Szekér J. Aloysius: Magyarok eredete a régi és mostani magyaroknak nevezetesebb tselekedeteivel együtt Második könyv (Pest, 1808)
Második könyv. Első szakasz
II. Könyv. I. Szakasz. 207 Biztosoknak aláírásával erősíttetett meg Pozsonban; melly végzés midőn Budán az Ország’ Rendeinek eleibe adatott volna, olly zendülés támada, hogy ha a’ Király magát közbe nem vetette vólna, azonnal a’ Pozsoni Királyi Biztosokat darabról darabra vagdalták vólna ; sőt torok-tátva azt kiáltották, hogy készebbek életeket ezerszer koczkára vetni, hogy sem a’ Németek’ szolgálatjára magokat leköteleznék. Mivel tehát az említett Pozsoni végzést az Ország’ Rendei bé nem vették, sem arra magokat le nem kötelezték, (aa) Vladislaus hogy megkéselje Maximiliánt, magát újonnan lekötelezte a’ Pozsoni végzésre, melly levélre Vladislaus Királyon kívül aláírták vala magokat Osvald Zágrábi, Bálint Váradi , János Tsanádi , Miklós Vátzi, István Sirmai, György Nitrai , Lukáts Bosnai Püspökök; a’ Fejérvári Prépost, Péter és János Szentgyörgyi Grófok , Losonci László, Drágffi Bertalan , Thuróczi György, Dóczi Péter, Gersei Petőfi Miklós ; ezen aláírás pedig titkon ment végbe, mert ha az Ország’ Rendei ezt megsejdítették volna, új zenebona támadott volna az országban. Reá állott mégis ezen végzésre nagy része az Országnak, mely dolog ily formán ment volt végbe. Mivelhogy Uladislausnak tunyasága miatt a szomszédok mindenfelől csipdezték a’ Magyar Koronához tartozandó Tartományokat, annyira felháborodott Uladislaus ellen az Ország, hogy Pesten az Ország Gyülésében , mellyet talán a’ Király’ híre nélkül öszve-hét volt Perényi Imre Nádor-Ispán i5°5-dik esztendőben nem csak törvényt hoztak, de esküvéssel is kötelezték magokat hogy ha Vladislaus férfi magzat nélkül fog meghalni, soha idegen vérből való Fejedelmet nem választandanak Magyar Királynak, mely végzést neveik.