Uj Előre, 1935. október (33. évfolyam, 7990-8016. szám)
1935-10-16 / 8003. szám
6 OLDAL mnmmm UJ ELŐRE Published Daily, except Sunday by the UJ Előre Inc 11424 Buckeye Road. Tel: GArfield 1021. Cleveland, O. -■Jew York office 350 East 81 Street Tel: RHinlander 4—9312 After five o’clock REg: 4—9687 fiókirodák: Cleveland West Side 4228 Lorain Ave. Detroit: 785S West Jefferson Ave. Chicago: 1632 Milwaukee Ave. áupscription Rates: By mail One Year $6.00; 6 Months $3.00. Foreign Countries, and by mail to Clevelandi Year $8.00, by carrier 18c. weekl} Előfizetési árak: Postán szállítva egy évre Clevelandban $8.00. — Kihordóval heti 18 cent. ÚJ IDŐK AZ AFOL-BAN AZ AMERIKAI munkásmozgalom progresszív embereit jóleső érzés fogja el, amint napról-napra olvassák az American Federation of Labor 55-ik évi konvenciójáról szóló híreket. Új hírek ezek, amelyeket ezelőtt még nem lehetett hallani. Az AFOL konvenció állást foglalt a 30 órás munkahét mellett — bércsökkentés nélkül. És William Green, az AFoL elnöke kijelenti, hogy “ennek az eléréséért úgy fogunk harcolni, ahogy még soha nem harcoltunk”. Ami a legbiztatóbb az egész konvención, az a progresszív elemek előretörése és a “tory” reakciósok háttérbe való szorítása. Green, Wolf, Duffy, Tobin és társaik a konvenció megnyitása előtt szinte dühöngve támadták a kommunistákat és velük együtt minden progresszív elemet. Azonban, amikor a hivatalos beszédekre került a sor a konvenció előtt , a beszédek tónusa megváltozott. Ezek az úriemberek észrevették, hogy a konvención megjelent delgátusok jórésze nem a kommunista és progresszív tagokban, hanem a tőkésekben látják a főellenséget és ez ellen akarnak harcolni. Páratlan megnyilvánulás volt a konvención az is, amikor Murphy, az American Legion főparancsnoka megjelent, hogy harcba szólítsa ,az AFoL tagságát a “nemamerikai” elemek, a kommunisták ellen. Mr. Murphy kénytelen volt beszédét lehangolni. Egyébként csak akkor sikerült a hallgatókat tapsra bírni, amikor a háború ellen beszélt. Murphy, aki röviddel azelőtt az American Legion konvencióján tajtékzó szájjal majdnem a kommunisták felnégyelését követelte — bakakáplár módjára káromkodva hagyta el az AFoL konveciót, ahol jéghidegen fogadták beszédét, sőt sokan tüntetőleg távoztak a teremből akkor, amikor ő megjelent. Mindezek, valamint harc a Labor Party, az ipari uniókért, a háború és fasizmus elleni küzdelem megnyilvánulása a haladás biztos jele a konvención. A fenti pontok részei a Kommunista Párt programjának. Sőt mi több, a kommunisták a legaktívabb építői közé tartoznak az AFoL szakszervezetnek. Ezért nagyon nehéz Greenéknek támadásuk élét a K. P. ellen irányítani. V DRÁGA DIADALOK AZ OLASZ FASISZTÁK sajtója, valamint az amerikai polgári lapok azon része, mely élénk rokonszenvet érez Mussolini iránt, tele van az olaszok diadalairól szóló szenzációs hírekkel. Ha ezeknek a híreknek hinni lehetne, akkor az olasz csapatok, majdnem jelentéktelen veszteségek árán, haladnak győzelemről győzelemre és kardcsapás nélkül foglalják el a fontosabbnál fontosabb városokat. Érkeznek azonban más tudósítások is Afrikából, melyek arról számolnak be, hogy a támadó seregek útja nagyon is fáradságos, nagyon költséges és csak a legnagyobb nehézségeken és vérveszteségen keresztül vezet tovább. Rámutatnak ezek a jelentések arra, hogy az olaszok gyors kezdeti sikerei annak tudhatók be, hogy a határszélen már egy éve megkezdték az utak építését, már egy éve készítik elő a telepet a támadásra. Mikor ezeket a sorokat írjuk, az olaszok még csak, mindössze 70 mérföld mélységben hatoltak be Abesszínia területére. Minél inkább haladnak előre, annál nehezebb lesz a dolguk, mert új utakat, új hidakat kell építeniük tüzérségük és automobiljaik számára, annál nehezebb lesz a csapatok vízzel való ellátása. Az abessziniaiak, már az első napokban beismerték, hogy a határszélen nem tudják megállítani a kitűnően felszerelt olasz sereg támadását. Ugyanakkor azonban kijelentették azt is, hogy bíznak a természet által támasztott akadályokban, melyek megnehezítik az olaszok előnyomulását. Külföldi szakértők szerint egy-két évbe tellene Abesszínia teljes meghódítása. Az afrikai háború minden napja növeli Olaszország háborús kiadásait, gyengíti az amúgy is vérszegény olasz államkasszát és növeli az olasz katonák fáradtságát és elkeseredését. A háború minden napja közelebb viszi az olasz fasizmust az összeomláshoz. Mussolini tehát a sötétben fütyörészik és önmagát bátorítja, mikor a szenzációs győzelmek hírét röpíti világgá. A NEW YORK AZ EGYSÉGÉRT PHILADELPHIAI országos gyűlés megmutatta, hogy Magyar Amerika egységesen kész harcolni a háború és fasizmus ellen, a nagyobb darab kenyérért. Az október 12- 13-i országos gyűlés felrázhatta egész Magyar Amerikát, egyaránt megleckézte a “betáblázott” vezéreket,és a szektáriánizmustól beteg munkásokat, hogy értsék meg az idők szavát, hogy vigyék el az akadályokat a magyar dolgozók útjából. Magyar Amerika megérti a történelmi helyzet komolyságát, Magyar Amerika kész harcolni a közös veszélyek ellen, tekintet nélkül politikai és vallási ellentétekre Egységre van szükség, s ezt az egységet meg kell teremteni. A vasárnapi nagy népgyűlés a Central Opera Hoseban fordulópont lehet a new yorki magyarság életében is. Betetézheti azokat a sikeres kezdeteket, melyek a német fasizmus, a magyarországi szakszervezetek betiltása elleni harc jegyében indultak ki. Tovább viheti a philai gyűlés által megindult munkát, minden becsületes magyarnak megnyerésére, a közös követelések érdekében. Az európai események mellett kitérhet, miként ki is fog térni az amerikai fasizmus támadásainak visszaverésére, s elsősorban ÚJ ELŐRE A PARIPA MEG FOG MÉG BOKROSODNI «KIAUSTÍ COMMUNISTS Magyar munkások a Szovjet Unióban írta: BOKÁNYI DEZSŐ Mit csinálnak a magyar dolgozók a Szovjet Unióban, a proletárok hazájában? Hogyan állták meg a helyüket, milyen szükségletek közepette a magyar munkások a Szovjet Unióban? A magyar dolgozók három csoportra oszthatók. Vannak politikai, gazdasági emigránsok és volt hadifoglyok, politikai és gazdasági emigránsok magukkal hozták régi szakképzettségüket és a kapitalista rendszer maradványainak ellensúlyozásául a magyarországi proletárforradalomban szerzett széles horizontú világnézetet, a régi hadifoglyok pedig az októberi forradalom és polgárháború tapasztalataival és munkatudásukkal voltak fölszerelve. Érthető tehát, hogy a szaktudás és a világnézet legfontosabb alapelemei fölött rendelkező magyar munkások mint értékes és hasznos elemek azonnal bekapcsolódtak a munka különféle ágaiba Különösképen hasznosnak bizonyultak az első szakaszban, a helyreállítás periódusában, amikor a forradalom és polgárháború után, a megrongált állapotban lévő gyárakat kellett javítani és a termelést kellett megindítani. Régi szaktudásuk itt bevált és nagyszerűen meg is állták a helyüket. A proletárirók éppen most dolgoznak az üzemek történetének nagy művén és a munkásokat is, noha magyar számszerűen aránylag kevesen vannak, tiszteletre méltó hely illeti meg .az üzemeket helyreállító munkában. követte a rekonstruálásnak, az első és második tervnek a korszaka. A ötéves modern technika óriási eszközeinek alkalmazása teljesen megváltoztatta a régi gyáraknak és üzemeknek, földművelésnek úgy a külsejét, mint a belső lényegét. A régi szaktudás elégtelennek bizonyult. De ez nemcsak a magyar munkásokra vonatkozott, hanem épugy vonatkozott az orosz munkásokra is. Aki az uj visznyok között hasznosan akart a munkában elhelyezkedni, annak át kellett tanulnia, hogy az uj technikát elsajátíthassa. dolgozók óriási, tábora majd nem emberfelett erővel nekifeszült a tanulásnak. Üzemi iskolában, esti, nappali a tanfolyamokon, egyetemeken történelemben példátlan szorgalmi tömegiskolázás nyilvánult meg. Ennek az áttanulási korszaknak nagy átalakító hatás volt a foglalkozásokra. Régi mesterségek helyett teljesen új mesterségeket, tanultak és csak azok maradtak meg a régi foglalkozásuk melett, akiknek alapfoglalkozása, — bizonyos tökéletesítéssel, — alkalmas volt arra, hogy a modern technika magasabb színvonalán, termékenyen érvényesüljön. Lottak a tudás pályáján a többi dolgozókkal. A rekonstrukciós korszakban is kiállották a tűzpróbát. Úgyhogy minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nincsen magyar munkás a Szovjet Unióban, aki fölött nyomtalanul tűnt volna el a tanulásnak eme ostrom és viharkorszaka, de igenis sokan vannak olyanok, akik a Szovjet Unió különféle munkaágaiban, úgy politikailag, mint gazdasági és kulturális területén a kapitalista államokban a munkás számára soha el nem érhető kiváló helyett töltöttek kelönböző kitüntetésekben és kirészesültek. A legjobb építők Olvasóinknak eddig is módjukban volt és még lesz rá módjuk, hogy tudomást szerezzenek a Szovjetunióban élő magyar dolgozók munkájáról. Most csak röviden mondunk el egy pár fontos adatot. Nincs olyan nevezetesebb nagyszabású üzem a Szovjet Unióban, ahol ne volnának magyarok a munkára serkentő rohambrigádokban, az egyes osztályok munkavezetői tisztségében, az üzemeknek felsőbb vezetőségében, sőt egymagában a felelős igazgatói állásokban. Így a többi között Paksi József újpesti asztalos a bakui bútorgyárnak igazgatója, Kónya földművelő munkás most a Fotolemez gyár igazgatója, és Garasin nyomdász a papírtröszt igazgatója szintén Moszkvában, Lénia rendjel Biermann István kitüntetett a ropetrovszki, 25 ezer dnyepmunkással dolgozó vasmüvek igazgatója, aki nagyszerű vezetésével gazdasági tekintetben is kitünően megszervezte ezt az óriási munkatelepet. A vörös munka érdemrenddel kitüntetett Kelen József volt magyar népbiztos a villamosításnak elsőrangú szakértője. Grün Arnold lakatos a Szovjet Unió legjobb munkásfeltalálója. Az utóbbi Az ötéves terv alatt De nemcsak a mesterséget kellett tökéletesíteni, hanem a szocialista országnak a tanács és pártintézményekben is széles látókörű káderre volt szüksége. Ezen a téren is ugyanaz a lázas buzgalom nyilvánult meg, mint a technikai elsajátítása területén. És a magyar munkások, noha nyelvi nehézségekkel kellett megküzdeniök — ezeken a területeken se marad A helyreállítás korszakát tart le, hanem versenyt fut a bevándoroltak védelmére, melyet Gárdos Emil deportálási ügye olyan drámai erővel hoz előtérbe. A gyűlésen beszélni fog a Szocialista Párt és a Kommunista Párt szónoka. Az Egyletközi Bizottság és Kultur Szövetség, a Háború és Fasizmus elleni Liga képviselői. Gárdos Emil elvtárs is ott lesz és ismertetni fogja az ő védelmének az ügyét, mely egész Amerikának az ügye. Minden Új Előre olvasó hasson oda, hogy a Centrral Opera Houses gyűlés egész New Yorknak a tüntetése legyen, s hatalmas lépéssel magyarságá C’igye előre az annyira égető egységfront megteremtését, EGYSÉGFRONTON A SVÁJCI DOLGOZÓK Október 27-án folynak le Svájcban a választások és ezúttal először, számos megyében, a dolgozók közösen küzdenek a közös ellenség ellen. Ez a kis ország, mely fasiszta államok, mint Olaszország, Németország és Ausztria, közé van ékelve, talán soha ilyen súlyos politikai harcok színhelye nem volt még. A fasiszta “nemzeti front” megalakult, mely az alkotmány megszükítését, a nagy tömegek jogainak megcsonkítását és fokozott fegyverkezést követel. A legtöbb polgári párt, a fasiszták nyomása alatt, csatlakozott az alkotmány megcsonkításának tervéhez. A javaslat szept. 8-án került népszavazás alá, de a választók túlnyomó többsége a jogfosztó javaslat ellen szavazott. A népszavazás eredménye súlyos csapást jelentett a banktőkére, mely a fasisztákat pénzeli és éppen ezért a legnagyobb eréllyel készül a választásra a svájci reakció. A fasiszta reakciós elemek mozgósításával szemben a svájci dolgozók sem maradhattak tétlenek. A Kommunista Párt még szeptemberben egységfrontot ajánlott fel a hatalmas szociáldemokrata pártnak és a fenyegető fasiszta veszéllyel szemben a szociáldemokrata vezérek nem merték visszautasítani az ajánlatot. Az egyes megyék munkásaira bízták tehát, hogy milyen álláspontot foglalnak el a kommunisták ajánlatával szemben Bázel megye a francia határon van és az ottani dolgozók nap-napják, hogy milyen után láthathatalmas munkát végez a francia munkások népfrontja. Nem csoda tehát, hogy a bázeli szociáldemokrata párt volt az első, mely elfogadta az ajánlatot és ezt a példát máris számos megye követte, köztük a nagyon fontos Zürich is. Sok megyében ez az egységfront még ki is szélesedett a radikáldemokrata párt bevonásával. Minhárom párt hajlandó egymás jelöltjeit támogatni és így minden remény meg van arra, hogy az október 27-iki választások épp olyan csapást jelentenek majd a fasizmusra nézve, mint amilyen a szeptemberi népszavazás volt. címmel a repülőgépgyár tüntette ki őt. De nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság területén is kiválóak a munkások pl. a Don magyar vidék legjobb szőlő szovjet gazdaságnak Gulácsy János volt földműves az igazgatója. — Schön asztalos és vasmunkásból jelesen Murányi vizsgázott mérnökök lettek. A különböző szovjetekben is egész sereg képviselő van beválasztva, éspedig a különböző fokozatú szovjetben. Ott vannak pl. Papp Éva, Kenderes, Vági István, Gazda Jenő elvtársak; a Szovjet Unió Központi Végrehajtó Bizottságában pedig, tehát a legfelsőbb képviseletben, Lipsitz és Bierman István elvtársak. Meg kell még említenünk Kiss Lajos elvtársat, aki a betűszedő mesterséget tanulta ki Magyarországon és Hunya István földművest, akik felküzdötték magukat a proletár írók soraiban. A magyar munkások megjárták az összes kapitalista államokat, saját életsorsukon kipróbálták a kapitalista államok összes Ezért a tettrekész válfajait, lángoló forradalmár szeretetével vannak eltelve a Szovjet Unió iránt, ezért nem csak szóval, hanem a vörös hadseregben való aktív részvétellel mutatják meg, hogy védelemre mindenkor készek. Wednesday, October 16, 1935 Megjegyzések ÁZADOZNAK az urihegyek! A gyárosok és bankárok feleségei odavannak a felháborodástól, összehívták híres egyletüket, melynek tagjai az Amerikai Forradalom Leányai néven nevezik magukat és izgalomtól remeg' hangon közölték egymással a borzalmas hírt: Vannak olyan gazemberek, akik törvényben akarják meghatározni azt, hogy a fiatalkorúak hány órát dolgozhatnak a gyárakban és bányákban, sőt olyan elvetemültek is akadnak, akik törvényben akarják megtiltani a tőkéseknek, hogy kis gyermekeket dolgoztassanak gyáraikban és műhelyeikben. Pedig ezek a gyerekek a legolcsóbb munkások, sőt, meg is lehet néha pofozni őket, ha nem dogoznak elég gyorsan. Mi lesz a világból, ha már ilyen borzalmas felforgató javaslatokat terjesztenek a törvényhozás elé? Ebben a válságos helyzetben már az Amerikai Forradalom Leányai sem maradhatnak tétlenül, nekik is védekezniük kell ezen gyalázatos támadás ellen. ÓRIÁSI felháborodással tiltakoztak a forradalom lányai a ** javaslat ellen. “Nem szabad megfosztani szegény, ártatlan, védtelen gyermekeket attól a joguktól, hogy akkor és annyit dolgozzanak, mint ahogy nekik tetszik. Isten adta nekik azt a jogot, hogy dolgozzanak, ember azt nem veheti el tőlük.” Bizony, joga van a gyermekeknek dolgozni, látástól vakulásig. Ezt pedig nők állapítják meg, akik maguk is anyák, finom, művelt, finomérzésű nők, akik bizonyára elájulnának, ha valaki egy csirkét ölne meg az ő szemük láttára. De jogosnak és helyesnek tartják, hogy más anyák gyermekei fiatal éveiket a gyárak dögletes levegőjében éljék le, hogy mások fiai és leányai egészségüket feláldozzák a mindenható tőke oltárán. FORRADALOM LÁNYAI! Milyen szépen hangzik ez. De, amilyen undok képmutatás rejlik a hölgyek nyilatkozatában a gyermekmunkával szemben, ugyanolyan aljas képmutatás van az egyesület nevében is. Ezek a hölgyek, tudniillik, olyan régi amerikai családok gyermekei, akiknek az ősei már az amerikai szabadságharc idején is ezen a földön éltek. (Ezt persze, ma már nagyon nehéz ellenőrizni). A forradalomhoz azonban csak annyi köze van az egyesületnek, hogy annak minden tagja rosszul lesz és ideggörcsöket kap, ha a kommunizmus vagy szocializmus szavakat meghallja. AZ ÁLLAMNAK nem szabad beleavatkoznia a gyermekek munkájába, az államnak semmi köze ahoz, hogy ki dolgozik és ki nem dolgozik, folytatják a Forradalom Hervadt Lányai. Hiszen, ha már az állam ilyesmibe is beleüti az orrát, akkor olyan borzalmas viszonyok felé közeledünk, mint amilyenek a Szovjet Unióban uralkodnak. (Mikor a Szovjet Unió szót kiejtették, több társaságbeli hölgy bizonyára rosszul lett és sírógörcsöket kapott.) Persze, abban a gyalázatos Szovjet Unióban nem hagyják szegény gyermekeket dolgozni, hanem elküldik őket sportolni, játszani és nyaralni. Még iskolába is küldik szegény ártatlan gyermekeket. A Forradalom Lányai ezt gyalázatos igazságtalanságnak tartják és krokodilkönnyeket hullatnak a gyermekekért, akik úgy szeretnéknek dolgozni és akiknek a munkáján olyan szép szőrmebundákat és estélyi ruhákat lehet venni. SOK JELENTŐSÉGE nincs az urihölgyek ezen jeles egye** sületének. Hogy mégis részletesen foglalkozunk ezzel a pletykázó klubbal, ezt azért tesszük, hogy ezen keresztül világítsuk rá arra a hazug álszenteskedésre, amellyel a tőkések minden gazságuknak, minden aljasságuknak jámbor és tiszteletreméltó külsőt igyekeznek adni. Sajnos, sok embert még mindig meg tudnak téveszteni ezekkel a körmönfont hazugságokkal, bár már itt le kell szögeznünk, hogy a tömegek hiszékenysége nagy mértékben csökken, ami nagyrészt a harcos munkások felvilágosító és leleplező munkájának tudható be. Annyi azonban bizonyos, hogy a tőkések, a maguk újságjain keresztül, legalávalóbb gazságokat is kegyeletes cselekedet színében a tudják feltüntetni. [LAMIZSNA nem kell az amerikai népnek, mondta Hoover elnök, mikor a munkanélküliek segélyt követeltek. Az amerikai munkás nem is fogadná el a kegyelemkenyeret, mert ez sérti az ő büszkeségét, magyarázták a politikusok. Milyen szépen is hangzott ez. . . Az amerikai dolgozók önérzetét, büszkeségét féltette a kormány, de nem féltette életüket, nem féltette egészségüket. emberbarátok azt magyarázták, hogy a segély Más nemes elősegíti a lustaságot, leszoktatja az embereket a munkáról, megrontja az erkölcseiket. Ezek az urak a nyomorgók erkölcseit féltették, de attól nem tartottak, hogy az éhség és nyomor bűnbe taszítja a munkanélküiek tízezreit. Kifogásokban nem volt hiány, hazug ürügyeket mindig talál a telke. Sztrájkok alkalmával a katonaság azért vonult ki, hogy “megakadályozza a verekedéseket és megvédje a munkások testi épségét.” Háborúba azért küldték a dolgozókat, hogy megvédjék a demokráciát és megvessék a szebb jövő alapját. SOK EMBERT még mindig bolonddá tudnak tartani a képmutató, hazug, kifogások. Vannak azonban olyanok akik átlátnak a szitán és nem ülnek fel a tőkések propagandájának. Ezeknek az embereknek erős fegyverük van, a munkások sajtója, a dolgozók könyvei és újságjai. Azok, akik tisztán akarnak látni, a munkások irodalmát olvassák és őket nem tudja megtéveszteni se Hearst, se a többi újságkirályok, azokat nem csapja be se Himler Márton, se más. Azoknak, akik gyűlölik a képmutatást, az álszentességet, a hazugságot, a csalást, csoportosulniuk kell a munkások sajtója körül és a munkás újságok terjesztésével kell hozzájárulniuk ahoz hogy az igaz szó fénysugara áttörhesse a tőke által támasztott mesterséges sötétséget. SOMOGYI PÁJ^