Balogh Kálmán: Az ember élettana 2. (Pest, 1864)
VI. osztály
ízületi vége kifelé mozognak, a kalapácsnyélnek és az evel párhuzamosan lefutó üllői nagyobb nyujtványnak befelé kell fordulnia, s viszont. A mondottak szerint az üllő (207. ábra.) fogalakú, mely a fogkoronának megfelelő izületi véggel és két nyujtványnyal bir, melyek hosszabbika szabadon felülről aláfelé a kalapácsnyéllel párhuzamosan, de valamivel hátrább és jobban befelé irányulva foglal helyet. A hosszú nyujtvány a kalapácsnyélnél majdnem felényivel rövidebb, s végén felfelé hajolva, lencseidomú lesz, (ossiculum lenticulare Sylvii) s domború izületi felülete által a kengyellel van egyesülve. Az üllő rövid nyujtványa a vízszinti iránytól csak kevéssé tér el felfelé a Folianus-nyujtvány tengelyének hosszulványába esik, s a doboz hátsó falával szalag által feszesen van egyesítve. A Sylvius-féle lencseidomú csont kevéssé domború ízületi felületéhez van a kengyel (207. ábrag) erősítve, mely hátsó hosszabb és hajtott, s mellső inkáb egyenes és rövidebb szárból s talpból áll, mely a petéded ablakban helyet foglalva, ezt egészen ki nem tölti, hanem a petéded ablak szélei a kengyeltalp széleivel szalag által egyesítvék. A talp inkáb felfelé tekint, s mellybről hátrafelé menő irányban az üllő hosszú nyujtványa irányával derékszöglet alatt kereszteződik. A talp és a petéded ablak mellső széle közt ama összekötő szalag keskenyebb, mint a hátsó szélek között. Azon alkalommal, midőn a kalapács és az üllő feje kifelé mozog, a befelé mozgó üllői nagyobb nyujtvány által az üllő talpa a félkörőcös zugoly (recessus hemiellipticus) tömlőjére nyomatván, a tömkeleg vize hullámzásba hozatik. A dobhártya hullámzásánál, midőn a kalapács nyele, s így közvetve az üllő hosszabb nyujtványa majd be-, majd pedig kifelé mozgattatik, a kengyel talpának szinte majd a félkereces zugolyi tömlőre kell nyomatnia, majd pedig elől elvonatnia , minthogy azonban a kengyeltalpi szalag a dobhártyánál kevésbé engedékeny, hogy enek nagyobb tertelmű hullámzásainál amaz vonatra ne legyen, van az üllői kalapácsízület, hol az üllő, és vele a kengyel idestova sikamol aként, hogy a dobhártya befelé hajlásánál a petéded ablak és az ízület