Uj Előre, 1931. január (27. évfolyam, 6628-6657. szám)
1931-01-01 / 6628. szám
Fehér rabszolgák Amerikában Ujjlenyomatozás, rendőri regisztrálás, deportálás törvényét akarják hozni a külföldi születésű munkások ellen. Rabszolga állapotok behozatalát akarja az amerikai kapitalizmus. Szükségesnek tartjuk a bevándorlás történelmi átmetszetét adni. Látni fogjuk, hogy a fehér rabszolgaság nem új intézmény Amerikában. Tört utakon halad az amerikai kapitalizmus, melynek legújabb rabszolga törvényei ellen az összes dolgozóknak a legerélyesebben fel kell venniök a harcot a Bevándoroltak Védelmi Tanácsának vezetése alatt Amerikának mint új világnak a története a kulturálhozók vérfagyasztó kegyetlenségeivel kezdődik. A zászlók és a feszület voltak az uralkodó jelképek. És egy Tedeum a mennybéli atyának, ha rablógyilkosok gazdag aranyzsákmányra tettek szert, vagy pedig egy keresztény konkurrenst eredményesen agyonütöttek. A benszülöttek ellen minden gazság jogos volt, a “vadak” csak a kínzóiktól tanulták a vadságukat. Ahogy a vallásos spanyolok úgy közeledtek az ugyanolyan vallásos angolszászok Amerika felé. Ezt tették a hollandok és a skandinávok is, akik a bibliát szétszedték és az Új Világ aranya után vágyakoztak. A franciák és a többiek sem maradtak hátra. Rablás, árulás, gyilkolás és elnyomás, valamint nehéz munka és áldozatok árán végül a sok különböző országok millióiból felépült Amerika, amely ma mint financiális és ipari hatalom az egész világot felülmúlja. Amint az óvilág országai a társadalmi fejlődésüket a termelésben rabszolgamunkával kezdték, úgy az Új Világ is erre alapította a gazdasági politikáját a 17. 18. és 19. században. A négerekkel való kereskedelem és rabszolgaság a profitért furcsa eredményeket produkált. Keresztyéni diskurzusokat tartottak azon, vajjon tényleg emberek-e a négerek és van-e lelkük vagy sem. De fehér rabszolgák? Erről még a mai napig is igen keveset vagy látható vonakodással írnak az Egyesült Államok polgári történetírói. Úgy tűnik fel mintha a fehérek rabszolgaságát igen csúnya piszkos foltnak tartanák azok ékes köppenyén, akiket a tiszteletreméltó iskoláskönyvek a “haza” alapítóinak neveznek és ennek megfelelő erkölcsös színben szoktak beállítani. Ez az úgynevezett hazafias történelem az, amiről az emberek többsége valamit is tud. Ezért még ma is általános az a benyomás, hogy csak négerek voltak rabszolgák. Pedig sok fehér ember is rabszolga volt, közöttük sok német, de mindenféle nemzetiségű is. A 17-ik század első felében kezdődött Észak-Amerika igazi gyarmatosítása. A modern kapitalizmus elöljárói a nagy kiváltságokkal rendelkező társaságok voltak. Nemesi és egyházi méltóságok, fejedelmekkel egyetemben együtt haladtak a patríciusokkal és kisebb anyagiakkal rendelkező középosztállyal az Uj Világ gyarmatosítási üzletébe. A szabadlevelek monopóliumokat adtak ezeknek a társaságoknak óriási területre, úgyszólván korlátlan hatalmuk volt a kizsákmányolásra és elnyomásra. Kezdetben főkép a következő társaságok voltak a legfontosabbak. A London company, a Massachusetts Bay Company, a Holland Keletindiai Társaság és a Svéd Déli Társaság. 1606-ban első Jakab király a London Company-ra adta az áldását a Virginia kolónia megalapítására. Az urak már előre látták miként fognak az aranynyal megrakott hajók visszatérni a drága hazába. De addig ki kellett nekik várniok, amig a dohány megérett Virginiában és amig a gyapjút pénzzé tehették. Erre a kolóniára akart jönni 1620-ban a legendákkal körülvett “Mayflower”. De egy vihar a hajót letéritette utjából és igy Virginia helyett Massachusetts szikláin kötött ki. Itt alakították meg a szerencsét próbálók, akiket a vallásoságukról pilgrimeknek neveztek a Plymouth-kolóniát. A szükséges támaszt pedig a Massachusetts Bay Company adta, amit I. Károly 1629-ben egy szabadságlevéllel ajándékozott meg. A hollandusok egy új Hollandiát akartak Amerikában. 1614 ben a mai New York (Manhattan) déli csúcsán egy kereskedelmi állomást létesítettek. Az angolok, akiknél óriási gyarmatéhség fejlődött ki, 1664-ben elnyerték az Új-Hollandiát Új Svédországgal egyetemben. De a franciákkal, akik 1601-ben telepedtek le Canadában (Quebec) hosszabb harcok voltak, amik az európai és indiai háborúkkal voltak összefüggésben. Amerikában, ahol a kolonisták és az indiánok hadilábon állottak, 1689 körül kezdődtek a harcok és 1768-ban értek véget az angolok győzelmével. Most már leírták Canadát is mint ahogy közben Amerikában is 13 kolóniához jutottak. A kolóniák alapítóinak, akár kiváltságos társaságok, privát nagybirtokosok voltak, a legfőbb problémája a munkaerő volt. Az indiánok nem akartak beállani az igába és nem is bírták őket rájuk kényszeríteni. Már különben is régóta nagy munkáshiány volt. A nagy kolóniás telepítvények vezetői mindig vágyakozással gondoltak a hűbéri rendszerre, jobbágyokkal meg lehetett volna oldani a problémát. De az uraknak kevés szerencséjük volt ezekkel a tervekkel. Akik jobbágyi szolgaként jöttek velük, otthagyták őket és önálló farmerokként telepedtek le, ami ellen az urak semmit nem tehettek. A feudális semmittevők, akik a kastélyokban laktak, elég gazdasági és politikai hatalommal rendelkeztek kizsákmányolás útján úri életmódot folytatni. A déli kolóniákon az ültetvényes rendszer volt az uralkodó, míg Keleten a talaj és az éghajlat a holdas gazdálkodásnak kedvezett. Ott farmerok, kézművesek, halászok és kereskedők adták meg a társadalmi felépítményt, a Déllel ellentétben, ahol az arisztokraták, vagy a “gavallérok” (eredetileg egy politikai csoport tagjai) voltak az urak. Ahogy azonban a kolóniák nőttek és államok lettek belőlük, a munkásprobléma mind a nagyobb lett. Délen leginkább nagy ültetvényeknek, ahol mindenesetre hamar jött a segítség. Általában azonban egy erősen megnagyobbodott bevándorlásnak kellett volna segíteni. Európai parasztok és kézművesek, akik megbírták az utazási költséget fizetni és földet bírtak vásárolni, csak akkor akartak kivándorolni, ha földet biztosítottak nekik. A földet többnyire csoportba összeállva vették meg és egy uj helyet alapítottak. Sokszor mint vallásos szekták, egyesek mint kommunista kísérletek az úgynevezett őskereszténység mintájára. Az utópisták szintén szerencsét próbáltak. Ezek a kísérletek természetesen nem jöhettek számításba az általános munkáshiány megoldására. A probléma legnagyobb részben erőszakkal és brutális becsapásokkal nyert megoldást. Az ültetvényesek és földbirtokosok, a kereskedők és kézművesek a termelés és a profitért az évezredes rabszolgasághoz folyamodtak. Kezdetben ez csak a Virginiai kolónián lépett alkalmazásba és onnan hamarosan az Új Világ törvényes intézményévé emelkedett. A négerek rabszolgaságát törvényesen csak a 19-ik század 60-as éveiben a modern termelő eszközök nyomására és csak polgárháború által törölték el, de még úgy is többnyire még jó sokáig ez az eltörlés formai maradt. A rabszolga felszabadító” Lincoln szívesen tovább tűrte volna a rabszolgaságot, ha a déli államok nem akartak volna elszakadni a Uniótól. Amikor Lincoln elnök a polgárháború folyamán kihirdette a négerek felszabadítását, ezt mint politikai lépést tette, hogy ezáltal ártson az ellenfélnek. Az első négert egy hollandi hajó hozta eladásra 1619-ben Virginiába. Ezelőtt és még 50 évvel később a fehérek voltak a rabszolgák az ültetvényeken. Csak akkor hozták előtérbe legelőször a négereket. A rabszolgakereskedelemmel foglalkozó társaságokban az uralkodó osztály egyházi és világi urai vittek jelentékeny szerepet. Ezek az egyházi és világi urak egy csöppet sem háborodtak fel az emberrablók ellen sem, akik az angol és európai kikötőkben szegény férfiakat, nőket, sőt még gyermekeket is raboltak el az amerikai ültetvényekre rabszolgáknak. Ezeket vagy különböző fényes ígéretekkel csalták a hajóra, vagy pedig egyszerűen leütötték őket az utcán és felcipelték őket a hajóra. Az angolok a börtönök, szegényházak lakóit, a bolondokat és a gyilkosokat szintén rabszolgaságba küldték az Új Világba. Ugyanazt tették a hadifoglyaikkal, az ír és skót lázadókkal valamint a politikai üldözöttekkel és a “csavargókkal” is. A fehér rabszolgák további megszervezéséről a következő cikkünkben fogunk beszámolni. Gyűjtsünk aláírásokat a Társadalmi Biztosítás törvényjavasaltára. Fizesse a bősz a munkanélküli segélyt, 164 MILLIÓ DOLLÁROS “SEGÉLY” A SZEGÉNY MILLIOMOSOK RÉSZÉRE Az Egyesült Államok kincstára több mint 164 millió dollárt fizetett ki a dúsgazdag társaságoknak és többszörös milliomosoknak adóvisszatérítés fejében és folytatja ezeket az adóvisszatérítéseket. Több mint 9 millió a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban, akik családjaikkal egyetemben az éhhalál küszöbén állanak. De akkor a kormánynak egy centje sincs ezek segélyezésére, hanem a dúsgazdagokat “segélyezi” milliókkal. Éppen ezek a milliomosok, acél trösztök, vállalatok azok, akik a munkások tízezreit szórják az utcára éhendögleni családjaikkal egyetemben. Mialatt Rockefellernek 448. 406 dollárt térítenek vissza, mialatt a Steel Corp. több mint 15 millió dollárt kap ajándékba, azalatt a munkások százait lakoltatják ki, százak követnek el öngyilkosságot elkeseredésükben, mert nem bírják tovább a koplalást, emberek esnek össze az utcákon az éhségtől. A kormány, melynek van pénze ilyen óriási összegekkel “segélyezni” a milliomosokat a válság idején, a leghatározottabban ellenzi a Kommunista Párt és Trade Union Unity League által javasolt munkanélküli biztosítást, amely a tömegek nyomorán van hivatva enyhíteni. Nem azoknak adják a pénzt, akik az éhhalál előtt állanak, hanem azoknak, akiknek annyijuk van, hogy már szinte meg sem tudják számlálni. Ezen a tűrhetetlen állapoton csakis tömegszervezéssel és tömegköveteléssel lehet segíteni. Szervezkedni kell a munkanélküli tanácsokba, éhségmarsokat kell rendezni és gyűjteni kell az aláírásokat a munkanélküli biztosításért. Minden munkás vegye ki részét az aláírás gyűjtéséből, írjatok be aláírásgyűjtő ívekért az alábbi címre: National Campaign Committee for Unemployment Insurance, 2 West 15th St., Room 414, New York City, Föl, az aláírások gyűjtésére! VISSZAVERTE A REAKCIÓT A PHILAI MŰNK. DALÁRDA PROLETÁR TAGSÁGA Vasárnap, dec. 28-án tartotta meg a philai Munkás Dalárda évi közgyűlését. A gyűlés legfőbb napirendi pontja Fischer László elvtárs kizárása volt. A Dalárda reakciós vezetősége elhatározta, hogy kidobja a Dalárdából az osztálytudatos munkásokat, hogy szabad kezet kapjon a fascistákkal való szövetkezésre. Fischer elvtárssal akarták kezdeni. Ebbe azonban beletörött a bicskájuk. Az ügy tárgyalása azzal kezdődött, hogy a M. B. ö. Szerv. philai és lesteri osztályának osztályának küldöttei felolvasták az osztály határozatát, mely a legélesebben elítélte a Dalárda vezetőségének reakciós ügyleteit. A határozatok az osztályok megbotránkozásának adtak kifejezést a vezetőség azon határtalanul szégyenteljes cselekedete felett, hogy az egyleti demokráciát felrúgva, önkényesen, minden ok nélkül kizárta a tagok sorából Fischer Lászlót és kitiltotta a Dalárdából az Uj Előrét, a dolgozók harcos fegyverét. A Dalárda tagsága nagy helyesléssel fogadta a M. B. ö. Sz. philai és lesteri osztályának határozatát. Az ezt követő vitában nem egyszer lehurrogták azokat, kik a reakcóis vezetőség kizárási határozatát pártolták. Ezek közé tartozott Rosenthal Rezső helyi IWW vezér is. Ezen persze nincs mit csodálni. Az IWW ma már az ellenforradalmi vonalon helyezkedett, el és nincs ínyére, ha osztálytudatos munkások jutnak szerephez a dolgozók szervezeteiben. A vitát követő szavazásnál 46-an 22 ellenében elvetették a vezetőség kizáratási határozatát és teljes jogú tagnak visszaállították Fischer László elvtársat. A reakció politikája a legcsúfosabb vereséget szenvedte. Percekig tartó taps és éljenzés követte a szavazás eredményének kihirdetését. A Dalárda tagsága bizonyságot tett arról, hogy nem engedi szervezetét a reakció mocsarába vinni A vita folyamán a vezetőség egy újabb gazsága lepleződött le Valami Propper nevű állítólagos milícia ezredest szerepeltették a december 25-iki ünnepélyen. Felvitték a színpadra ezt a fascista szennyalakot és az szólt az egybegyűlt közönséghez. Nagyon jól mutattak rá a felszólalók, hogy az a Propper ma beszélt a munkásokhoz, holnap majd lövet a milíciával. Gyalázat! — zúgta a terem és tényleg hihetetlen sülyedés a vezetőség részéről a kifejezett munkásgyilkosokhoz való dörgölődzés. A gyűlés döntése után kutyaszorítóba került a philai “Függetlenség”. Acél már jóelőre megírta lapjában, hogy Fischert kizárták. A vezetőség határozatáról Acél értesült legelőször, ami a szoros együttműködést bizonyította ismételten. De a Függetlenség győzelmi cikke korai volt. Acél a medve bőrére ivott . Fischer továbbra is tag és “Mrs. Kiváncsi” megkérdezheti gazdájától, mit fog most írni ez üggyel kapcsolatban. Hjeh! Coki Acél urnák onnan, hol osztálytudatos munkások vannak. Új vezetőség választására is sor került a gyűlésen. A megválasztottak garanciát nyújtanak arra, hogy a Dalárda alapszabályai értelmében fog működni és a munkásmozgalom szervezete marad. Egy megoldatlan kérdés marad még. Érvényteleníteni kell az Új Előre kizáratását. Felhívjuk erre a munkástagság és az új vezetőség figyelmét. Éhséglázadás A súlyos gazdasági válságok annyira leszorítják a munkások életszínvonalát, hogy azok elégedetlensége sokszor lázadásokben, spontán fölkelésekben nyilvánulnak meg. De a kommunisták, akik mindenütt ott vannak, megszervezik a tömegeket és nem csak pillanatnyi követeléseket állítanak föl, hanem kíméletlen harcra vezetik a munkásokat a kapitalizmus ellen. A “Best” háromfelvonásos színdarab, melyet a Bronxi Magyar Munkás Klub rendez az Új Előre javára január 18-án, a részleteket hűen viszatükrözi. FIGYELEM, AKRON, O. Január 10-én lesz az új Workers Center megnyitása. Kitűnő program. Cím: 9 West Bartges Street, 3 rd Floor, este 7.30-kor. — Január 21-én, ugyanezen a helyen, Lenin-emlékünnepély este 7.30-kor. Kitűnő program. 'Szivek melódiája’ a 72nd St. Playhouseban Vasárnap kerül először bemutatásra a “Szivek Melódiája” című Ufa Sláger németül és magyarul beszélő film. — Az összes felvételek Budapesten és környékén készültek. — A Film a 5th Ave Play Houseban került bemutatásra, most ezúttal először kerül mérsékelt hely árak mellett a magyar moziközönség elé. AHird.) Sikerült a Szovjet 3 hónapos kampánya MOSZKVA, USSR., dec. 30. A három hónapos “rohamkampány” az öt Éves Terv előirányzott eredményeinek a megteremtésére a legnagyobb sikerrel végződött. A legtöbb gyár és üzem a három hónapos tervet még december 1-je előtt befejezte. A novemberi termelés 41 százalékkal haladta túl a tavalyit közlekedésben, míg a könnyűiparban és az elektromos termelésben 50-150 százalékkal. A terv sikeres végrehajtása következtében nagy javulás állott be az élelmiszer és ipari cikkek ellátásában is. A dolgozók részére rendelkezésre álló árak a jövő három hónapban ismét 50 százalékkal fognak emelkedni. Nagy Vörös Segély Bazár január 2-án. A Workers International Relief és a United Council of Working Class Women közös rendezésében Bazár lesz január 2, 3 és 4-én, a New Star Casskizsákmányolás valamennyijinlehet bevásárolni. Munkások, ne szalasszák el az alkalmat. NEW JERSEY, FIGYELEM! Az Antifascista Liga newparki osztálya az Idegenvédelmi Bizottsággal egyetemben január 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Munkás Otthonban, 37—16th Ave., New Jersey-i kerületi konferenciát tart. Felhívja az összes egyleteket és munkásszervezeteket delegátusok küldésére erre a minden magyar munkást létérdekében érintő konferenciára. A delegátusok neveit küldjék be a newarki Munkás Otthon fenti címére. ANTI-FASCISTA GYŰLÉS JAN. 4-ÉN AKRONBAN Jan. hó 4-én este 8-kor e Magyar Házban anti-fascista tömeggyűlés. A gyűlés volt hirdetve, de el lett 1va január 4-ére. Tárgy: vándorlottak üldözése. A munkás legyen ott! TELEFON: REGENT 4659 ALAPÍTVA 1! NICHOLAS T, BROWN TEMETKEZÉSI VÁLLALKOZÓ 1275 First Ave. Közel a 694k utcához. Gyönyörien felszerelt modern kápok. Felekezetre való tekintet nélkül. Napos m éjjeli szolgálat bárhová. Kamatok az elhelyezés napjáta minden öszegre $5.00-tól $7,500.00-ig, de az énegyed végéig bennmarad. .$1.00-S SZÁMLÁT NYITHAT. MANHATTAN SAVINGS INSTITUTE) (Alapítva 1850-ben) 154 E. 8<-ik utca 3-ik és Lexing on Ave. közt Hétfőn este 9-ig nyitva. 644 Broadway Bleecker Street sarok. Hétfőn este 6.30-ig nyitv 7-IK ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI SAILY WORKER 1931-11 ÉVI JANUÁR HÓ 10-ÉN NAGYSZERŰ KONCERT - FORRADALMI ZEN BORIS BELL------— —tenor iC.KAYALOFF — — _ csel! Mrs. V. VALENTIOVA — ak IV. KAZALOFF — — zongor FREIHEIT DALADA. — Részletek n. OKTÓBERI ORATORIUMBA NAGYSZERŰ SZÓNOKOK ST NICHOLAS CASINO 69 W. 66 St. (lízel a Broadwayhoz) Belépti dij 50-75 cei A 203 A modern orvos haladás tette szedését kellemessé ! Gyorsan megszületi a AND IMP^ EVE ájtalmat. Kapsulákban van írva, hogy az én egészségét megvédje. Próbálja ki a ma. Gyógyaitárában 3 napágban, 35c, és $1.50. UJ Vigjt a TtISdit. Nts hogy * “Gold Medál’’ nél ■Art Closure, hogyan. Vese, máj és hólyagbajban velők enyhülést találnak a Godal Haarlem Oil Capsules-b; MUNKÁS OTTHON EGYESÜLET 350 EAST 81 STFEET NEW YORK, N. Y ónti:.lat<>s ninnkfti.uk laiilkuxAielye. — Mankfl.v17erve7.etek Otthona W.I.R. — I.L.D — Bevssekélyi — Ifjumunkások — Minnkfi.Hte.tr.Iztt__ Ntíl mnnkfisok — Mi.-tkfi* Díilí.la — Német én Magyar Műkedvelrtk sillan tfi Kinti teremmel rindeliwnrk — Tfine és gylilfistermek kinitfik. Kliffrangn filterem, Jft knny hn.ilrac firak. — Kitttatien felszerelt hlllftré terem. — Nagy kiinytftr. tusol fis Magyar könyvek. Minden péntek este KULI I* EST. Magyar fis Angol elfiadfik. Minden SZOMBAT este nsgy sznfisurkiadással egybekötött TAXCMUS.ATSAG. tsöranan program. — — Előkészületben vasnapi timedélutánok, zeneiskola. — « Legjobb magyar fis angol irlalom kapható' "SARLÓ és KALAPÁCS’ "UJ MÁRCIUS". "SARLÓ.KALPÁCS KÖNYV SZÁMAI’. “NEW MASSES" "DAILY WORKER” "UJ ELitE" és az "INTERNATIONAL PUBLISHER" ínyvkiadásai. TÁMOGASSUK AZ ONTDATOS MUNKÁSOK OTTHONÁT! TANULJUNK, TARTSUNK, SZERVEZKEDJÜNK! Bővebb felvilágositft a AJNKAS OTThOn managere szolgáltat. 350 Kant Sir Street, New York City. Románul beszél munkások figyelmébe $5ános magyiar munkás, ai románul beszél és román nyelvű munkások közt megfordul, « doll ér! előfizetés ellenében megkaphatja a* “UJ Előre” napilapot és a ‘esteptinea” román munkás hetilapot. Ez a kedvezmény azoknak In ál, akik már olvasás lapunknak év nse&u.fitA* esetén a román nyelv lapra is igényt tarthatnak. ki a koronualista sajtót a mán nyelvű munkások kiinlíti. Terjesszük Fixensünk elő az Uj Blőrére és a Isteptarea román kommunista hetilapra* ELÍrF«ETÉST KÜLDJÜNK AZ “UJ ÜLŐRE” CÍMÉRE 35 EAST 12th STRET NEW YORK CITY Elkészült az Új EBre Naptár? Nagyszerű cikkek, novellák, versek, színdarabok gyűjteménye az Új Előre idei Naptára, melyet a mai naptól kezdve minden standon árulnak New Yorkban. Vidéki olvasóink haladéktalanul küldték be a Naptár árát 50 centet. Yorkvillei és bronxi olvasóink megkaphatják a Munkás Otthonban, 350 East 81 St., illetőleg, 785 Westchester Avenues klubhelyiségben. Az idei Naptárunk példányszámát a múlt évben kelt példányszámok szabták meg s igy mindeninek sietni kell, nehogy elkapkodják mielőtt megvásárolja. A Nptár elsőrendű tanító, nevelő, szórakoztató, elkülözhetetlen kézikönyv a magyar munkaházakban Előszetörik, kik január 15-ig beküldenek legaláb félévi előfizetést, ingyen kapják meg a Napiért,