért hogy annak taktikája szerint győzelemt segítse, hanem hogy megfékezze a forradalmi proletariátust. Az olasz szociálpatriótális centristák hajlandók volnának továbbra ,s megmaradni a szocialista pártban, hogy megtarthassák sztratégiai pozíciójukat, hogy döntő szavuk legyen a pártmunka irányításában, azonban a III. Internacionále végrehajtó bizottság a párt felvételének egyik feltételéül ezeknek az eleinknek a kizárását tűzte ki és a pártvezetőség ilyen értelemben ma határozott is. Semmi kétségünk, hogy a párkongresszus jóváhagyja a határozatot, és a plusz proletáriátustól elhárítja azt a reszélelmet, melyet Magyarországon a kommunista pártnak és a szociáldemokrata pártnál egyesülése felidézett. A forradalmi proletáriátus erejét fokozó pártszakadás van folyamatban Csehszlovákiában is. Bár a csehszlovák kommunista párt már régebben megalakult, a kommunisták nagy része mégis benn mlaraolt a szociáldemokrata pártban a belülről fúrás végett Céljuk az volt, hogy elfoglalják a pártot megszerezzék az ellenőrzést és azután létrehozzák az egyesülést a kommunista párttal A proletárforradalom sikerére nézve ervendetes, hogy nem az így tervezett egyesüls jött létre, hanem a cseh szociáldemokrata pártban következett be a szakadás, mely Csakis a forradalmi elemek egyesülésének az útját nyitotta meg. Bekövetkezett a pártszakadás a bémefüggetlen szocialista pártban is. A párt hal él kongresszusa nagy szótöbbséggel elhatározta a III. Internacionáléhoz való csatlakozást és a felvétel feltételeiből itt is az következik, hogy a reformisták, a centristák kiépjenek, vagy kizárassanak. Ez a pártszakazás Németországban is lehetővé teszi forradalmi elemek egyesülését. Az olaszországi, csehországi és németországi eseményekben azt látjuk, hogy a forradalmi proletáriátus tábora folyton egységesebb lesz, megtisztul azoktól az álforradalmároktól, akik az osztályharc döntő ütközeteiben ellenforradalmárokká válnak, forradalmi osztáyharc vezetése egységessé válik, létrejön a harc sikerének legfőbb biz ■.Quitéka. Ezek a pártszakadások feülső látszatra ‘erő szétforgácsolások, a valóságban ; forradalmi és az ellenforradalmi erők elküönödései egyrészt, másrészt pedig a forradalm frontjának a konszolidációja. Ez a front képes lesz összezúzni a kapitaizmust, mert nem fogja megbénítani a hátratámadás. e ■ HÚSZ nagy foliós könyv nem csinál forradalmat: a hanyinc krajcáros apró könyvektől éljetek! Voltaire. ■ ■ AZ INDOKOLATLAN vagyonok titka bűnben rejlik, melyet elfelejtettek, mert ügyeset volt elkövetve. Honoré de Balzac. ■ B Ezelőtt néhány hónappal közöltük egy tudósítónak fejtegetéseit, melyek szerint az angol imperializmus azért változtatott orosz politikáján, hogy teljes erejével fordulhasson az angol munkásmzogalom ellen, hogy annak összetörése után csapjon le ismét az orosz proletariátusra. A bányászsztrájk előzményei igazolják ezt a véleményt. A bányászok béremelést követeltek, s nem olyan követelés ez, mely ma-gát a kapitalista rendszert veszélyeztetné. A szén árának csökkentése sem olyan követelés, melyet a kapitalisták meg ne adhatnának uralmuk megrendülése nélkül. Sőt a bányák államosításának követelése sem veszélyezteti a burzsoázia osztályuralmát. A bányák államosításának követelésénél sokkal meszebbmenő az olasz kormány ajánlata, mely a munkásokat bevonja az iparok ellenőrzésébe és igazgatásába és az olasz kormány ezzel az ajánlattal a kapitalista rendszert akarja megvédeni a forradalom ellen. A bányák államosításának sokkal jelentéktelenebb követelése tehát nem veszélyeztetheti a kapitalista rendszert Angliában. Az angol burzsoázia tisztában van azzal, — és meggyőződéséből nem is csinál titkot, — hogy a bányászok követeléseinek visszautasítása által hadat üzent az egész proletáriátusnak, mert az angol proletáriátus nem szemlélheti tétlenül a bányászszervezet leverését, hogy aztán a többi munkásszervezet leverésére kerüljön a sor. Az angol burzsoáziának tudnia kell azt is, hogy ha ebből a harcból győztesen kerülne ki, az amúgy is agyaglábakon álló kapitalista termelés beláthatatlan időkre fog összeroskadni. És ha mégis belement ebbe a harcba, annak aligha lehet más magyarázata, mint hogy minden áron meg akarja törni az angol, munkásmozgalmat ésígy akar szabad kezet nyerni ismét kü politikájának intézésében. Hogy az angol burzsoáziának ez a terve sikerül-e, attól függ, hogy a szénbányászok sztrájkja megmarad-e csupán sztrájknak, vagy átcsap a forradalomba? A fegyverszünet óta az angol munkásmozgalom folyton haladt a forradalmi irányzat felé. A munkásoknak meg kellett látniok, hogy a háborút a kapitalista osztály számára nyerték meg. Az orosz fogadalom új perspektívát nyitott meg a számukra. A kapitalizmus válsága helyzetüket folyton súlyosabbá tette. Megjelentek tehát azok a tényezők, melyek alkalmasak arra, hogy a munkásokat forradalmi cselekvésibe bírják. És ha az iniciatíva hiányzott volna, most azt is megadta az angol kormány jó harc kiprovokálásával. Az angol kományt meg tudta tenni azt, amit az angol kommunista párt még akkor sem tudott volna megtenni, ha jelenlegi számerejének tízszeresével rendelkezne is: a munkások millióit állította harcba az uralkodó osztály ellen. Minél élesebb, minél döntőbb jelentőségű ez a harc, annál gyorsabban és biztosabban kell forradalmi párt irányítása alá kerülni, annál gyorsabban és biztosabban kell átcsapnia a forradalomba. A sztrájk annál tisztább forradalmi öntudatot fejleszt ki az angol proletariátusban, minél világosabban teszi azt hatalmi kérdéssé az angol burzsoázia. • Ki tudja, nem a szénbányászok sztrájkja-e a küszöb, melyen át az angol proletariátus a forradalomba lép? ■ B A KAPITALISTA lapokból olvassuk “West : Virginiában a vörösek deportálása után felrolt- ■ bántották a bányákat.” Végre-valahára egy robbanás, — gondoljuk, — melyet nem írhatnak a “vörösek” rovására és olvassuk tovább a hírt, kik robbantották hát fel a bányákat. “A kormány ügynökei a közelmúltban deportálták a vöröseket a széni anyavidékről és a vörösökmost felrobbantottak három bányát. A pemőrség átkutatta az egész vidéket, de nem talált egyet sem a vörösek közül.” De azért a deportált és sehol sem található vörösek felrobbantották három bányát! Ez a kapitalista hírszolgálat, ma AZ URALKODÓ osztályok a nagy tömegek- kel szemben elfoglalt előnyös helyzetüket csakis a hazafiság eszméjére épített államokban tarthatják meg. Tolsztoj Leo: A MAGYAR BETYÁRURALOM KÜLFÖLD! PROPAGANDÁJA Miként akarják Horthyék kiterjeszteni rémuralmukat Középeurópára? A fehér terror propagandájának az aktái. Ez azonban nem lenne nagyobb baj, mert akkor a szedőkkel intézze el a dolgot maga Jolesch, mi majd elhozazuk Budapestről a magunk embereit. Ami a helységet illeti, amiatt, úgy látszik, nincsen aggodalomra ok. Mi már informálódtunk és megtudtuk, hogy nem pondanák fel nekünk a helyiséget. Habár az egész épület csupa bolsheviki s más vörös újságok elintézésére szolgál s mint egy “rote Burg” áll a IX. kerületben, még sem kellene tartani a komplikácóktól. A tulajdonosok üzletemberek, akik nem törődnek a többivel. Mindenesetre én most odahatok, hogy írásbeli garanciáink is legyenek. Majd ezt egy pár jó szóval, amelyben néhány “francia kérés” lesz, elintézzük simán. Pozsonyba egyre több emigránsot küldenek át Bécsből. A vezetők, akik maguk jólétben vannak, a többi menekülttől megtagadnak minden segítséget azért, hogy a nyomorba jutott embereknek aztán végső segélyképpen a Cseh-Szlovákiába való utazást ajánlhassák. Ellátják őket a megfelelő utasításokkal. Innen indul ki a szervezet, ahol a "jövendő” radikális uralom terroristáit szervezik meg. A csehek szívesen veszik ezt a vállalkozást, mert ezeket az embereket, akik mindenre képesek, egy esetleges magyar támadás esetén mintegy előjárőröknek, “gefechts patrouille’-nek akarják felhasználni. A prágai rendőrségnek van ugyan néhány tagja, akiket a monarchikus mozgalmakba bele lehetne vonni, én azonban ezt nem tartom ma célszerűnek. Ezzel ráérnénk a végén, mert erről az oldalról hamar bajok származhatnának. - Rendelkezési alapomnak (a propagandát illetőleg) már nagyon végére jártam, tekintve, hogy a kassai megbízatások elintézése nagyon sokba került, azonkívül volt itteni a telefonon jelentett cseh nemzetgyűlési képviselő, aki nagyon ravaszul, de mégis tudtomra adta megszorult helyzetét. Tekintve, hogy ettől az embertől nagyon sokat lehet várni, nem tagadhattam meg a segítséget. Az erre vonatkozó utólagos jóváhagyást kérném a számomra az elszámolás miatt is megküldeni. A megszállt területen támogatandó lapok listáját s a kiutalt összegeket már összeállítottam, de tekintve, hogy az összeg nem áll jelenleg rendelkezésemre, Kérném már erre való tekintettel is a pénz minél előbb való kiutalását. A listába csak azokat a lapokat vettem be, amelyek elsősorban a támogatást tényleg meg tud■ják érdemelni és tudnak valamit produkálni, másodsorban azokat, akik nagyon rá vannak szorulva s amelyek beszüntetése ránk nézve csak káros lenne. Természetesen ebben az egyben nehéz disztingválni, mert a szerkesztők mindannyian be akarják bizonyítani, hogy rászorulnak, s hogy éppen az ő lapjuk fenmaradása fontos irredenta érdek. Én azt hiszem, mégis elég jól eltaláltam a mértéket. Az erre való kiadások körülbelül 400,000 cseh koronát tennének ki, ami a mi pénzünkön körülbelül 2 millió koronának felelne meg. Az Ergon révén előnyösen tudnám megszerezni a cseh pénzt. A leszállítandó fegyverek ügyében intézkedtem, ez azonban egyelőre nem fontos. Polivka azt mondotta, hogy majd a dunai kikötőben berakják Pozsonyban, ő garantálja, mert s az ottani munkások jó összeköttetéseiben vannak vele s ő már ismeri A s többinek a módját. Én mégis azt ajánlom, hogy gondolják meg jobban a dolgot s hagyják ezeket a fegyvereket ott vagy szállítsák el kisebb töredékekben Sárvárra, Bártfára, Kassára és Lőcsére. Itt szükség van még mindenre; a többi részek, úgy ahogy, el vannak látva. Ha Budapestről visszajövök, elkészítem a hírlapok szubvenciójáról a jelentésemet. Egyelőre még a külügyben akarok erre vonatkozólag egyet-mást megbeszélni. Prágai külügyi emberünk beteg. Ezért nem tudtam már két hete jelentést kapni tőle. Kegyelmes úr tegnap érdeklődött, én bőven referáltam neki. Velem volt a kurír meg Csapek, akinek előadását érdeklődéssel hallgatta. Csapeknek külön megbízást is adott. Wien, 1920. augusztus hó 22. Reich Árpád, mint tanácsos. (folytatjuk.) John Reed: Az egész világ forradalmi proletáriátusa és különösen az amerikai proletáriátus megrendülve olvassa a rövid moszkvai táviratot. John Reed meghalt tífuszban. A forradalomban olcsó az emberélet. Az orosz proletariátus sok kitűnő harcosát döntötte ki, már a sorból az ellenség golyója, a merénylő gyilka, vagy a járvány. Lenin még mindig testében hordja a golyót, mellyel egy merénylő ki akarta oltani az életét. John Reed is sokszor közel állott a halálhoz, mert ott volt mindeütt, ahol a forradalom ügye legtöbb életet követelt áldozatul. Kevés amerikai van, aki olyan értékes munkát végzett volna az orosz és az amerikai proletariátus számára, mint Reed. Miután részt vett a petrogradi forradalomban, a szovjet kormány propaganda irodájában vállalt munkát s: röpiratai, melyek a szövetségesek katonáinak kezébe kerültek, többet ártottak a szövetségesek ügyének, mint az orosz fegyverek. Mielőtt Reed Amerikába visszatért, az amerikai prolettáriátus jóformán csak annyit tudott Szovjet Oroszországról, amennyit a kapitalista lapok írtak. John Reed könyveivel, cikkeivel, előadásaival indult meg az amerikai proletáriátus felvilágosítása. az orosz forradalom jelentőségének feltárása Hogy az orosz és amerikai proiletáriátus megérti egymást, abban John Reednek van legtöbb érdeme. John Reedre kegyelettel fog visszaemlékezni , mindig ugy az orosz, mint az amerikai proletariátus. Sztrájk vagy forradalom? HORTHYÉK MAGYARORSZÁGA ÚTNAK INDULT A KONSZOLIDÁCIÓ FELÉ tíz milliárd a magyar állami költségvetés deficitje. — Az Osztenburg-különítmény le akarta szerelni a főkapitányságot. — A fehér terror merényletet tervez a pécsi munkásság ellen. (Az Előre tudósítójától.) WIEN, 1920 szept. 21. A konszolidáció tehát ezúttal győzedelmeskedett: a terrorcsapat viszszavonult. De mi lesz, ha holnap ismejét eszükbe talál jutni valami?... Amire annál nagyobb a valószínűség, mert Ostenburgék a Friedrich hívei, Horthyék pedig a fejükbe vették, hogy Friedrichet, ezt a kis rothadt magyar condottierit, feláldozzák a konszolidáció oltárán. Friedrichnek azonban megvan az a rossz tulajdonsága, hogy nem akar áldozat lenni. "Inkább Horthy...” — invitálja a maga részéről a jelzett oltár felé az ellentengernagy urat. S ezen aztán halálosan összekülönböztek. Itt Friedrich és Ostenburgt, ott Horthy és Prónay. — óh, ezek mindketten készek a konszolidáció kedvéért föláldozni egymást... Csakhogy a sok bába közt elsikkad maga a konszolidáció. A külpolitikai konszolidáció újabban a Pécs felé eső határ irányában termi a maga gyümölcseit. (A fehérek Német-Ausztriában és az osztrák határon folytatott mesterkedéseikről másik tudósításunk számol be.) Pécs felé azért, mert a békeszerződés értelmében Magyarországhoztartozó, de Jugoszláv megszállás alatt levő város lakossága tömeggyűléseken, küldöttségek és lapok, kérvények és a népek ligájához intézett folyamodások útján tiltakozottaz ellen, hogy Horthyéknak kiszolgáltassák. De nem csak a visszacsatolás ellen tiltakozott, hanem kikövetelte a jugoszláv hatóságoktól az októberi forradalom alatt volt nemzeti tanács hatalmának fölújítását. És Pécsett most a nemzeti tanács uralkodik, amely fegyverrel is kész küzdeni az ellen,, hogy Horthyék Pécs városára rátegyék a markukat. Ezért olyan gyakoriak mostanában a hírek a fehér terror Pécs ellen irányuló mesterkedéseiről. Ezek egyikéről a pécsi határrendőrség szeptember 13-án hivatalosan a következőket jelentette: Augusztus hó 30-án egy határrendőrségi hivatalnok szabályszerű útlevéllel Pécsről Magyarország felé utazott. A magyar hatóságok az illetőt a határtól nem messze letartóztatták, borzalmasan összeverték és vasra verve Kaposvárra kisérték. A pécsi hatóságok megtették a lépéseket kiszabadítása iránt, annak ellenére a határrendőrség azt a hírt kapta, hogy az illetőt kasztrálták, egy végtagját levágták. Ezenkívül a határrendőrség tudomására jutott, hogy Gyékényesen a magyar hatóságok 17 macsói szerb internáltat, akik Innsbruckból Wienen és Budapesten keresztül hazatérőben voltak, letartóztattak, iszonyúan elvertek, elvették minden pénzüket és ruhájukat és egy szál ingben szélnek eresztették őket. Ezt a hírt, amelyet csaknem betű szerint közöltünk a hivatalos híradás után, a pécsi határrendőrség később oda módosította, hogy Maglics irodatisztet, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy a pécsi határrendőrség alkalmazottja, két heti rabság után szabadon bocsátották a kaposvári katonai fogságból. Állítólag a megcsonkítására vonatkozó hír nem felel meg a tényeknek. De azt is megállapították, hogy Magliccsal a börtönben olyan levelet írattak, amellyel a nemzeti hadseregnek nem tetsző viselkedésű Szikora detektívet a határon át akarták csalni, csakhogy Szikora gyanút fogott és nem állott kötélnek. A szabadkai titkos rendőrség pécsi kirendeltsége letartóztatta, amint a pécsi Munkás szeptember 19-iki száma jelenti,Vesztroszky László közkórházi segédportást, Tánczos József kórházi szolgát és Vörös Ferenc intézeti fűtőt, akiket eddig ismeretlen egyén arra igyekezett rábírni, hogy Linder Bélát a Károlyikormány volt miniszterét, dr. Doktor Sándor orvostanárt, dr. Hajdú Gyula ügyvédet, Polácsi János párttitkárt, valamint jugoszláv kormány- hivatalnokot erőszakkal hurcoljanak át Magyarországba, vagy öljék meg őket. A letartóztatatottak bevallották, hogy felbujtójuk kijelentette, miszerint a magyar kormány megbízásából cselekszik és Megar és Kovács ezredesekkel van összeköttetésben. De a darutollas daliák nyílt támadást is megkísérelték. Jubljanai jelentés szerint Ginterovca mellett a fürstenfeldi betöréshez hasonló expedíciót terveztek, amelyet a jugoszláv határőrségre leadott sortűzzel vezettek be, azonban olyan hatásos választ kaptak, hogy a kísérletezést tovább nem folytatták. . A külföldi konszolidáció jelei valóban mindenkorra ezek voltak: merrényletek rendezése, orgyilkosok föl-1/dDiLOL c*. j. w .v * idegen államok hivatalnokainnk elrablása és bántalmazása, fegyveres betörés a szomszéd ország területére. A konszolidáció és a szabadság. A véletlen egy kis kötetet juttatott el hozzánk, amely Zola Emilnek, a világhírű francia hrófiak két elbeszélését tartalmazza magyar fordításban és amely nemrég jelent meg Budapesten. A könyvecske 78—79-ik oldalán fehér folt vonta magára a figyelmünket. Kiváncsiak voltunk, mi lehet az, amit egy Zola-novellából a cenzúra törölt. A hazáról, a kereszténységről itt talán valami súlyosat a világhírére, amit a magyar hazafiság és kereszténység ma veszedelmesnek talált az őrizete alatt álló lelkek tisztaságára nézve? Kikerestük a novella francia eredetijét, amely az inkriminált helyen csupán annyit tartalmazott, hogy az elbeszélés egyik szereplője, a dajka, a. tulajdon gyermekét üvegtejre fogta, amíg a márki leányát a kebelén hizlalta. És a dada fia később együtt nőtt föl a nemes kisasszonnyal, a szolga és a játszótárs közti minőségben. Ez volt a francia eredetiben, de bombáról, bolsevizmusról, de még a cenzúra ostobaságáról és korlátoltságáról sem esett benne szó. És a Horthyék és Banghaék cenzúrája ezt szükségesnek tartotta fehérre meszelni, mert Magyarországon a sajtószabadság tekintetében is megnyilvánul a konszolidáció. Hogy a kormányzó beszédeit is — amelyeket ő magasságú kabinetirodája hivatalosan adott ki — megcenzúrázzák; hogy a miniszterelnök nyilatkozatának a felét törli a cenzúra; hogy a külügyminiszter megbízásából írt cikket teljes egészében áthúzza a cenzor — mindezt Ugron Gábor képviselő panaszolta el a nemzetgyűlésben — az már nem oly érdekes, mert éppen úgy hozzátartozik a cenzúra igazi mivoltához, mint ahogy a cenzúra is hozzátartozik a magyarországi — konszolidáció igazi mivoltához. A magyar sajtószabadság másik kis tréfája a “destruktív” napilapok (a Népszava, a “Világ”) bőrére megy. Ezeknek a lapoknak példányaiba ugyanis az Ébredők röpcédulákat csempésznek bele, amelyek iparkodnak az olvasókat elrettenteni és a keresztény sajtó pártjára áttéríteni. Ez egyik röpcédula ezt harsogja a “destruktív” lapok olvasói felé: “Már megint zsidó lapot olvasol . Nem tudod, hogy minden koronával, amit a zsidó lapért kiadsz, a hazádat károsítod meg és árulodel ? Már elfelejtetted Károlyi és Kun Béla uralmát, amelyek tönkre tették az országot? Mindezt a zsidó sajtó csinálta. Kezedben mégis zsidó újságot látok. Pfuj! Szegyesd magad, haza- áruló!” A másik röpirat már tovább megy egy lépéssel a ’’keresztény” lapok reklámozása felé: “Elvárjuk, hogy rögtön lemondjon destruktív lapjáról, mert tudja meg, hogy figyeljük s ha kívánságunknak nem tesz eleget, megtaláljuk a módját annak, hogy erre kényszeresült. Ezért mondjon le destruktív lapjáról és fizessen elő saját érdekében egy keresztény lapra.” Aki pedig ebben csak ostoba reklámot, avagy üres fenyegetést lát, annak jusson eszébe, hogy Budapesten minden házban spicli ül, aki az “állambiztonsági megbízott” nevet viseli és akinek egyszerű följelentésére börtön, karhatalmi krizókumra vagy internálás jár ki minden szocialistának, munkásnak vagy a keresztény kurzus más ellenségének. Ezek a kedélyes kis röpiratok éppen úgy hozzátartoznak a fehér Magyarország konszolidációjának igazi képéhez, akárcsak a tízmilliárdos deficit, Osztenburgék kis fölvonulása, a pécsi merénylet-terv és a Zola-novellát megfehér foltozó cenzúra. Mindez együttvéve valóban arra vall, hogy Horthyék Magyarországában valósággal dühöng a konszolidáció. G. Mesenszki (Folytatás.) A pozsonyi alkomité néhány ügyes újságíró beosztását kéri arra való tekintettel, hogy a pozsonyiak nem nőttek fel az ilyen hatalmas feladatok megoldására. Ezt a magam részéről is nagyon célszerűnek tartanám, hiszen nekünk van néhány nagyon jó emberünk, akiket éppen ebben a munkában lehetne nagyon jól elhelyezni. Az erre való kiadásokat talán közösen lehetne födözni, de mindenesetre nem lenne nehéz födözetet találni. Úgy gondolom a dolgot, hogy vagy nekünk kellene engedélyezni, vagy az ottani komita számolja el ezeket a költségeket, vagy pedig egyenesen Budapestről húznák a fizetésüket. Mandit ajánlottam, de ő nem fogadja el a dolgot, egyrészről azonban jobbnak is találom, mert reá itt is nagy szükség van, hogy egy ilyen jól bevezetett újságíró az itteni mértékadó lapokban a mi ügyünkben tendenciózus cikkeket helyezzen el. Én ebbe a dologba nem akarok bővebben beleavatkozni, célszerűbbnek találnám, ha egyenesen Budapestről lenne elintézve a dolog. A napokban fölkeresett Sántasfy, aki beszélt Prágában a külügyben néhány emberrel, de úgy látszik nem találta meg az alkalmas embereket. Erre az emberre vonatkozólag amúgy is rossz információkat kaptam. Én ajánlom, hogy ezt az embert egészen ki kellene kapcsolni vagy legalább is semmi fontosabb szolgálatra nem kellene fölhasználni. Nekünk elég megbízható emberünk van, nem kell bizonytalanokkal játszani. Azonban mint spicli továbbra is megfelelne. A marienbadi százados ügyében mármegbeszéléseket folytattam s a dolgot vele is hamarosan nyélbe lehet ütni. A róla szerzett információim teljesen jók. Nem cseh ember, hanem erdélyi szász ezenfölül. A napokban már megsürgettem az előirányzott költségek fejében 150.000 foros kiutalását. A dolog sürgős, kérek mielőbbi intézkedést. A propaganda-osztály pénzét legjobb lenne idegen valutában,mondjuk frankban megszerezni, mert akkor nem már vesztenénk vele annyit a valuta miatt. Belumat százados szolgálata," úgy látszik, csődöt mond, vágj, pedig nem veszi komolyan a dolgot. .Én az utóbbi eshetőséget tartom valószínűnek, mert ez az ember sohasem tette rám az energikus embernek a hatását. A kassai szociáldemokrata párttal érintkezésben vagyunk és az onnan szerzett információk igen is kielégítőek. Az itteni emigránsok erősen dolgoznak náluk is, de ma már a mérleg serpenyője kezd a mi javunkra billenni. Göndörék, de különösen Az Ember nagyon kiábrándították őket. Mi különben is pontos adatok-kal bebizonyítottuk nekik Göndörékcsehországi szereplését, a céljaikat szerre aztán valóságra eszmélték. Szerintük, ha Magyarországon konszolidálódnak a viszonyok, s akkor az ottani munkásság hatalmas lökéssel fogja az irredenta mozgalmat elősegíteni. Sajnos, ezek az emberek egyelőre nagyon is fehér-terror hírek hatása alatt állanak, mert az emigránsok agyondolgozzák ezeket az embereket, de különösen a zsidók vezetik őket félre. A Bécsi Magyar Újság volt az egyedüli forrás, ahonnan a híreiket merítették s ahonnan a magyar eseményeket megismerték. Majd most másképp lesz s ugyancsak a Bécsi Magyar Újság fogja őket az ellenkezőjéről felvilágosítani. Sajnos, az ujság ügyében komplikációk léptek közbe s igy a munka várat magára. Jolesch zsákutcába került s azt hiszem, most már a munkatársakkal ő fogja a többit elintézni. Különben is ebben az ügyben nemsokára Budapestre megyek Szabóval és Herceggel, akikkel együtt a dolgot közöösen szeretném végre Budapestet elintézni. Szabó mondotta, hogy a szedőszemélyzet már fel van izgatva, hogy most testvéreik ellen kell dolgozniok azzal, hogy a "‘fehér banditák” cikkeit kell szedni. Állítólag a szedőkkel annyira jutottak, hogy a lap átvételekor ezek egyszerűen nem dolgoznának nekünk. EL/5KK ------------------ Burcen francia ügynök lett, LONDON, okt. 18. — Robert Dell, a londoni ”Nation”-ba cikket, a “Daily News”-ba pedig egy levelet í irt, amelyben elmondja, hogy a hirhedt Burcew francia zsoldba állt és akit a francia reakció azzal bízott meg, hogy Lengyelországban Pil-Isudszky megbukítására csináljon propagandát. A francia fekete százak azt akarták volna, hogy a szemjetekkel sehogy se jöhessen létre megegyezés és hogy Burcew utján Pisudsky lépjen összeköttetésbe Wrangel ellenforradalmi tábornokkal. Szükség esetén puncsot terveztek, hogy a hatalmat Pilsudskytól Halen tábornok számára elvegyék, ez utóbbi kész eszköze a francia reakciónak. - ------------------ TILTAKOZÁS A JUGOSZLÁV MEGSZÁLLÁS ELLEN. PARIS, október 17.— A szövetségesek képviselői tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a belgrádi kormány képviselőjének, amelyben követelik azt, hogya jugoszláv csapatokat haladék nélkül vonják vissza Klagenfurt területéről, amelyet a napokban szálltak meg.