Szabó Károly: Székely oklevéltár 3. 1270-1571 (Kolozsvár, 1890)
Előszó
ELŐSZÓ. A Székely Oklevéltár két első kötete, a magyar történelmi társulat kolozsvári bizottsága s annak buzgó elnöke néhai gr. Lázár Miklós költségén, 1872-ben és 1876-ban jelent meg. Azóta folyvást nagy gonddal gyűjtöttem a székelység múltjára vonatkozó okleveleket; átkutattam Brassó város e tekintetben igen gazdag levéltárát, a szász nemzet szebeni, Segesvár, Besztercze, Kolozsvár, M.-Vásárhely, Udvarhely és Kézdi-Vásárhely levéltárait, folytattam a kutatást az országos levéltárban s az abba kebelezett gyulafehérvári káptalani, kolosmonostori conventis erdélyi kincstári levéltárakban, valamint az Erdélyi Múzeum újabb gyarapodásában és a sepsi-szentgyörgyi Székely Múzeumban. Érdekes adatokat találtam a gr. Teleki család m.-vásárhelyi, a gr. Toldalagi, gr. Toroczkay, gr. Rhédey, gr. Lázár és az Alcsernátoni Domokos család levéltáraiban. Egyes okleveleket nyertem magánosok szives közléséből s találtam Felső-Magyarország távol levéltáraiban is, így sikerült a jelen kötetet, mely 1270—1571-re terjed és igy az első két kötet kiegészítésére szolgál, összeállítanom, s abban egy pár kivételével eddig teljesen ismeretlen okleveleket közlenem. Ezen kötet kiadásának költségét a székely történelmi pályadíj-alapból az arra felügyelő bizottság fedezte, mely a már csaknem egészen kész IV-dik kötet kiadását is elhatározta. Ezen utolsó kötetet azonban, melyben a székely-